Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-15 / 225. szám
1992. augusztus 15., szombat oj Dunántúli napló 7 IKM vélemény a mecseki bányák helyzetéről Bányászbiztosító pénztár Új atomerőmű épül a Duna mentén? Magyarok szerepe a világ haladásában Magyar kutatók - itthon és külföldön Az erőműveket szénnel ellátó bányákat az energiatermelő létesítménnyel együtt egy vertikumként kell kezelni. Ilyen állásfoglalás látott napvilágot a legutóbbi kormányelőteijesz- tésben. A bányavállalatok többsége már jó ideje ezt a megoldást javasolja, s végre nyitott fülekre talált a kérés. Úgy tűnik, kialakult a kormány energiapolitikai koncepciója is, amelyben határozott, de egyre zsugorodó kontúrt kapott a bányászat. Ezekről a témakörökről, s a mecseki bányák elkövetkező néhány évéről beszélgettünk Székely Tiborral, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energiatermelési osztályának helyettes vezetőjével.- A szenes erőművek egyré- sze igen rossz hatásfokú. Ezeknek a létesítményeknek a selejtezése folyamatban van, ami egyben a fűtőanyagot biztosító szénbányák visszafejlesztését is jelenti. Emiatt később szükségessé válik egy nagyteljesítményű erőmű megépítése, az viszont még nem dőlt el, hogy ez atomerőmű lesz-e, vagy a bükkábrányi lignittel fűtött hőerőmű. Mindenesetre ha az atomerőmű lesz a befutó, úgy az a kérdés is válaszra vár, hogy a paksi bővítésével, vagy a Duna mellett, Pakstól feltehetően északabbra egy új megépítésével oldják meg a problémát. Ezt persze körültekintő gazdaságossági, környezetvédelmi, kőzettani vizsgálatok, a környező lakosság megfelelő tájékoztatása és a térség önkormányzataival történő egyeztető tárgyalások előznék meg. Elképzelhető az is, hogy a bükkábrányi lignitmezőben bízva a hőerőművet választják a szakemberek, akkor viszont Bükkábrány jelenlegi széntermelését négyszeresére kell fokozni (10-11 millió tonna/évre), s ez a mai árakon is 20 milliárd forintos beruházást jelent. Az ezredfordulóig egyébként ez lenne az egyetlen olyan bányaberuházás az országban, ami állami hozzájárulással valósulna meg.- Mi az álláspontja az IKM-nek a Mecseki Szénbányák Vállalat és a Pécsi Hőerőmű Rt. vertikumként történő kezeléséről?-A pécsi hőerőmű villamos energia előállítási költségei, beleértve a fűtőanyag-termelést is, az ország más erőműveihez képest igen magasak. Ennek ellenére 1998-2000-ig szükség van a termelésére, így eddig az időpontig a Magyar Villamos Művek Rt. garantálja a szén átvételét, vagyis az ezredfordulóig mindkét cég jövője biztos. Az MSZV-nél pillanatnyilag Sokan már megkapták, mások még csak ezután vehetik kézhez a kárpótlási jegyüket, s akik nem kívánnak rajta földet vásárolni, bizony törhetik a fejüket, mit is kezdjenek ezzel az értékpapírral? A kormány a nyár elején foglalkozott a kérdéssel és úgy döntött, hogy a kárpótlási jegyeket a részvénypiacon - egyelőre csak korlátozott körben, kijelölt cégek részvényei esetében - törvényes fizetőeszközként fogadja el. Ezzel új befektetési lehetőség teremtődött. Jelenleg az OTP és a In- ter-Europa Bank részvényeit árusítják az akció keretében, a piacon az eddig állami tulajdonban lévő papírokból teremtettek kínálatot. Szokatlan helyzetet teremtett ezzel az állam, a felszámolási eljárás folyik, s amíg be nem fejeződik, szó sincs összevonásról. Később valószínűnek tartom, hogy a két cég külön Rt.-ként működik majd, egy tőkekezelő holding irányításával. Mindenesetre az MVM Rt., az IKM. és a SZÉSZEK (Szénbányák Szerkezetátalakítási Központja) létrehozott egy munkacsoportot az Rt.-k szervezésére. A részletek kidolgozására, a gazdaságos- sági vizsgálatok elvégzésére még ebben az évben sor kerül, de állásfoglalásra, döntésre év végére lehet leghamarabb számítani.- A minisztérium milyen esélyt lát a szászvári bányaüzem vállalkozási formában történő működtetésében?- Erről ugyanaz a véleményünk, mint a SZÉSZEK-nek. Meg kell adni a lehetőséget a bányászoknak az önállóvá válásra, de fel kell hívni a dolgozók figyelmét arra is, hogy milyen kockázatot vállalnak ezzel. Ez a bánya ugyanis igen magas önköltséggel üzemel, s ha le is faragnak belőle, Komló még mindig olcsóbban dolgozik. Kétséges a termék piaca is, így az IKM úgy látja, nagyon minimális az esélye, hogy ez a vállalkozás nyereségesen működjön. Ettől függetlenül a minisztérium nem akadályozza meg a társaság megalakulását, ha az két nagy bank főrészvényese. Vállalta, hogy e jelentős pénzintézetek irányításában mérséklődik a befolyása, s egyben jelentős engedményre is elszánta magát: a piacon jó árfolyamon jegyzett értékpapírokat névértékükhöz képest is csökkentett áron kínálja e speciális vevőkörnek. Miért elfogadható ez a különös akció az amúgy is forráshiánnyal küzdő költségvetésnek? Mindenekelőtt azért, mert ezzel elejét vehetik a kárpótlási jegyek elértéktelenedésének, a pénzpiacon hirtelen megjelenő vásárlóerővel szemben kínálatot tudnak teremteni, ugyanakkor e papírok gyors visszaforgatására is mód nyílik. Ez pedig - közvetve ugyan - de újabb forráshoz juttatja a költségvetést. emberek végül is amellett döntenek.-A Mecseki Medence másik energia alapanyag-termelőjét a MEV-et és érctermelő részlegét a Mecsekurán Kft.-t is vertikumba vonják a Paksi Atomerőművel?- Az új energiapolitikai koncepció csak az atomerőműre épít hosszútávon, a hazai kitermelésű uránércre nem. A MEV és érctermelő kft-je a Mecsekurán, a 60 dolláros termelési áron belül maradva még pár évig tovább élhet, de külső partnert kell keresnie, mert a költségvetés a veszteségeit ezután semmilyen indokkal nem fedezi, s egy idő után a 60 dolláros átvételi ár is kevés lehet az eredményes működéshez.- Magyarországon először a MEV-vel kapcsolatban merült fel a bányabezárás gondolata. Az ezzel járó humán-, rekultivációs- és környezetvédelmi költségek finanszírozását illetően még mindig vannak megoldatlan feladatok. Terveznek-e ezekre a kérdésekre az ország összes bányájára vonatkozó egységes megoldást?- Az IKM a bányavállalatok és a szakszervezetek támogatásával tervbe vette egy bányászbiztosító pénztár létrehozását. Jelenleg a Pénzügyminisztérium foglalkozik az üggyel. A megbízottjuk épp a mecseki báMiért járhatnak jól a kárpótlásra jogosultak? Ebben egy viszonylag egyszerű matematikai példa talán eligazíthatja az érintetteket. A számok természetesen csak példaértékűek, de így is segíthetnek a döntésben. Induljunk ki abból, hogy mondjuk az állam a tulajdonában lévő részvényeket a névérték 80 százalékáért kínálja fel, így 100 ezer forintért mindjárt 125 ezer forint értékű részvényt kaphat a vásárló. A felhasznált papírok értéknövekedése máris 25 százalékos, ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a most forgalomba hozott részvények piaci értéke a tényleges névérték fölött van, a vevő haszna tovább nő. Ha a papírokat - mondjuk - 120 százalékon jegyzik, akkor a 100 ezer forintjáért 125 ezer forintnyi részvényhez jutott vásárló - ha azonnal eladja a papírjait - máris 50 százalékos hasznot mondhat magáénak .. . A részvényvásárlás azonban nyákat járja, ahol biztosítási felméréseket végez. Végezetül pedig az adatok kiértékelése is ennél a tárcánál történik. Ennek alapján dől el, hogy a költségvetésnek a bányászbiztosító pénztárhoz mekkora összeggel kell hozzájárulnia, s milyen pénzügyi kihatásokra lehet számítani a későbbiekben. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy ezt a bányász kasszát csak központi források segítségével lehet megnyitni. Elképzelhető, hogy végül a bányásztársadalom és a szakszervezet anyagilag is „beszáll” majd az üzletbe, de ez semmiképp sem elvárás tőlük. A PM. most mint országos bányászbiztosítási ügyletet vizsgálja a kérdést, s várhatóan jövő év elejére javaslatot is ad a gyakorlati megvalósításról. Úgy hiszem a szászvári bánya mai helyzete jól jellemzi az egész mecseki medence bányászatának kilátásait, csupán időbeli eltolódások vannak a végkifejletet illetően. Eszerint a bányáknak van ugyan némi átmeneti jelenük, de nincs és nem is lesz piacuk, reménytelenül magas költséggel termelnek, s önálló, mindezek miatt gazdaságos működésük gyakorlatilag elképzelhetetlen. Persze ki-ki meglépheti a manapság egyedüli utolsó lehetőséget: vállalkozhat, régi terhekkel vállalva újabb kockázatot. M. B. E. bonyolult gazdasági „manőver”. Nem olyan befektetés, ami általában egyik napról a másikra pénzt fial. Jelenleg a vállalati részvényekből remélhető osztalék összege - az esetek többségében - elmarad a banki kamatok mértékétől, ám ha a mai tendenciák folytatódnak, a következő 2-3 évben kiegyenlítődhetnek a különbségek. Mindezek után mit tanácsolhatunk kárpótlási jegyek tulajdonosainak? Ne feledjék: a részvény jó befektetés, de mielőtt bárki vásárlásra szánná magát, informálódjon a kiválasztott cég piaci helyzetéről, stabilitásáról. Ha úgy találja, hogy a helyzetük kedvező - ne féljen belevágni! Feltéve persze, ha nem kívánja azonnal aprópénzre váltani tőkéjét... Mert nem szabad elfeledni: a részvények többsége a hösszu- távú befektetőknek kedvez. A pillanat-hasznot másutt kell keresni. Bohné Keleti Katalin A jövő héten kezdődő Magyarok III. Világkongresszusát megelőzően e hét végén rendezik meg, immár harmadik alkalommal a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” című tudományos találkozót. Ebből az alkalomból beszélgettünk Pun- gor Ernő professzorral, tárca nélküli miniszterrel, a konferencia elnökével.- Professzor Úr! Az első tudományos találkozó, 1986 óta nagy változások zajlottak le a világban. Mi adta az ötletet az első konferenciához és mennyiben változtak a célok?- Az első konferencia idején legfőbb mozgató erőnk az volt, hogy a magyar fiatalságnak igyekezzünk visszaadni nemzetünk múltját a műszaki és természettudományok területén. Célunk volt az is, hogy bemutassuk, hány és milyen kivételes tehetségű magyar segítette a technika és a tudomány fejlesztését és milyen a hazai és a külföldi magyarság aktivitása ma. A második konferencia már az átmeneti időszakban zajlott és fő célunk az eredeti cél megtartása mellett az volt, hogy keressük a tudomány és a technika területén azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken egy kialakuló, új Magyarország fejlődésében a külföldi magyarságtól együttműködést várhatunk. Mostani találkozásunkra egy parlamenti demokrácia születésének vajúdási korszakában kerül sor. Jelentős változás a korábbiakhoz képest az is, hogy a környező országok magyar szakemberei és a nyugati szórvány magyarság képviselői csaknem egyenlő arányban vesznek részt a rendezvényen. Ez egy új korszak kezdetét jelentheti, a kapcsolatok kiszélesedését, egy új Közép-Európa továbbfejlődésének zálogát.- Ezen a konferencián menynyiben elsődleges a tudományos előadások szerepe - hiszen a résztvevőket nem csak szűkén vett szakmájuk fűzi össze? Milyen fontosak azok az informális kapcsolatteremtési lehetőségek, amelyekre ez a találkozó alkalmat ad? Külföldi lehetőségek hazai kutatóknak- Mind a kettő fontos. A találkozónak egyrészt közvetítő szerepe van, azzal a céllal, hogy minél többen tudjanak minél több, hasznosabb kapcsolatot teremteni, de a másik, a szakmai rész sem elhanyagolható. Nagyon komoly előadások fognak elhangzani, melyek a mai világban talán méginkább érdekesek, mint korábban. Most szélesebb a spektrum is, hiszen részt vesz a szervezésben a Magyar Energetikai Egyesület és a Magyar Építészek és Építőmérnökök Szövetsége is.- Nemcsak a külföldön élő magyarokkal szélesedik a kapcsolatunk, hanem a tudományos Magyarországra jönnek a Nemzetközi Valutaalap szakértői, hogy megvizsgálják: hazánk hogyan teljesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötött hároméves megállapodásban foglaltakat. Az IMF a három év során 2 milliárd dollár értékű hitelt folyósít hazánknak. A költségvetést kivéve Mavilág egyre több szervezetével is. Elég, ha csak az elmúlt évet tekintjük: teljes jogú tagjai lettünk a CERN-nek, azaz az Európai Nukleáris Kutatóközpontnak, részt veszünk az EU- REKA-programban, illetve a NATO polgári kutatásaival is kapcsolatot teremtettünk.- Milyen új lehetőségeket nyújthat ez a magyar kutatók, a magyar ipar, a műszaki fejlesztés számára?-Ezek közül talán a legfontosabb az EURÉKA, mert ezen keresztül magyar résztvevők együttműködve a 21 tagország valamelyikének kutatási programjában, a csúcstechnológiához tudnak hozzájutni és ez a magyar ipar számára alapvetően fontos.- Vajon hazajönnek-e a külföldön dolgozó kutatóink, hiszen az elvándorlás újabb hulláma tapasztalható, s a visszatérés sem anyagilag, sem erkölcsileg nem éppen vonzó? Napirenden a struktúraváltás- Két alapvető kérdésről kell szólni. Az egyik, hogy tud-e az illető kutatni, a másik, hogy meg tud-e élni. Azt, hogy tud-e kutatni, megint két tényező határozza meg. Azaz, hogy ha visszajön valamelyik kutatóhelyre, ez esetleg azt jelenti, hogy egy nála sokkal kisebb tehetségű ember ott a vezető, aki ezen felül még a tudományos kutatást is dirigálja. A kiválóak nem szívesen jönnek vissza ilyen körülmények közé. A másik az, hogy megvannak-e a kutatás feltételei? Ezesetben azonban lehet együttműködni a szomszéd vagy távolabbi országokkal, illetve azok kutatóhelyeivel, olyan kutatási megállapodásokat lehet kötni, melyek kölcsönösen hasznosak.- Lehet-e siettetni a kutatóhelyeken meglévő hierarchikus, feudális struktúrák leépítését, vagy egy hosszú evolúciós folyamatra kell számítani?- Minthogy elsősorban a felsőoktatásban jellemző ez a struktúra, ezért alapvetően meg kell változtatni az egyetemeken belül a működési szabályzatnak azokat a passzusait, amelyek előírják, hogy kinek mi a feladatköre. Szerintem, egy tanszékveze tőnek egy korszerű, demokratikus struktúrában nincsen más feladatköre, mint az oktatást szervezni, azt viszont kiválóan. Ugyanakkor épp ugyanolyan eséllyel kell hogy részt vegyen a kutatási pályázatokban, mint akármelyik beosztott ember. Van ahol elfogadják ezt a szemléletmódot, van ahol nem. A fejlődés úgy látszik mindenesetre megindult. Persze lehet, hogy az elképzeléseimben vannak olyan részletek, melyeket nem lehet elfogadni, az vita kérdése. Viszont alapvető érdek, hogy az ország minőségét javítsuk. Dürr János gyarországnak minden területen, a megállapodáshoz képest sokkal jobb eredményeket sikerült elérni. Ezzel szemben aggasztó azonban, hogy jövőre is meglehetősen nagy költségvetési hiány ígérkezik, így az augusztusi megbeszélésen várhatóan a jövő évi költségvetés alakulása lesz a legnehezebb téma. Kárpótlási jegyért - részvényt? Először az Ércbánya bezárása szerepelt a tervekben Fotó: Läufer László Veszélyben 2 milliárd dollár
