Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-22 / 201. szám

1992. július 22., szerda uj Dunántúli napló 3 Egyelőre szívesen jönnek a befektetők Gazdaságfejlesztési bizottságokat hiányolnak a német beruházók Honvédelmi dandárok alakulnak A Magyar Köztársaság hon­védelmi alapelveivel és a Ma­gyar Honvédség távlati fejlesz­tési terveivel összhangban, az ország védelmi képességének növelése érdékében néhány honvédelmi dandárt állít had­rendbe a honvédség. Azokat csak egy esetleges mozgósítás esetén hívják életre, tartalékos állományban lévő hadkötelesek behívásával. A dandárok alap­vetően megalakítási helyeik kö­zelében, védelmi feladatokat látnak majd el. Júliusban Nyír­egyháza és Cegléd térségében mintegy 1200 tartalékos hadkö­teles kap tájékoztatót novem­beri behívásáról - közölte ked­den az MTI munkatársával Er­délyi Lajos, a HM*szóvivője. Az első honvédelmi dandárt Nyíregyháza térségében ez év szeptember 30-ig, a további dandárokat - az ország teher­bíró képességét figyelembe véve - egy hosszabb folyamat részeként állítják fel. Az ilyen, vagy ehhez hasonló katonai szervezet, ami egy meghatáro­zott terület védelmére szolgál, több európai országban hosszú ideje része a védelmi erőknek. A Magyar Honvédség pa­rancsnoka, a honvédelmi mi­niszterrel egyetértésben, a nyír­egyházi honvédelmi dandár alegységei részére - kísérleti jelleggel - harcászati gyakorlat végrehajtását rendelte el. Annak alapvető célja a tapasztalat szerzés a tartalékos parancsnoki és sorállomány felkészítésében. kosság nem jelent különösebb vonzáskörzetet. Zömmel fővá­rosi társaságokról van szó, vi­déken pedig elsősorban Buda- pest-Győr vonal mentén talál­ható a többségük. A beszélgetés során az ér­dekvédelmi szervezetek képvi­selői arról faggatták a követségi küldöttet, miért nincs olyan szervezeti forma, vagy alapít­vány, mint például a PHARE program, amelyik kifejezetten Baranya térségében segítené a német-magyar gazdasági kap­csolatok kialakulását. A válasz nagy meglepetést okozott. Kiderült ugyanis, hogy Németország a Közös Piacon belül egyik fő szponzora a PHARE programnak, a megva­lósítási költségek egyharmadát fedezve. Nem beszélve egy má­sik támogatási akcióról, a Start-hitelről, melyet a német szövetségi kormány 100 millió Diszkont A lábbeli vásárlás általában egy-két szezonra szól. Régeb­ben a divat követése miatt gyakran cserélgették a szan­dált, a cipőt, a csizmát a nők és a férfiak. Ma a tartósság a mérvadó.- Megváltoztak a vásárlói szokások cipőkereskedelemben - panaszolta Huba Józsefe Du­nántúli Cipőkereskedelmi Kft raktárház igazgatója. Mint mondta, felméréseik szerint a korábbi években a családok gyermekeiknek megvették a szükséges cipőket, csizmákat. A feleség általában szezononként 2 pár cipőt, a férj pedig egyet vásárolt. A kimutatások szerint napjainkban 0,9 pár cipőt vesz meg egy évben egy ember.- Ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen csak ennyi cipőt vá­sárolnak az emberek — mondta Huba József, - a kiskereskedők, viszonteladók által hivatalosan vagy feketén behozott lábbeliket nem jegyzi a statisztika. Az em­berek szandált, és csizmát is ve­sznek a vásárokban. A hagyo­mányos fazonú, olcsó lengyel, román lábravaló, és a divatos török és olasz cipő vevőcsalo­gató. Szinte ugyanannyiért ad­ják — sőt még alkudni is lehet belőle - mint amennyi a nagy- ker árunk vámmal és áfával. Tő­lünk a kiskereskedelem veszi át, és ráteszi a kisker árrést. A kü­lönbség 500-1000 forint. Ért­hető, elkerülik a