Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-21 / 200. szám

1992. július 21., kedd üj Dunántúli napló 5 Csipkeüzemet terveznek a „bányavárosban” Boszorkányos gyorsasággal formálódik a terítő a csipkepárnán Fotó: Proksza László Csipkehét Komlón 18 illegális szemétlerakatot számoltak fel Az év első felében Pécs köz- igazgatási területén 18 illegális szemétlerakó helyet számolt fel a Városgondnokság. A közterü­letek gondozására szolgáló egyébként is szűkös keretéből kénytelen volt erre a célra 478 000 forintot felhasználni. Bár az illegális szemétlerakókat büntetés fenyegeti, nem lehet a 170 négyzetkilométer területű város minden félreeső pontját állandóan őrizni. Ezért is meg­szívlelendő a Városgondnokság kérése a lakossághoz: az üresen álló telkek és közterületek he­lyett az arra kijelölt helyre te­gyék a hulladékokat, építési, felújítási törmelékeket. Rendbehozzák a Don-menti magyar katona­temetőket A Don-kanyarba utazott hét­főn a honvédsírok gondozására létrehozott Fényeslitkei Alapít­vány küldöttsége, hogy részt vegyen az első öt katonatemető rendbehozásában. Július végéig a kolbinoi, a marki, a ftorozse- zojei és a jekatyerinovkai temp­lomkertekben lévő sírhantokat hozzák rendbe. Az ötödik teme­tőt a helyszínen jelölik ki, Bol- direszka, Oszkino, Uriv és Osztrogozsszk közül. Photokina 1992 Az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár a hang- és képtechnikával foglal­kozó szakemberek részére hat­napos tanulmányutat szervez az 1992. szeptember 16-22 között Kölnben megrendezendő Pho­tokina 1992 elnevezésű világki­állításra. A nagyszabású ren­dezvényen a tervek szerint 224 000 négyzetméteres terüle­ten 38 ország 1 600 kiállítója mutatja be legújabb termékeit. A kiállítás súlypontjai: fotó, film, video, hifi amatőrök szá­mára, valamint fotofins- ching-rendszerek, professzioná­lis rádió-, film-, tv- és egyéb audotechnika, multivízió, hoz­záértő szakembereknek. Az elmúlt vasárnap tartott re­neszánsz munkabemutatóval vette kezdetét Komlón a Ma­gyar Csipkehét résztvevőinek szakmai programja. Hazánkban csaknem három­százan foglalkoznak csipkeké­szítéssel. A bábolnai székhelyű Magyar Csipkekészítők Egye­sülete és a különböző csipke-klubok nyaranta együtt dolgoznak egy hetet. A komlói Csipke Klub, Juhász Gőz Pi­roska vezetésével először Vál­lalkozott a házigazda szerepére. A résztvevők gyakran hajna­lig sem teszik le az orsót, fona­lat. Hétfőn az ország különböző részeiről érkezett fiatal lányok, asszonyok, nyugdíjasok kitar­tóan görnyedtek az asztalok fö­lött, kezük nyomán látványos, finom kis csipkedarabkák szö­vődtek a vékony szálakból. Orot István, zalaegerszegi fri- volitás-csipkekészítő vezetésé­vel tanulták a frivolitás sajátos technikáját. Ez a vert csipkének az a faj­tája, amelyet a fonalkeresztezé­sek rögzítésével, nagyon sok szálból fonnak.- Komlón csaknem harminc asszony foglalkozik csipkeké­szítéssel - mondja Juhász Gőz Piroska. - Őt például a télen ta­nítottam, máris nagyon ügyes - mutat az őszhajú Marika nénire -, egyedüli a szakkör tagjai kö­zül, aki tervezni is remekül tud:-A nyugdíj és a férjem el­vesztése után kezdtem csinálni. Nagyon szeretek a csipkével foglalkozni, megnyugtató, mintha gyógyterápia lenne.-A pénztelenség nekünk is nagy gondot okoz - folytatja a klubvezető. - Sokan a kereseti lehetőség miatt is készítik a csipkét. Tavaly is szerettem volna, de a komlói Művelődési Ház felkérésére idén szeptem­berben indíthatunk egyhónapos képzést munkanélkülieknek. Bedolgozói üzemet is szeret­nénk létrehozni, ugyancsak munkanélküliek és nyugdíja­sok, rokkantjáradékosok szá­mára. Megrendelő partnereket már találtunk Amerikában és Németországban, de kérdéses: az önkormányzat, vagy a műve­lődési ház ad hozzá helyet.-A gépi csipkekészítés tér­hódítása után, ahogy a világ más országaiban, Magyarorszá­gon is 10-20 éves ciklusonként hullámzó a kézzel készült, drá­gább, ám jóval értékesebb csip­kék iránti kereslet - mondja Mátray Magdolna csipkekészítő népi iparművész, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnöke. Hazánkban az elmúlt tíz év során lett ismét egyre nép­szerűbb. A magyar csipkekészí­tés a XV. századra visszanyúlik, Mátyás udvarában már ismert volt, kezdetben a férfiak köré­ben. V. Károly uralkodása ide­jén pedig ezrek verték a csipkét a műhelyekben. Nyugat-Euró- pában a finomabb tüli-, hálóa­lapú csipke terjedt el, míg ha­zánkban az erőteljesebb, archa- ikusabb formája. A csipkekészí­tés technikájában mindig lehet újítani, a „legfrissebb” például a csipketerítők, „csipkében csipke” megjelenése. Tröszt E. 7,3 milliárd forinttal több betét Növekszik a lakosság megtakarítási készsége Bár a lakosság pénzügye­ivel ma már több bank is foglalkozik, az OTP mono­póliuma megszűnt, még ma is a forintbetétek 80, a devi­zabetétek 60 és a lakossági hitelek 92 százalékát a taka­rékpénztár kezeli. így fél­éves mérlegük jól reprezen­tálja a lakossági pénzforga­lom alakulását. Az OTP-től kapott tájékoz­tatás szerint a magánszemé­lyek megtakarítási készsége az elmúlt fél évben tovább növekedett: kamatok nélkül 7,3 milliárd forinttal növeke­dett a betétállomány, amely­nek összege jelenleg megha­ladja a 270 milliárd forintot. (Az elmúlt év első felében egyébként a betétállomány 14 milliárd forinttal csökkent.) Az év első hat hónapjában le­lassult viszont a devizabetétek állományának növekedése. A félév végén a devizabeté­tekben elhelyezett élték 94,4 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki, a növekvény pedig fél év alatt 3,1 milliárd forintnyi volt, szemben a tava­lyi 18,8 milliárddal. Áz OTP által kibocsátott ér­tékpapírok összértéke a félév végén 65,8 milliárd forint volt, 12,4 milliárd forinttal több, mint az év elején. Az értékesítés e területen is némileg lassult, a múlt év első felében ugyanis 16 milliárd forint volt a növekmény. Az OTP-nél a hitelek állo­mánya minden területen meg­csappant. Az új feltételű, hosszú lejá­ratú kölcsönök összértéke je­lenleg 80,3 milliárd forintot tesz ki, a csökkenés az év ele­jéhez képest 4,2 milliárd fo­rint. A rövid lejáratú fogyasztási hitelek állománya 12,9 milli­árd forint, 1,6 milliárd forint­tal kevesebb, mint az év ele­jén volt. A régi feltételű, kedvezmé­nyes kamatozású, hosszú lejá­ratú hitelekből 6 hónap alatt 18,6 milliárd forintot fizettek vissza az adósok, a hitelállo­mány jelenleg 58,7 milliárd forint. Nemzetközi bahá’i találkozó Pécsett Nemzetközi bahá’i találkozó kezdődött tegnap Pécsett. A résztvevők a világ és hazánk kü­lönböző részéről érkeztek abból a célból, hogy megismertessék az embereket a bahá’i vallás ta­nításaival, gondolataival. Nagy Andrea Szegedről jött a találkozóra, s kérdésünkre el­mondta, hogy korunk egyik leg­fiatalabb vallása az övék. Alapí­tója Bahá’u’lláh akit Isten pró­fétájának tartanak. Tanításainak lényege: az emberiség egyetlen faj és eljön az idő, hogy egyet­len világméretű társadalommá egyesüljön. A Föld egy ország és az emberek az állampolgárai. Ehhez az kell, hogy a Föld né­pei elfogadják az egység gondo­latát. A vallás központja a Szentföldön Haifában van. Itt található az Igazság Egyetemes Háza, amely a világközösséget összefogó testület. A világon négymillió hívőt tartanak számon. Hazánkban körülbelül 150 követőjük van. Elmondható, hogy talán ez az egyetlen vallás, amelynek tagjai tanításaikon túl a Bibliából, a Koránból és más szent írások­ból is felolvasnak az egyetemes emberi értékek nevében. A rendezvény résztvevői másfél hétig maradnak váro­sunkban. Ezalatt az Ifjúsági Házban 19 órakor tartandó programjaikon bárki részt ve­het. Nyári Szilvia Van elegendő sertéshús Jelenleg nincs szó semmiféle sertéshús-áremelésről, éppen el­lenkezőéig, inkább árcsökkenés tapasztalható a piacon - mondta hétfőn az MTI munkatársának Tüske Róbert, a HÚSCÉH kép­viselője cáfolva az áremelésről elterjedt híreszteléseket. A szakértő kifejtette: pilla­natnyilag indokolt lenne ugyan a sertéshús árának emelése - főként a vállalatok költségeinek növekedése miatt -, ám a bel- és külföldi kereslet jelentős visz- szaesése miatt ezt a cégek nem tehetik meg. Van olyan na­gyobb húsipari üzem, amelynek belföldi eladásai mintegy 30 százalékkal csökkentek az utóbbi időben. Ma már a feldol­gozott sertéshús felét a kis- és magánüzemek adják, míg ezek az ország összes vágókapacitá­sának csupán a 25-30 százalékát jelentik. A szakember aláhúzta: a jelenleg mintegy hatmillióra becsülendő hazai sertésállo­mány bőségesen elegendő a bel­földi húskereslet zavartalan biz­tosításához. Képzőművészeti alkotótábor Siklóson Nyugodtan nemzetközinek is nevezhető az a képzőművé­szeti tábor, amely az elmúlt hét végén nyitotta meg kapuit Siklóson, lévén az ország szinte minden szegletéből ösz- szesereglett emberek között egy svéd és két Erdélyből ér­kezett alkotó is megtalálható. Az alkotótelepen a fiatalok mellett az idősebb korosztály is képviselteti magát. A tábor legidősebb tagja Czene Béláné naív festő, akitől megtudtuk, hogy a 70-es, makói árvíz ha­tására kezdett festeni, s mára már alap- és szövetségi tag, nemzetközileg ismert művész. Képeit szinte az egész világon láthatja a közönség. A naív festőkön kívül grafi­kusok, keramikusok, szobrá­szok tevékenykednek a tele­pen, akik közül Háden László már visszatérő vendég. Örömmel újságolja, hogy a két évvel ezelőtt rendezett tábor­ban készített szobrával azóta díjat is nyert. Meglepetés volt a számára, hogy negyven év után most, e táborban találko­zott újra egykori iskolatársá­val, alá naív festő .. . . s akik mindannyian va­lami óriási türelemmel rendel­keznek - teszi hozzá Soltra Elemér festőművész. - Egy­szerűen fantasztikus a nyu­galmuk, amely a képek kidol­gozása során belőlük árad.- Igyekeztünk mindenkinek megfelelő környezetet biztosí­tani - mondja Kovács Ferenc festőművész, a tábor vezetője. - A keramikusok például a Ba­ranyai Alkotótelepen dolgoz­hatnak, ahol az elkészült mű­vek égetése is történik.- Azt szeretnénk elérni - fűzi tovább a gondolatsort Va- nyúr István szobrászművész -, hogy mindenki kikapcsolód­hasson a hétköznapokból és csak egy dologgal: a művé­szettel foglalkozzon. Úgy vé­lem, mindez sikerült... K. J. Nyereséggel zárta az első félévet a Rába Két veszteséges év után tízmil­liós nagyságrendű nyereséggel zárta első félévét a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt. A nyereség szerény mértékű ugyan, az előző évek gazdálko­dásával összevetésben azonban igen értékesnek minősíthető. 1990-ben ugyanis 2,7 milliárd forintos, 1991-ben 773 millió forintos vesztéséget szenvedett el a cég. Az értékesítés az év első hat hónapjában a vártnál kedvezőb­ben alakult. A Rába 9,7 milliárd forint értékben forgalmazott, s nyolc milliárd forintos értéket termelt. Az USA, illetve a Szov­jetunió utódállamainak piacára összesen mintegy hatvan millió dollár értékben exportált hozzá­vetőleg fele-fele arányban jár­műipari főegységeket, minde­nekelőtt futóműveket. A hazai piacon pedig 2,5 milliárd forin­tos árbevételt ért el. Az ez év eleje óta részvénytársaságként működő nagyvállalat likviditási helyzetének javulását jellemzi, hogy míg háromnegyed évvel ezelőtt többmilliárd forintos volt a rövidlejáratú hitelállomá­nya, ma 1,5 milliárd forintos rövidlejáratú hitellel dolgozik. Kivitelezők: a lakók Imaház önerőből Protestáns közösségi épület Szederkényben A parkosítás is elkészült az új templom körül Fotó: Szundi Immár harmadik templomá­val büszkélkedhet a Pécshez közeli, gyarapodó falu: Szeder­kény. A helyi evangélikus és re­formátus egyházközösség kez­deményezésére ugyanis protes­táns imaház épült a községben. A Bagoly Attila által tervezett, mintegy 40 hívő befogadására alkalmas imaház érdekessége, hogy teljesen önerőből készült. A falubeli hívők és a környező települések lakói saját maguk húzták fel a falakat. A még használaton kívüli épületben je­lenleg a belső munkák folynak. Az Arany János utcában elké­szült épület az egykori paraszt­házban lévő, mára rogyadozó imaházat hivatott pótolni. A 60-70 négyzetméter alapterü­letű új közösségi ház, az igé­nyeknek megfelelően egy hit­tanteremből és egy gyülekezeti teremből áll. Az egyházközös­ség anyagi támogatása mellett, ötvenezer forinttal a szederké­nyi önkormányzat is segítette a tavaly tavasszal elkezdett, öne­rős építkezést. P.V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom