Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-11 / 221. szám

1992. augusztus 11., kedd üj Dunántúli napló 7 Dollár - Rubel Stabilizálódott a dollár árfo­lyama a rubelhez képest a moszkvai bankközi devizapia­con. A kedden tartott árverésen 1 dollár 161,40 rubeles árfo­lyamot ért el, s ez mindössze 0,2 rubellel magasabb a múlt heti árverésen kialakult árfo­lyamhoz képest. (Két héttel ko­rábban a dollár még 135,4 ru­belt ért.) Egységes villamos szabványok Egységesek lesznek a villa­mos készülékek csatlakozódu­gói és az aljazatok egész Euró­pában, de erre talán 10-30 évet is várni kell - jelentette a Reu­ter. A villamos szabványok megalkotásával foglalkozó eu­rópai szervezet, a CENELEC tagjai közelmúltbeli ischiai ta­nácskozásukon megegyeztek, hogy megkezdik a munkát egy szabványosított európai háztar­tási elektromos csatlakozórend­szer kidolgozásán. Az új dugó­kat és foglalatokat úgy tervezik meg, hogy a lehető legkisebbek legyenek és gyártásuk a lehető legegyszerűbb legyen. Pravoszláv­katolikus találkozó A kapcsolatok javítását célzó megbeszélést folytatott Moszk­vában a pravoszláv és a lengyel katolikus egyház vezetője. II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája vala­mint Jozef Glemp bíboros első­sorban a Vatikán és a pravo­szláv egyház között idén márci­usban létrejött egyezmény vég­rehajtásának menetét vitatta meg. • • Önvédelmi alakulatok Rahman Nabijev tádzsik el­nök elrendelte az illegálisan létrehozott fegyveres cso­portok feloszlatását a köztársa­ságban - jelentette az ITAR-TASZSZ. A rendelet ér­telmében a fegyvereket is be kell szolgáltatni. Tádzsikisztá- ban a különböző szintű ta­nácsok végrehajtó bizottságai korábban számtalan saját „ön­védelmi alakulatot” állítottak fel, hogy megvédjék magukat a belvillongások idején. Bár jú­lius 28-a óta már érvényben van a tűzszünetről és a harcoló felek lefegyverzéséről szóló egyezmény, a fegyverek be­szolgáltatása mégis vontatottan halad - ez indokolta az elnöki rendeletet. „Az átalakulást végigvisszük ..(1.) A mezőgazdaság talpon maradt Néhány hónappal ezelőtt so­kan megkongatták a vészharan­got a mezőgazdaság felett. Most, a nyár derekán, amikor javában tart a betakarítás, már világosabb kép rajzolódik ki a valóságos helyzetről. Hogyan látja az agrárgazdaság gondjait, eredményeit a politikus szak­ember? Sárossy Lászlóval, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával az idei várható termésátlagról, az ag­rárexport lehetőségeiről, a me­zőgazdaságban dolgozók jöve­delmi viszonyairól és a szövet­kezeti törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélgettünk.-Államtitkár úr, milyennek ítéli a mezőgazdaság idei ered­ményeit?- Az ország gabona- és ta­karmányszükséglete biztosított, sőt még exportra is jut a belföldi ellátás veszélyeztetése nélkül. Aggodalomra nem látok okot. Kalászos gabonából 5,2-5,5 millió tonna termett, a búza termésátlaga 4,1-4,2 tonna. Ör­vendetes, hogy rendkívül jó mi­nőségű az idei búza. Óvatosan kalkulálva is azt mondhatom, hogy ez az értékesítés során kárpótolja majd a gazdákat a közepes temésátlagért.-Az állatállomány helyzeté­ről sok aggódó vélemény lát napvilágot. Jogosnak érzi az aggodalmakat?