Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-22 / 201. szám

1992. július 22., szerda uj Dunántúli napló n Türelem, megértés és minden élő tiszteletben tartása A 14. dalai láma Magyarországon „Föld alá” szorult kutatómunka a tudomány határán A szabadenergia (MTI-Panoráma) A tibeti lámaizmus a XI. században két részre szakadt buddhizmus „nagy szekér” vagy „széles út” irányzatának legismertebb for­mája. A szerzetesi intézmény­nek központi szerepet tulajdo­nító lámahit nagy reformátora Congkapa (1356-1418) és az ál­tala alapított gelukpa, az „eré­nyelvű” rend, a „sárga sapká­sok” szektája volt. A tibeti egyház két legrangO; sabb vezetője a dalai láma és a pancsen láma (a láma tibeti nyelven szerzetest, a dalai óce­ánt, a tibeti Buddha végtelen bölcsességet jelenti), akiket Buddha megszemélyesülésének tartanak. Formálisan egyenran­gúak, az idők folyamán azon­ban a pancsen láma helyzete meggyöngült, míg a dalai láma Tibet legfőbb vallási és világi vezetője lett. A jelenlegi dalai láma a ti­zennegyedik a sorban. A dalai lámák öröklési rendje azon a feltételezésen alapul, hogy minden dalai láma egyben elődjének reinkarnációja: a fő­pap halála után egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani. A 13. dalai láma 1933. de­cember 17-én halt meg, és azon nyomban megkezdődött az el­hunyt megtestesülésének kere­sése. Tendzin Gyaco, aki 1935. július 6-án született Taksterben (Tibet északkeleti Amdo tarto­mányában) Lhamo Dhondrub néven egy földműves család­ban, két és fél éves volt, amikor az országot járó buddhista szer­zetesek felismerték benne Buddha földi alakját. A fővá­rosba, Lhászába vitték, ahol 1940. február 22-én lépett az „Oroszlán trónra” , és hivatalo­san a tibeti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának” uralko­dója lett. Valódi uralkodására azonban még évekig készült, három szerzetesi egyetemet is elvégzett, így 1950. november 17-ig régens gyakorolta he­lyette a hatalmat. A kínaiak azonban éppen 1950-ben látták elérkezettnek az időt, hogy véget vessenek Tibet viszonylagos önállóságá­nak. 1950 októberében 84 ezer kínai katona támadta meg az országot; a „felszabadított” Ti- betet katonai körzetnek nyilvá­nították, parancsnoka Teng Hsziao-ping lett. A dalai láma vezette küldöttség 1951-ben 17 pontból álló szerződést kény­szerült aláírni „Tibet tartomány visszatéréséről” a „Nagy Ha­zába, a Kínai Népköztársa­ságba”. A tibetieknek el kellett fogadniuk, hogy hadseregüket a kínai néphadseregbe olvasszák be, és a dalai láma túlságos be­Fölkavarta a kedélyeket a nemrégiben nyilvánosságra ke­rült új vámjogszabály, amely - mint ismeretes - teljes behoza­tali vámmentességet biztosít olyan haszongépjárműveknek, amelyek bizonyos - a jogsza­bályban részeltesen körülírt - paraméterekkel rendelkeznek. A gépkocsi export-import ügyek avatott ismerői a paramé- ter-személyeírást nyomban azonosították. Megállapították, hogy a vámmentesség feltétele­inek a nemzetközi autóválasz- tékból „egy, csak egy legény”, a Ford Tranzit kisbusz felel meg. (A külföldi cégek körében is meglehetősen negatív vissz­hangot kiváltott ügy új fejlemé­nye, hogy a Vámtarifa Bizott­folyását csökkentendő Tibetet három körzetre osszák. A kína­iak hozzáláttak a hagyományos tibeti társadalom lerombolásá­hoz, a kolostorok és a szerze­tesség felszámolásához. A tibetiek nehezen tűrték önállóságuk elvesztését, ha­gyományos értékeik, szokásaik semmibe vételét. Az elégedet-- lenség 1959 márciusában fegy­veres lázadásba torkollott, ame­lyet a kínaiak kegyetlenül le­vertek: a harcoknak és az utána következő vérfürdőnek több mint tízezer áldozata volt. Tibe­tet teljesen beolvasztották Kí­nába: 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem enged­tek oda, a vallásgyakorlást megtiltották, a magánbirtoko­kat elkobozták, a parasztokat szövetkezetekbe kényszerítet­ték; a kulturális forradalom év­tizedében (1966-76) a több mint 6000 templom és kolostor közül csak 26 maradt épen, a felbecsülhetetlen értékű könyv­tárak nagy részét felégették. Hiába kezdődött meg 1984-ben az irányvonal változásával a templomok helyreállítása, nyi­tották meg Tibetet az idegen- forgalom előtt, kötelezték a hi­vatalnokokat a tibeti nyelv elsa­játítására, a tibetiek ellenállása nem csökken. Tibet elfoglalásakor a dalai lámát több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki: 1953-59 között a Kínai Buddhista Szö­vetség tiszteletbeli elnöke, 1954-59-ig az Országos Népi ság közzétette: módosítják a termékleírást, így a jövőben szélesebbé válhat a kedvezmé­nyezett járművek, azaz a gyár­tók köre.) Mit tud a Ford kisbusz? Nos, objektív szakvélemények sze­rint korántsem képviseli a csúcstechnikát, sokkal inkább a racionalitást: praktikus, tartós, megbízható konstrukció. Igazi munkagép, amellyel tulajdo­nosa szinte mindent fuvarozhat. Hátsó, kétszámyű ajtaján vagy jobb oldali tolóajtaján át a leg­különbözőbb formájú és méretű holmik is könnyen bepakolha­tok rakterébe. Gyűlés (parlament) tagja, 1955-59 között a Tibet auto­nómiáját előkészítő bizottság elnöke volt. ■3k A nagy felkelés után, 1959. március 17-én a „Vágyakat Be­teljesítő Drágakő” híveivel In­diában kényszerült menedéket keresni. Azóta is száműzetés­ben él: előbb Musszoriban tele­pedett le, majd 1960-ban átköl­tözött jelenlegi lakhelyére, a pakisztáni határ • közelében fekvő egykori brit hegyi telepü­lésre, Dharmszalába. Az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg számára a menedékjogot, hogy nem foly­tat politikai tevékenységet. A dalai láma ennek ellenére kor­mányt alakított, és 1963-ban kihirdették az ország új alkot­mányát, amelyben deklarálták Tibet függetlenségét. (Ma is ez az alkotmány van érvényben). 1978- ban a kínaiak rehabilitál­ták és hazahívták, de nem mint politikai vagy vallási vezetőt. 1979- ben (húsz év után elő­ször) küldöttsége megfordulha­tott Tibetben, de kibékülésre vagy hazalátogatására nem ke­rült sor. 1985-ben a kínai ható­ságok ismét felajánlották, hogy telepedjen haza, de feltételül szabták, hogy mondjon le az önálló, független „Nagy-Tibet” ábrándjáról. A dalai láma azt válaszolta: addig nem tér visz- sza, amíg a tibetiek nem lesz­nek elégedettek helyzetükkel. 1987-ben és 1988-ban is java­Személyszállításra szintén egyszerűen „felszerszámoz- ható”: a raktérbe beszerelhető két-három sor ülés,amely ugyan nem luxus-kivitelű, (sem az ülés, sem a háttámla nem állít­ható) de például egy családi ki­rándulás részvevőinek kitünően megfelel. A vezető munkahelye viszont kényelmes; az ülés-ma­gasság, a támla dölésszöge egy­aránt állítható. A két és félliteres turbódízel erőforrás 115 lóerejű, s kilenc utassal is „személyautós” uta­zási sebességet garantál: 120-as tempóval egyenletesen tudja járni akár a hegyi utakat is. Hát­sóba Pekingnek, hogy kezdje­nek tárgyalásokat Tibet helyze­téről, mintául véve Hongkong visszacsatolás utáni helyzetét. Kína nem válaszolt a javaslatra, mivel „Tibet nem idegen or­szág”, hanem a kínai biroda­lomnak több mint hat évszá­zada része. Peking azzal vádolta a dalai lámát, hogy „nemzetközivé kí­vánja tenni” a tibeti kérdést, „félfüggetlenséget igyekszik szerezni a világ tetejének”. 1990 májusában testületileg lemondott a tibeti kormány, és a dalai láma feloszlatta a par­lamentet; a főbb vezető testüle­teket a jövőben demokratikusan akarják megválasztani. A dalai láma azt is bejelentette, hogy bizottságot jelölt ki az új al­kotmány tervezetének kidolgo­zására, amely Tibetet kínai fennhatóság alá tartozó auto­nóm területként kívánja megha­tározni. A dalai láma, aki több egye­tem díszdoktora és számos más kitüntetés birtokosa, 1989-ben megkapta a Nobel-Békedíjat. Kína hivatalosan tiltakozott Norvégiánál a díj odaítélése miatt, és a kínai belügyekbe való durva beavatkozásnak, va­lamint a kínai nép súlyos meg­sértésének minősítette a dön­tést. 1989 decemberében Fran­ciaországban az „Emlékezet dí­jával” tüntették ki a „tibeti kul­túra megőrzéséért” kifejtett te­vékenységéért. Kína ismét hi­vatalosan tiltakozott a „tűrhe­tetlen beavatkozás” miatt. A dalai láma sokat utazik, 1967 óta 46 országban járt. Célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre. 1990. június 1-jén a Vatikánvá- rosban tárgyalt egymással a római katolikus egyház és a ti­beti buddhizmus vezetője. (A dalai láma és D. János Pál pápa Európán kívül már találkozott Indiában, és 1986-ban Assisi­ben a világvallások közös béke­imádkozásán.) 1990. április 27-29. között két magyarországi buddhista kisegyház meghívására már egyszer járt Budapesten. A mo­solygós arcú, víg kedélyű dalai láma rendszerint a lámaista szerzetesek öltözékét viseli: vö­rösbarna ruhát és sarut, amit a nyilvánosság előtti megjelené­sek alkalmával aranyszínű kön­tös egészít ki. Dharmszalában, Újdelhitől 250 mérföldre, a ha­tártól 1300 kilométerre él orvo­sok, asztrológusok és kormánya társaságában. Mahatma Gandhi és Martin Luther King erő­szakmentességről vallott néze­tei döntő hatással voltak rá. Bé­kés filozófiájának alapja a türe­lem, a megértés, a minden élő tiszteletben tartása. Perge Zita sókerék-meghajtású, ami a téli havas, jeleges utakra gondolva nem tűnik ideális megoldásnak. A turbódizel motor roppant gazdaságos: százas átlagsebes­ségnél 9 személlyel országúti forgalomban kb. 10 liter gázola­jat fogyaszt. A Ford Tranzit erényei közé tartozik, hogy - hossza ellenére - igen fordulé- kony; a kormányszervó kifogás­talan. A városi forgalomban so­kat segít a jobb és baloldalra egyaránt fölszerelt hatalmas pa­noráma tükör. A vámügy vég­végkifejletétől függetlenül is megvan tehát minden adottsága ahhoz, hogy útjainkon fokoza­tosan fölváltsa az elavult Ifákat és Barkasokat. Bencze Szabó Péter A „szabad” vagy „ingyen” energiáról, előállítási eszközei­ről és az antigravitációs (vagy agravitációs) eszközökről, haj­tási megoldásokról jelentettett meg szinte csak füzetnyi köny­vet a közelmúltban dr. Egely György, aki a gömbvillám-kuta- tás és a tévé nyilvánossága ré­vén - a Nulladik típusú talál­kozások műsor gyakori szerep­lőjeként - lett országosan is­mert, s egyben a hivatalos tu­domány berkeiből eretnekként száműzött és „kiátkozott” is. Henry Moray Már az is jellemző, hogy a Tiltott találmányok című köny­vecskéje a Határ Tudományok alcímet viselő Negyedik típusú találkozások ismeretterjesztő magazinban jelent meg. A múlt század és a századelő két felta­lálójának, Nikola Tesla és Henry Moray munkásságának ismertetése adja a könyvecske nagyobb hányadát. Az előbbi a saját korában bár különcnek számító, de mégiscsak ismert és elismert feltaláló volt. Hosszú élete alatt 117 szabadalmat je­gyeztetett be, s bár ötletei csak részben valósultak meg, ő volt, aki a váltóáramú áramellátást, a hozzátartozó motorokat és di­namókat és elosztási rendszere­ket először kigondolta, úttörő szerepe volt a rádiózásban, a távirányításban, s megannyi másban. Edison munkatársa, majd vetélytársa volt, s kettőjü­ket együttesen majdnem jelöl­ték a fizikai Nobel-díjra. A visszaemlékezések, legen­dák szerint olyan vili anyautót is szerkesztett, amely az energiát egy antenna révén a „levegő­ből” szerezte be és 90 mérföldes sebességgel tudott haladni 1930-ban. Moray találmányai­ról viszont vajmi kevés maradt az utókorra: a meg nem értett feltaláló tipikus sorsa teljesedett be rajta. Ami közös a munkásá­gukban - legalább is Egely György szerint - , hogy a gya­korlatban is működő eszközök­kel megoldották a kozmikus su­gárzás energiájának hasznosítá­sát, de nem hittek nekik. Dr. Egely György könyve ar­ról tanúskodik, hogy szerzője hitelt ad ezeknek a találmá­nyoknak. Mint írja: meg kell vizsgálni, elképzelhető-e, van-e olyan energiaforrás, ami a tér minden egyes pontján megta­lálható (akár az óceán mélyén, akár a kozmoszban), és nagy mennyiségű energiát szolgál­tathat, természetesen primer energiahordozók (azaz szén, olaj stb.) nélkül. Hozzáfűzi: ha ezt a kérdést Tesla vagy Moray idején tesszük fel egy fizikus­nak, akkor az kategorikusan el­utasító választ adott volna. A válasz ma is hasonló, de valami lényeges dologgal már többet ismer a tudomány: ma már kí­sérletileg bizonyított tény, hogy létezik az úgynevezett vákuum­energia, vagy nullponti energia és ez fluktuál, vagyis hullámzik. Abszolút vákuum Nincs lehetőség, de nem is lehet cél a vákuumenergiára vonatkozó eddigi ismeretek és feltételezések bemutatása, még Dr. Egely György összefogla­lója alapján sem. Csak annyit mindebből érzékeltetésként, hogy az abszolút vákuumnak is energiatartalma van, s becslések szerint nem is kevés. Szerzőnk azt feltételezi, hogy Tesla és Moray találmánya ezt a minde­nütt jelenlévő nagy mennyiségű energiát hasznosította. Ennek az energiának a létét elismerik az elméleti és a kísérleti fizikusok, de nem tudnak olyan eszközö­ket készíteni, amivel ezt az energiát ki is lehet nyerni, sőt úgy nyilatkoznak, hogy ez nem is lehetséges. Dr. Egely György ezt a felfo­gást a fizikusok közti ártalmas tévhitek egyikének minősíti és azt fejtegeti, hogy azért érde­mes foglalkozni a hipertérrel és a hipertérben előforduló olyan természeti jelenségekkel, mint például a gömbvillám és a bio­lógiában előforduló parajelen- ségek, mert ezek mutathatnak utat, hogyan lehet a mesterséges hipertéri jelenségeket előidézni, a „szabad energia” segítségével áramot vagy mechanikai mun­kát adó szerkezeteket készíteni. Hogy ez a hipotézis áltudo­mány-e, vagy sem, annak meg­ítélésére nem vagyok hívatott. Nem tudom azonban elhesse­getni gondolataimból azokat a példákat, amikor egy-egy haj­dani eretnekségnek, tudomány­talannak kikiáltott felfedezésből mindenki által elfogadott tudo­mányos alapigazság lett. Elvi realitásának a cáfolata is talán megérdemelné az alaposabb vizsgálatot, hiszen mint álom nagyon szép és ígéretes: korlát­lan mennyiségben rendelke­zésre álló, olcsó és abszolút környezetkímélő energia. Abban minden bizonnyal igaza van a szerzőnek, hogy egy ilyen energia hasznosításának kutatásában éppenséggel nem érdekeltek a hagyományos energiahordozók kitermelésé­vel, felhasználásával foglalkozó iparágak. Saját személyes pél­dája is igazolja azt az állítását, hogy a tudományos intézmény- rendszer sem támogatja, inkább hivatalos presztízsével elnyom- nyi igyekszik az ilyen jellegű kutatásokat. Adalék ehhez, hogy amikor tavaly az ELTE-n oktatóknak szánt szeminárimut tartott, azon egyikük sem jelent meg, viszont a diákok 150-200 fős csoportja mutatkozott érdek­lődőnek. Végül az „áltudomá­nyos métely” terjesztése miatt betiltották a szeminárumot. Hipertéri effektusok Helyzetére jellemző, hogy amikor mostani publikációja kapcsán arról érdeklődtünk volna, hogy mivel foglalkozik jelenleg és külföldi tartózko­dása miatt el nem érhettük, egy közeli munkatársa segítségével kaptunk információt. Nevét azonban nem volt hajlandó adni ehhez, mert szeretne még állá­sában maradni. Tőle tudjuk, hogy dr. Egely György kény- szerűségből jelenleg szellemi szabadfoglalkozású, egyetlen hivatalos tudományos intéz­mény sem támogatja kutatásait. Nemrégiben az ÜSA-ban, a Princetoni Egyetemen - azért ez nem akármilyen hírű és rangú tudományos műhely! - a paraje- lenségekről rendezett konferen­cián a gömbvillámokról tartott előadást. Ez irányú kutatásait a Postabank támogatja. Egyéb­iránt egy bioenergiai mérőké­szülék létrehozását menedzseli, s megpróbálja összefogni a hi­pertéri effektusokkal kapcsola­tos, a hivatalos intézményrend­szeren kívül folyó „föld alatti” kutatómunkát, amely ebben a témakörben nálunk is folyik már. Azok jelentkezését vátja, akik ebben a munkában részt kívánnak és tudnak venni érdek­lődésük és képzettségük - vil­lamos és gépészeti ismeretek és gyakorlat - alapján. Esetleg se­gíteni tudnak munkával, pénz­zel, eszközök készítésével. Fel- bélyegzett válaszborítékkal a következő címre írhatnak : Egely György, 2092 Budakeszi, Pf.38. Dunai Imre Bemutatjuk a „botrányhőst” a Ford Transit-ot Mit tudsz, kis busz?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom