Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-29 / 208. szám

10 Qj Dunántúli napló 1992. július 29., szerda Hát mégse falra hányt borsó? A hivatásos nyelvművelő azért fáradozik, hogy-minél ke­vesebben töijék kerékbe anya­nyelvűnket, és azért, hogy az írástudók találják meg a mon­danivalójuk félreérthetetlen és hatásos kifejezésére-közlésére a legalkalmasabb nyelvi eszkö­zöket. E sohasem magamuto­gató, hanem mindig tisztességes szándéktól szinte elválaszthatat­lan egyfajta szorongás, a hiába­valóság nyomasztó érzése. Jó­szándékú kívülállók, ismerő­sök, barátok sajnálattal, szána­kozó együttérzéssel meg is fo­galmazzák ezt így: Van-e ér­telme a nyelvművelésnek? Sok-sok eset ismeretében és tapasztalat birtokában a nyelv­művelő is hajlamos a kérdésre azt válaszolni, hogy nincs.Ezén elégtétel és vigasztalás szá­momra Murányi Lászlónak a Köszönöm-je a legújabb Szál­kák között. (Új DN. 92. 06. 29.) Nevét nem említettem. Nem ta­pintatból, hanem azért nem. mert az ikes igék ragozásában mások is szinte naponként té­vednek. Merő véletlen, hogy mint igényes újságolvasónak éppen az ő egyetlen szóalakja: a könyörgöm szúrt szemet. Ilyen­kor szelíd kényszert érzek a megszólalásra, főként ha a szerkesztő is felbátorít erre. De szívből mondom: távol áll tő­lem minden kipellengérezési szándék. Ezért helyesbíteném újságírónk Köszönöm-jét, amelyben megrovásról beszél. Szó se lehet megrovásról! Kedves Murányi László! Megerősített abban a hitemben, hogy a látszat ellenére igenis van értelme a nyelvművelésnek. hogy a jószándékú figyelmezte­tés nem mindig falra hányt borsó. Én meg ezt köszönöm. Rónai Béla Intenzív idegen nyelvi képzés Szeptember közepétől posztgraduális szakfordító- és tolmácsképzés Az intenzív nyelvtanulás iránti növekvő érdeklődés ki­elégítésére a JPTE Idegen Nyelvi Titkársága szeptember közepétől önköltséges, a jelent­kezők nyelvi előképzettségéhez igazodó 3-8 hónapos, 3-600 órás alap-, közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgára, valamint nyelvszakra felkészítő kurzuso­kat indít frissen érettségizett fia­talok számára. Ezzel szeretné bővíteni a jelentkezők munka- vállalási lehetőségeit, illetve segítséget nyújtani azok szá­mára, akik jövőre meg kívánják ismételni idén nem sikerült ide­gen nyelvi felvételi vizsgájukat, vagy nyelvvizsgáért kapott többletpontokkal növelni szán­dékoznak felvételi esélyüket. A felsőfokú végzettségei és felsőfokú nyelvtudással rendel­kezők számára önköltséges 4 szemeszteres posztgraduális szakfordító- és tolmácsképzést kínál az Idegen Nyelvi Titkár­ság. A 4 féléven át 15 hetes, heti 10 órás munka melletti elfog­laltságot jelentő képzés szak­fordító- és tolmácsképesítést ad a kurzust eredményesen elvég­zők számára. A nyelvvizsgára és a felvéte­lire előkészítő intenzív kurzu­sokra angolból, németből, oroszból, franciából és ukrán­ból, a szakfordító- és tolmács- képzésre angolból, németből és oroszból várják az érdeklődőket Pécsett a Damjanich u. 31-ban, illetve a 10-055 telefonon a je­lentkezéssel kapcsolatos részle­tes megbeszélésére. Kárpótlási jeggyel termőföldet Gyorsított lehetőségek A Dunántúli Napló július 27-i, hétfői számában, „Földet kárpótlási jeggyel” c. cikkben elírás miatt értelemzavar kelet­kezett. A cikk 1/a. pontja helyesen az alábbiak szerint módosul: Ha a kárpótlásra jogosult, az őt megillető kárpótlási jegyért termőföldet kíván szerezni, és az I. Kpt. alapján jogosult kárpótlásra, így 1992. aug. 15.-ig, II. Kpt. alapján 1992. október 5.-ig, III. kpt. alapján (1992. XXXII. tv.) az életüktől, és sza­badságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztott károsul­tak és jogosultjaik 1992. októ­ber 30-ig, bejelentik igényüket a meg­szerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes önkormányzat Polgármesteri Hivatalában, a postán beszerezhető „Igénybe­jelentés termőföld tulajdonjo­gának megszerzése” c. nyom­tatványon, úgy igényüket a Kárpótlási Hivatal soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyúj­tásától 60 napon belül elbírálja. Erről az érintettnek határozatot küld. A cikk 9/a pontjában szám alatt a helyes szöveg: Ideértve a 20-30 AK-s tagi és alkalmazotti födeket is. Szőke Gyula Magyar agrárszakemberek külföldi munkavállalása A német segély- és fejlesztési programokat lebonyolító állami vállalkozás elsősorban a fejlődő országokban, várhatóan a Szov­jetunió utódállamaiban és Len­gyelországban számít erdő- és fagazdaság és az állategészség­ügy területén magyar szakem­berek részvételére. Az első esetben döntően a trópusi erdő komplex hasznosí­tásában, erdőgazdaságában, az ökonómiai és ökológiai képzés­ben jártas szakemberekre, a má­sodiknál „univerzális” állator­vosokra van szükség. A kiküldetés időtartama álta­lában 3 év családdal. A hosz- szabbítás gyakori, mindig a konkrét programtól függ. A he­lyi munkavégzés 2-3 fős cso­portokban történik. A külföldi tartózkodás ide­jére a munkáltatóval történő megegyezés alapján a munka- vállaló fizetés nélüli szabadság­ban részesülhet. Az esetleges munkakezdés 1993.1. félévében várható. Az érdeklődő szakemberek bővebb felvilágosítást a Bara­nya megyei Földművelésügyi Hivataltól kaphatnak. Címe: Pécs, Rákóczi u. 31. A Tisza-tó álmokat sző Vastagdereku öreg tölgyfa ágai hajlanak a vízre: itt a Tisza holtága öbölöt formál. Incsel­kedik a tájjal. Náhány apróbb szigetet átölel, nagykiterjedésü füzes lábát mossa, aztán hara­gosan hullámzik tengerré széle­sülve. Ez már a Tisza-tó. Új fogalom az Alföld szívé­ben, történelmi városok tenge­lyében. Délről Debrecen-Hor- tobágy karéja, északról Mis­kolc, Hegyalja, Sárospatak csa- logató-hivogató közelsége. Száz kilométerek tengelyé­ben 90 négyzetkilométeres víz­felület. Megvan a maga valójá­ban: strandjaival, horgászstégje­ivel, vadparadicsomi nádasai­val, bár sok térképről hiányzik még. Most ízlelgetjük, s mond­juk: a Balatont követően máso­dik legnagyobb tavunk, mellyel most ismerkedik itthoni kirán­dulók és külhoni, romantikára éhes természetjáró túristák hada. A Tisza duzzasztásával egy­kor létrehozott hatalmas tározó felnőtté lett. Vízében csodálato­san tiszta. Hívogató vadregé­nyes partvonulatával, vadvizek állatainak otthont-teremtő vi­lágával tán kész csoda. Születé­sét követő néhány esztendő alatt átformálta e világot, az emberek életét, mindennapjait. S bár egy abádszalóki helybéli patrióta szerint a nagy víz elhúzza a köz­ség földjeiről a csapadékot, s szárazságot hozott a déli parton, az idegenforgalom bevételei kárpótolnak minden elvesztett búzaszemet. Tulajdonképpen méretében a Balaton egyharmada. Nyolc említésre érdemes településsel övezve, amelyet majd újabb te­lepülés-alapítások követnek majd. (Miként a Balatonon: Ba- latonföldvár első házát 1896 tá­ján kezték alapozni.) A Tisza-tó három jól elhatárolgató egy­ségre bomlik: Kisköre, Tisza- nána, Abádszalók és Tiszaderzs községek mentén az igazi stran­dok világa, a vizisportok öle­lése. Ezen a vidéken a legmé­lyebb a víz. A második egysége Tiszaszőlős, Tiszafüred, Po­roszló és Sarud térsége: a se- kélymélységü vízfelület, náda­sokkal, zsombékkal, erdőszele­tekkel tarkított világ, a horgá­szok paradicsoma. A tavat töl­téssel kettészelő Debrecen-Fü- zesabony vasútvonalig tart. A vasútvonaltól keletre lévő sze­gély már ma természetvédelmi terület: vizimadarak háborítat­lan otthona. Dunántúli ember számára rit­kán látott, szép, álmokat szövő kis Magyarország. Kontrasztok viliózó világa, ahol a kiépült modem strandok, motelek, szál­lodák, csárdák és vendégma­rasztaló parti pavilonsorok mel­lett az elmaradottság, szegény­ség tükrei: náddal fedett, dön­gölt vályoggal falazott, százesz­tendős, apró ablakszemü há­zacskák utcasorai sorsukkal feleselnek. A helybéli parasz­tember lassan szokja a diszkók viliózó fényeit, a szaporodó harsány szórakozóhelyek mon­dén önmaguk kelletését. A ha­gyományos állattartásról nem tud még leszokni, de a házkö­zeli disznóólak miatt nehezebb a tisztaszobát kiadni. Vagy ki tudja? Ez a külhoni számára újabb romantika: a Zimmer frei feliratok csábítóbbak így. Sok a német, holland, dán. Ők amúgy is járják évek óta az Alföldet: a holland a tájban, a sík vidékben otthon érezheti magát. Szaporodnak a vegyes érde­keltségű utazási irodák. Szapo­rodnak a kizárólag külföldiek számára nyitott ingatlanközve­títő irodák: néhány tízezer már­káért tanyát lehet venni. Nyugat Európában sehol ilyen olcsó te­lek. És sehol ilyen olcsó az üdü­lés. Talán nem túlzás, de a Bala­ton áraihoz képest itt féláron ki lehet húzni a két hetet. Olcsóbb a szállás, étkezés, hajózás: ol­csóbb az üdülés. Dunántúli ember ritkán láto­gat ide, mint ahogy az alföldi ritkábban ér a Balatonhoz. Mondom: a jövőben talán vég­képp megosztja az országot a Tisza-tó léte, alföldiek számára helybe jött a Balaton ... Vagy ki tudja? Csábítóbbá válik e ti- sza-vidéki kirándulóhely, kul­túrálódó nyaralóival, települé­seivel vonzóbb a táj, megta­nítja az ott élőket a más táj, az utazás, kimozdulás örömére. Minket meg a Tisza-tó híre kényszerít: egyszer-egyszer rácsodálkozni az ország, más arcára is. Az abádszalóki Diana Hotel recepcióján egymás kezébe ad­ják a szobakulcsopkat: nehéz már hét végén szobát, szállást kapni. Tiszafüred hasonlóan megtelt üdülőkkel-nyaralókkal: az IBUSZ vezetője, Péter Jó­zsefié már a fizetővendég-szol­gálattal sem tud kisegíteni. A telt ház táblákat mindenüvé ki lehetne rakni. A kempingekben a faházakat, egyéb motel-szo­bákat szintén a tavaszon lefog­lalták már. Legföljebb sátorhely akad. (A legnagyobb kempin­gek Tiszafüreden: a Horgász, a Thermal és a Tiszapart. Abád- szalókon a Füzes, Kiskörén a Satumus, Poroszlón pedig a Horgász. Van persze sokféle magánkemping is.) A szállodák többségét éppen napjainkban ta­tarozzák, bővítik és átpítik. Fü­reden a Pátria állítólag külföldi érdekeltségű lett: idén nem nyit ki, többszörösére bővítik az épí­tők. Hasonlóképpen szünetel átmenetileg az egykor nádtetejű Patkós Hotel: e hónap elején le­égett. (Állítólag a konkurrencia gyújtotta fel.) Helyreállítását már megkezdték. Van viszont a Füzes Hotel és a Vadász Füre­den, a Vízig Motel Kiskörén, a Hubertus Tepélypusztán és a Diana Hotel Ábádszalókon. S ahogy az lenni szokott: az utazási irodák rengeteg progra­mot szerveznek. Kirándulásokat főleg Hortobágyra és To- kaj-Hegyaljára megkóstolni az isteni nedűt, az aszuborokat. Helyben hajókirándulás, ha­lász-horgász szafarik, vadásza­tok, lovaglás, sport, vizisí és egyéb várja az idelátogatókat. Helikopterrel és hőlégballonnal a levegőbe lehet emelkedni, s szinte non-stop - sötétedésben is - viszik a motoros sárkányre­pülők a Tisza tóra rácsodál­kozni akarókat. (Természetesen azt, akinek erre is pénze van.) Szinte minden település főte­rét, vízparti füvét kibérelték a mutatványosok: cirkusz, céllö­völde, ringlispil, dodzsem, dö­cögő, célbadobó és ki tudja még hányféle szórakozás várja az üdülőket. Amolyan fellinis vi­lág: régi falusi búcsúkat idéz hangzavarával, feleselő fényvil- lózásaival. Van. akinek ez kell. Más lemegy a töltés mögé, s egy órás kutyagolás után már a lakott vidéket messze maga mögé hagyja. Ide, a fürdőhelyek esti zaja sem ér el. Esetleg csak foszlányaiban. A csónak eve­zője halkan csobban, s egy-egy vadkacsa röppen föl a nádas­ból... Az éjszakai horgászat a szúnyog sem zavarja már. A Tisza-tó gyorsan felmele­gedő, változó mélységű vizével, kanyargós partvonulatával, az Öreg Tiszához való csatlakozá­sával néhány esztendő múltán Magyarország legkedveltebb kirándulóhelye lesz. Új telepü­léseket, strandokat, öblöket avatnak majd, s talán a várható építő természetrombolás mér­tékkel méri ki és szabdalja a gyorsan emelkedő áru partmenti telkeket. S egyszer valaki majd rátalál Attila sírjára is. Mert mondják, azért lett a szalóki öböl a hun vezérről elnevezve, mert hajda­nán szintén itt torlaszolták el a Tiszát, s ide temették az Isten Ostorát... Kozma Ferenc Keresztül-kasul, szép Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom