Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-28 / 207. szám
8 ü j Dunántúli napló 1992. július 28., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Most kell ritkítani a málnát Növényvédelmi tanácsadó Kevésbé ismert növényvédő szerek A gyümölcstermesztésben általában a metszés egyik célja a termőfelület szabályozása, valamint a rendszeres és bő termés biztosítása. A málna esetében ez kibővül még egy növény- egészségügyi szemponttal is.Ugyanis a letermett termővesszőket az első két szempont mellett már csak azért is el kell távolítani, mert a gombás fertőzések lehetőségét átviszik a következő évre, ha nem vágjuk ki és égetjük el. E munka elvégzésének optimális ideje akkor van, amikor a termést már betakarítottuk, tehát napjainkban. A ritkítást mindig azzal kezdjük, hogy a letarmett termővesszőket a földtől olyan közel, amennyire csak lehet, kivágjuk és azonnal elégetjük. Általában helytelen a növényi részek elégetése, hiszen aprítás után komposztálni lehet, de ebban az esetben indokolt, mert csak így tudjuk a fertőzést megakadályozni. " Ezzel azonban a málna ritkítás még nem kész, ezt követi az idei esztendőben hajtott sarjak kiválogatása úgy, hogy négyzetméterenként 6-8 darabot hagyjunk meg, ami azt jelenti, hogy karós művelés esetén tövenként 5-6 darab, sövény művelés esetén folyóméterenként 6-10 darab, arányosan elosztva. A feleslegeket tőből vágjuk ki. így a meghagyottak őszig kiválóan megerősödnek,^ és jövőre sok termést adnak. Ábránkon a 1. jelzésű a ritkítás előtti, a 2. jelzésű a ritkítás utáni állapotot mutatja. Figyelem! A meghagyott sar- jakat ne vágjuk vissza, majd csak következő év tavaszán. Buzássy Lajos Gyakran előfordul, hogy növényvédő szert árusító boltokban nem találjuk a már megszokott, gyakran használt növényvédőszereket, az üzletben javasolt helyettesítő szerek még nem ismertek. Gyomirtószerek közül kereskedelmi forgalomba került a TARGA SUPER Kétszikű kultúrnövényeinkből a készítménnyel kiírthatók a fűféle gyomok, mint pl. a muharfajok, vadzab, tarack stb. Különösen nagy segítséget abban nyújt a készítmény, hogy az évelő tarack szerteágazó gyökérzetét is elpusztítja, így a későbbi újrakihajtástól nem kell tartanunk. Ennek különösen gyümölcs-szőlőültetvényben, vagy kertünk szegélyeinek, uta- inak kezelésénél van jelentősége. Az ágyásban termesztett növények (bab, borsó stb.) között is használható a készítmény, bár itt a gyomproblémákat célszerűbb gyomlálással megoldani, a termés vegyszer- mentesen tartása végett. Ágyá- sainkban inkább ősszel, betakarítás után használjuk, hogy a következő évre megszabaduljunk évelő fűféle gyomoktól. Különösen sok gondot okozhat a tarack a szamóca-ültetvényekben, ahol a földet nem tudjuk olyan alaposan kitisztítani a tarack gyökerektől. Itt az őszi szüret után mindenképpen ajánlatos a tarack elleni permetezés, így nem szükséges túlságosan megbolygatnunk a talajt, megsértve ezzel a szamóca gyökérzetét és a taracktól mégis megszabadulhatunk. Az idei évben találkozhattak először a kistermelők a SAN- MITE atkaölőszerrel. A szőlősgazdák, almatermesztők sokat bosszankodnak az április közepétől rohamosan felszaporodó atkáktól. Az ősi módszerek (kén készítmények) nem mindig elegendőek az atkafertőzés megállapítására. Különösen a szőlőnél okoz igen sok gondot a kora tavaszi kártétel, amikor még a hajtások kicsik. Ilyenkor nem késlekedhetünk az atkák elleni védekezéssel. Nem mindegy azonban, hogy milyen készítményt használunk. Sok atkaölőszer nem hatásos a szőlő-levélatka ellen, másik probléma a hatás tartóssága lehet. Különösen atkafer- tőzéses időben a kezeléseket 2-3 hetente meg kell ismételnünk, ha a hagyományos szereket használjuk. Burgonyatermesztőknek. „Új hatású készítmények a burgonya növényvédelmében” címmel 1992. július 30-án 9.30 órai kezdettel, tanácskozásra és bemutatóra hívja a SHELL a burgonyatermesztőket Szentlő- rincre, a Gyöngyvirág Kisvendéglőbe. Czigány Csaba Víztakarékos öntözőberendezés A víz éltető erő. Az élőszervezet számára nélkülözhetetlen. A növények sejtjeinek 80-90 %-a víz. A növények a vizet túlnyomórészt a talajból veszik fel. Egy paradicsom növény napi vízfogyasztása pl. a júliusi melegben elérheti a 7-8 mm csapadékot is. Az átlagvízfogyasztás napi 3-4 mm, amely egy hektárra vetítve (10 000 nm), 120 napos tenyészidőszakot alapul véve 2400-3600 köbméter (240-360 mm) vízmennyiséget jelent. Ez óriási vízmennyiség. Bizonyára kevesen számolták ki, hogy egy kerticsapra csatlakoztatható félcolos öntözőcsővel mennyi idő alatt juttatunk ki 25 mm-es csapadékot. A cső áteresztő képessége - átlagos nyomás mellett - 25 1/perc. Ez 25 mm-es öntözés esetén egy négyzetméterre elegendő. Ha a kertünk 200 négyszögöles (720 négyzet m.) akkor ennek a be- öntözése 720 percet, azaz 12 órát venne igénybe. Ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen, erre nincs idő. Márpedig az idő és a víz nagyon drága, mindkettővel takarékoskodni kell. Izraelben, ahol talán a világon a legkevesebb a hasznos vízkészlet, ezt a problémát a kutatók a csepegető öntözés kifejlesztésével oldották meg. Több változatát dolgozták ki a csepegtető öntözési módnak, amelyből a legkorszerűbb a GREEN POINT (Zöld-pont) berendezés. A berendezés egyaránt használható szabadon, gyümölcsös, pázsit, zöldséges stb. öntözésére és a növényházban, fóliasátorban is. Elmés szerkezet. Tartozéka 30 db csepegtető szórófej, amelyből egy bár nyomás mellett 4 liter víz csepeg ki óránként. A szórófejekben olyan „labirintus” rendszer van kiképezve, hogy minden egyes szórófejből, bárhol is helyezkedik el a nyomásforrástól, egyenlő nyomással, cseppekben jön ki a víz. Ez benne a nagy találmány, amelynek óriási gyakorlati haszna van. Itt nincs vízveszteség. A víz közvetlenül a felhasználás, hasznosulás helyére jut. Nem párolog el, nincs párolgási veszteség. A fóliasátor légtere száraz marad, a paradicsom virágai így könnyebben termékenyül- nek meg.Tudvalévő, a nedves légtérben a virágpollen megduzzad, nehezebb lesz, így nem száll oly könnyen, mint a száraz légtérben. A virág megtermékenyü- lése így hiányos lesz, a fürtök NYÁRI VÁSÁR AZ AGROKER ÁRUHÁZBAN ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNNYEL! Ásólapát iOOFy 25 Ft 10 l-es alu. vödör apó Ft 100 Ft 7 l-es műa. edény S° Ft 25 Ft 20 l-es üzema. kanna 1200 Ft 700 Ft Gabonás zsák 150/Ft 50 Ft Fóliazsák két méretben 2p'frt 5 és 7 Ft Műa. seprő ao Ft 30 Ft Horganyzott lágyhuzal 2,5 és 5 mm átm. [76 Ft\ 45 Ft/kg CSAK KÉT NAPIG! Július 29-én és 30-án. AGROKER ÁRUHÁZ AgrocenterBt. Pécs, Közraktár u. 7/A. Tel.:11-682 (5303) hézagosak maradnak. Ezen túlmenően a nedves, párás levegőben a különböző gombabetegségek könnyebben szaporodnak és nehezebb ellenük a védekezés stb. A csepegtető öntözéssel ezek a hibák kiküszöbölhetők. Az időjárás függvényében, a növények vízigényének megfelelően, meleg napokon pl. elég ha minden harmadik nap, 2-3 óra óra hosszat üzemeltetjük a berendezést. Hűvösebb időben elég 3-4 naponként 2-3 órát öntözni. A vízcseppek a gyökérzónába dif- fundálnak és oldalirányú mozgással az egész altalajt átneved- vesítik anélkül, hogy a talajfelszínen tócsaképződés alakulna ki.Rendkívül ötletes megoldás a csepegtető szórófejek tetszés szerinti elhelyezhetősége is. Húsz, harminc, vagy ötvencen- tinként lehet a szórófejeket „felfűzni”. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a mi viszonyaink mellett jó az egyméter távolságra való elhelyezés. A berendezés működése a gyakorlatban Pécsett, az Ürögi út 131. szám alatt megtekinthető. Az Agroker Áruház és a Hajnóczi úti Kertbarát boltban pedig megvásárolható. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal augusztus 11-én jelentkezünk Növény Növénvvédőszer »legjegyzés Károsító Neve \Forg. 10 1.perm.léhez szükséges É . v. ide Peronoszpora Bravo 500 Previcur N Aliette 80 WP Oithane M-45 Antracol 50 WP F SZ SZ SZ SZ 25 ml 25 ml 1,5 dkg 2 dkg 2 dkg 3 3 2 5 5 Baktériumos betegségek ellen Kasumin 2 L hozzáadása ■ szükséges Mikai C-64 SZ 4 dkg 5 co JÉ t-4 o n =3 Bordóilé FW Cuprosan Super 0 Miltox Special Rokkol 400 WSC SZ SZ SZ SZ 100 ml 3 dkg 3 dkg 30 ml 5 5 5 5 Baktériumos betegségek ellen is védelmet nyújt Rézoxiklorid 50WP SZ 5 dkg 5 Bordóilé + kén FW Rézkén 650 FW SZ SZ 30 ml 30 ml 5 5 atkagyérítő mellékhatás ! Baktériumos betegségek Kasumin 2 L SZ 25 ml 2 Felszívódó hatású Atkák, tripszek, levéltetvek Karate 5 EC Danitól 10 EC Unifosz 50 EC SZ F SZ 3 ml 10 ml 10 ml 3 7 7 Hostaquick 50 EC F 7 ml 4 Decisquick F 5 ml 3 Sárgarépa, petrezselyem L isztharmat Ventilált kénpor SZ 10 dkg/100 m2 0 Porozás Thiovit S SZ 3 dkg 0 Microhiol Specia] SZ 3 dkg 0 Kénkol 800 SC SZ 50 ml 0 Kén 800 FW SZ 50 ml 0 Karathane LC SZ 10 ml 14 Rubigan 12 EC SZ 3 ml 14 Levéltetvek Karate 5 EC SZ 3 ml 3 Oecis 2,5 EC SZ 4 ml 5 Kertbarátoknak a túladagolásról A több — kevesebb! Ismert figura a türelmetlen beteg, aki - siettetni akarva a gyógyulást - két-háromszor annyi gyógyszert szed be, mint amennyit az orvos javall. Az amatőr kertészek között is sokan hasonló módszerrel próbálkoznak, hogy gyorsabbá, eredményesebbé tegyék a növénynevelést. A leggyakoribb hiba a növényvédőszerek túladagolása, aminek következménye a levél- és hajtásrészek perzselődése. Ezt az ártalmat a kisebb-na- gyobb csúnya, elbamuló foltok jelzik elsőként. Tegyük hozzá: a kelleténél nagyobb porció semmivel sem fejt ki nagyobb védőhatást, mint a normális adag. Sőt, a szakemberek megfigyelték, hogy a kártevőknek azok az egyedei, amelyek túlélik a tömény kezelést, sokszor bizonyos védettséget szereznek az alkalmazott szerrel szemben, ■ s ez utódaiknál fokozódhat. Az indokoltnál gyakoribb vegyszeres növényvédelem, permetezés, porozás és talajfertőtlenítés tehát többet árt, mint használ. Nagy hiba volna azonban a másik végletbe esni, s ölbe tett kézzel nézni a kártevők elszaporodását. Az efféle „demográfiai robbanást” semmi szín alatt nem szabad megvárni! Mihelyt észeljük megjelenésüket, haladéktalanul lépjünk akcióba. Már csak azért is, mert ekkor még elegendő lehet csak a megtámadott növényrészek és egyedek kezelése, ami kisebb anyagfelhasználással és kevesebb munkával jár. S ami nem mellékes: közvetlen környezetünket megkíméljük a vegyszer-szennyeződésektől. A kiskertekben általában nem igazán szerencsés a terjedő gaz ellen gyomirtókat használni, mert megszabadulhatunk ugyan a kapálás, gyomlálás fáradalmaitól, de veszélybe sodorjuk a talaj élővilágát. A műtrágyák, nö- vénytápsók - bizonyos, nem magas határértéken túl - egyáltalán nem kívánatos vendégek a talajban: olyan mértékben megnövelik sótartalmát, hogy a gyökérzetek súlyosan károsodnak - úgynevezett gyökérégés következik be - és a növényzet pusztulásnak indul. Hasonló következmények fenyegetnek akkor is, ha a műtrágya száraz talajba kerül, elégtelen a növények vízellátása. Bánjunk tehát csínján a kemikáliákkal, mert rájuk sokszorosan érvényes a mondás, hogy a több - kevesebb. Dr. Komiszár Lajos 2. 1.