vevők a cipő­boltokat. Huba József elve: az árut és a vásárlót mindenképpen össze kell hozni, és az élet (a feketepiac) kihívásainak is meg kell felelni. Ügy számoltak, ha márkával finanszíroz, eredetileg azzal a szándékkal, hogy kis tő­kével rendelkező kezdő és kis­vállalkozók indulását segítsék belőle. Nem rajtuk múlott, hogy végül is csak hitelfelvételeket lehetővé tevő garanciaalap lett ebből az összegből. S ezt a 100 millió márkát 30 éves visszafi­zetésre kaptuk 3 százalékos kamatra, a törlesztést pedig csak 10 év múlva kell elkez­deni. Adalbert Rittmüller a német befektetők magyarországi ta­pasztalatait is összegezte. Esze­rint üzletembereik szívesen jönnek hazánkba, mert itt nincs németellenesség, a beruházások szabályozása felsőbb szinten sokkal kedvezőbb, mint a kör­nyező országokban, de hamaro­san elveszítjük minden elő­nyünket, ha nem változtatunk azon a gyakorlaton, hogy egyes önkormányzatok a legrosszabb diszkontáron kínálják a termé­keiket becsalogatják a vevőket és áraikkal versenyképesek lesznek. Meglévő raktárrészből alakí­tották ki egy hónap alatt a teg­nap Pécsett, a Közraktár utca 1-5 alatt, a ruházati nagyker ud­varán megnyitott diszkont cipő­áruházukat. Hétfőtől csütörtö­kig 9-16 óráig, pénteken 9-13 óráig vásárolhatnak a közel 3 milliós készletből az egyéni vá­sárlók és a kiskereskedők. Je­lenleg 60-70 hazai lábbeligyártó termékei mellett a hagyomá­nyos cseh áruk és a keresett kí­nai, olasz és osztrák cipők, szandálok is a polcokon kelletik magukat. A bokatartó bébi bőrcipőcs­területekért is horribilis össze­geket kérnek. Nyugat-Európában az a szo­kás, hogy a megegyezés szerinti beruházásért, a munkahelyte­remtésért jelképes áron adják az iparterületeket, ha pedig a be­fektető nem teljesíti a feltétele­ket, akkor visszaveszik az ingat­lant. Általános hiányosság az is, hogy nem működnek önkor­mányzatainkon úgynevezett gazdasági fejlesztési bizottsá­gok, melyek a külföldi befekte­tőnek az adott ipari ágazatban a térségről teljeskörű tájékozta­tást tudnának nyújtani. Végeze­tül a német követség gazdasági osztályvezetője kijelentette: a magyarországi önkormányza­toknak el kéne végre dönteniük, hogy területeiket telekspekulá­cióra, vagy ipartelepítésre, s munkahelyek létrehozására szánják. M. B. E. kék gyógybetéttel 660-670 fo­rintba kerülnek. Hasonló típusú vászoncipők már 450 forintért vásárolhatók. Nagyobbaknak ez a fazon 710 forintba kerül. A kínai színes vászon tornacipők, váltócipők és utcai lábbelik 410-450 forintért kaphatók. Nagyobb fiúknak - lányoknak a sportcipőt 1530 Ft körüli áron adják. A női vászonszandálok, bőr szandálok ára 820-1100 Ft körül mozog. Természetesen sok olcsó műbőr és vászon láb­beli is kapható. Az olcsóbb árak mellett garanciát vállalnak for­galmazott termékeikért. Nyitás után a forgalom ma­gáért szólt: több mint negyve­nezer forintért vásároltak a ve­vők egy óra alatt. Á. E. cipőáruház Pécsett Gyermekcipőkből is bőséges a választék Fotó: Proksza L. Képernyő előtt Amerikai lakáskultúra Hollywoodnak igazából so­sem volt „topis” korszaka, leg­feljebb a poros-préris wes- tern-filmekben nem vonultat­hatták fel mindazt a csillogást és gazdagságot, amit máskü­lönben annyira szeretnek muto­gatni. Persze, régi filmes pszicho­lógia, amely szerint a szomba­ton és vasárnap este vetített Kí­nos viszony c. amerikai krimi felépült. És itt most nem is a tör­ténet csűrés-csavarásáról van szó (ez amúgy sem volt túl te- kervényes), hanem arról a jól bevált kis terápiáról: hadd lássa az „átlagember” (még ha lenne ilyen ...), hogy hiába megve- szekedetten gazdagok egyesek, ha közben boldogtalanok, ön- zőek, kapzsiak. „A pénz nem boldogít” tanmeséje ez, miköz­ben a reklámból azt tudjuk meg, hogy igenis boldogít; és nincs az az Isten, aki ebben az ügyben valaha is igazságot tehet, mert a ’’pénz” és a „boldogság” két tel­jesen más világból származó dolog. A Kínos viszony ban min­denki mérhetetlenül gazdag, még Flo March pincémé is, aki posztmodern lakásában többe­zer dolláros ruhákban ücsörög. Ez ugyan csak a kezdet, hisz Mendelsohn milliárdos szerető- jeként ennél sokkat többet elér még a film során, míg valószí­nűleg egy szintén többezer dol­láros Ming-korabeli ókínai gyertyatartóval péppé nem ve­rik a fejét. Sokminden izgató történik a gazdagok világában, ugyebár, amiről fűmet lehet csinálni, hisz legjobban az jellemzi őket, hogy finom eleganciájuk és hű­vös könnyedségük puszta jel­mez, jó drága jelmez csupán, de valójában szépen cizellált pro­tézisük véres fogakat takar. A minimum az, hogy homokosok; a csalafintábbak már súlyos pénzeket mosnak tisztára, az igazán belevalóak pedig termé­szetesen nagyban utaznak, és nem riadnak vissza a gyilkos­ságtól sem. Mindezen túl azon­ban roppant összetartóak, szoli­dárisak egymással, egy vidám kis csapat. A tévénézőnek voltaképp nem is az a fontos, hogy miről beszélgetnek kétszer másfél óra hosszat, miképp lehet hatalom­mal és pénzzel szép lassan min­dent elhallgatni és elintézni; én legalábbis sokkal nagyobb „gyönyörűséget” leltem az ame­rikai felső sokezer lakáskultúrá­jának tanulmányozásában (plusz parkok, uszodák), mely oly bőséges eklekticizmussal, sokszor tolakodó gusztustalan- sággal burjánzik, hogy mellette a langyos történet két estén át tartó előre-araszolgatása baga­tellnek mondható. Hát persze, „savanyú a szőlő”, meg „nekem legyen mondva”, de mit csináljak? Egy ugyanilyen „rossz film”, mond­juk lengyel kiadásban, mennyi­vel igazibb. Ott minden ismerős: a merő szürkeség, a felüljáró gyalogos hidaktól kezdve a csorba beton villanyoszlopokig. Senkinek eszébe nem jut egy Rolls Royce-szal elgázolni egy palo­tapincsit. Érdekes. M. K. Vámkezelésre váró autók Pécsett, a Megyeri úton Fotó: Szundi György Szigorítások az import utáni vámfizetésben Mint tegnapi lapszámunk első oldalán már ol­vashatták, augusztus elsejétől új rendszer szerint (Magyar Közlöny 73. sz.: 20/1992 PM-NGKM együttes rendelet) fizettetik a külkereskedőkkel az országba behozott áru után járó köztartozásokat. A vám, statisztikai illeték, ÁFA és egyéb költségek megfi­zetését illetően a vám és pénz­ügyőrség a jövőben két cso­portra osztja ügyfeleit.- Lesznek „jó fiúk” és „rossz fiúk” - fogalmaz egy kollégája nyilatkozatát idézve Csíkos Endre őrnagy, Baranya megyei parancsnok, akinek munkatársai tavaly 15 690, idén pedig idáig 8 742 esetben végeztek olyan vámkezelést, mely témánkhoz tartozik.-A ,jó fiúk” azok, akiknek az elmúlt évben nem volt vám­tartozásuk, a „rosszak” pedig azon vállalkozók-vállalatok, akiknek volt (egy ideig nem tel­jesített) tartozásuk tavaly. Utóbbiaknak augusztustól az áru behozatalakor azonnal ki kell fizetniük, ami az államnak jár. Akiknek nem volt eddig vám­tartozásuk, azokkal külön fog­lalkozik a jogszabály:- ők, ha ezt kérvényezik, le­hetőséget kaphatnak a halasz­tott vámfizetésre. A kérvényt a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kell be­nyújtani, s ha ott igent monda­nak, az azt jelenti, hogy csak az áru behozatalától számított 15 napon belül kell kifizetni a köz­terheket. Mi több, ez esetben az engedély vámbiztosítékként is szolgál - mondja az őrnagy. A vámosok a bizalmat élve­zőknek tehát némi előnyt adnak azokkal szemben, akik már el­játszották azt. (Tudni kell eh­hez, hogy az elmúlt években voltak cégek, amelyek kifeje­zetten arra alakultak, hogy be­hozzanak egy-egy szállítmányt, s miután- az bekerült az or­szágba, azonnal fel is számolták saját magukat - kivédve ezzel a köztartozások megfizetésének kényszerét.) Persze a fent említett cégeken kívül is voltak vállalatok, me­lyek - elsősorban finanszírozási problémák miatt - az elmúlt év­ben vámtartozásokat halmoztak fel. A közterhek befizetésének határideje számukra is rövidül, pontosabban az áru elvámolta- tásakor azonnal esedékessé vá­lik - ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a határozat kézhez­vételétől számított öt napon be­lül be kell, hogy fizessék a ki­szabott összeget. Új elem - s a fentiekkel ter- ■mészetesen összefüggésben van -, hogy a határon való belépés­kor a „halasztott fizetésre jogo- sulf’-engedéllyel nem rendel­kező vállalkozó vámbiztosíté­kot kell, hogy felmutasson. Ez lehet akár az importtal járó köz­tartozások összegének letétbe helyezéséről szóló igazolás, de lehet egy pénzintézet (speditőr, esetleg vámraktározó) készfi­zető kezesi írásbeli ígérete is. Ha a felsoroltak közül az impor­tőr egyiket sem tudja bemutatni, komoly bajba kerül, mert a vámhivatal az áru kényszerrak­tározását rendeli el (kataszt­rófa-helyzetben egy gyógy­szeres szállítmányra ez termé­szetesen nem vonatkozik), s amíg az említett vámbiztosíték rendelkezésre nem áll, a raktá­rozási díj naponként és meg­kezdett mázsánként 500 forint. Ami egy 23 tonnás kamion ese­tében ugye napi 115 ezer fo­rint ... (Ennek az ellentéte amikor - mondjuk egy vám­visszatérítés kapcsán - a vám és pénzügyőrség tartozik az impor­táló cégnek. Ilyen esetben a hi­vatalt a napi banki alapkamat kétszerese terheli.) Mindehhez hozzá kell fűzni, hogy az azonnali vámkiszabás a megyei hivatalokra az eddigi­eknél lényegesen több admi­nisztratív teendőt hárít, hiszen azt a papírmunkát, melyet idáig Budapesten hetek alatt végeztek el, ezentúl helyben, a vámelle­nőrzés során kell, hogy elvé­gezzék. Ez természetesen eleinte kissé meghosszabbíthatja az el­lenőrzés idejét, amiért a hivatal- kérték, tegyük közzé - már most az ügyfelek türelmét, megértését kéri. A fentiekhez már csak egy plusz információ: a magánfor­galomban ezentúl 10 ezer forin­tot lehet kivinni az országból - a hivatal tapasztalatai szerint ez az az összeg, amely - átlagosan- a magánforgalomban behozott áruk vámterheit kiegyenlíti. Pauska Zsolt A Németországi Szövetségi Köztársaság Pécsi Főkonzulá­tusának meghívására hétfőn és kedden a megyeszékhelyen tar­tózkodott Adalbert Rittmüller, a Magyarországi Német Nagykö­vetség gazdasági részlegének vezetője. A hét első napján né­met érdekeltségű baranyai ve­gyesvállalatokat, a Mohácsi Székgyárat és a Szigetvári Kon­zervgyárat látogatta meg a ne­ves vendég, tegnap pedig az IPOSZ pécsi székhelyén az Ipartestület és a Vállalkozók Országos Szövetsége Baranya megyei vezetőivel folytatott tárgyalást, ahol a pécsi főkonzu­látust Theodor Zens képviselte. Az Új Dunántúli Napló kér­désére Rittmüller úr elmondta, hogy hazánkban több mint két­ezer német érdekeltségű ve­gyesvállalat alakult az elmúlt két évben, de működési terüle­tüket illetően a német ajkú la-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom