Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-01 / 180. szám
aj Dunántúli napló 1992. július 1., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Hol a tisztesség mostanában? Mi az igazság ? Tisztelt Meixner András! Az Új Dunántúli Napló hasábjain június 24-én „A tisztesség határai” címmel kifogásolta a Pécsi Közoktatási Bizottság javaslatát, melyben nem támogatta Moór Miklós Anikó utcai Általános Iskolai igazgató kinevezésének meghosszabbítását. Hivatkozott itt a tantestület többségének véleményére, a Szülői Munkaközösség támogatására és az igazgató eddigi érdemeire. Egy döntést lehet vitatni, ebben semmi kivetnivaló nincs, - talán nincs is olyan állásfoglalás, ami mindenkinek tetszene - de tisztességtelennek nevezni, ez már kissé erős. A bizottság mérlegelte az igazgató eddigi tevékenységét és úgy találta, hogy fiatalabb, innovatívabb személy lenne szükséges az iskola élére a következő 5 évre és nem egy háAz elmúlt két esztendőben számos megnyilatkozásban méltatták már Antall Jószefet. Ezen írások azt sugallták - sugallják, hogy Antall úr nélkül nincs magyar politikai stabilitás, s nélküle jaj lenne nekünk. Az Új Dunántúli Napló június 24-i számában „Égető gondjaink” címmel dr. Horváth Imre is közzétette ezzel kapcsolatos gondolatait. Idézem: „Antall József miniszterelnök személye és nemzetközi tekintélye jelenti ma az ország számára a politikai stabilitást. Ennek olyan nagy és súlyos a fontossága, hogy bizonyos fokig alá kell rendelni a belpolitikánkat.” Az idézett gondolat a pater- nalizmusnak olyan fokú megtestesülése, amely bizonyítja - a személyi kultusz kialakulásának szubjektív alapjai léteznek még a magyar társadalomban. Hadd szögezzem le, az én felElképzelhető, hogy a következő választásokig új ellenzéki politikai párt alakul, amelyben vezető szerepem lesz - mondta Palotás János független ország- gyűlési képviselő az MTI kérdésére, nem cáfolva, de nem is erősítve meg azt a hírt, miszerint a közeljövőben pártot alapít Bevallom: a címet némi változtatással kölcsön vettem. A népszerű Falutévének van egy műsora, amely „Agrárutunk - Európában” címet viseli és mivel szerintem a mezőgazdasági termelést hazánkban a politikai-gazdasági változások arra az útra térítették, amely nem Európába, hanem Latin-Ameri- kába vezet, így az általam adott cím találóbb. Sajnos. Ennek a veszélye már akkor meglehetősen nyilvánvalóvá vált, amikor az új parlament - egy agrárgazdaságú országban - létre sem hozott mezőgazda- sági bizottságot, ezt az alapkérdést egyszerűen belemosta a gazdasági bizottságba. Ez már intő jel volt. Azóta ezek az intő jelek sokasodtak, sőt módszeresen tényékké változtak. Ha csak a leglényegesebbeket sorolom fel, az is tragikus. Az agrárágazat vezető posztjainak betöltésénél rom évvel a nyugdíj előtt álló pedagógusra, aki már kevésbé tud alkalmazkodni a tanügy változásaihoz. Ez a beadott pályázatából világosan kiderült, meghallgatására ezért nem volt szükség, jogszabály ezt nem írja elő. Továbbá a cikk 11 kérdést tesz fel a bizottságnak, melynek jelentős része demagóg, hatásvadász, alkalmas arra, hogy a bizottság munkáját megkérdőjelezze és feltételezi a döntés jogszerűtlenségét. A bizottság teljesen jogszerűen járt el, élve a hatáskörével, mely az igazgatói pályázatok elbírálásával kapcsolatos, tisztességének kétségbevonása enyhén szólva furcsa. A szóbanforgó iskola tantestülete bizonyára érzi ezt, hiszen egy évre meghosszabbítást kért csak az igazgató számára a helyi képviselőhöz írt beadványában. fogásom szerint nem lehet egyetlen olyan politikus sem, kinek bármily kismértékben is alá szabadna rendelni az ország belpolitikáját. Sőt, a társadalom intézményrendszerének, a demokratikus közvéleménynek mindent meg kell tennie azért, hogy a társadalmi pluralizmus, a demokrácia ne sérülhessen meg. Ezért teszem szóvá a fentebb leírt jelenséget. Az már csupán adalék, hogy Antall József nélkülözhetetlenségének mítoszában sem osz- tozhatom. Én például az ő miniszterelnöksége nélkül is el tudom képzelni a magyar politikai stabilitást. A Der Spiegel szerint ezzel a nézetemmel nem is állok egyedül, hiszen egy közvéleménykutatás adatai szerint a magyar lakosság 55%-a szívesebben látná miniszterelnökének Horn Gyulát. Bognár László Köztársaság néven. Úgy fogalmazott: a választásokig sok minden történhet, így az is, hogy olyan ellenzéki párt jelenik meg a politikai palettán, amely nem valamely ideológia mentén, hanem egy gazdasági program megvalósítása érdekében jön létre. egyszerűen nem számított a szakmai alkalmasság - vagy talán inkább alkalmatlanság -, kizárólag csak a pártpolitikai hovatartozás döntött. Ennek következtében az ágazat vezetésében eluralkodott a dilettantizmus, döntésekben tévedést tévedésre halmoztak, aminek következményeiért persze mindenki hibás lett, csak azok nem, akik a döntést hozták. Ezzel párhuzamosan alaptalanul vádolták, megfélemlítették az agrárértelmiséget - és ő hagyta magát megfélemlíteni -, azt az agrárértelmiséget, amelyre az egész változást, annak végrehajtását kellett volna bízni. Ésszerűtlen mértékben lecsökkentették az ágazat támogatottságát, az agrárollót oly mértékben szétnyították, hogy az már a mezőgazdasági termelők munkájának értelmét kérdőjelezi meg. I- fi | M 'T f'» 'I Viszont nekem is lenne néhány kérdésem Önhöz! 1. Önt felhatalmazta-e a Demokratikus Charta a cikk megírására, Vjtgy ez „magánírói munkássága” csupán? 2. Az Ön felesége abban az iskolában tanít, vajon ezt miért hallgatta el? Miért egy ismerősére hivatkozik, akitől értesült az ügyről? Otthon ezt nem hallotta? 3. A magánérdeke vajon a közérdekkel nem keveredik-e, ha ilyen ügyben állást foglal? 4. Miért kerüli az igazgató névszerinti megnevezését? 5. Miért tartja azt, hogy egzisztenciálisan lehetetlen helyzetbe került az, aki nem igazgató ezután, hanem beosztott tanár? Miért feltételezi, hogy tanárnak lenni megalázó, nem gondolja, hogy ez minden pedagógusra nézve sértő’'’ 6. Miért tételezi föl, hogy bíróságot játszik a bizottság és Hát még mindig nem elég? Mondd, az igazsághoz mi kell még? Nem elég az önteltség, vérbírói fogalmazó és a kommunista ügynöki múlt? A bohócság, a hazugság - lánctalp, bolsevik zöld- és vörösbáró, az erőszakos hatalomszerzés, ifjúsági lakásépítés, koldulás, bankhálózat, távolkeleti kéjút, nyugati színes cserepek, elvált anyák és özvegyek? Miniszterek és miniszterelnök feljelentése, és az át nem vett boríték. Támadás jobbról és fizetség balról? Együtt a kisgazda május ünnepén a bolsevikkai! Mondd, mi kell még? Sejtelmes kapcsolatok, pénzügyi manőverek, diktatúra létrehozása, személyi hadsereg? A gorillák? Mondd, kisgazda, hát még ez sem elég? Talán a fegyelem? Kizárás, felfüggesztés, elnököt, alelnökö- ket, s mindenkit, ki lát és hall, netán gondolkodik? Szétzúzott frakció, feldúlt koalíció - mely szemefénye volt - lezüllesztett párt, primitiv politizálás. Kisgazda, nem ez volt-e a cél? Vörös zászló helyett, vörös zászlónyelek! Magánhadsereg, hűség, korban éltesek, kulturáAz egyébként tisztességes indíttatású kárpótlási törvényből - melynek gazdasági törvénynek kellett volna lennie - olyan politikai törvényt kreáltak, amit most már azok is bírálnak, kik keresztül vitték a parlamentben. A nagyon is szükséges szövetkezeti átalakulási törvény jogi fércmű lett, ellentmondásos értelmezésű paragrafusokkal főleg azért, mert ahhoz értő érdekképviseleteket, szakértőket egyszerűen meg sem hallgatták. A beígért privatizáció lassú. Ami gyorsan megvalósult, az élelmiszeripari privatizáció, az viszont kiszolgáltatottságot idézett elő a hazai agrártermelőknek, olyan kiszolgáltatottságot, hogy ahhoz képest a hajdani gyarmatosítás csak rózsaszínű leány álom. Itt szalasztotta el a legnagyobb lehetőséget az ország arra, hogy továbbra is versenyképes agrártermelése lemegvádolta az igazgatót, aki nem tudott védekezni? Itt nem voltak vádak, itt igazgatói kinevezésről van szó, nem pedig megbélyegzésről, vádról meg védelemről szóló tirádák itt nem helytállóak. 7. Miért nem kereste fel a közgyűlés előtt, a döntés ismeretében bizottságunkat, ha az alpolgármesterrel nem tudott beszélni, miért utólag vitatkozik velünk? 8. Az az utalása, hogy el kell számolnunk a választás során két év múlva, vajon nem a levi- tézlett pártállami struktúra propagandáját szolgálja-e a város mai veztésével szemben? Gondolkozzon el ezen, kedves Meixner András. Az olvasó pedig ítélje meg ezután, hogy ki a tisztességes ebben az ügyben? Matavoszky Iván Pécs Mj. Város Közoktatási Bizottság elnöke ból szégyenletesek, szub balkániak! Európa! Ők oda? XX. század, jaj neked! Mondd kisgazda, odalenn a falun kiismered magad? De ha mindez nem elég, akkor itt a vég, egy élet tragédiájával. Még időben! S elkövetkezett az élet számadása ember és Isten előtt. Számot kell adnia, mert az idő rövid, s nincs lehetőség várni a történelmi igazságszolgáltatásra. S Ő felállt! Kisgazda hozzád kiált! Állj meg! Hallj és láss! Halld meg a titkokat, lásd meg a hazugságokat! Ha késve is de megláttam én! S tudd Torgyán küldetését! Mert Őt azok küldték és pénzelték, kik ellen Te harcolsz. Ezzel tettek saját ellenségeddé! A hazugság áldozatává! Ember, Neked nem szabad végnapjaidig várni, míg rájössz az igazságra! Ne higyj a hazugságokban, mert a történelemben már megbűn- hödtük őket! Ha ismered? Kisgazda! Vesd le a vakságot, a hazugságot a személyi imádatot! Tégy eszméd s hited szerint! Történelmi Kisgazdák gyen, ez volt a koronája annak a tökéletlen intézkedésnek, amely amúgy is elválasztotta a tulajdonosi érdeket a termelői érdektől. Európa legkorszerűbb mezőgazdasága lehettünk volna! Elkezdődött az élelmiszer kereskedelem nyugat-európai kézbe való jutása, ezzel az agrártermelés végfázisa teljes egészében kikerül a magyar érdekből. Mindezek után kialakulóban van már a nagybirtok rendszer, amellyel párhuzamosan ismét meg kell hogy jelenjék a társadalomban a teljesen elszegényedett és kiszolgátlatott cselédség. Hát kérem, tessék elgondolkozni: ez a nyugat-európai modell? Nem. Ami most alakul az a latin-amerikai út! Ha csak nem sikerül ezt a folyamatot megállítani! Buzássy Lajos Agrárszövetség A Pécsi Extra június 18. számában immáron hivatalosan is megjelent Pécs Város Közgyűlésének határozata, amely kimondja: Pécs város területén magánerőből állami telken felépített garázsok nem adhatók vissza, azok a telekkel együtt az eredeti építtetők részére értékesítésre kerülnek. A határozat hozzáteszi: a közgyűlés a városi közjegyző előterjesztése alapján döntött így. Az Új Dunántúli Napló febr. 5-i számában: „Köszönet a pécsi Önkormányzatnak” cím alatt cikket írtam, amelyben megköszöntem az önkormányzatnak azt a jogsértést megszüntető döntését, amelyben kimondta: „az állami telken magánszemélyek által felpített garázs legyen azé, aki felépítette, a területet pedig adják el nekik.” Már akkor leírtam, a humánus és valóban az új rendszerhez méltó döntés a Hivatal ellenében született meg. A Hivatal valamint a velük egy véleményen lévő Köztársasági Megbízott Hivatala - nem tudván vagy nem akarván belenyugodni a jogtiprásokat megszüntetni akaró határozatba - kimondták: a január 30-án hozott önkormányzati határozat törvénysértő. Vagyis annak idején a fennálló törvények alapján jogosan vették el a kisember két kezével felépített garázst. És mivel ez a törvény még ma is él, és mivel jogállamban élünk, a magántulajdon súlyos megsértésével hozott törvényt tiszteletben kell tartani! Itt jegyzem meg, 20 évvel ezelőtt szerény személyem hathatós közreműködésével elértük, hogy a Páfrány úti garázssorban több, mint 100 garázst az akkori tanács - az akkor is fennálló törvény ellenében - visszaadott az építtetőknek és csak a területet kellett potom pénzért megvásárolni. A garázsokból alakult szövetkezet még ma is létezik. Tagja az Ércbányász Lakásszövetkezetnek. A kérdés kézenfekvő: akkor, a pártállam idején lehetett?! Most miért lehetetlen? És ha már ennyire tiszteljük a törvényt, miért kell e lerobbant épületekért uzsoraárat kérni? Négyzetméterért 6-8 ezer forintot? Ezt is a törvény írja elő? Az április 23-i közgyűlést jómagam is végigültem. Dr. Farkas Károly előterjesztése tele volt téves állításokkal, amit a képviselők tájékozatlanságuk folytán elhittek. Hasonlóképpen a március 3-i Új Dunántúli Naplóban, a Hivatal tájékoztatása alapján íródott „Garázsban az igazság” című cikk is. Csak néhányat említek: a bekerülési költség 75%-át a garázsbérlők lelakhatták. Vagy: amit annak idején igazoltan a garázsépítésre fordítottak a kijelölt bérlők, azt elismerte az állami tuA Magyar Demokrata Fórum szülőhazájában, Lakiteleken háromnapos népünnepély lesz a hét végén. A juliálist a megelőző évek nagy sikerei után immár harmadízben rendezi meg az MDF helyi szervezete a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Az ország minden részéből és határainkon túlról is várhatóan sokezer résztvevőt vonzó programok helyszíne ezúttal is a tőserdei Holt-Tisza part. A faluhoz tartozó üdülőhelyen péntek reggeltől vasárnap délig szinte megállás nélkül zajlanak a legkülönbözőbb szóralajdon kezelője s addig nem kellett bérleti díjat fizetni, amíg a beruházás összege el nem fogyott. Okmányokkal tudom bizonyítani ennek ellenkezőjét! Az április 23-i közgyűlés jegyzőkönyve az ott elhangzottak alapján ugyancsak tele van furcsaságokkal. Csak néhányat: nem lehet a felépítményt a telektől elkülönítve eladni. Törvénysértő! Vagy: helytelen eladáskor az épület állagát figyelembe venni. Miért fizessen kevesebbet az ä bérlő, aki hagyta tönkremenni a garázsát. Más szóval: nem elég, hogy elvették az épületet, költsön is rá a bérlő, ne tán tataroztassa is ki, miközben fizeti a magas bérleménydíjat. Furcsa az a megállapítás is, miszerint eladáskor figyelmen kívül kell hagyni hol áll a garázs is mikor épült, hiszen csak a mindenkori forgalmi érték 50%-át kell megfizetni, egybe- fizetéskor pedig további 40% kedvezményben részesül a vásárló. Hogy még így is 60-80 ezer forint egy garázs ára, plusz ÁFA — igazán csekélység. Szerény számításaim bizonyítják, hogy 1966 óta több millió forint hasznot hozott a városnak a garázsok bére. Azért beszélek csak haszonról, mert a garázsok zöme elhanyagolt, rendbetételükkel nem törődik a PIK. Mi tisztésséges ajánlatot tettünk, hiszen tudjuk, nehéz helyzetben van az ország, nem ingyen kértük a telket. No de uzsora áron, az épületek állagának figyelembe vétele nélkül? Egy tisztességes adás-vétel két fél megállapodásán alapul. Egyik fél sem diktálhat főleg nem akkor, amikor jogállamiság felé törekszünk. Befejezésül nem volnék igazságos, ha nem mondanék köszönetét azoknak, akik végig az igazságos megoldást keresték, így dr. Révész Máriának, az MDF frakcióvezetőjének, dr. Ütő Tamásnak, SZDSZ képviselőnek. Sajnos, többszöri felszólalásuk sem tudta elérni, hogy igazságos döntés szülésén, vagy egy felterjesztéssel a törvény hatályon kívül helyezését kérjék. Néhány héten belül megalakult a Gépjárműtulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete s ezen belül több frakció, így a garázsbérlők frakciója is. A cél, egy országos mozgalom elindítása, mozgósítani e tábor több milliós tagságát a kiszolgáltatottság megszüntetéséért, az igazságtalan és egyre súlyosbodó terhek csökkentéséért. Szomorú és érthetetlen, hogy ezt a lehetőséget ezideig még egyetlen párt sem ismerte fel. Reméljük, nélkülük is elérjük céljainkat. Zethner György garázsbérlők megbízott képviselője koztató programok. Lesz például hőlégballon- és repülőgépbemutató, zsonglőrök, kaszkadőrök, bűvészek parádéja, szerepel a műsorban a Benkó Dixiland, a Bojtorján, a Kaláka, a Mákvirág és a Muzsikás Együttes. A hagyomány szerint a politikum és a szórakozás egyensúlyban van - mondta Lezsák Sándor, az MDF országos alel- nöke, az esemény egyik fő szervezője -, a falunapoknak nyitányaként. Ugyanis már elkezdődött a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett sátortábor. J t Személyi kultusz? • • Üzenet a Torgyánosoknak! Agrárutunk - Latin-Amerikába Lakiteleki falunapok Új ellenzéki párt alakul?