Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-28 / 207. szám
10 üj Dunántúlt napló 1992. július 28., kedd ätz A szerkesztőség postájából A Nevelési Központ I-es és a Berek utcai Általános Iskola vendége volt a közelmúltban 24 Finn kisdiák. Néhány vállalat és gazdasági társaság segítsége is emlékezetessé tette számukra az ittlétet, amelyre remélhetőleg hosszú évek múlva is emlékeztet majd az a három barátságfa, amelyet vendéglátóiknál ültettek. Képünk Krippl Zoltán pécsi polgármester fogadásán készült. Elalgásodott az abaligeti tó Évek óta minden nyáron jó- néhány hétvégét eltöltöttem gyermekeimmel Abaligeten. Jólesett kimozdulni a panellakás fojtogatóan forró zártságából, élvezni a természetet, a vízpart hűsítő közelségét, a barlang száz és száz újra felfedezett csodáját. Ám egyre inkább úgy tűnik, mindez már a múlté, mivel legutóbbi kiruccanásunk alkalmával olyan áldatlan állapotokat találtunk az egykor legendás kirándulóhelyen, amelyek megkérdőjelezik, hogy érde- mes-e odautazni egy családnak. A rendkívül koszos, elalgásodott tóra gondolok elsősorban, amelynek vizébe az ember jóformán a kezát, vagy a lábát sem sem meri belelógatni - sem a partról, sem egy csónakból -, ha nem akar megkockáztatni egy bőrfertőzést. Nemrég az Önök lapjában olvastam, hogy gondok vannak az abaligeti önkormányzat körül. A képviselők torzsalkodnak, pártoskodnak. Ne tegyék, hiszen - több más dolog mellett - az idegenforgalom az egyik elsőrendű, közös érdekük. És ezért kellene egységesen fellépni. Mert az elszennyeződött tó nem vonzza a hétvégi kirándulókat. Ideje lenne kitisztítani, hogy ismét zavartalanul élvezhessük szépségét. G. R.-né. (Név és cím a szerk.-ben.) Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, 11-14 óráig a DO- ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30- 17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg a bélyeggyűjtési felvilágosítást a Nevelési Központban tartja 14.30- 15.30-ig. Fogadóóra Hárs György Péter költő, minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. Elkapnak? így megy ez, ismeretlen kisbarátom. Ezzel a mondatoddal rátapintottál a lényegre: a felnőttek annak ütik ki a kezéből a krétát, aki derűs, mosolyt fakasztó üzenetet hagy az egyhangú panelrengeteg kopottas épületein. Hidd el, ez a dolgok rendje. De ne keseredj el, akkor sem, ha üzeneted előbb-utóbb elmossa az eső - mert te legalább krétával írtál, s nem festékszóró flakonnal, ami évekre elcsúfítja a házfalakat -, mivel az ilyen kedves feliratok keltette mosolyra mindig szükség lesz. R. T. Szelep nélkül a Malomvölgytől Fehérhegyig 1992. július 23-án (csütörtökön) délután 14 és 11 éves unokáim kerékpározni mentek a Malomvölgyi tóhoz. A tónál egy kistraktort vezető férfi megállította a nagyobbikat azzal, hogy ott tilos kerékpározni, vagy büntetést fizet, vagy elveszi a bicikliből a szelepet. Miután a fiúnál nem volt annyi pénz, hogy büntetésre is fussa, hiába mondta, hogy Fehérhegyen lakik, elvette a szelepet. A két gyermeknek gyalog, 35 fokos hőségben a kerékpárokat tolva kellett a kb. 15-20 km-es utat megtenni, ami felnőtteknek sem lett volna kevés. Nagyon felháborított az illető „Űr” embertelensége, s hogy más gyermekekkel ne forduljon elő hasonló eset, azért írtam ezt a levelet. Egyben szeretném az illetékesek véleményét is megismerni a fenti esettel kapcsolatban. Bana Andrásné Pécs Hargita u. 8. Az asztalra csapott A pár napja beköszöntött kánikula álmosítóan hat a belváros felé tartó autóbuszok utasaira. Szinte mindenki szótlanul nézi az unalomig ismert házakat. A néma utasok közt két idős hölgy - semmibe véve a bágyasztó meleget — az önkormányzati bérlakások privatizációja körüli gondokat, problémákat beszéli meg, nem kis hangerővel. Az utasok vegyes érzelmekkel hallgatják az egyik hölgy monológját, hogy a lakásvásárláskor semmiféle elbocsájtó-levelet sem kaptak a ház lakói az ingatlankezelő vállalattól és így fogalmuk sincs arról, hogy a „hozományba” a sok egyéb tisztázatlan vagyontárgy mellett a nagy értéket képviselő szemét- szállító konténerek beletartoz- nak-e, vagy sem? A közöny egy pillanat alatt megszűnt, amikor a hölgy előadta, hogy a probléma rendezése érdekében felkereste az általa a lakás volt tulajdonosának hitt polgármestert, hogy panaszát előadja és amikor közölték vele, hogy oda csak úgy, akármikor nem lehet bemenni, felhívta a figyelmet, hogy „előtte zárt ajtó nem létezik” és annak bizonyítására, hogy ő ezt komolyan is gondolja, benyitott a polgármesterhez. Mielőtt a polgármester egy szót is szólhatott volna az eljárás ellen, a hölgy, hogy nyomatékot adjon a felháborodásának, akkorát csapott az asztalra, hogy eltörött a karja. A nem kis derültség közepette előadott történet akár igaz volt, akár nem, egy dolgot egyértelműen bizonyít. Nevezetesen, hogy a rendszerváltozást nem az jelenti, hogy az iroda ajtóra a „Tanácselnök” helyett „Polgármester” van kiírva, hanem, hogy a „népfelség” elvét deklaráló alkotmány ne csak írott malasztként jelenjen meg az „Istenadta nép” előtt, hanem hogy demokratikus jogainak érvényesítésére - ha képletesen is - de minden kapu, ajtó nyíljon meg. T. F. Csak egy bicikli (Nemzetközi játszótér) A játszótéren nem vegyült el a többi rohangáló, nyüzsgő kisgyerek között. Az egyik félreeső, füves területen dobálták egymásnak a kis teniszlabdát a nagymama, és az unoka. Új lakó lehet, most térképezi föl a terepet? De hát azért még idejöhetne. Itt úgy szokás, hogy a „felügyelők” köszönnek egymásnak, majd embere válogatja, szóba elegyednek, vagy épp olvasnak valamit, míg a gyerekek . .. Ó, hát ők egyből föltalálják magukat, elfoglalják a homokozót, vágtatnak az éppen szabadon maradt járgányokon. De ők távol maradtak. A kisfiú sóvárogva nézett a többiek felé, látszott, hogy odakívánkozik. Amikor a kisfiam arra biciklizett a kis háromkerekűvel, megkérdeztem, szeretne-e ő is biciklizni?- Igen - jött a válasz, röviden, így „de” nélkül. Kisfiámat a labdával kárpótolva, átadtuk a járgányt a kisfiú nagy örömére. Rögtön nyeregbe pattant, és egy nagy kört bicajozott. Ekkor szólt rá a nagymamája, tört magyarsággal:- Szása, gyere vissza!- Horvátok? - így én.- Nem, oroszok! Szép lassan, félszavakból, mondattöredékekből értjük meg egymást. Szása három éves, és egy éve él Magyarországon a szüleivel, akik egy magyar-orosz kft.-ben dolgoznak. Kipirulva adja át a járgányt a kisfiamnak, látom boldog, de még nem tudja elmondani. Eszembe jut egy jelenet. A hetvenes évek közepén történt Budapesten. A metróállomáson egy orosz kiskatona metróra szeretett volna szállni, de nem volt kétforintosa. Váltani szeretett volna. Az arra járóktól próbált kétforintost szerezni. Mindenki átnézett rajta, és ő nagyon szomorú volt. Talán ő is Szása volt. Bandi András Jogi tanácsadó Balog T. komlói olvasónk kérdezi, hogy az ajándékot mikor lehet visszakövetelni? A Polgári Törvénykönyvünkben szabályozottak szerint a még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. (PTK.582 §) Somogyi A. kérdezi, hogy mikor van helye rendkívüli felmondásnak ? A rendkívüli felmondás rendszerét az új Munka Törvénykönyve vezette be. Előírása szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munka- viszonyt rendkívüli felmondással megszűntetheti, ha a másik fél a. / a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b. / egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munka- viszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés - a fenti keretek között - meghatározhatja azokat az eseteket amikor a most ismertetett jogkövetkezménynek van helye. A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a munkavállaló a rendkívüli felmondás tekintetében jogvitát kezdeményez, ennek jogerős elbírálásáig a munkáltató a munkavállalót állásából felfüggesztheti. Rendkívüli felmondás esetén - a törvényben előírt kivételektől eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. A most ismertetettől eltérően (:MT.96 § 15/ bek:), ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. (: 1992. évi XXII.Tv.96 §:). Kiss G. kérdése, hogy a termelőszövetkezeti tagság esetén mely évek számítanak nyugdíjnál? A 89/1990./V.1./ MT.sz. rendelet 151 §-a szerint a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél 1967. január 1. előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít a. / az első belépés teljes naptári éve, b. / minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesített, c. / a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott, d. / a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn. A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének a számításánál közös munkával teljesített munkanapként a. / személyesen teljesített munkanapokat és b. / meghatározott terület családi, vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges - munkanapokban kifejezett - munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát kell figyelembe venni. Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kell átszámítani. Munkanapnak számít az az nap is, amelyen a mezőgazda- sági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzle- tet(egységet) üzemelteti, valamint amelyet a mezőgazda- sági szövetkezet tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni. A jogszabály külön rendezi azokat az egyéb eseteket pl: betegség, terhesség, katonai szolgálat stb., amikor beszámításra van lehetőség. H. N.-né kérdezi, hogy az áj szabályok szerint gyermekei után mennyi szabadság jár? A Munka Törvénykönyve 132 § /2/ bekezdésének előírása értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb a. / egy gyermeke után kettő, b. / két gyermeke után négy, c. l kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. S. Á.
