Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-25 / 204. szám
1992. július 25., szombat aj Dunántúli napló 11 A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem - Orvosi Kar A Mecsek-alji magyar Heidelberg 1923. október 24-én történt az egyetem megnyitása ünnepélyes keretek közt. A megnyitóbeszédet gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter tartotta: „Az Erzsébet egyetem tanári karát olyannak ismerem, hogy meg vagyok győződve arról, hogy meg fogja alkotni itt a Me- csek-alján a magyar Heidelber- get”, s jelképesen átadta az egyetemnek Dudits mesternek a pécsi egyetem 1367-es alapítását ábrázoló falfestményét (3 nappal később, október 27-én már fel is avatták az első orvosdoktort: a budapesti Kálmán Istvánt). A négy karú egyetemen az első „pécsi” tanévekben fokozatosan csökken a hallgatók száma: az 1923-as őszi 1654-ről az 1927-es tavaszi 993-ra (40%-kal). Az orvostanhallgatók száma egyenesen zuhan: az 1923-as őszi 895 főről az 1929- es tavaszi 313-ra (65%-kal). Ebből a két adatból is sejteni lehet: a 20-as évek közepén egy belső átstrukturálódás is végbemegy a hallgatóság létszámában az egyes karok között: a korábbi nyomasztó, 80%-os orvostanhallgatói többség egyre csökken és fokozatosan nő a jogászok száma és aránya. Ez utóbbiaké a 30-as évek közepére eléri a 60%-ot, az előbbieké nem haladja meg a 24%-ot. Az orvoskar anyagi feltételei látványosan javulnak. 1925 elején került mintegy 850 kórházi ágy (7 klinikán) az egyetemhez. A 20-as évek közepére megszilárdul az egyetem helyzete, sőt Nendtvich Andor kidolgozza a Székesegyháztól és a Püspöki palotától nyugatra (a Ró- kus-dombig terjedő), a mai Kodály utca északi részén elhelyezkedő egyetemi város grandiózus tervét. Meghatározó professzorok Az orvoskaron a 20-as években a vezetés három kiemelkedő egyéniség kezében van: a kar 1918-as megalakulásától 1930- ig - a dékáni és a prodé- káni munka szempontjából - eltelt negyedszázad tisztségviselői: Pékár Mihály, Entz Béla és Reuter Camillo professzorok. Mindhármuknak kiemelkedő szerepe van - az orvoskaron kívül is - az egyetemi diákotthonok és menzák megteremtésén túl a jó tanulmányi előmenetelű, szegény szülők gyermekei tanulása felkarolásában, segítésében: a „fizikai szülők” (cselédek, napszámosok, altisztek, tanulók, fizikai munkások, szolgák stb.) gyermekeinek aránya az Erzsébet Tudományegyetemen a 20-as és 30-as években az összes hallgató 30%-a körül volt. Az egyetem hallgatóinak kétharmada dunántúli, a megyék rangsorát Somogy vármegye vezeti. (Az „Erzsébetnek” 122 hallgatója volt a somogyi községekből.) Az 1929/30-as tanévben lett a jogi kar honoris causa doktora lord Rothermere és lett magántanára Óriás Nándor. Ekkor festette meg Mattyasovszky-Zsol- nay festőművész négy volt rektor arcképét, köztük Fenyvessy és Heim professzorokét. Ekkor helyezték el a központi épület lépcsőházában Gecső Sándor szobrászművész alkotását, az egyetem hősi halottainak emlékét megörökítő domborművet. A tiszteletadás mellett nagy veszteség, sőt gyász érte az orvosi kart, de az egész egyetemet is: 1923. október 23-án meghalt Heim Pál, majd fél évvel később Beck Soma (Imre József professzor pedig Budapestre távozott). 1930 őszén avatták fel a soproni hittudományi kar új épületét a kormányzó jelenlétében. A gazdasági válság mélypontján épül fel 32 ún. profesz- szori lakás (kisebbek 160, a nagyobbak 200 négyzetméter alapterületűek), s ezzel 361 hallgató számára lett hely a kollégiumokban: az Erzsébet, a Nagy Lajos (ez szabadult fel a lakások elkészültével) és a Szent Mór nevűekben (ez 1929. szeptember 1-jén nyílt meg 174 „keresztény vallású és kifogástalan viselkedésű férfi hallgató” számára”. MTA-tagsággal tanársegéd Az orvosi karon a 30-as évek közepén indult meg a fogászat oktatása, s lesz tanszékvezető az orvosi fizikai intézetben a gigei református pap fia, Császár Elemér. (Vele esett még az Erzsébet - de más - egyetem életében is példátlan eset: három különböző egyetemen - József Nádor Műegyetem, Pázmány Péter Tudományegyetem és a Közgazdaságtudományi Egyetem - három különböző tudományágban elért magántanári habilitációjával és 11 éves MTA-tagsággal is csak tanársegéd volt! Több könyvvel a háta mögött, 49 éves korában terjesztették fel, s a kormányzó Horthy azonnal ki is nevezte.) 1940 őszén tárgyalta a kari tanács az orvosi pálya elnéptelenedésének meggátlására teendő intézkedéseket: Scipiades professzor javaslatai „1/. kimondani: ingyen orvosi szolgáltatás nincs 2./ az egyetemeken és a kórházakban működő orvosoknak fizetést kell biztosítani, nem segélydíjat 4./ biztosítani kell a szabad orvosválasztást és a szabad orvosi keresetet 6./ a szakorvosi képesítést vagy teljesen el kell törölni vagy le kell szállítani a képzési időt 2 évre.” Ugyanakkor foglalkoztak a törvényszéki orvos tan önálló tárgyként való bevezetésével, Entz Béla előterjesztésében: „hazánk azok közé az államok közé tartozik, melyekben ... a törvényszéki orvostan ... már 1793-ban külön tárgyként adatott elő, 1816-ban pedig önálló katedrát kapott... hazánkban a törvényszéki orvosi teendők ellátása 1894 óta külön képesítéshez van kötve ...” Súlyos személyi veszteségek A II. világháború - a háborús csapásokon túl - súlyos személyi veszteségeket jelentett az orvosi kar számára. Elhúnyt Pékár Mihály, Gorka Sándor és Scipiades Elemér. Más egyetemre távozott vitéz Berde Károly, Zechmeister László. Távozásra kényszerült több kiváló professzor: vitéz Duzár József, Albrich Konrád és a németek elhurcolta Mansfeld Géza. 45 éves korában elhúnyt Vereby Károly. A háború után a rendőrség letartóztatta és internálta a kitűnő sebészt, Neuber Ernőt. A 18 intézet és klinika 14 vezető professzora körül ez a csapás kilencet érintett véglegesen. (Neuber hamarosan meghal, Mansfeld Budapestre távozik, Tóth, Fenyvessy, Reuter 70 éven felül, Entz is 68 éves volt, vagyis a nyugdíjkorhatáron felül dolgoztak; olyan kiemelkedő tehetségű fiatalokat, mint Donhoffert, továbbá Beöthyt, vagy az ekkor már „öreg” - 55 éves - Császár Elemért pedig egy időre vagy véglegesen eltávolítanak B-listázással stb.). Az 1945-től fokozatosan kinevezett újak - bármilyen tehetséges volt is többségük - természetesen sokáig nem pótolhatták a régieket. így esett meg, hogy pl. a 37 éves Lissák Kálmán címzetes rendkívüli tanár, az élettani tanszék vezetője négy. másik intézet igazgatója is lett az orvosi karon. Lissák címzetes rendkívüli tanárból (1943) nyilvános rendes tanár lett (1946), majd akadémikus (1948). Dékán 46/47-ben, rektor 47/48-ban és ismét rektor 48/49-ben. A kar utolsó dékánja is ő 1950/51-ben, sőt az 1956/57-es tanévben a már korábban, éppen az ő dékánsága alatt önállóvá vált orvosegyetemen ismét ő a rektori jogú dékán. A pécsi m.kir. Erzsébet Tudományegyetem (Universitas Scientiarum Regiae Hungari- cae Elisabethinae Quinqueccl.) utolsó avatott orvostanhallgatója 1945. június 2-án Lekoff Leko Koceff bolgár hallgató, a pécsi magyar Erzsébet tudományegyetem (Universitas Scientiarum Hungaricae Elisabethinae Quinqueeccl) első avatott orvosdoktora 1945. július 7-én Müller H. Szvetiszláv belgrádi születésű hallgató. Kitüntetéses orvosdoktorok Az Erzsébet Tudományegyetem rektora az 1945/46-os tanévben Entz Béla, az orvoskari dékán pedig Mansfeld Géza lett. A gazdaság és politika nehézségei az egyetemet súlyosan érintették. Mindennek ellenére az egyetemi vezetés - dr. Boros István főispán erőteljes támogatásával - harcot indított az 1941-ben Kolozsvárra elvitt bölcsészkar visszaszerzéséért (eredmény nélkül). Az 1946/47-es tanévben az orvosi kar történetében a második kitüntetéses doktort avatják: „sub laurea Almáé Matris” címen, Máttyus Adorján személyében. Egy évvel később az általános és középiskolát, valamint az orvosegyetemet kitűnő eredménnyel elvégzett Flerkó Béla még doktori oklevelet sem kap. 1947 márciusában kelt a vallás- és közoktatásügyi miniszter azon rendelete, amely megtiltja a koronás címer használatát (helyette a Kossuth-címert). Ráüss Károly Lissák rektorhoz írt levelében arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyen jelentőségű kérdésben nem a miniszter, hanem a parlament illetékes dönteni. Ugyancsak Ráüss válaszol a rektornak: az Erzsébet név megtartását igényli az egyetem közvéleménye. Az 1948 februári orvosi kari tanácsülésen megjelent Lissák rektor már azt a javaslatot tette, hogy az egyetemet Semmelweisről nevezzék el. Ezt az ötletet a kari tanács, Entz Béla támogató felszólalása után, egyhangúlag elfogadta. Az Erzsébet egyetem orvosi karának utolsó avatott hallgatója 1947. december 19-én Sztanev Cacseff Vacso bolgár hallgató. Benke József Jól értjük egymást? Kérdés, új gondolat-e valóban közös piaci partnereinknek az a megfogalmazása, hogy „európai politikai térség” kialakításával vagy „partnertagsági” intézménynyel lehetne bővíteni a már aláírt társulási megállapodásunk kereteit az Európai Közösségben. Tény, ami tény: miközben nem hiányoznak a biztosítékok majdani teljes jogú" EK-tagságunkra (és Ígéretek esetleges NATO-tagsá- gunkra) vonatkozóan, a dátumok mind gyakrabban átkerülnek az évezred küszöbének túlsó oldalára. Nem egyszer a mi érdekeink hangoztatásával, ami akár igazi is lehet. Még az eddiginél is indokoltabb tehát, hogy tudjuk: mi legyen addig? Jogos a külügyi államtitkárnak az „európai politikai térség” kapcsán kifejtett álláspontja: mi minden bővítést, fejlesztést szívesen látunk, de ez nem válhat a teljes jogú magyar EK-tagság alternatívájává, pótlékává. Jó lenne tudni, értik-e ezt például Brüsszelben? Jól megértetjük-e ezt mindenkivel, akinek értenie kellene bennünket? S mi jól értjük-e ideát, amit sokféleképpen üzennek odaátról? Mert a 12-ek Európája ugyan közös, de a nyelvük és érdekük még sokféle. Kocsis Tamás Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A július 11-i lapban közölt rejtvény megfejtése: De miért nekünk kellene meggyőződnünk, hogy ez igaz-e? Ajándékutalványt nyertek: Horváth Csilla, Pécs, Fülep L. u. 30., Keszter Józsefné, Pécs, Szabó I. u. 75., Rumann Emil, Magyarbóly, József A. u. L, Szerecz Henriett, Páprád, Arany J. u. 40., Tröszt Ferencné, Babarc, Kossuth u.12. A nyerteseknek az utalványokat postán küldjük el.
