Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-19 / 229. szám
1992. augusztus 19., szerda üj Dunántúli napló 3 Baranyai programok augusztus húszadikán Megfelelő kenyérellátást ígérnek Az ünnep Pécs (Folytatás az 1. oldalról) A Széchenyi tér lesz az augusztus 20-i ünnepség színhelye. 16.30-tól a Mecseki Szénbányák Fúvószenekara térzenéjével indul a program, majd 17 órakor feldíszített fogaton megérkezik az új kenyér. A Szent Istvánról szóló megemlékezést és dr. Há- mory József, a JPTE rektora ünnepi beszédét követően kezdődik a szórakoztató műsor. Szigetvár 15 órakor a Zrínyi téren mondott ünnepi köszöntővel emlékeznek meg a jeles napról, majd a helyi Őszirózsa Dalárda, a pörbölyi és zengővárkonyi hagyományőrző együttesek műsorait láthatják a térre látogatók. 16.30 órakor nyílik Mu- szély Ágoston festőművész kiállítása a Helytörténeti Múzeumban. A tárlat egy részlete a Várban tekinthető meg. Este utcabált rendeznek, ahol a Szigetváron már jól ismert olasz bűvészek is fellépnek. Siklós A Szent István napi megemlékezéseket a strandon térzene nyitja meg, majd délelőtt 9 órától a Dél-baranyai Úszószövetség szervezésében úszóverseny veszi kezdetét. 14 órától játékos ügyességi versenyek, vetélkedők folytatják a sort. E napon kivételesen a nemrég megnyílt dzsámi is megtekinthető, délelőtt 10-től 16 óráig. Komló Reggel 8 órakor kezdődő ünnepi képviselőtestületi ülésen emlékeznek meg e napról, ahol Pro Civitate és díszpolgári díjakat is átadnak. Az ülést 10 órától a belvárosi iskolában tartott városi ünnepély követi. Természetesen egész nap a legkülönfélébb sportesemények tarkítják a komlói programot. Mohács Az ünnepnap programja este 18.30 órakor kezdődik a fogadalmi templomban tartandó kenyérszegő ünnepséggel. A megemlékező beszédet Kuti István polgármester mondja. 19 órától ugyanott ünnepi szentmisét tartanak. Pécsvárad Kárpótlási fórumot szervezett e napra a pécsváradi önkormányzat, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal, a Magyarországi Németek Szövetsége megyei szervezete és a Baranya Megyei Parasztszövetség Pécsváradon. A nyitott fórum 15.30 órakor kezdődik, a Várban. A délelőtt 11 órakor tartandó szentmise után az ünnepi megemlékezés — szintén a Várban - 17.30 órakor kezdődik. 19 órától a katolikus templomban Székely Miklós orgonaművész ad hangversenyt. Újpetre Augusztus 19-22 között a Felvidéki Találkozó helyszíne Újpetre. A találkozó keretében augusztus 20-án 10 órakor a pécsi református templomban tartanak istentiszteletet, majd 17 órakor az újpetrei római katolikus templomban ünnepi hangverseny kezdődik. Babarc Magyarországon és külföldön élő volt babarciak részére augusztus 20-án találkozót szervez a helyi önkormányzat. Az ünnepséget a háborús emlékműnél tartják. Hetvehely A II. világháborús emlékmű avatásával kezdődik délután az ünnepség. A hetvehelyi és káni elesettek emlékművét Mayer Mihály megyéspüspök szenteli meg. Az ünnepségen Theodor Zens, Németország pécsi konzulja is részt vesz. Kenyérellátás Bizton mondhatjuk, hogy a pécsi kenyérválaszték minden igényt kielégítő. A Pécsi Sütőipari Vállalat 26 féle kenyeret kínál és vannak maszek pékségek is. Olcsósága miatt legtöbb - napi hét mázsa -a Mecseki és a kézi feldolgozású házi kenyérből fogy. Egyre nő az igény az egészséges táplálkozást nyújtó teljes őrlésű és a rozslisztből készült termékek, így pl. a Baranyai rozsos és lenmaggal szórt köményes cipók iránt. A reformélelmiszerek iránti keresletet igazolja a Supermarket kéthetes engedményes akciójának sikere is, mely keretében a magos Vincellér fantázianevű és a Malátás kenyeret 4 forinttal olcsóbban adták. Kicsit ünneprontónak hat, de az energia áremelések teszik indokolttá, hogy szeptember elsejével a Pécsi Sütőipari Vállalat átlag 14 százalékkal emeli termékei árát. Siklósi Károly termelési osztályvezető azonban hozzáfűzte, hogy a nyugdíjasokra és kiskeresetűekre tekintettel a sima 1 kilogrammos, 31 forintos Mecseki kenyér mérsékeltebben, három forinttal drágul csak, a kiflik ára pedig nem változik. Elmondta továbbá, hogy az ünnepek alatt a gyártás és a szállítás folyamatos lesz.Tervek szerint 20-án ők is szünetelnek, ma délig megsütik a megrendelt és a tartalék mennyiséget, de ha nem várt újabb igény jelentkezik, elindítják a gyártósort. Mohácson a legközkedveltebb az Erzsébet kenyér,mely- lyel a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat Mohácsi Üzeme látja el a várost. Poller György, a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ külkereskedelmi főosztály vezetője elmondta, hogy a pékáruk 15-20 százalékát, így a kézzel dagasztott finom kenyeret maszek pékségektől kapják. A választékot bővíti a Francia Pékség 10-11 féle kenyere, melyek közül a rozscipó és a bagett a leg- közkedveltebbb. A több napos ünnepség ideje alatt is hozzájuthatnak a komlói lakosok a legkeresettebb kenyerekhez, amelyeknek árait szeptember 1-től fogják megemelni 9-13%-al. így a hagyományos félfehér kenyér 25, a házi kenyér 37, a kukoricás pedig 30 forint marad ebben a hónapban. Valamivel magasabb árakon juthatnak ezekhez a termékekhez a Szigetváron élők, hiszen az egyik legforgalmasabb ABC-ben a félfehér kenyér 31,20, a házi készítésű 37,20, az erzsébet és a mátra pedig 43 forintba kerül. Az élelmiszer áruházak is a következő hónaptól emelik meg az árakat, azt azonban még nem tudják, mennyivel. Lesz kenyér a délvidéken is - állítják az illetékesek. A térség legnagyobb üzemének, a Siklósi Kenyérgyárnak a vezetőjétől, Mojzes Jánostól megtudtuk, hogy ünnep előtt náluk is megemelt mennyiséget állítanak elő, amely 24000 kg kenyeret és 150000 db péksüteményt jelent. Mivel ennyi szó esett e nélü- lözhetetlen eledelünkről, a Komlói Sütőipari Vállalat illetékese készséges felvilágosítást adott a kenyérgyártás alapanyagainak arányáról. 100 kg félfehér kenyér kisütéséhez 73 kg különböző hamutartalmú búzaliszt szükséges, amelyet kb.40 liter vízzel kevernek ösz- sze. Ezt követi a másfél kiló só és 2,1 kiló élesztő hozzáadása, amelyet a 2,1 kilogrammos ci- topán(előtészta) és a másfél deci ételecet zár. Esetenként aszkorbinsavat is juttatnak a tésztába. A kenyér sütési ideje 36 perc, de az üzemelő egység egy óra alatt 640 darab kenyeret képes kisütni. B. L.- K. R.- N. A.- P. V. A jegyzetíró oly korban nőtt fel, élte életét, amikor augusztus 20-án az Alkotmányt, az Új kenyeret és István királyt ünnepeltük e napon. S most amikor az ősz hajszálak már csak néhány sötét foltot hagynak szabadon újból értelmezni szeretné az Ünnepet, - a maga módján. Ünnep. Már a fogalom, a kifejezés is jó érzéssel tölt el: talán egy napra félre lehet tenni a mindennapi gondokat, talán ezen a napon elhalkul Tiborc panasza, amely szüntelenül áramlik a szerkesztőségbe. Talán kicsit tovább lehet aludni. A levegő ilyenkor tiszta, mint eső utáni hajnalokon, amikor leállnak az üzemek, a hegyről távolra lehet látni, a házak finom ételek illatát lehelik. Leginkább gyermekkori ünnepekről írnék, de emlékeznem kell, hogy odahaza csak nagy ritkán áradtak különleges ételillatok. Boldogságot jelentett, ha elegendő kenyér volt az asztalon. Az olvasó talán érzi, hogy a jegyzetíró vívódik: Kristály- tiszta, a jövőt fürkészhető levegőről álmodozik, miközben a gyermekkorába réved. S közben önmagát nem megtagadva szeretné elemezni mit is jelent számunkra az ünnep. Alkotmány. Hallom a minden mostani bajáért dühödt, haragos, felháborodott tömeg moraját. Ki ne ejtsd mégegy- szer a szádon. A sztálini alkotmány nincs! Én persze arra gondolok, amit 1789-ben a párizsi alkotmányozó nemzet- gyűlés fogalmazott, amelynek tartalmát három szó fejezett ki: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Régi, érvényben levő alkotmány dehogy tudta, tudja biztosítani az emberiség alapvető vágyait megfogalmazó szavakat. Szabadságunk biztosított! Az egyenlőség, eddig csak hamis retorikákban élt, a rendszerváltást követően pedig honfitársaink fényévnyi távolságra kerültek egymástól. A testvériség, a tizenötmilliónyi magyar esetében is vágyálom. Gondoljunk csak magunk mindennapi torzsalkodásaira. Vagy kiséijük figyelemmel külföldre szakadt hazánkfiait miként oszlanak a közösséggel sejtjeikre soke- zemyi kilométerre a Kárpát medencétől. Szent István Igazságosztogató, kardforgató, a magyarokat munkára tanító, a nemzetépítő - s hány és hány jelzővel illetjük még első koronás királyunkat, szavait idézzük, mostani helyzetünkben, megoldást keresünk tetteiben, kinyilatkozásaiban. Talán furcsa: a szent fogalma vallási szempontból egyértelmű. Akik jámbor földi életük jutalmaként elnyerik a mennyországot. Dehogyis szeretném augusztus 20-án vallási és világi nézetek szembesítését egy rövid jegyzet keretében. Máskor sem! Mindenkinek alkotmányos jogaként kell biztosítani lelki életének szabadságát is. Most a szent fogalmát mégis megkísérlem laicista módon is értelmezni. Szent Istvánhoz talán így is közelebb kerülhetünk, talán többet mondhatunk róla, mint az előbb féltucatnyi jelzővel. A szent fogalma a világi értelmezés szerint példamutatót jelent. Társadalmi, erkölcsi, szellemi értékekben a világnak legtöbbet nyújtó emberekre vonatkozik. A szent= a példamutató! Szent István vaskézzel zabolázta meg a kalandozó magyarságot, a földművelésre szorította őseinket, ezzel kenyeret adott, államot alapított, a magyarság fennmaradásának egyetlen lehetséges módján összefogásra szorította a Kárpát-mecendé- ben élő népcsoportokat, azok nyelvét, kultúráját elfogadva gazdagította a még nem létező, de formálódó nemzetet. A Szent megkülönböztetés (Példamutató) mikor lenne aktuálisabb, mint éppen ma! Kenyér! Ma még van! De augusztus 20-án sem szabad ünneprontásnak venni, hogy szociális gondjaink kukákba nyúlóak. A Kenyér ünnepén most nincs időnk arra, és lehetőségünk sem, hogy amúgy igazából ünnepeljünk. Még egy kicsit aludni, még egy kicsit gondjainkat félretenni, pedig nemzetünk, önmagunk ellen olyan vétek lenne, mintha a Szent István továbbra is kalandozni hagyta volna őseinket. Ha a szent fogalma világi értelmezés szerint példamutatót jelent, akkor szent kötelességünk erkölcsi, szellemi, fizikai erőnket utolsó türelmi tartalékainkat is mozgósítani. Mindannyiunknak példamutatónak, ha úgy tetszik szentnek kell lennünk, hogy hazánk ezredik évfordulóján is legyen gyermekeink, unokáink számára kenyér. Amikor e sorokat írom ragyogóan süt a nap, bár a hétköznapok szmogja fátyolossá teszi a fényeket. Augusztus 20-án lehetséges, hogy nem ébredünk olyan kristálytiszta hajnalra, mint ahogy gyermekkori emlékeimben az ünnepek fogalma összekapcsolódik. Lehet, hogy zuhog az eső, az ünnepi meditáció számomra akkor is csak ez lehet. Lombosi Jenő Névnapodra In Memóriám „Toliseprű” Dr. Tóth István halálakor és temetési szertartásáról sok és megható közlemény jelent meg a Dunántúli Naplóban. Gyermek- és ifjúkoráról azonban kevesen tudnak. Nemcsak Pécs tisztelt és megbecsült polgára volt, hanem Aranyhegy tudós fia és gyermekkorunk óta jó barátom és tüke társam. Elmúlt vasárnap volt a donátusu búcsú, itt jutott eszembe, hogy a szerb megszállás alatt itt ismerkedtünk meg. Aranyhegy legnagyobb ünnepe volt ez a búcsú, fatornyos, venyigetetős kis kápolnában barátok miséztek. A téren sok bábos, játékos sátor állt, bábhuszárok, babák, szívek és a márc kínálták a búcsúfiát. Este a kocsmában cigányzene, tánc. Elmúlt vasárnap igen szerény búcsú volt, misén sem voltak sokan, csak egy kis bábos sátor állt, a pécsi Járányi bábos dinasztiáé. Barátságunk ekkor kezdődött és Pista haláláig tartott! Kis présházuk a mostani Harkály-dűlőben volt, tőlünk 200 métrre. Ők állandóan kint laktak, mi csak nyaranta.A Doná- tus előtti kis térre, az istenkúti kiserdőbe, ritkán járt ki játszani velünk, inkább a szőlőjükben olvasott, tanult. A Piusba járt, téli reggeleken ő csinálta bakancsával az első csapást a Fekete úti nagy hóban. A Fekete út az Apáca sző.- lőtől a‘Sörgyárig, mély, szur- dokos út volt. Nyaranta sokszor jártunk együtt ezen az úton, ő haza, én a Zrínyiből, ha kimenőt kaptam, a szőlőnkbe. Ifjúkori barátságunk megújult, mikor mindkét fiam magyartanára lett a Széchenyiben, majd a Pedagógiai Főiskolán a kisebbik fiam tanára, és a Ja- nusban, ezt megelőzően feleségem tannár kollégája. Élete vége előtt két évvel szűnt meg „tűkének” lenni, mert eladta a 300 négyszögöles szőlőjét. Mikor kérdeztem, miért, a válasz: „Pistám, nem bírtam már!” Sokan nem tudják, talán, hogy diplomás, tudományos munkássága mellett szakmunkás is volt. Kőművesként ő építette a Széchenyi udvarán tanuló segédmunkásokkal a póniló istállóját. Mikes Kelemen utcai házának tatarozását és a toldaléképület ács- és asztalosmunkáját ővégeüfc Befejezésül annyit, hogy kiváló ember, hűséges aranyhegyi tüke és pécsi polgár, jó barátom távozott. Megnyugtató, hogy Rónai Béla augusztus 8-án megjelent cikkében írja: „Nyugodjál békében, nyelvművelő munkádat folytatjuk!” id. Csethe István Beiskolázási tájékoztató A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola felvételt hirdet az 1992/93-as tanévre:- a mezőgazdasági áruforgalmi szak levelező tagozatának első osztályába. Ideje 4 év, heti egy napos konzultációval. Jelentkezhetnek a 18. életévüket betöltött általános iskolát végzettek. Gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek csák szakmai tantárgyakból kell vizsgázni.- a mezőgazdasági áruforgalmi technikus szak nappali tagozat ötödik osztályába. Jelentkezés feltétele mezőgazda- sági áruforgalmi érettségi. Képzés ideje egy év. Jelentkezni lehet a szakközépiskola címén: 7940 Szentlő- rinc, Erzsébet u. 1. Nissan-szalon Pécsett Autószalon és szerviz építér sébe kezdett a pécsi Siva Kft., a Nissan járművek kizárólagos baranyai márkakereskedője. A Mohácsi úti telephelyen könnyűszerkezetes megoldással készül a bemutatóterem - egyszerre 3-4 autót tudnak elhelyezni -, az alkatrészraktár, valamint a gépkocsiszerviz, ahol a garanciális és futó javításokat végzik. A Nissan-bázis beruházási költsége kb. 17 millió Ft, a tervek szerint ősszel készül el. Kisült a friss, fehér kenyér Fotó: Proksza László
