Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-06 / 185. szám
1992. július 6., hétfő aj Dunäntült napló 5 Zsúfolt határátkelőhelyek Határátkelőhelyeink túlnyomó többsége zsúfolt és mind a teher-, mind a személygépkocsiknak hosszú ideig kell várakozniuk. Győr-Vámosszabadinál 180, Rajkánál 300 percet kell várakozniuk a teherautóknak a kilépésre. Tompánál a várakozási idő befelé 120, kifelé 480 perc. Röszkénél a teherautóknak 180 percet, a személyautóknak, 720 percet kell átlagosan várakozniuk az átkelésre. Nagylaknál a személygépkocsiknak 240, a teherautóknak 600 percet kell vesztegelniük. Gyulánál a személygépkocsiknak kifelé átlagosan 360, a tehergépkocsiknak 420 perc a várakozási idejük. Záhonynál a tehergépjárműveknek 260 percet kell várakozniuk a kilépésre. A Queen királyáról Meghalt a Queen együttes énekese és mindenese, Freddie Mercury, 45 éves korában, tavaly novemberben. Az eredeti nevén Farokh Bulsaraként tisztelt, perzsa származású muzsikus úr életéről szóló könyv most jelent meg The Show Must Go On ( A shownak folytatódnia kell) címmel, Kirschner Dávid fordításában, a pécsi illetőségű Tankönyv Bt. kiadásában, a pécsi Szikra Nyomda jóvoltából is. Rick Sky, a könyv szerzője, az angliai Daily Mirror (Napi Tükör) című, milliós példány- számú lap újságírója, a Queen frontemberének régi ismerőse, igen informatív, nemcsak a címszereplőről, hanem az akkori időket is bemutató könyvet adott az olvasó kezébe. A „nemcsak” ebben az esetben azt is jelenti, hogy a hetvenes évekkel kapcsolatos, valamint Fred Mercury vallási és magánéleti dolgaival összefüggő olyan tényeket is -megtudhat az olvasó, ízléses, tényszerű tálalásban, amely eddig ismeretlen volt az AIDS-ben elhunyt, biszexuális, ragyogó hangú úrról. A Bohém-rapszódia, az egyik legemlékezetesebb Queen-nóta, azóta újra az európai slágerlisták élére került. A Queen együttes a hetvenes évek közepétől meghatározó jelentőségű volt a világ könnyűzenei életében. Rick Sky munkája, amely viharos gyorsasággal kerülhetett a magyar olvasók elé, műfajában, megírási módjában a maga nemében felveszi a versenyt a Queen stílusával. Bozsik Leérett a meggy - jön a kajszi „Szedd és vidd” akció Danitz pusztán A Pécs melletti Danitz Kertészeti, Szőlészeti Kft. területén tegnap szedték a meggy utolját. A kamion Lánycsókra viszi a friss gyümölcsöt. A helyi Vitái gmk befőttnek dolgozza fel a vasárnap rázógéppel betakarított hat tonna Pándy meggyet.- Szombaton fejeződött be a lakosság részére hirdetett „Szedd és vidd” akciónk - mutatta a teljesen „lekopasztott” meggyfákat Cserni Adám, a kft ügyvezetője. - Idén sok volt a meggy - mondta -, pedig már öreg, 20-22 éves az ültetvény. Az intenzív termesztés, a rázógép hatása és a különösen bő termés megviselte a fákat. Külföldön már nem is jegyzik a 15 évnél idősebb, nagy gyümölcsösöket. Mint említette a lakosságnak két hetes kedvezményes akciót szerveztek. A kft huszonnégy hektáron elterülő meggyesének 12 ezer fájáról szedhették a családok és az egyéni vevők a korai Meteor Hibridet, az Érdi Bőtermőt, az Újfehértói Fürtöst és most a Pándy meggyet. A korábbi évekhez képest jóval kevesebben éltek e lehetőséggel. A kft vezetői és tagjai szerint ebben óriási szerepet játszott, hogy a pécsi kiskertekben és a környék falvaiban, szőlőiben rengeteg meggy termett. Hogy túladjanak rajta a kistermelők - a piacokon néhány forinttal árusították csak drágábban, mint amennyibe az akciós meggy kilója került. Míg tavaly 20 tonnányi meggyet szedtek és vettek meg olcsóbban, addig idén csak 2 tonnát. így a hazai feldolgozó- ipar a danitzi meggyből rostos ivóiét készít.- Erik már a kajszi is, amelyből szintén bő termés várható - kínált meg az illatos, sárgapiros, lédús gyümölccsel Cserni Adám. - A jövő hét csütörtökétől, július 9-től a hét minden napján, szombaton és vasárnap is jöhetnek, szedhetik és a múltévi árnál olcsóbban vehetik meg az emberek a befőttnek és a lekvárnak valót. Aztán a franciabarack következik. Adám E. Két megye lányai versengtek az első helyezésért Szépségverseny Jágónakon A kicsik között Pleizler Violetta, a felnőtteknél Takács Krisztina győzött Fotó: Läufer László Jágónak Baranya és Tolna megye határán, mondhatni a „világ végén” található. Idegen olyan ritkán vetődik erre, mint a fehér holló. Ezért is szemlélték vasárnap délután ajágónakiak árokpartra, kapuba kiállva a fő utcát ellepő személyautókat és a szebb- nél-szebb ruhába öltözött lányokat. Mindnyájan a közelmúltban megnyílt Virágvár mulatóba tartottak. A tulajdonos, Bánó Ferenc július 5-ére, vasárnap délutánra szépségversenyt hirdetett a környékbelieknek. Első benyomása az volt mindenkinek - elmarad a megmérettetés. Az el-eleredő eső többször is lekergette a „színpadról” a résztvevőket. Közben a tulajdonos hirtelen rosszulléte is késleltette a párás melegben a versenyt. Zúgolódtak többen, miközben ezerre nőtt az érdeklődők, hozzátartozók és versengők száma. Végül sikerült a bemutatkozás a közönségnek és a zsűrinek. Kiderült, hogy helybéliek, vásárosdombóiak, ka- posszekcsőiek, dombóváriak, sásdiak és komlóiak közül kell a legszebb, legcsinosabb lányt kiválasztani. A hatéves, dombóvári Pleizler Violetta aranyszőke göndör hajával, hosszú, fehér csipkeruhájával sokak tetszését megnyerte. Egy csepp lámpaláza sem volt, elmondta, hogy Dombóváron óvodás, most lesz nagycsoportos. Szeret énekelni, táncolni, verseket mondani. Rá szavaztak a legtöbben. A tizenhétéves, dombóvári Takács Krisztina már megjelenésével magára vonta a figyelmet. Törékeny termetével, napsütötte bőrszínével jól harmonizált a fekete miniszoknya, a fekete tűsarkú cipő és a tűzvörös plüssblúz. Él- mondta magáról, hogy női ruhakészítő szakmunkásképzőben végzett, és a tamási ruhaipari szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Anyukája olvasott a Sásdi és a Dombóvári Hírmondóban a versenyről - így kerültek ide. Csak azt sajnálta, hogy a húga hatodik helyezést ért el. A győztesek virágkosarakat, bonbonokat kaptak és háromnapi teljes ellátást a mulatóban. A jágónaki első szépségverseny bállal ért véget. Adám Erika Idrisz Baba türbéje Pécsett, a Gyerekkórháznál Fotó: Läufer Emberemlékezet óta .. . „ ... a mi városunkban .. Úgy tűnik, a korabeli törökök- élükön Evlia Cselebivel - jobban megbecsülték saját építményeiket, mint az utókor, amelyik nem tud mit kezdeni a hajdani megszállók által emelt templomokkal. Pécsett Jakováli Hasszán dzsámija és Idrisz baba türbéje egyaránt kiemelt műemléknek van minősítve. Ezzel a „pedigrével” a gondoskodás mintha ki is merült volna. Ezek az épületek az állam tulajdonában vannak, kezelője a Mecsek Tourist. Az előbbi mellett magasodik a minaret - hiába. Az utóbbi a gyermekklinika kertjében árválkodik, lényegében csak kerítésen keresztül „látogatható”. Evlia Cselebi, a jeles utazó dzsáminak minősítette leírásában a Jakováli Hasszán által emelt templomot. Teljesen török eredetű épület - hajdan mellette állt a táncoló dervisek kolostora -, ma is meglévő minaretje különleges értéket ad az épületnek: az egyetlen magyar- országi építmény, ahol a dzsámi és a minaret együtt megmaradt. Több mint három és fél évtizeddel ezelőtt írta egy útikalauz: „Helyreállításával Pécs és ezzel hazánk a török idők igen jelentős, lényegében eredeti állapotában fennmaradt emlékével gazdagodnék.” Ami azt illeti, alaposan meggondoljuk ezt a helyreállítást... A kezelő - a Mecsek Tourist- szakemberétől hallott vélemény: életveszélyes a minaret, elsősorban a gyerekek miatt nem látogatható. Ezt a veszélyességet nem csak az épület műszaki állapota okozza, de a lépcsők szűkössége is - volt már baleset ez miatt. Ami pedig a felújítás lehetőségét illeti, „soha nem volt rá pénze, se az államnak, se nekünk...”, mondta Holczer József, a műszaki osztály vezetője. Maradunk hát szegényebbek egy jobb sorsra érdemes idegen- forgalmi nevezetességgel. Illetve: kettővel. A pécsi születésű Pecsevi Ibrahim írta évszázadokkal ezelőtt: „ .. .a mi városunkban, a gyönyörű Pécsett, egy Idrisz apó nevű jövendőmondó volt, akinek néhány csodatétele nyilvánosságra jutott és szentnek tartották. Jelenlegi sírja fölé magas kupolát építettek ...” Ez Idrisz baba türbéje, most a gyermekkórház parkjában. Gyakorlatilag zárva van, hallottuk a Mecsek Tourist-nál, néha-néha török vendégek látogatják. Egyébként a kulcs a hivatalban. A kezelő az épület környékét tartja rendben, de az ajtót ritkán nyitják ki, immár „emberemlékezet óta”. Erről is szól a már említett útikönyv: „Ezt az épületet is eredeti állapotában helyreállítva a közönség számára hozzáférhetővé kellene tenni. ” Most már csak az a kérdés, „ki” bírja jobban: az épületek még néhány évszázadig, vagy a pénztelenség? Bár ez utóbbi is meglehetősen hosszú életűnek tűnik. M. A. A franciák alaposan próbára tették őket Pécsre is eljönnek a barlangi mentők? Húsz és fél métert zuhant két barlangkutató az egyik bükki barlangban két évvel ezelőtt. Egyikük - akit a társa magával rántott - viszonylag szerencsésen, bordatöréssel megúszta a balesetet. A másik viszont a nyílt törések és a gerincsérülés mellett, úgynevezett másodlagos mentési sérüléseket is szenvedett. A mentőkötél bevágásának következményeként, átmenetileg mindkét karja lebénult. Ezen a napon a miskolci barlangkutatók elhatározták, hogy új alapokra helyezve a barlangi mentést mindent elkövetnek azért, hogy korszerű technikával, jól felkészülten segíthessenek a bajbajutottakon. Hogy mi mindent tudnak, azt szívesen bemutatják mindenütt, ahol erre lehetőséget kapnak, s elképzelhető, hogy az ősszel Pécsre is eljönnek. Tekintettel arra, hogy a légi mentésben is otthonosak, és hogy imitált balesetről lenne szó, igazi látványosságnak ígérkezne egy ilyen bemutató. A miskolci barlangi mentőszolgálat tagjai ugyanis kidolgoztak egy olyan ereszke- dési módszert, amit a Ferihegyi Légi Mentőszolgálat MI típusu helikopterével már bemutattak és amit más, például a dél-dunántúli helikopteres mentőszolgálat KAMOV gépével is alkalmazni tudnak. Ez az ereszkedési módszer is része annak a céltudatos munkának, amellyel a Barlangi Mentők Észak- magyarországi Egyesülete készül a barlangokban, hegyekben balesetet szenvedettek megsegítésére. Negyedévenként tartanak gyarkor- latot, amit próbák előznek meg, tanfolyamon egységesítették a barlangjáró technikát s néhány héttel ezelőtt többen részt vettek közülük a francia barlangi mentőszolgálat által szervezett tanfolyamon.- A franciák mentési technikája világszerte elismertmondja dr. Komlóssy Attila, a szolgálat tagja, aki egyben a Barlangkutatók Észak- magyarországi Mentőszolgálata Alapítvány kuratóriumának elnöke. - Most alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy milyen szervezetten és katonás fegyelmezettséggel hajtják végre a felkészítő gyakorlataikat. Igazi próbatétel volt számunkra a velük töltött idő. Nagyon szűkjáratú, hideg barlangokban, többször víz alá merülve kellett végrehajtanunk azokat a gyakorlatokat, amelyek a mentési technikánk tökéletesítését szolgálják. Ilyen például az egyszál kötélen való biztonságos „közlekedés.” Ez alapvetően fontos minden barlangjáró számára. Volt már rá példa, hogy az első kikötésnél elszakadt a kötél, de a második pontnál szerencsére megtartotta a rajta függeszkedő barlangkutatót. A környék barlangkutatócsoportjaiból és a debreceni köny- nyűbúvár klub tagjaiból alakult egyesület jelenleg 37 tagú. Orvosok, mentőtisztek tartoznak hozzájuk, sőt most már robbantómester is van köztük. Komlóssy doktor, aki magán fogorvosként dolgozik, sebész szakvizsgával is rendelkezik és mai napig rendszeresen mentőzik. Nem csak a földi, hanem a ferihegyi légi mentőszolgálatnál is. A 37 egyesületi tag közül heten az Életmentő Emlékérem tulajdonosai. És ez minden jóérzésű emberben tiszteletet ébreszt.^ Török Éva
