Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-01 / 180. szám

aj Dunántúli napló 1992. július 1., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Hol a tisztesség mostanában? Mi az igazság ? Tisztelt Meixner András! Az Új Dunántúli Napló ha­sábjain június 24-én „A tisztes­ség határai” címmel kifogásolta a Pécsi Közoktatási Bizottság javaslatát, melyben nem támo­gatta Moór Miklós Anikó utcai Általános Iskolai igazgató kine­vezésének meghosszabbítását. Hivatkozott itt a tantestület többségének véleményére, a Szülői Munkaközösség támoga­tására és az igazgató eddigi ér­demeire. Egy döntést lehet vitatni, eb­ben semmi kivetnivaló nincs, - talán nincs is olyan állásfogla­lás, ami mindenkinek tetszene - de tisztességtelennek nevezni, ez már kissé erős. A bizottság mérlegelte az igazgató eddigi tevékenységét és úgy találta, hogy fiatalabb, innovatívabb személy lenne szükséges az iskola élére a kö­vetkező 5 évre és nem egy há­Az elmúlt két esztendőben számos megnyilatkozásban méltatták már Antall Jószefet. Ezen írások azt sugallták - su­gallják, hogy Antall úr nélkül nincs magyar politikai stabili­tás, s nélküle jaj lenne nekünk. Az Új Dunántúli Napló jú­nius 24-i számában „Égető gondjaink” címmel dr. Horváth Imre is közzétette ezzel kapcso­latos gondolatait. Idézem: „An­tall József miniszterelnök sze­mélye és nemzetközi tekintélye jelenti ma az ország számára a politikai stabilitást. Ennek olyan nagy és súlyos a fontos­sága, hogy bizonyos fokig alá kell rendelni a belpolitikánkat.” Az idézett gondolat a pater- nalizmusnak olyan fokú meg­testesülése, amely bizonyítja - a személyi kultusz kialakulásá­nak szubjektív alapjai léteznek még a magyar társadalomban. Hadd szögezzem le, az én fel­Elképzelhető, hogy a követ­kező választásokig új ellenzéki politikai párt alakul, amelyben vezető szerepem lesz - mondta Palotás János független ország- gyűlési képviselő az MTI kér­désére, nem cáfolva, de nem is erősítve meg azt a hírt, misze­rint a közeljövőben pártot alapít Bevallom: a címet némi vál­toztatással kölcsön vettem. A népszerű Falutévének van egy műsora, amely „Agrárutunk - Európában” címet viseli és mi­vel szerintem a mezőgazdasági termelést hazánkban a politi­kai-gazdasági változások arra az útra térítették, amely nem Európába, hanem Latin-Ameri- kába vezet, így az általam adott cím találóbb. Sajnos. Ennek a veszélye már akkor meglehetősen nyilvánvalóvá vált, amikor az új parlament - egy agrárgazdaságú országban - létre sem hozott mezőgazda- sági bizottságot, ezt az alapkér­dést egyszerűen belemosta a gazdasági bizottságba. Ez már intő jel volt. Azóta ezek az intő jelek so­kasodtak, sőt módszeresen té­nyékké változtak. Ha csak a leg­lényegesebbeket sorolom fel, az is tragikus. Az agrárágazat ve­zető posztjainak betöltésénél rom évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusra, aki már kevésbé tud alkalmazkodni a tanügy vál­tozásaihoz. Ez a beadott pályá­zatából világosan kiderült, meghallgatására ezért nem volt szükség, jogszabály ezt nem írja elő. Továbbá a cikk 11 kérdést tesz fel a bizottságnak, melynek jelentős része demagóg, hatás­vadász, alkalmas arra, hogy a bizottság munkáját megkérdője­lezze és feltételezi a döntés jog­szerűtlenségét. A bizottság teljesen jogsze­rűen járt el, élve a hatáskörével, mely az igazgatói pályázatok elbírálásával kapcsolatos, tisz­tességének kétségbevonása enyhén szólva furcsa. A szóbanforgó iskola tantes­tülete bizonyára érzi ezt, hiszen egy évre meghosszabbítást kért csak az igazgató számára a he­lyi képviselőhöz írt beadványá­ban. fogásom szerint nem lehet egyetlen olyan politikus sem, kinek bármily kismértékben is alá szabadna rendelni az ország belpolitikáját. Sőt, a társadalom intézményrendszerének, a de­mokratikus közvéleménynek mindent meg kell tennie azért, hogy a társadalmi pluralizmus, a demokrácia ne sérülhessen meg. Ezért teszem szóvá a fen­tebb leírt jelenséget. Az már csupán adalék, hogy Antall József nélkülözhetetlen­ségének mítoszában sem osz- tozhatom. Én például az ő mi­niszterelnöksége nélkül is el tu­dom képzelni a magyar politikai stabilitást. A Der Spiegel sze­rint ezzel a nézetemmel nem is állok egyedül, hiszen egy köz­véleménykutatás adatai szerint a magyar lakosság 55%-a szíve­sebben látná miniszterelnöké­nek Horn Gyulát. Bognár László Köztársaság néven. Úgy fogal­mazott: a választásokig sok minden történhet, így az is, hogy olyan ellenzéki párt jele­nik meg a politikai palettán, amely nem valamely ideológia mentén, hanem egy gazdasági program megvalósítása érdeké­ben jön létre. egyszerűen nem számított a szakmai alkalmasság - vagy ta­lán inkább alkalmatlanság -, ki­zárólag csak a pártpolitikai ho­vatartozás döntött. Ennek kö­vetkeztében az ágazat vezetésé­ben eluralkodott a dilettantiz­mus, döntésekben tévedést té­vedésre halmoztak, aminek kö­vetkezményeiért persze min­denki hibás lett, csak azok nem, akik a döntést hozták. Ezzel párhuzamosan alapta­lanul vádolták, megfélemlítet­ték az agrárértelmiséget - és ő hagyta magát megfélemlíteni -, azt az agrárértelmiséget, amelyre az egész változást, an­nak végrehajtását kellett volna bízni. Ésszerűtlen mértékben le­csökkentették az ágazat támoga­tottságát, az agrárollót oly mér­tékben szétnyították, hogy az már a mezőgazdasági termelők munkájának értelmét kérdője­lezi meg. I- fi | M 'T f'» 'I Viszont nekem is lenne né­hány kérdésem Önhöz! 1. Önt felhatalmazta-e a De­mokratikus Charta a cikk meg­írására, Vjtgy ez „magánírói munkássága” csupán? 2. Az Ön felesége abban az iskolában tanít, vajon ezt miért hallgatta el? Miért egy ismerő­sére hivatkozik, akitől értesült az ügyről? Otthon ezt nem hal­lotta? 3. A magánérdeke vajon a közérdekkel nem keveredik-e, ha ilyen ügyben állást foglal? 4. Miért kerüli az igazgató névszerinti megnevezését? 5. Miért tartja azt, hogy eg­zisztenciálisan lehetetlen hely­zetbe került az, aki nem igaz­gató ezután, hanem beosztott tanár? Miért feltételezi, hogy tanárnak lenni megalázó, nem gondolja, hogy ez minden pe­dagógusra nézve sértő’'’ 6. Miért tételezi föl, hogy bí­róságot játszik a bizottság és Hát még mindig nem elég? Mondd, az igazsághoz mi kell még? Nem elég az önteltség, vérbírói fogalmazó és a kommunista ügynöki múlt? A bohócság, a hazugság - lánctalp, bolsevik zöld- és vörösbáró, az erősza­kos hatalomszerzés, ifjúsági la­kásépítés, koldulás, bankháló­zat, távolkeleti kéjút, nyugati színes cserepek, elvált anyák és özvegyek? Miniszterek és mi­niszterelnök feljelentése, és az át nem vett boríték. Támadás jobbról és fizetség balról? Együtt a kisgazda május ünne­pén a bolsevikkai! Mondd, mi kell még? Sejtelmes kapcsolatok, pénz­ügyi manőverek, diktatúra lét­rehozása, személyi hadsereg? A gorillák? Mondd, kisgazda, hát még ez sem elég? Talán a fegyelem? Kizárás, fel­függesztés, elnököt, alelnökö- ket, s mindenkit, ki lát és hall, netán gondolkodik? Szétzúzott frakció, feldúlt koalíció - mely szemefénye volt - lezüllesztett párt, primitiv politizálás. Kisgazda, nem ez volt-e a cél? Vörös zászló helyett, vörös zászlónyelek! Magánhadsereg, hűség, korban éltesek, kulturá­Az egyébként tisztességes indíttatású kárpótlási törvény­ből - melynek gazdasági tör­vénynek kellett volna lennie - olyan politikai törvényt kreál­tak, amit most már azok is bí­rálnak, kik keresztül vitték a parlamentben. A nagyon is szükséges szövetkezeti átalaku­lási törvény jogi fércmű lett, el­lentmondásos értelmezésű pa­ragrafusokkal főleg azért, mert ahhoz értő érdekképviseleteket, szakértőket egyszerűen meg sem hallgatták. A beígért privatizáció lassú. Ami gyorsan megvalósult, az élelmiszeripari privatizáció, az viszont kiszolgáltatottságot idé­zett elő a hazai agrártermelők­nek, olyan kiszolgáltatottságot, hogy ahhoz képest a hajdani gyarmatosítás csak rózsaszínű leány álom. Itt szalasztotta el a legnagyobb lehetőséget az or­szág arra, hogy továbbra is ver­senyképes agrártermelése le­megvádolta az igazgatót, aki nem tudott védekezni? Itt nem voltak vádak, itt igazgatói kine­vezésről van szó, nem pedig megbélyegzésről, vádról meg védelemről szóló tirádák itt nem helytállóak. 7. Miért nem kereste fel a közgyűlés előtt, a döntés isme­retében bizottságunkat, ha az alpolgármesterrel nem tudott beszélni, miért utólag vitatkozik velünk? 8. Az az utalása, hogy el kell számolnunk a választás során két év múlva, vajon nem a levi- tézlett pártállami struktúra pro­pagandáját szolgálja-e a város mai veztésével szemben? Gondolkozzon el ezen, ked­ves Meixner András. Az olvasó pedig ítélje meg ezután, hogy ki a tisztességes ebben az ügyben? Matavoszky Iván Pécs Mj. Város Közoktatási Bizottság elnöke ból szégyenletesek, szub balká­niak! Európa! Ők oda? XX. század, jaj neked! Mondd kisgazda, odalenn a fa­lun kiismered magad? De ha mindez nem elég, akkor itt a vég, egy élet tragédiájával. Még időben! S elkövetkezett az élet számadása ember és Isten előtt. Számot kell adnia, mert az idő rövid, s nincs lehetőség várni a történelmi igazságszol­gáltatásra. S Ő felállt! Kisgazda hozzád ki­ált! Állj meg! Hallj és láss! Halld meg a titkokat, lásd meg a ha­zugságokat! Ha késve is de megláttam én! S tudd Torgyán küldetését! Mert Őt azok küld­ték és pénzelték, kik ellen Te harcolsz. Ezzel tettek saját el­lenségeddé! A hazugság áldoza­tává! Ember, Neked nem szabad vég­napjaidig várni, míg rájössz az igazságra! Ne higyj a hazugságokban, mert a történelemben már megbűn- hödtük őket! Ha ismered? Kisgazda! Vesd le a vakságot, a hazugsá­got a személyi imádatot! Tégy eszméd s hited szerint! Történelmi Kisgazdák gyen, ez volt a koronája annak a tökéletlen intézkedésnek, amely amúgy is elválasztotta a tulaj­donosi érdeket a termelői érdek­től. Európa legkorszerűbb me­zőgazdasága lehettünk volna! Elkezdődött az élelmiszer ke­reskedelem nyugat-európai kézbe való jutása, ezzel az ag­rártermelés végfázisa teljes egé­szében kikerül a magyar érdek­ből. Mindezek után kialakulóban van már a nagybirtok rendszer, amellyel párhuzamosan ismét meg kell hogy jelenjék a társa­dalomban a teljesen elszegé­nyedett és kiszolgátlatott cse­lédség. Hát kérem, tessék elgondol­kozni: ez a nyugat-európai mo­dell? Nem. Ami most alakul az a latin-amerikai út! Ha csak nem sikerül ezt a folyamatot megállí­tani! Buzássy Lajos Agrárszövetség A Pécsi Extra június 18. számában immáron hivatalosan is megjelent Pécs Város Köz­gyűlésének határozata, amely kimondja: Pécs város területén magánerőből állami telken fel­épített garázsok nem adhatók vissza, azok a telekkel együtt az eredeti építtetők részére értéke­sítésre kerülnek. A határozat hozzáteszi: a közgyűlés a városi közjegyző előterjesztése alap­ján döntött így. Az Új Dunántúli Napló febr. 5-i számában: „Köszönet a pé­csi Önkormányzatnak” cím alatt cikket írtam, amelyben megkö­szöntem az önkormányzatnak azt a jogsértést megszüntető döntését, amelyben kimondta: „az állami telken magánszemé­lyek által felpített garázs legyen azé, aki felépítette, a területet pedig adják el nekik.” Már ak­kor leírtam, a humánus és való­ban az új rendszerhez méltó döntés a Hivatal ellenében szü­letett meg. A Hivatal valamint a velük egy véleményen lévő Köztársa­sági Megbízott Hivatala - nem tudván vagy nem akarván bele­nyugodni a jogtiprásokat meg­szüntetni akaró határozatba - kimondták: a január 30-án ho­zott önkormányzati határozat törvénysértő. Vagyis annak ide­jén a fennálló törvények alapján jogosan vették el a kisember két kezével felépített garázst. És mivel ez a törvény még ma is él, és mivel jogállamban élünk, a magántulajdon súlyos megsér­tésével hozott törvényt tiszte­letben kell tartani! Itt jegyzem meg, 20 évvel ezelőtt szerény személyem hat­hatós közreműködésével elér­tük, hogy a Páfrány úti garázs­sorban több, mint 100 garázst az akkori tanács - az akkor is fennálló törvény ellenében - visszaadott az építtetőknek és csak a területet kellett potom pénzért megvásárolni. A gará­zsokból alakult szövetkezet még ma is létezik. Tagja az Ércbányász Lakásszövetkezet­nek. A kérdés kézenfekvő: ak­kor, a pártállam idején lehe­tett?! Most miért lehetetlen? És ha már ennyire tiszteljük a tör­vényt, miért kell e lerobbant épületekért uzsoraárat kérni? Négyzetméterért 6-8 ezer forin­tot? Ezt is a törvény írja elő? Az április 23-i közgyűlést jómagam is végigültem. Dr. Farkas Károly előterjesztése tele volt téves állításokkal, amit a képviselők tájékozatlanságuk folytán elhittek. Hasonlóképpen a március 3-i Új Dunántúli Nap­lóban, a Hivatal tájékoztatása alapján íródott „Garázsban az igazság” című cikk is. Csak né­hányat említek: a bekerülési költség 75%-át a garázsbérlők lelakhatták. Vagy: amit annak idején igazoltan a garázsépí­tésre fordítottak a kijelölt bér­lők, azt elismerte az állami tu­A Magyar Demokrata Fórum szülőhazájában, Lakiteleken há­romnapos népünnepély lesz a hét végén. A juliálist a meg­előző évek nagy sikerei után immár harmadízben rendezi meg az MDF helyi szervezete a Lakitelek Alapítvány támogatá­sával. Az ország minden részé­ből és határainkon túlról is vár­hatóan sokezer résztvevőt vonzó programok helyszíne ez­úttal is a tőserdei Holt-Tisza part. A faluhoz tartozó üdülőhe­lyen péntek reggeltől vasárnap délig szinte megállás nélkül zaj­lanak a legkülönbözőbb szóra­lajdon kezelője s addig nem kel­lett bérleti díjat fizetni, amíg a beruházás összege el nem fo­gyott. Okmányokkal tudom bizo­nyítani ennek ellenkezőjét! Az április 23-i közgyűlés jegyzőkönyve az ott elhangzot­tak alapján ugyancsak tele van furcsaságokkal. Csak néhányat: nem lehet a felépítményt a te­lektől elkülönítve eladni. Tör­vénysértő! Vagy: helytelen el­adáskor az épület állagát figye­lembe venni. Miért fizessen ke­vesebbet az ä bérlő, aki hagyta tönkremenni a garázsát. Más szóval: nem elég, hogy elvették az épületet, költsön is rá a bérlő, ne tán tataroztassa is ki, miköz­ben fizeti a magas bérleménydí­jat. Furcsa az a megállapítás is, miszerint eladáskor figyelmen kívül kell hagyni hol áll a ga­rázs is mikor épült, hiszen csak a mindenkori forgalmi érték 50%-át kell megfizetni, egybe- fizetéskor pedig további 40% kedvezményben részesül a vá­sárló. Hogy még így is 60-80 ezer forint egy garázs ára, plusz ÁFA — igazán csekélység. Szerény számításaim bizo­nyítják, hogy 1966 óta több mil­lió forint hasznot hozott a vá­rosnak a garázsok bére. Azért beszélek csak haszonról, mert a garázsok zöme elhanyagolt, rendbetételükkel nem törődik a PIK. Mi tisztésséges ajánlatot tet­tünk, hiszen tudjuk, nehéz hely­zetben van az ország, nem in­gyen kértük a telket. No de uzsora áron, az épületek állagá­nak figyelembe vétele nélkül? Egy tisztességes adás-vétel két fél megállapodásán alapul. Egyik fél sem diktálhat főleg nem akkor, amikor jogállami­ság felé törekszünk. Befejezésül nem volnék igaz­ságos, ha nem mondanék kö­szönetét azoknak, akik végig az igazságos megoldást keresték, így dr. Révész Máriának, az MDF frakcióvezetőjének, dr. Ütő Tamásnak, SZDSZ képvi­selőnek. Sajnos, többszöri fel­szólalásuk sem tudta elérni, hogy igazságos döntés szülésén, vagy egy felterjesztéssel a tör­vény hatályon kívül helyezését kérjék. Néhány héten belül megala­kult a Gépjárműtulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete s ezen belül több frakció, így a garázsbérlők frakciója is. A cél, egy országos mozgalom elindí­tása, mozgósítani e tábor több milliós tagságát a kiszolgálta­tottság megszüntetéséért, az igazságtalan és egyre súlyos­bodó terhek csökkentéséért. Szomorú és érthetetlen, hogy ezt a lehetőséget ezideig még egyetlen párt sem ismerte fel. Reméljük, nélkülük is elérjük céljainkat. Zethner György garázsbérlők megbízott képviselője koztató programok. Lesz pél­dául hőlégballon- és repülő­gépbemutató, zsonglőrök, kaszkadőrök, bűvészek pará­déja, szerepel a műsorban a Benkó Dixiland, a Bojtorján, a Kaláka, a Mákvirág és a Muzsi­kás Együttes. A hagyomány szerint a poli­tikum és a szórakozás egyen­súlyban van - mondta Lezsák Sándor, az MDF országos alel- nöke, az esemény egyik fő szer­vezője -, a falunapoknak nyitá­nyaként. Ugyanis már elkezdő­dött a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett sátortábor. J t Személyi kultusz? • • Üzenet a Torgyánosoknak! Agrárutunk - Latin-Amerikába Lakiteleki falunapok Új ellenzéki párt alakul?

Next

/
Oldalképek
Tartalom