- A baromfi- és a sertésállo­mány rugalmasan, a piacnak megfelelően változtatható. Na­gyobb gondot jelent az év- ről-évre csökkenő szarvas­marha-állomány. Tavaly a tej­túltermelés nehézségei miatt ösztönzésként tehénkivágási prémiumot adtunk. Tudomásul kell vennünk, hogy az ország­ban évente megtermelt 2,5-2,6 milliárd liter tej belföldön nem helyezhető el, külpiacokon pe­dig csak hatalmas exporttámo­gatással lehetne értékesíteni akár a sajtot, akár a tejport. így hazai viszonylatban a piaci le­hetőségekhez kell igazítani a termelést. A szarvasmarha-ál­lomány mai szintje gyakorlati­lag beállt, bár egyes területeken még számíthatunk az állomány további csökkenésére. A hely­zet alakulását folyamatosan szemmel tartjuk, hogy ha kell, azonnal be tudjunk avatkozni. Elsődleges a belföldi ellátás za­vartalanságának biztosítása. Ismerve exportlehetőségeink korlátáit, úgy gondolom, kár volt az ország lakosságát rio­gatni éhínségről, élelmiszer- és húshiányról szóló rémhírekkel. Ezzel persze korántsem akarom elbagatellizálni azokat a kétség­telenül nehéz körülményeket, amelyek mezőgazdaságunkat ma jellemzik. A gyökeres átala­kulást zavarmentesen, draszti­Ilyen például az optimálishoz közeli tőkefelhasználás, a jó gépkihasználás, az alacsony Proksza László felvétele kus terméscsökkenés és terme­lés-visszaesés nélkül egyetlen volt kelet-európai ország sem úszta meg. Úgy vélem, hogy egyetlen magyar agrárpoliti­kusnak sem kell lesütnie a sze­mét: az ágazat működőképessé­gét ebben a nehéz időszakban is fenn tudtuk tartani.-Hogyan alakul a mezőgaz­daság idei exportja?- Várhatóan 2,5 milliárd dol­lár értékű lesz az idei kivite­lünk. Az év eddig eltelt idősza­kának exportteljesítményét te­kintve nem túlzó ez a prognó­zis. Elismerésre méltó, hogy a világpiaci hatásokra megfele­lően tudott reagálni a magyar mezőgazdaság. A keleti piac összeomlását eredményes piac­váltással sikerült ellentétezni és növelni tudtuk exportunkat a túltermelési válsággal küzdő nyugat-európai piacokon is. A minőségi változással és a ter­mékszerkezet átalakításával re­ális esélyünk lehet arra is, hogy ezt az eredményt tovább fokoz­zuk.- De vajon termékeink áll- ják-e a versenyt az agyonszub­vencionált nyugat-európai me­zőgazdaság termékeivel szem­ben?- A támogatási versenyben abszolút vesztesek vagyunk. Esélyünk sincs arra, hogy be­látható időn belül a nyugati or­szágokhoz hasonló mértékben támogathassuk exportunkat. De azért jelentős előnyökkel is ren­delkezik ez a mezőgazdaság. bérköltség, a jól felkészült szakembergárda. Mindezek némiképp kompenzálják azt a többletet, amellyel a közös piaci országok támogatják az agrár­exportot. És az sem a legel- ha- nyagolhatóbb szempont, hogy az idő is nekünk dolgozik. Nyugat-Európa ugyanis fokoza­tosan csökkenti exporttámoga­tásait, hiszen már a Közös Piac kasszája sem győzi azt a hatal­mas összegű dotációt. Ráadásul a közösségen belül is komoly feszültség forrása a támogatás mértéke, hiszen mást jelent a francia, a dán vagy az ír mező- gazdaságnak, amelyek egyér­telműen haszonélvezői ennek az agrárpolitikának, mint mondjuk a brit, a belga vagy a német gazdaságnak, amelyek viszont befizetői a rendszernek. Ha a GATT-tárgyalások kompro­misszumos megegyezéssel zá­rulnak, akkor várhatóan drasz­tikusan csökken majd a szub­venció is. őszintén szólva hazánk ski­zofrén helyzetben van. Egyrészt Magyarország 1992. január el­seje óta társult jogi státuszt nyert a Közös Piacban, amely a tárgyalások során szeretné kon­zerválni a meglehetősen diszk­riminatív agrárpolitikáját. Ugyanakkor résztvevői va­gyunk az uruguayi GATT-tár­gyalások indító csapatának is, amelyik viszont szeretné ezt a diszkriminatív agrárkereske­delmet leépíteni, de legalábbis mérsékelni. Újvári Gizella A Ujraszövik a szociális hálót A kormány legutóbbi ülésén a készülő szociális törvény ter­vezete is napirendre került. A nagy vonalaiban már megfo­galmazott tervezetről dr. Lak- ner Zoltán, a Népjóléti Minisz­térium helyettes államtitkára, a szociális válságkezelő program kormánybiztosa a következőket mondta el:- A kormány úgy döntött, hogy nem toldozgatja tovább a szétszakadóban lévő szociális hálót, hanem újraszövi azt. Sze­retnénk a rászorulóknak valódi biztonságot nyújtó rendszert ki­alakítani. Jelenleg a szociális ellátások­ról szóló törvénytervezeten dol­gozunk, amelyet már az ősszel szeretnénk elfogadásra benyúj­tani a parlamentnek. Ebben az 1993-tól bevezetésre kerülő új, illetve a továbbélő ellátási for­mákról intézkedünk, de egyben felvázoljuk majd a teljes elkép­zelések rendszerét is, hogy módjuk legyen a képviselőknek szándékainkat összefüggései­ben áttekinteni. Első helyen hadd emeljem ki: a kormány szándékai szerint 1993-tól az anyasági segély alanyi jogúvá válna. Mint köz­tudott, jelenleg még biztosítási alapon jár, és ezért nem fedi le a teljes lakossági igényeket. Az új ellátások közül első helyen a gyermeknevelési támogatást emelném ki, amit a jövőben a három vagy több gyermeket ne­velő családok vehetnek igénybe, ahol a legkisebb gyermek 3-10 esztendős. A tá­mogatás összege megközelíti a gyes összegét. A másik újdon­ság a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatása lesz. Ezt azok a rászorulók ve­hetik igénybe, akiknek munka- nélküli járadéka önhibájukon kívül lejárt, együttműködési készségük ellenére sem tudtak álláshoz jutni. A harmadik az úgynevezett lakhatási támoga­tás, amelyet az önkormányzatok fognak megállapítani. Azoknak adható, akiknek a lakásfenntar­tás költségei elérik az adózott összjövedelem 40 százalékát és az egy főre jutó összjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj-minimum másfélszere­sét. Milyen kiadásokat vesznek figyelembe a lakhatási költsé­gek kiszámításakor? Minde­nekelőtt a lakbért, albérleti dí­jat, a lakáshitelek törlesztési részletét, a villany- és gázfő­gyasztás költségeit, a fűtés-, a víz- és csatornadíját, a szemét- szállítás költségeit. Újdonság az átmeneti segély, amelyet szintén az önkormány­zatok kezelnek majd. A helyi viszonyoknak megfelelő ellátó rendszerek kialakítását szeret­nénk ezzel ösztönözni. Életbe lépésével egy időben megszűn­nek majd a jelenleg még mű­ködő rendkívüli segélyek: a rendkívüli nevelési és a rendkí­vüli szociális segély, de megma­rad ezek rendszeres változata. Nem változik a gyes, a gyer­mekápolási díj, a közgyógyellá- tási igazolvány konstrukciója sem. Az utóbbiak az elmúlt években alakultak ki és jól al­kalmazkodnak az országban ki­alakult szociális igényekhez. Terveink szerint a gyermekne­velési támogatás, az ápolási díj és a gyes nyugdíjszerző idővé lenne, a vita jelenleg a járulék ihéftéke körül folyik, (somfai) A vártnál nagyobb a növekedés Lakossági megtakarítások A várakozásoknál gyorsabb volt júniusban a lakossági meg­takarítások növekedése. Míg az előzetes adatok alap­ján a Magyar Nemzeti Bankban úgy számoltak, hogy a bruttó megtakarítások összege 902 milliárd forint körül alakul a VI. hónap végére, a végleges szá­mok elérték a 914,2 milliárd fo­rintot. A fél év végén a lakosság bankban elhelyezett betéteinek összege 493,3 milliárd forint volt. A korábbi hónapokhoz ké­pest gyorsabban növekedett a bankbetét-állomány. Míg az előző hónapokban a változás 10 milliárd forintra tehető, addig májushoz képest júniusban a be­tétállomány közel 20 milliárd forinttal lett nagyobb. Növeked­tek ezen belül a devizabetétek is, de a vártnál valamivel kisebb mértékben. Június végén a devi­zabetét-állomány 142,1 milliárd forintot tett ki, szemben a má­jusi 137,8 milliárd forinttal. A pénzintézeti értékpapír-ál­lomány a várakozásoknak meg­felelően alakult, szintjük a VI. hónap végén 201,5 milliárd fo­rintot tett ki. Gyorsan bővült vi­szont a készpénz-állomány. Jú­nius végi adatok szerint 219,4 milliárd forint összegű kész­pénzzel rendelkezett a lakosság. Tovább csökkentek a lakos­sági tartozások. Az állampolgá­rok ugyanis a magas kamatok miatt általában több hitelt fizet­nek vissza, mint amennyi új kölcsönt vesznek fel, így a fél év végén a lakosság 177 milli­árd forinttal tartozott a bankok­nak, míg májusban ez az állo­mány 179,1 milliárd forint volt, áprilisban pedig 182 milliárd forintot tett ki. így a nettó megtakarítások szintje tovább növekedett, jú­nius végén elérte a 737,2 milli­árd forintot. Májushoz viszo­nyítva a nettó megtakarítások mintegy 33 milliárd forinttal bővültek. február március április május június Pénzintézetnél lévő megtakarítás 811,4 830,9 877,4 884 914,2 Bankbetétek 446,5 454,7 464,7 477,9 493,3 Devizabetétek 135,88 137,6 136,5 137,8 142,1 Pénzintézeti értékpapír áll. 166,7 180,8 193,7 197,9 201,5 Készpénz­állomány 198,2 195,4 219 208,2 219,4 Összesen: 811,4 830,9 877,4 884 914,2 Lakossági hiteláll. 190,8 184,7 182 179,1 177,0 Nettó megtakarítások: 620,06 646,2 695,4 704,9 737,2 Gyorsabb lakossági ügyintézés Komlón Csökkent az állandó a sorba- nállás, sőt, sokan percek alatt kézhez kapják azt az iratot, ami egyet jelent a problémájuk elin­tézésével. Lényegében ezt je­lenti a komlóiaknak az a válto­zás, hogy a polgármesteri hiva­talban áttértek a számítógépes ügyintézésére. Kétségtelen, hogy ez a leg­fontosabb, hisz voltak olyan napok, amikor több, mint szá­zan fordultak meg egy-egy terü­leti ügyintézőnél a gondjaikkal, s bizony az intézés módja és eredménye mellett az sem mindegy, hogy mennyi időt kell ezzel tölteni. Ezért értékeli nagyra a válto­zást Renner Ottóné, a hivatal egyik területi ügyintézője, aki­től azt is megtudtuk, hogy a számítógépes ügyintézés külö­nösen azok számára jelent idő­megtakarítást és így jelentős változást, akik egy-egy idő­ponthoz kötötten kapnak külön­böző juttatást, támogatást, pél­dául tejjegyet, közgyógyellátási igazolványt. De azok is érzéke­lik az átállást, akik alkalomsze­rűen, de sajnos visszatérően se­gélyt kérnek a hivatalban. A kö-, rülményeiket, illetve ezek vál­tozatlanságát ismerve nem kell megvárniuk, amíg legépelik, majd postázzák nekik a határo­zatot: a pénzügyi ellenőrzést is számítva félórán belül kézhez kaphatják a számítógép által kinyomtatott határozatot, amellyel a pénztárhoz mehet­nek. „ A számítógépes adatnyilván­tartást és feldolgozást tavaly ha­tározta el a Komlói Önkor­mányzat, s idén tavasszal el­kezdték a megvalósítást. Ennek egyik első eredménye az a vál­tozás, amelyről Renner Ottóné beszélt. Mint elmondta, folyta­tódik a program, s a tervek sze­rint belátható időn belül szeret­nék elérni azt, hogy ha egy komlói polgár bármilyen gond­jával bemegy a városházára, az adatai alapján percek alatt átte­kinthessék, hogy korábban mi­lyen ügyben hol járt, mit intéz­tek neki, s milyen gondja van függőben. Bár nem ez volt az elsődleges cél, az sem mellékes, hogy lé­nyegesen leegyszerűsödött az ügyintézők adminisztratív munkája, amit már most érzé­kelnek. T. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom