Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-01 / 180. szám

10 új Dunántúli napló 1992. július 1., szerda Kísérletezők, óvatosak, ügybuzgók A keretek kitöltése H a nyár is van, a pedagógu­sok számára nem állt meg az élet az évzáróval. A Nem­zeti Alaptanterv s még inkább a közoktatási törvény forrongó indulatok közepette formáló­dott az elmúlt hónapok alatt, most azonban mintha elcsitult volna a vita. Vannak, akik már attól félnek, hogy győzött a ki- fárasztásos technika, mások azonban azt remélik, a csönd méhében új, és az eddigieknél kielégítőbb tervváltozatok vannak születőben. Miközben hónapok óta bor­zolja a pedagaógusok idegeit mindez, a tapasztalat szerint jó részük nem is tudja pontosan, mit takarnak az olyan fogal­mak, mint a „nemzeti alaptan­terv”, a „központi, a helyi és a kerettanterv”. A törvénytervezet úgy fo­galmazott, hogy a Nemzeti Alaptanterv maga az a keret­tanterv, melyet a művelődési és közoktatási miniszter az elemi iskolafok és az alsó kö­zépiskolai fok számára megha­tároz. Ez szolgálna útmutatóul a különböző fenntartói hatósá­gok által kibocsátott központi tantervek, s az iskolák helyi tantervei elkészítéséhez. Ez a kerettanterv elemi és alapfokú képzési, nevelési cé­lokat határozna meg, tartal­mazva a „minden magyar ál­lampolgár számára szükséges és tőle elvárható közös ismere­teket, képességeket és készsé­geket”. A helyi tanterv több elem­ből építkezik: támaszkodik a kerettantervre, de az iskola- fenntartóira is, és általában az alternatív tantervekre, prog­ramokra. taneszközökre. így állítja össze és foglalja műkö­dőképes rendszerbe helyi tan­tervét. Ennek, tartalmaznia kell: az iskola nevelési elvei­nek és pedagógiai koncepció­jának rövid megfogalmazását, a tanított tárgyak rendszerét és tematikáját, az iskola órater­vét, a tanításban használt tan­könyvek, alapeszközök felsoro­lását, a tanulók értékelésének tervét. A közoktatási törvény végrehajtási rendelete azonban megkötéseket fog tenni azért, hogy garantálja a legfontosabb készség -és közismereti tár­gyak minimális tanulmányi idejét. Készülhetnek még köz­ponti állami tantervi dokumen­tumok is, melyeket, mint típus- tanterveket lehet felhasználni, ez azonban nem lesz kötelező. K ardós Margit, az Országos Közoktatási Intézet Érté­kelési Központjának munka­társa még többet is tud mon­dani a helyi tantervek készí­tése körüli tapasztalatokról. A IV. Pécsi Pedagógiai Nyári Egyetem egyik előadójaként járt itt. Három tagú csoportjuk Mátrai Zsuzsa vezetésével év­tizedes munka eredményét összegezte, és az elmúlt évek­ben az ország több részén tar­tottak tananyagtervezési kur­zusokat.- A nyolcvanas években kezdtünk dolgozni - mondta - , s a kiindulópontunk az volt, hogy megvizsgáljunk más tí­pusú tanterveket is, nemzetközi összevetésben tudjuk megmu­tatni a helyünket a többiek kö­zött. Akkoriban a hasonló ku­tatómunka szentségtörésnek számított. A természettudomá­nyok, a társadalomtudomá­nyok és az esztétika témaköré­ben néztünk körül, Amerikától Japánig. Magyarország ha­gyományosan a centralizált országok közé tartozott az is­kolaügy tekintetében is, de ad­digra már megjelent az igény az egyéni, helyi kezdeménye­zések elismertetésére. Ugyan­akkor az angolszász országok­ban például egy ellentétes irá­nyú folyamat játszódott le: ott igény merült fel arra, hogy a sok különböző helyi tanterek­nek közös találkozási pontjaik legyenek. Mi végül egy fele-fele alapon szerveződött tantervet készítettünk, és pá­lyázattal kerestünk egy olyan iskolát, ahol vállallták a kísér­letet. 1985-ben hát Tiszakécskén, egy 12 osztályos iskolában megindult a munka. A tan­anyag felét határozták meg ők, a másik felét pedig az iskola igazította hozzá. A törzsanyag egyben nem jelentett mini­mumanyagot. A tantárgystruk­túrát egyébként három nagy tantárgycsoportra alapozva építették fel. Hasonló mód­szerrel dolgozik tavaly óta több Bács-Kiskun megyei is­kola is, átvéve a tiszakécske- iek gyakorlatát. A tapasztala­tok azt mutatták, hogy voltak, akik csupán követték a kapott instrukciókat, és a szerkezetbe illeszkedő témakörökkel bőví­tették a tantervet. Volt azon­ban olyan terület is, ahol egy párhuzamos program jött létre, és aszerint folyt a tanítás. He­lyet kaptak az olyan területek, mint a nemzetiségi nyelv és művészet, a cigány kultúra, a kismesterségek.- Az egészet, mint egy dön­tési folyamatot kell felfogni - folytatta beszélgetőtársam. - A helyi tantervek készítésekor bizonyos értékek mellett dön­teni kell, míg mások kihulla­nak a rostán. Az első minde­nütt az, hogy az iskola megha­tározza saját követelményeit. Ide tartozik az is, milyen célo­kat akar elérni, milyen arcot kíván teremteni. Nem mindegy, az adott településnek mik a sa­játosságai, mit kíván a környe­zet az intézménytől, mire kell fölkészíteni a diákokat. Az sem mellékes, milyenek a pedagó­gusgárda igényei, lehetőségei. A tapasztalat azt mutatta, a legnehezebb a felelősségtől való félelem legyűrése volt. Itt vállalni kell a saját döntést, és tudni kell választani, az igen mellett nemet mondani. Ré­gebben még megkérdezték, hogyan merjük a pedagógusra bízni, mit is akar tanítani az óráján, ma már viszont az az alapvető fontosságú, hogy önálló legyen. V annak, és lesznek, akik egyedül is meg tudják majd tenni a lépéseiket, míg mások szívesebben igazodnak egy létező modellhez, példa­ként ajánlott tervhez. Tudás ahhoz is kell majd, hogy ez utóbbiakból megrendelő le­gyen, mert van arra lehetőség, hogy szakembereket bízzanak meg saját tantervűk elkészíté­sével. Jelenleg ezzel szervezett formában nem foglalkozik senki, de hozzáértők vannak és megtalálhatók. Most átmeneti időket élünk, s nem lehet tudni, hogy az iskola a tanter­vével képes lesz-e megfelelni a nagy kihívásnak, s hogy iga­zán mit lesz jó beilleszteni a helyi tantervekbe, hiszen ki tudja, nyolc, tíz, tizenkét év után milyen lesz a gazdasági, társadalmi környezet a végzet­tek számára. Annyi bizonyos, hogy a kiindulópont a nemzeti alaptanterv lesz majd, de más­ként kell adaptálni egy idegen- forgalmi központ iskolájában, mint egy mezőgazdasági vidék közepén. Egy biztos: jobban ment a munka, ahol a pedagó­gus érvényesíthette elképzelé­seit. H. I. Gy. Szakmunkásképzők - tanév előtt, tanév után Milyen messze van szeptember? Az iskolák többségében a nyár sem eseménytelen. Kü­lönösen igaz ez a szakmun­kásképzőkre, mivel többsé­güknek korszerű tanműhe­lyekre, újabb tantermekre van szükségük. Az oktatáshoz szükséges modern gépekre, számítástechnikai parkra - és sorolhatnám. Már csak ezért sem lehet tétlen az a négy leg­nagyobb pécsi intézmény sem, ahol tájékozódtunk, kicsit azt is érzékeltetvén, hogy nincs is olyan messze szeptember. A Rét utcai 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet - amelynek egyelőre Zrínyi Mik­lós a névadója, ahogyan a szemben lévő egyik szakközép- iskolának is! - várhatóan felve­heti majd Angster Józsefnek, a híres hangszergyártó dinasztia alapítójának a nevét. De nem­csak a neve változik, ennél lé­nyegesebb, hogy az 1992/93-as tanévre közel 700 diákot isko­láztak be, és a szakmáját itt szerző, most felvett mintegy 100 érettségizett fiatallal, vala­mint a Szakmunkások Esti Szakközépiskolájába íratkozot- takkal együtt rekordlétszámú elsős évfolyamra számítanak. Szakmai gyakorlat Németországban Először indulnak úgyneve­zett IPOSZ-osztályok a hagyo­mányos hároméves, szakmun­kásképző osztályok mellett, ahol az idegen nyelv tanulása, jogosítványszerzés is kötelező lesz - valamint vállalkozói és informatikai ismereteket is ta­nulnak. A legjobb tanulók az Ausburgi Kézműves Kamara támogatásával nyári szakmai gyakorlatukat Németországban tölthetik. A három új szakkö­zépiskolai osztály általános gépszerelő, forgácsoló és vil­lanyszerelő szakmában kezdi meg az évet. A két kísérleti osztályukba olyan lányok kerültek, akiknek még nincs képzési helyük, de az első évben tett sikeres közisme­reti vizsga után másodikban bőrruhakészítő, esetleg női­ruha-készítő szakmákban sze­rezhetnek szakmunkásbizonyít­ványt. A Phare-program pályázatán nyert támogatással új, Trand- berg-rendszerű nyelvi labor épül a nyár folyamán. A norvég cég telepítése Nyugat-Európá­ban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Ugyancsak pályázatok révén, valamint vállalatok és a városi önkormányzat támogatá­sával épül fel az új forgácsoló műhelyük, amely a szakmun­kás- és szakközépiskolai képzés igényeit egyaránt kielégíti. tás szempontjai is szigorúbbak. Tekintettel a kinti munkaválla­lás lehetőségét is magában fo­gaié képzési formára, természe­tesen szükséges a szülői belee­gyezés is. Érdeklődés hiányában nem indul az idén a már-már ha­gyományos, szakmunkás-köz­ismereti osztály, annál nagyobb lenne az igény a kétéves, betaní­tott munkásokat képző osztály­okra. Ezekből az úgynevezett speciális osztályokból kettő Erdingi kapcsolatok Jelenleg 879 beiratkozott di­ákja van az 506. sz. Ipari Szak­munkásképzőnek, közülük 328 elsős kezdi az új tanévet. Szo­bafestőnek 107-en jelentkeztek, A nyári szünetben az 506-os iskola diákjai festik a pécsi 500-as Szakmunkásképző Intézetet Fotó: Läufer László valamennyiüket fel is tudta venni az iskola. A kőműves és az ács szakmában 99 illetve 62 elsős kezdi meg tanulmányait szeptembertől, a jelentkezők közül itt is csak 10-15 gyereket kellett eltanácsolni egészség- ügyi vagy egyéb okok miatt. Július elsejével Bajorország­ban, az erdingi testvériskolában kezdi meg szakmai képzését 20 fős kőművesosztály, amely ezt a képzési formát tekintve az első az országban. A kövekező „németes” évfolyam 23-as lét­számú. Szeptembertől - 32 di­ákkal - ismét indul egy elsős kőműves-osztály, ahol a gyere­kek németül tanulnak, és a sike­resen elvégzett első két év után tanulmányaikat - újabb két is- kolévet járva - Németországban fejezhetik be. A német nyelvtudás a jelent­kezésnél nem feltétel, de el­sőbbséget élvez, és a kiválasz­kezdi meg az évet jórészt lány­tanulókkal a virág- és könyvkö­tészettől, a bőrruhavarrótól a bolti eladóig a legkülönfélébb szakmákban. Az iskolában továbbra is gondot okoz, hogy nincs megfe­lelő szintű gyakolati oktatóhely, míg az 508. sz. Ipari Szakmun­kásképző e szempontból lassan már nyeregbe érezheti magát. A most elkészült tanműhe­lyekben láthatnak hozzá a szakma elsajátításához a vasa­sok, a fényképészek, az új aszta­losműhelyt már a most, a nyári gyakorlaton használhatja egy osztálynyi gyerek, elkészült a bőripari tanműhely és a beren­dezéseit várja az elegánsnak ígérkező, 10 diák gyakorlatát biztosító fodrász-szalon is. Az iskola szakmaválasztéka többek közt kétéves kiegészítő bőripari képzéssel bővült, a Nemzeti Szakképzési Intézet ajánlására. Számítástechnika, műszerész és elektroműszerész szakmákban egy-egy szakkö­zépiskolai osztály is indul szep­temberre, 1993-től hasonló, emelt szintű oktatást terveznek épületgépész, bőrkonfekció és faipari szakmában is. Az 508-asban is három IPOSZ-osztály lesz ősztől - asz­talos-, fodrász- és fényező tanu­lóknak, ahol a idegen nyelvek közül a németet és a horvátot választhatják. A közel 2000 diákot számláló iskolában 404 elsős három éves szakmunkásképzőbe iratkozha­tott, 72-en az említett három szakközépiskolai osztály vala­melyikében tanulnak tovább, 87-en pedig érettségi után pró­bálnak szakmát szerezni. Zsúfoltság a Zsolnayban A Zsolnay Vilmos Keres­kedelmi és Vendéglátóipariban azt rebesgetik, hogy a régi párt­házban önkormányzati döntés­sel tantermek jutnak majd az is­kolának. Az 1375 diákot oktató, a gyerekek-szülők ostromának kitett intézmény legfőbb gondja továbbra is az, hogy az délután is tanítani kell - a régóta kóros tanteremhiány miatt. A tavaly bevezetett integrált szakközép­iskolai képzés egyelőre igazolni látszik a várakozást, de egyúttal azt is jelenti, hogy a 13 mostani elsős osztály tanteremigénye - éppen az újabb négy elsős szak­középiskolai osztály miatt - 17 osztály tanteremigényének felel meg, mivel itt sokkal magasabb az elméleti képzésben eltöltött idő. Egyébként az 1992/93-as tanévet 8 kereskedelmi és 1 vendéglátóipari szakmunkás- képző osztály kezdi meg az első évfolyamban, és két-két keres­kedelmi illetve vendéglátóipari szakközépiskolai indul. A beér­kező igények szerint még két in­tegrált osztályt indíthattak volna, de ezt a már sokat emle­getett helyszűke akadályozta meg. Újdonság, hogy nemcsak emelkedni fog az idegennyelvi órák száma ebben az iskolatí­pusban, de a szakmunkásbizo- nyítvány megszerzése kötelező nyelvvizsgával egészül ki. Allásgond ebben az iskolá­ban nincs, sőt, legszívesebben a vendéglátás és kereskedelem minden színét felvonultató tan­szálloda létesítéséhez keresné­nek partnereket. Bóka Róbert Egy kacsa margójára Jön-e Michael Jackson Budapestre? Több helyen is megjelent a hír: Michael Jackson augusz­tusban Budapesten koncertezik. Az is megjelent, hogy a szerve­zők a legnagyobb titoktartás mellett készülnek az eseményre és hivatalosan csak a legutolsó pillanatban fogják bejelenteni a koncert napját. Lesz vagy nem lesz Michael Jackson koncert? Nyilván senki nem fogja egy vélt júliusi vagy augusztusi dá­tumhoz igazítani a vakációs ter­veit, mert egyelőre tényleg leg­feljebb csak találgatni lehet, hogy melyik nyári hónapban lep meg minket a világ még mindig legnépszerűbb koncertművésze.- Valamikor a tél végén je­lentkezett nálunk egy amerikai turnészervező cég, - mondja a Multimedia munkatársa. - Kö­zölte a lehetséges dátumokat és azt, hogy az előadó nem más, mint Michael Jackson. Magunk is megdöbbentünk a lehetőség­től, hiszen Jackson eddig még soha nem jött el Kelet-Euró- páig. Aztán fény derült a do­logra. Vagyis arra, hogy bár 1989-től kezdve a világsajtóban gyakran fordult elő a kelet-eu­rópai fővárosok neve, még mindig vannak, akik keverik Bukarestet Budapesttel. Jack­son menedzsere egy Marcel Av- ram nevű amerikai úr, aki soka- diziglen román (esetleg romá­niai) származású. Nem ő fe­dezte föl a rokonságot, hanem Bukarest, s a forradalom után még tiszteletbeli kulturális kép­viseletet is ruházott rá. Egyben arról is tájékoztatták Avram urat, amiről világszerte meg­döbbentek a tévénézők: azokról az árva romániai gyerekekről, akik egy tragikus véletlen foly­tán AIDS-es vért kaptak az át- ömlesztésnél. Michael Jackson- ról sok mindent vél tudni a vi­lágsajtó, de az áltények közül nagyon kevés igaz. Ami tény, hogy Jackson valóban nagyon sokat áldoz a gyerekekre. Av­ram úr nyílt kapukat döngetett: Michael Jackson szívesen vál­lalkozna egy jótékonycélú elő­adásra Bukarestben. A mene­dzser megeresztett egy telefont egy koncertturné-szervező cég­nek, a cég pedig kinyitotta tele­fonkönyvet és megtalálta Buda­pestet. Ez persze még mindig nem válasz a kérdésre: lesz-e Ma­gyarországon Michael Jackson koncert: A Multimedia június végén azt állítja, ha lenne, már tucatjával dolgoznának a szer­vezésen. Az pedig, hogy titok­ban folyik a munka, szinte lehe­tetlen, mert Magyarországon az embereknek nincs annyi pén­zük, hogy tervezés nélkül hipp-hopp ezreseket fizessenek a jegyért és megtöltsék a Nép­stadiont egyik napról a má­sikra ... A Guns and Roses koncertre nem fizetett rá a Mul­timedia, ám a cég még ma sem biztos benne, hogy Magyaror­szágról nézve ki az igazi világ­sztár . . . hiszen anyagilag Paul Simon és Bob Dylan is ráfizeté­ses üzletet hozott. A történetben az a legszebb, hogy Michael Jackson valószí­nűleg maga sem tudja, mekkora lázba hozta a világot a Buka­rest-Budapest tévedés. Ő egye­lőre - biztos információnk sze­rint - Moszkva belvárosával ismerkedik fényképről, mert ide képzeli el azt az emlékművet, amit a leszerelt szovjet és ame­rikai rakéták atommentesített darabjaiból tervez a leendő - s most tessék figyelni - Gyerme­kek terén. Jackson nem akar szakmát változtatni - ezért kérte föl partnernek Brett-Livings- tone Strong látványtervezőt a rajzok elkészítésére. De az ötlet, mint már annyi sikeres kreatív gondolat, megint az övé . . . (Atlantic)

Next

/
Oldalképek
Tartalom