Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-13 / 223. szám

1992. augusztus 13., csütörtök uj Dunántúlt napiö 7 Amerikai típusú üzletemberképzés a pécsi Közgazdaságtudományi Karon A Harvard oktatási rendszerét honosítják A franchise titkai (2.) A JPTE Közgazdaságtudo­mányi Kara továbbképzési programja keretében rövidesen indítja a diplomások MBA tí­pusú üzletember képzését. De mit is jelent valójában az MBA? Erről kérdeztük dr. Re­kettye Gábort, a pécsi egyetem marketing tanszékének docen­sét, aki a napokban tért haza az USA-beli Harvard Egyetem Business Schooljáról, ahol maga is sikerrel végezte el a hét hetes General Menedzsment tanfolyamot. Hogy a választ jobban meg­érthessük, érdemes röviden be­mutatni a Harvardot, az USA leghíresebb üzletember-képző központját, ahol kétéves MBA program keretében képezik üz­letemberré a már főiskolát, egyetemet végzetteket. Tehát mit követel és hallgató­inak, mit ad cserébe a Harvard, melynek oktatási rendszerét Pé­csett is igyekeznek meghonosí­tani? Az igencsak borsos, évi harmincezer dolláros tandíj el­lenére is annyian szeretnének bejutni a patinás intézménybe, hogy kénytelenek felvételi vizsgát tartani, s jó, ha azon a jelentkezők egytizede sikeresen szerepel. Az oktatás nem az ílőadásokra, hanem az esetta­Amikor az új vállalkozó kilép piacra - és nagyjából ismeri z igényeket, a fontosabb ver- enytársakat, - az első teendő a 1emutatkozás. Az önismertetés, termék jellegétől, a vállalko- ás tőkeerejétől függően - lehet övidebb vagy hosszabb, de emmiképp sem hagyható el! A bemutatkozásnak, a marke- ngtevékenységnek már nálunk ; könyvtárnyi irodalma van - sakhogy ezt zömmel a klasszi- us piaci körülmények „testére zabták”. A bennük foglaltakat hazai viszonyokra kell adap- ilni. Méghozzá nem csupán az rtékesítő, hanem a vásárló, a dhasználó helyzetét is figye- :mbe véve. Az egy az egyben :vett módszerek a mi - piac- azdaságra most átálló, a nyu- ati országokétól eltérő módon iépült - gazdaságunkban nem [érnek sikert. A marketingtevékenység két > jellemzője, hogy rendkívül iltségigényes, hatása nem ionnal, hanem minimum ’y-másfél év után érvényesül, zért az akció megkezdése előtt indenképp ajánlatos részletes ifordítás/eredmény analízist '•szíteni. A cél annak fölmé- se, hogy az adott vállalkozás etében milyen módszerek cél- erűek és gazdaságosak, mi­en időtávon belül mekkora iltséggel járnak, mikor kezde- k hatni, és (-tói -ig határok izött) milyen eredménnyel, z ilyen típusú előrejelzést yan szakemberrel érdemes el- szíttetni, aki nemcsak a mar­tinget, hanem a cég tevé- nységét is jól ismeri. A marketing fogalma alatt ál­nulmányokra épül, mert a tiszta elméletet a tankönyvekből, jegyzetekből is megtanulhatja a hallgató.- Az esettanulmány egy lé­tező cég valós problémáit (ter­melési menedzsment, marke­ting, pénzügyek, humán erőfor­rások és üzleti stratégia) tartal­mazza tíz-húsz oldalon leírva, s ezt kell a foglalkozáson ele­mezni, értékelni és gyors dön­tést hozva megoldani. Vallják: az üzleti életben nincs idő az elméletek gyártására, az idő pénz. A hét hét alatt, a szombati oktatást is beleértve kilencven esettanulmányt kellett megol­danom, s ehhez jöttek a számí­tógépes szimulációs döntések, melyek során egymással ver­sengtünk, hogy ki tud előbb jobb döntést hozni - említi Re­kettye Gábor. Még valami a Harvardról, ahol rendkívül kemény az okta­tás és nagy a követelmény. A bentlakó hallgató a naponta 8-16 óráig tartó oktatást köve­tően kénytelen még a másnapra kirótt 60-80 oldalból is felké­szülni, hogy a végső rangsoro­lásnál ne kerüljön be a kihullást, avagy az ismétlést eredményező utolsó tíz százalékba. Hiába, drága a tandíj és igencsak vonzó tálában az értékesítés, a szállí­tás és a reklámozás igénybe ve­hető eszközeinek legjobb, az üzleti célokat legjobban szol­gáló kombinációját értik. (Már csak ezért sem kerülhető meg annak előzetes megfogalma­zása, hogy rövid- és középtávra mik a vállalkozás üzled céljai.) Szélesebb értelmezésben a személyzeti ténykedést, a mun­katársak kiválasztását, költsége­iket, szociális támogatásuk gyakorlatát stb. is jelenti. Sorozatunkban a szűkebb je­lentéstartalmú marketinggel, el­sősorban üzleti kapcsolatok megszerzésével, megtartásával és folyamatos bővítésével fog­lalkozunk. Alapkövetelmény te­hát az értékesítés támogatása - ami jóval több, mint a reklám. E tevékenységnek ugyanis már a termék, a kínálatra szánt tevé­kenység kifejlesztésével egy­idejűleg meg kell kezdődnie, hogy a célzott fogyasztói réte­get a vállalkozó a legmegfele­lőbb minőséggel, választékkal, a legkedvezőbb árral és korsze­rűséggel nyerje meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy tartós üzleti sikerre csak az a vállalkozás számíthat, amely stabil és garantált minő­séget, biztonságos felhasználást és a fogyasztói igények változá­sát követő terméket, szolgálta­tást nyújt. Ügyes reklámfogá­sokkal ugyan silány terméket is el lehet sózni borsos áron - de ez nem garantálja a tartós piaci jelenlétet és üzleti eredményt. Épp ellenkezőleg .. . Az értékesítési marketing lé­nyeges eleme: a bevezetendő termék folyamatosan, jól te­rítve, széles körben kapható le- i t I ff a Harvard diplomájával (is) el­érhető állás és kezdő fizetés. A Pécsett rövidesen indí­tandó MBA típusú oktatás ala­pozásaként a Harvard Business Schoolján tavasszal dr. Vörös József docens vesz majd részt. A meghívók úgy vélik, hogy az általuk felkészített közép- és ke­let-európai egyetemi oktatók si­kerrel oldják majd meg hazá­jukban az üzletember képzést. Ebben a programot tovább foly­tató Harvardon kívül segítséget nyújt az ugyancsak észak-ame­rikai Ohio és a Portland Állami Egyetem, valamint a londoni Middlesex Egyetem Business Schoolja. Ez utóbbinak a Bri­tish Council biztosít az oktatók felkészítésére, az esetjátékok és tananyagok kidolgozására há­rom éven keresztül évi százezer fontot. A JPTE Közgazdaságtudo­mányi Karán a jelenleg is folyó marketing menedzser, valamint jogász- és mémökközgazdász képzést megtartva, ezeket öt­vözve szeretnék bevezetni a legmagasabb szintű üzleti dip­lomát adó MBA oktatást, mely­nek utolsó évében a tervek sze­rint egy részidőszakot Angliá­ban tölthetnek majd a hallgatók. Murányi László gyen. Ha a fogyasztó az ízlése szerinti termékhez nem jut hozzá, egyhamar átszokik a mindenütt kapható másikra. S a hagyományos piacgazdaságok­ban közhely, hogy könnyebb a vevőt megszerezni, mint vissza­szerezni. Az értékesítési marketing fontos eleme a jól megválasztott terméknév is. Jó, ha a kereszt- szülők gondolnak arra: akkor „nyerő” az elnevezés, ha - pél­dául egy termékcsaládra vonat­koztatva - könnyen megjegyez­hető, kiejtése külföldi számára sem jelent nyelvtörő mutat­ványt, és a termékcsaládon be­lül az egyes termékfajtáknak önálló, ötletes fantázianevük van. A névadás fontosságát ér­zékelteti, hogy van olyan nem­zetközi - korántsem etikus - gyakorlat, hogy a piacon már bevezetett, jó csengésű márka­nevet egy-egy betűvel megrövi­dítik vagy éppen megtoldják. A turpisság persze - a csökkent ér­tékű minőség révén - hamar ki­derül, de következményeit sok­szor a vétlen márkanév tulajdo­nosai is megérzik. Szorosan az értékesítés tá­mogatásához tartozik a rövid, közérthető, a célzott fogyasztók ismereti szintjén írott használati utasítás. Ez három elemet min­denképp tartalmazzon: a hasz­nálat biztonsági követelmé­nyeit, a takarékos alkalmazás mikéntjét és a kiegészítő ele­mek használatba vételének módját. Az okos vállalkozó itt is figyel a külcsínre, s például egy sok ezer forintos termékhez nem afféle „sajtcédulát” mellé­kel használati utasításként. (Ferenczy Europress) k í\ * f Német üzleti napok: A VOSZ Nemzetközi Vállal­kozási és Kereskedelmi Köz­pont Kft. október 20-23-án Bradenburgban német üzleti napokat rendez az építőipar, a kereskedelem, a fémipar, fém- feldolgozás és az élelmiszeripar területén német vállalkozókkal üzleti kapcsolatot kiépíteni vá­gyó magyar kis- és középvállal­kozóknak. A rendezvényen vám, adó, jogi és szállítmányo­zási témákkal kapcsolatos elő­adásokat is tartanak. A kétoldalú tárgyalások meg­szervezéséhez szükséges angol vagy német nyelvű cégismerte­tőnek tartalmaznia kell a cég nevét, címét, telefon és fax számát, a vezető és contact személy, valamint a résztvevő nevét, a foglalkoztatottak szá­mát, az éves forgalmat USD- ban, az alakulás évét, a tevé­kenységi területet, a termékeket és szolgáltatásokat, az igényelt üzleti kapcsolatot, az eddigi ha­zai és külföldi partnerek nevét és a referenciákat. A magyar nyelvű cégismerte­tőt lefordítják németre, illetve kérésre a kétoldalú tárgyalá­sokra térítés ellenében tolmá­csot biztosítanak. Jelentkezési határidő: 1992. szeptember 10. Hazai kiállítások a kőbányai vásárközpontban 8. Nemzetközi immunológiai kongresszus. Augusztus 23-28. BNV’92 ŐSZ. 96. Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasz­tási cikkek szakvására. Szep­tember 18-27. HOVENTA. 11. Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátó­technikai szakkiállítás. Szep­tember 18-27. COMPFAIR’92. 5. Nemzet­közi számítástechnikai szakki­állítás és vásár. Október 13-17. FOODAPEST. 1. Nemzet­közi élelmiszer, ital- és élelmi­szer-feldolgozási szakkiállítás. November 25-29. Sorozatunk első írásában Haraszti Mihállyal, a Ma­gyar Franchise Szövetség al- elnökével e szokatlanul hangzó gazdasági fogalom­ról kezdtünk beszélgetni. Mint kiderült, a franchise (ejtsd: frencsájz) nem más, mint egy idehaza még alig ismert marketing módszer, amelynek keretében egy „bejáratott” üzleti gyakorla­tot - a közös siker reményé­ben - új vállalkozó is átve­het.- Tisztáztuk, ha valakinek a saját üzlete sikeres, nem biz­tos, hogy másutt, mások által ugyanolyan sikeresen kopí- rozható is. Vagy ha igen, ak­kor a részeteknek is nagyon egyezniük kell.. .- Ez az a csapda, amiről be­szélni kell - magyarázza Ha­raszti Mihály. - A Burger King például ké.t amerikai szakembert tart Magyarorszá­gon csak azért, hogy a me­nedzsment hatékonyságát biz­tosítsa, illetve hogy a helyszí­neket állandóan vizsgálja. Ezért, ha valaki szeretne egy új üzletet nyitni és franchise vállalkozásba kezdeni, mint­egy 300 oldalas tanulmány születik arról, hogy lehet-e, szabad-e neki ott és úgy meg­kezdenie a működését, aho­gyan tervezi. Ha nem, azt is megmondják, hogy miért nem. Az egyéni vállalkozásokra - különösen akkor, ha kezdő vállalkozóról van szó*- millió csapda leselkedik. A franchise rendszerek előnye éppen az, hogy mindent előre megter­veznek a vállalkozó helyett, neki már csak a vállalkozás sikeres működtetésével kell törődnie, hiszen ahhoz minden mást készen kap. A „minde­nért” - alaptőke, jogi forma, szervezeti felépítés, termék- szerkezet, berendezés, know-how stb. - azonban a li- cenc átadójának hosszútávú garanciát is kell vállalnia. A franchise rendszerekben ezért nem is hamburgert, tisz­títószalont vagy valami hason­lót kínál a rendszer tulajdo­nosa, hanem egzisztenciát. Ha tehát valaki bekapcsolódik egy rendszerbe, akkor saját maga és családja egzisztenciá­ját kell hogy erre a vállalko­zásra alapítsa. Ez pedig óriási felelősséget ró a rendszertu­lajdonosra is.- Ha egyszer valaki már át­adta a rendszer kézikönyvét, mi a további teendője?- Itt van a következő csapda. Sokan ugyanis össze­tévesztik a rendszert a kézi­könyvvel. A kézikönyv a franchise átvevő összes fel­adatát és funkcióját meghatá­rozza ugyan, de önmagában nem sokat ér az átadó közre­működése nélkül. A vállalko­zót néha kényszeríteni kell a jóra, a sikerre, az előírások be­tartására.- Nem paradox helyzet va­lakit a saját jól felfogott érde­kének érvényesítésére kény­szeríteni?- Néha meg kell tenni, és nemcsak az illető személyes érdekében. A rendszert ugyanis nem elég átvenni, an­nak előírásait szigorúan be is kell tartani. Ez a rendszer minden egyes tagjának alap­vető érdeke, hiszen minden résztvevő tevékenysége köl­csönösen záloga a sikernek. Vagyis minél erősebb, na­gyobb a lánc, annál biztosabb egzisztenciát garantálhat.- Milyen képességekre van szüksége a rendszer gazdájá­nak ahhoz, hogy jól ellássa a feladatát?- Másra, mint az egyes vál­lalkozásokban. Itt ugyanis in­kább motiválni kell a rendszer tagjait, mintsem helyettük menedzselni az üzletet, hiszen a franchise rendszerekre nem a főnök-beosztott viszony a jellemző.- Hogyan viselik ezt általá­ban az alkalmazottak?- Nehezen. Nem véletlen ezért, hogy például a McDo­nald’s üzletekben az alkalma­zottakat egy évben kétszer is lecserélik. Náluk ugyanis olyan katonai drillt alkalmaz­nak, amit hosszú távon nem is nagyon lehet kibírni. De az al­kalmazott a világon mindenütt alkalmazott, az a dolga, hogy elfogadja a rendszer kínálta feltételeket. Bár úgy gondo­lom, ha Chaplin most forgatná a Modem idők c. filmjét, azt nem egy autógyárban, hanem egy gyorsétkeztetőben tenné. Merth László (FEB) t i Vállalkozni akar? Jegyezze meg! A bemutatkozástól a „termékkeresztelőig”

Next

/
Oldalképek
Tartalom