Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-11 / 221. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. augusztus 11., kedd Szentkatalin szépül Baráti összejövetelt hoztunk létre még 1986. augusztus 6-án volt falunkban, Szentkatalin- ban. Szándékunk az volt, hogy a rég elkerült, volt barátok, szomszédok - találkozzunk. Hiszen évtizedekig nem láttuk egymást. Örüljünk egymásnak és tartós barátság legyen köztünk. Érdekes, szép esemény volt az a nap. Akkoriban e megmozdulásunkról a Dunántúli Napló is írt, értesítettük szándékunkról a szerkesztőséget. Összejövetelünk baráti körré nőtte ki magát. Nagy szó volt ez akkortájt, ritka volt Baranyában e szervezet. Úttörők voltunk a falu felkarolásában. A nagy centralizmus elhanyagolttá tette a falvakat. Segítő kezet nyújtottunk, igyekeztünk gazdája lenni a településnek. Elhanyagolt körülmények voltak Katalinban is. Gyü- rüfű sorsára volt ítélve! Sem tanács, sem iskola... - mint ahogy mondani szokták - nad- rágos ember nem volt a faluban. Ahol nincs értelmiségi, ott nincs irányítás, halott a falu. Igyekeztünk a fiatalságot is ott tartani, több rendezvényt hoztunk össze. Falunapra hívattuk meg magunkat, helyesebben falugyűlésre. Eljártunk az akkori megyei tanácsnál. Pótköltségvetést sikerült kiharcolni. Rendbe tettük társadalmi munkával a temetőt, a szerzett pénzből bekerítettük, a hullaházat rendbe tettük, a kis kápolnács- kát újjávarázsoltuk, az alsó keresztet átfestettük. A falu útjának kövezése is megtörtént. Hidat kapott a falu felső része és így tovább. Mindez megfelelő mozgatás nélkül elképzelhetetlen lett volna. Tagjaink örömmel végezték a segítő munkát. Alapszabályban rögzítettü tennivalóinkat, annak megfelelően dolgoztunk. Most, hogy az önkormányzat és a polgármester vette át az irányítást, örömmel mondhatjuk, van gazdája a falunak. Mora vetz úr vezetékes vízzel látja el a települést, gondozzák a temetőt, rendezgetik a falut, ahogy erejük engedi. A három eggyé tartozó település, Szentkatalin, Karácodfa és Képespuszta végre gazdára talált. A felsorolt tevékenységhez még hozzá kell tenni, hogy a képespusztai kövesút is nagyrészben a Baráti Kör nevéhez fűződik. Addig mondtuk a magunkét, míg megszületett a járható útjuk a képesieknek is. Ambrus Imre és Schaub Józsefné Újra megszépül egy falusi templom. Dencsházán az egy ház és a helyi önkormányzat anyagi összefogásával felújítják a református templomot Fotó: Proksza László Mire gondolhat a tenyésztő? Tisztelt Uraim! Felvásárlási Maffia, Törvényen Kívüli Kartell, netán célirányos központi intézkedés (mint a búzánál) eredményeként alakult-e ki a nem elhanyagolható exportbevételt eredményező pecsenyenyúl mai felvásárlási ára? Eredményeként - bár méretében sokkal kisebb - a sertéstenyésztéshez hasonló válság kialakulása várható. Az történt ugyanis, hogy a mintegy másfél évvel ezelőtti 130 Ft/kg átvételi ár mára 65 Ft/ kg-ra csökkent. Ilyen ár mellett (a tenyésztési költségek növekedésével is összefüggésben) a nyúltenyésztést „főfoglalkozásként” űző nyugdíjasok, a mellékesként kezelő kiskeresetű dolgozók egy része megszünteti a gazdaságát, felszámolja a nyúltenyésztést. Ennek kapcsán szükséges megjegyezni, hogy többségükre jellemzően az árokpartok, utak melletti és egyéb elhanyagolt rétek kaszálásával, mint kiegészítő eledellel állítanak elő exportképes terméket.Önmagában egy ágazat visszafejlődése - piacgazdasági keretben — elfogadható, de ellen érzést vált ki, ha a körülmények alakulásában nem a piac szerepe vélhető. Amire a tenyésztő adott esetben gondolhat: 1. A 130 Ft-os felvásárlási ár mellett sem fizetett rá a felvásárló, feldolgozó, exportáló az ■ üzletre. Ha most 65 Ft-ot fizet, akkor a különbözet extraprofit- ként a tenyésztő kihagyásával realizálódik. (Exportárban ekkora változás, ennyi idő alatt, előrejelzés nélkül nem jellemző dolog.) 2. A felvásárlási, feldolgozási, exponálási költségek nem lehetnek egyenlőek Borsodban és Baranyában, szerte az országban. Az is nehezen képzelhető el, hogy az azonos fajlagos költséggel dolgozók ugyanannak a külföldinek adják el a pe- csenyenyúlat (azonos egységáron). Hogyan alakulhatott ki mára az országosan egységes átvételi ár, ami I -2 évvel ezelőtt még mutatott eltérést? Csak a versenyhelyzet megszűntetésére irányuló megegyezés révén. A termelő bárhova viheti eladásra a nyúlját, legfeljebb a költsége változik, a bevétele nem. Bojtor József 39-es dandár u. 7/c. Úszómedence az oviban Gyerekzsivajtól, kacagástól hangos a Gesztenyés utca. Csobban a víz, boldogan sikoltoznak, fürödnek, pancsolnak az óvodás gyerekek, az óvónénik féltő tekintete mellett. Pécsváradon a keleti lakótelepen lévő óvodának az udvarán egy kis úszómedencét építettek az óvodások számára. A napokban készült el a medence, a kicsik már birtokba vették és a langyos vízben vígan lubickolnak. Az építkezéshez szüksége anyagot az óvoda költségvetéséből megtakarítás révén biztosították, míg az építési munkálatokat és a medence tervezését is társadalmi összefogással szülők, iparosok, vállalkozók ingyenesen végezték el. Az olcsón megvásárolt és egyes vállalatok által ingyen adott faanyagból ugyancsak társadalmi munkában újították fel az óvoda udvarában lévő fából készült létesítményeket, használati eszközöket, játékokat. Sántha László Furcsa vizsgálat Azért írok Önöknek, hogy a szélesebb nyilvánosság elé tárjam történetemet, azt a lelket- lenséget, ahogyan a beteg, s hozzáteszem, teljesen jóhiszemű emberekkel bánnak. 24 éves vagyok, 67 százalékig rokkant, tavaly tavasz, óta nyugdíjas. Mindkét térdemet operálták, összesen háromszor, bajom igazi okát nem tudják, feltehetően velem született betegségben szenvedek. Állapotom szerencsére javult, olyany- nyira, hogy a járásomhoz szükséges két botot sikerült elhagynom. Orvos javasolta azonban, hogy jáijak uszodába, lehetőleg rendszeresen, erre 5800 Ft-os nyugdíjamból nemigen telik. A komlói önkormányzati hivatalban igyekeztek segítségemre lenni, javasolták, kérjek orvosi szakvéleményt Pécsett a Munkácsy Mihály utcai rendelőben. A mozgáskorlátozott személy közlekedési képessége című vizsgálat meglehetősen furcsán zajlott le. Valamennyi iratom korábban a vizsgáló orvos(ok) rendelkezésére állt. Amikor azonban bementem hosszas várakozás után a vizsgálóba, meglehetősen ingerülten fogadott a doktor úr, akinek a pecsétje a határozatomon megjelent végül. Gúnyolódva kérte számon tőlem, vajon szórakozásból műtöget- tem-e a térdem, és kerek perec megmondta, hogy ilyen támogatást csak azok kapnak, akik bénák vagy fél lábuk van. Két perc alatt vége lett a vizsgálatnak, ha annak lehet nevezni. Mert farmernadrág volt rajtam, de még csak a vágásokra sem voltak kíváncsiak. Jogosítványom nincsen, járásom bizonytalan, térdeim fájnak, de az orvos megállapította pár méterről, hogy alkalmas vagyok á vezetésre. Én ehhez az eljáráshoz csak gratulálni tudok! Senkinek nem kívánom, hogy csinálja utánam, amin keresztülmentem. Dr. Péternek sem, de nagyon szeretném, ha mások fogyatékosságából nem űznének gúnyt. Hiába a társadalom egyes rétegeinek akarata a fogyatékosok segítésére, ha mások ugyancsak megnehezítik az ember életét. Hangsúlyozom, korántsem a pénz miatt fogtam tollat, nem tudom, és most már nem is az érdekel, hogy a 12 ezer forintra jogosult vagyok-e. Az eljárás, a hangnem bántott, mert ha szép szóval mondják el, hogy nekem nem jár, mások jobban rászorultak, meg tudom érteni. Volt szerencsétlenségem sorstársaimmal találkozni, akik szinte a semmiből tartják fönn magukat. Nemcsak a magam, hanem valamennyi hasonló módon járt sorstársam nevében is sajnálatomat fejezem ki, amiért ilyen orvosokhoz vagyunk kénytelenek - bármely okból - fordulni. Tisztelettel: Puchert Éva Komló, Alkotmány u. 82. Gyümölcsöt kérnek Közel egy éve jöttek az első menekültek Jugoszláviából Mohácsra. A továbbra is ideiglenesen itt lakó többezer ember viszont Horvátországba szeretne már hazamenni. Változatlanul remélik, a kényszerűségből elhagyott házaikba költözhetnek. Hogy mikor? Január 15-e óta minden hónapban hallani tőlük egy dátumot, mint vágyaik, reményeik fontos állomását. Aztán ahogy átléptünk a jobbára a titokban említett napon, máris „tudják” a következő időpontot. Most is van egy ilyen augusztusra... Időközben a város két menekülttábora ugyancsak újra megtelt. Boszniai muzulmánok, 241-en élnek közös hálótermekben az egykori munkásőr laktanyából és a volt középiskolai kollégiumból kialakított ideiglenes szálláshelyeken. Számukra, csakúgy mint a magánházaknál meghúzódóaknak az adományok egyre gyérebben csordogálnak. Ä tavalyi több tonnás teherautókkal, kamionokkal érkezett adományok mára jócskán megfogyatkoztak. Legutóbb a Máltai Szeretet Szolgálat szekszárdi és jános- halmai szervezete juttatott Mohácsra cipőt, ruhát, kakaót és levesport. Mindezek ellenére a táborban élők étkeztetése gyakorlatilag megoldtot, erről a Menekült- ügyi Hivatal a helyi önkormányzattal közösen folyamatosan gondoskodik. Egyedül azt kéri a Polgári Védelem Mohácsi Parancsnoksága, hogy aki tud gyümölcsöt juttasson el a két szálláshelyre, mert leginkáb ennek hiányát érzik a gyerekek és az idős emberek. B.M. Jogi tanácsadó Molnár G. olvasónk kérdése, hogy a nemzeti gondozási díjat hol kell kérnie? A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. §-a szerint a kérelmet - a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és esetleges további bizonyítási indítványokkal együtt - az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz vagy az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelmet a hivatal bírálja el határozattal. A határozat ellen a bírósághoz lehet fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja. Az eljárás ügyintézési határideje három hónap, amelyet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a jogosultság elbírálásához szükséges orvosi szakértői véleményt - amennyiben az nem áll az érintett rendelkezésére, vagy nem tükrözi a véglegesen kialakult állapotot - az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosszakértői Intézete adja ki. A nemzeti gondozási díjat a nyugdíjfolyósító szerv havonta a nyugdíjjal együtt - ennek hiányában önállóan folyósítja. N. K. kérdezi, hogy a munkanélküli járadék fizetését mikor szüntetik meg? A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munka- nélküli: a) a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte a neki felróható okból meghiúsul, b) nyugdíj-jogosultságot szerez (ide értve a korengedményes nyugdíjat is), c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a mukaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme nem éri el a mindenkori minimális bért, d) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimális bér ösz- szegét elérő rendszeres támogatásban részesül. A munkanélküli járadék folyósítását az a) pont szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli az 1991. évi IV. törvény 25 § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza. Nagy G., L. T. és B. N. kérdezi, hogy a szabadságot mikor, hogy lehet kivenni? Az új Munka Törvénykönyvének 134 §-ában előírtak szerint a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni; ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munka- vállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetbeil változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyéről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. H. B. kérdezi, hogy a családi pótlékból mit lehet levonni? A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogalap nélkül felvett összeget, továbbá a családi pótlékra igényt adó gyermek után megállapított állami gondozási díjat és e gyermeknek hatósági határozattal gyermekintézményben történt elhelyezése esetén a térítési díjat lehet levonni. A levonás a családi pótlék 50%-áig terjedhet. Szabó L. pécsi olvasónk érdeklődik, hogy a júniusban megjelent nyugdíjemelésnél kinek jár a 6 százalékos emelés? A 93/1992. ( VI. 10.) Korm. sz. rendelet szól az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről. E rendelet 2 § (4) bekezdésében előírtak szerint a nyugdíjat 6 százalékkal kell emelni, ha a szolgálatban eltöltött idő a) legalább 25 éve, de a 30 évet nem éri el, és az ellátást 1979. január 1-je előtti időponttól állapították meg, vagy b) legalább 30 év, de a 35 évet nem éri el, és az ellátást 1979. január 1. és 1982. december 31. közötti időponttól állapították meg, vagy c) legalább 35 éve, de a 40 évet nem éri el és az ellátást 1983. január 1. és 1986. december 31. közötti időponttól állapították meg. E L S;Á. ( í f . • ■ . ' . 3 1 '. a. D ' vr , .j ^ ) i j f j A szerkesztőség postájából