Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-21 / 230. szám
A diákok önszerveződése az iskolában 1989 után (A kolozsvári Báthory István líceumban végzett felmérés alapján) Mint társadalmunk megannyi területét, az oktatást is érintette az értékrendszer válsága, melyet az iskola az oktatás tartalmának értékorientálódása és saját intézményeinek megújítása révén próbált átvészelni. Ismert az iskola igen fontos szerepe az egyén személyiségének kialakításában. Az ismeretátadás, az alapképzés mellett második legfontosabb funkciója az ifjú szocializálás illetve személyiségformálása. A család és iskola mellett igen fontos szerepet játszik az ifjú szereptanulásában a nem formális csoportrendszer (lakótelepi játszócsoport, sportklub, diákszervezet). Az ifjú nem szabad akarata és képessége alapján kerül ebbe a közösségbe, mely meghatározza további sorsának alakulását, hanem véletlenül. • Ha összehasonlítjuk a hagyományos, totalitárius és demokratikus társadalmakban levő szerveződési, csoportosulási típusokat, akkor észrevehető, hogy míg a totali- tarista társadalmakban csakis a pártállam által irányított csoportosulások, szervezetek létezhettek, a demokratikus társadalomban a különböző érdekek vagy célok irányította önkéntes szervezetek (volunta- ryassociations), amelyeket az önszerveződés jellemez. Az önszerveződést eléggé nehéz meghatározni. Arnold W. Rose szerint: „Az önszerveződés esetén saját kezdeményezésből létrejött egyesületről beszélhetünk akkor, ha egy bizonyos közös érdekű vagy célú kiscsoport beleegyezik abba, hogy tagjai társulása folytán közösen hassanak a közös érdek vagy cél érdekében.” Ilyen kezdeményezésből létrejött csoportosulások alakulhatnak ki a szabadidő eltöltése céljából (sportegyesületek, hobbiklubok), vagy társadalmi befolyásolás céljából (ocialinfluence group) kialakuló félpolitikai jellegű csoportok. Ezen társulások kialakulása és gyors szaporodása az 1989. utáni iskolában általános jellegű folyamat volt. Ennek megértése céljából térjünk vissza az időben, amikor is, 1989. előtt igen kevés saját kezdeményezésből szervezett tevékenységről van tudomásunk. Ha a megkülönböztetés alapjaként a formális és nem formális kritériumot alkalmazzuk, párhuzamot vonva azt mondhatjuk, hogy 1989. előtt a formális jellegű csoportok, szervezetek voltak abszolút túlsúlyban, míg 1989 után a nem formálisak. 1989. előtt az erősen politizált jellegű egypárti ifjúsági szervezeteként számontartott „A Haza sólymai” (az elemi iskolában), az úttörő és ifjúkommunista szervezetek létének eredményeként létrejön a kettős tudat, „a háttértudat”, a diák aspirációi és megvalósítható tevékenységek közötti szakadéknak köszönhetően. A motiváció hiánya, a kívülről ráerőltetett és a tevékenység szigorúan megszabott kerete teljes érdektelenséghez vezetett, a diák elszenvedte, és nem aktívan járul hozzá a különböző tevékenységekhez. Természetesen voltak olyan tevékenységek, melyekben a diák érdeklődése érvényesült tagsága megválasztásakor. Ilyenek voltak a különböző szakkörök, de az utóbbi években ezek hatása is leszűkült. 1989. után komoly értékválság lépett fel, melyet az új keret - a szabad kezdeményezés az iskolában - azzal próbált feloldani, hogy a devalválódott értékek helyett új, időtálló értékeket próbál megvalósítani. A most megalakuló csoportok elsődleges jellemzője a spontaneitás, jellegük és tevékenységük alapján a kulturális, nem formális csoportok, ilyen az iskolarádió, iskolalap, tancs- csoport, kórus (melyet átmeneti csoportként tarthatnak számon) és a szabadidő eltöltésére alakult szerveződések. A tagok szabad akarata alapján döntik el, hogy melyik csoportban és hogy mennyi időt szánnak egy bizonyos tevékenységre. A diákok szerepe immár nem merül ki az egyszerű részvételben, hanem oroszlánrészt vállalnak a szervezésben és a vezetésben, a tanárok csak irányító és tanácsadó szerepet játszanak. A vezető megválasztása nem mindig a kompetencia kritériuma szerint történik, igen fontos szerepet játszik az, hogy mennyi időt és energiát óhajt az illető a csoporton belül kifejteni. A vezető karizmatikus személyiség kell legyen, aki magával ragadja társait és meggyőző ereje segítségével döntését életbe tudja léptetni. E jelenségek, a diákok önszerveződése valamint a tanár-diák viszony tanulmányozásában vizsgálódásom tárgya kolozsvári Báthory gimnázium diákjai képezték, ahol a csoportinterjú és a kérdőíves felmérés alapján próbáltuk a diákláz hőmérsékletét levenni. Munkahipotézisként feltételeztük az iskolában uralkodó önszerveződés sikerességét, a diákcsoportok közti kommunikációs kapcsolatok jellegének változását, az egyéni kezdeményezés létét és a diák-tanár viszony megváltozását az iskola reformfolyamatában. A csoportinterjút az iskolarádiósok körében alkalmaztuk és a leglényegesebb a középiskolások pozitív reagálása volt az iskolarádió létére és nyitottságára. A diákok értékelték a műsorban megnyilvánuló pluralizmust, valamint a kommunikáció létét a szerkesztő és a többi diák között, a műsor összeállításában észlelhető demokratikus szellemet. Nagyón pozitívan reagáltak ugyanakkor a tanár-diák viszonynak az iskolarádió általi megközelítésére. A kötetlen hangnem azonban nem megy a minőség rovására, amit a különböző vetélkedők bizonyítanak. Amint a csoportinterjúkból és a kérdőíves felmérésből kiderült az, hogy a másik menő csoport a sportegyesület volt, melyet a diákok leginkább a kikapcsolódás és a fizikai fejlődésük céljából neveztek meg mint fontos csoportot. Ugyanakkor a legpozitívabb kiértékelést a kórus kapta, amelyet a diákok a legmagasabb szintű csoportnak tartanak, természetesen ez nagymértékben a vezető tanár érdeme. A legmérsékeltebb sikert az iskolalap és a MAKOSZ (Magyar Középiskolás9k Országos Szervezete)- aratta. Az iskolalap iránti érdeklődés nagyobb volt, és ezt az újszerű, számító- gépes szerkesztésnek köszönheti, ellenben a diákok nehezményezik a cikkek elitista, magasröptű eszmeiségét, és javaslatként az iskola problémái iránti nagyobb érdeklődést javasolják. Megyjegyzendő, hogy az iskolalap felfogásában nem a '80-as évek Hajnalának követője akar lenni, hanem egy teljesen új felfogás szerint működik, diákok lapja akar lenni. A legkevésbé felkarolt diákcsoportosulás a MAKOSZ, melyet szervezési hiányosságok és a vezetők elitizmusa miatt idegennek tartanak a diákok. Nem tagadják a MAKOSZ vézető szerepét a középiskolás diákok életében, mint érdekvédelmi szervezet biztosítja a külföldi kapcsolatok megvalósulását, lehetőséget nyújt az etnikai identitástudatot őrző és ápoló tevékenységek számára, például könyv- és lemezgyűjtés a csángó magyarok és általában a szórványmagyarok részére. A középiskolás diákok motivációja egy csoportba való belépéskor leginkább érzelmi (a sportegyesület vagy kórus esetében leggyyak- rabban adott válasz az volt, hogy „azért szeretnék tag lenni, mert szeretem a testmozgást, vagy szeretek énekelni). Ugyanakkor befolyásolja az ifjú választását az is, hogy egy menő csoportban vesz részt - tehát az imitáció. A diákok elismerik az 1989. után az iskolában uralkodó szellemről, hogy az szabadabb, mint azelőtt volt (54 %-a a megkérdezetteknek ezt vallja), és hogy az ön- szerveződés pozitív jellegű /64 %), igen érdekes, hogy a teljes függetlenedést a tanár befolyásától csak 24 % akarja. Az önszerveződés szerepét a pozitívan értékelők személyiségformálónak, kommunikációs kapcsolatok teremtésének szempontjából fontosnak tartják. A diákok a diákszervezeteket a szocializáció és az életre való nevelés fórumaiként tartják számon, melyeknek a szereptanulásban fontos szerepük van. A tanár-diák viszony értékelésében azonban csak a megkérdezettek 22 %-a találja a tanárok és diákok viszonyát közelebbinek. Ha az iskola meg is próbálta valósítani a laisses-faire vonalat, úgy tűnik, hogy a szabadabb légkör csak az iskolai keret egyes külsőségeinek esetében nyilvánult meg, mint például egyenruha vagy hosszú haj. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy két évi tevékenység után az ön- szerveződés sikeresnek bizonyult az iskolában, a kommunikációs kapcsolatok jellege megváltozott. (Az érdeklődés elsősorban a kulturális jellegű Szervezetek iránt nőtt, melyek azelőtt vagy nem léteztek, vagy ritkán tevékenykedtek. Az egyetlen olyan tényező, amely pozitívabb kellene legyen, az a tanárok reagálása, akik habár elismerik ezeket a diákszervezeteket, még mindig személyiségüket túlságosan előtérbe helyezve próbálják segíteni azok munkáját.) Páll Gyöngyvér KÖZELÍTI NAPILAP MAGAZIN Dunántúli napló Ördög nagymama A tizenkétrészes filmsorozat első fejezetei azt ígérik, hogy a nézőnek jó mulatságban lesz része a továbbiakban is. A képen a „főszereplők” PÉNTEK, 18.30 ® Az izgalmas német bűnügyi filmsorozat a hét hat napjára kínál esténként megfejteni való rejtvényt a krimikedvelőknek. A képen jelenet az első epizódból _ ____ H ÉTFŐ, 19.01 L2J A boldog család A jól sikerült üdülés végeztével váratlan fordulat - inkább meglepetés - kavarja fel a családtagok indulatait. A kép még a pihenés kellemes pillanatait örökíti meg KEDD, 19.05 Kölyökidö-Kösszép Hernádi Judit és Korompay Márk új szerepkörben mutatkozik be a népszerű műsorban - igazodva a nyár hangulatához ^^ i SZERDA, 19.25 L J Emlékszel még?... Rátonyi Róbert operettműsorának mai kedves vendége: Komlós Juci (a képen) _____ | CSÜTÖRTÖK, 18.34 l ^ J Az idősebbek türelmes bölcsessége és a konzervatív nevelési módszerekhez való hűség ötvöződik a Szép család nagymamájában. A képen Bőd Teréz ® VASÁRNAP, 19.05 Hupikék törpikék Kifogyhatatlanok az ötletekben a törpék. Szinte hihetetlen, hogy mi mindent találnak ki még a mesék világában S ® SZOMBAT, 17.25 Família Kft.
