Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-19 / 198. szám
Dél-Dunántúl olimpikonjai (2.) Alföldi gyalog Barcelonába „Sportpályafutásom legértékesebb eredménye az lesz, ha eljutok az olimpiára..." - mondta két évvel ezelőtt a komlóiak többszörös gyalogló magyar bajnoka, Rejtőné Alföldi Andrea. A törékeny termetű atlétanő még azzal is megtoldotta, hogy addig nem is hagyja abba sport- pályafutását, amíg el nem jut az ötkarikás versenyre. Elképesztően sokat edzett, szinte nem is gondolt másra, mint a barcelonai versenyre. Rótta Komló aszfaltos útjait, gyűrte a kilométereket a futófolyosón és mégis: szinte az utolsó pillanatban sikerült neki - ráadásul hazai, vagyis komlói pályán - teljesíteni a kiküldetési szintet. A bécsi versenyt követően — ahol 5 kilométeren három FAK-gya- logló mögött a negyedik helyen végezve egyéni csúcsot gyalogolt - Budapesten a Népstadion Szállóban értük utol telefonon, ahol az olimpiára történő elutazás előtti utolsó edzéseket tartja.- Hatalmas tehertől szabadultam meg, amikor Komlón sikerült teljesítenem a kiküldetési szintet. A bécsi verseny sikere is ennek köszönhető, hiszen ez az eredmény már sokkal korábban is bennem volt, csak valahogy nem jött össze. Igazán örülök annak, hogy a 10 kilométeres táv után az 5 km-en Rossa 21:52,6-os idejét éppen most az olimpia előtt javítottam meg 21:36,0-ra. Ennél jobb ajánlólevél nem is jöhetett volna.- Vagyis, most teljes gőzzel az olimpiára...- Nem is érdekelhet más. Szerintem a helyemben más is ezt tenné. Komlóról ugyanis még soha senkinek nem sikerült kijutni az olimpiára. Tartozom ezzel a városnak, és szeretnék helytállni. Ezért gyötröm magamat itt Budapesten is. Naponta 15-25 kilométereket gyaloglók, hogy augusztusban valóban formában legyek.-A kiküldetést eldöntő komlói versenyen legnagyobb ve- télytársai segítették a szint elérésében ...-Valóban így volt, és nagyon hálás is vagyok Illyésnek, aki valóban, igazán mindent elkövetett, hogy mindhárman ott lehessünk Barcelonában.- Milyen edzésterv alapján dolgozik az utolsó napokban?- Tábori János edzőmmel úgy döntöttünk, hogy a délelőtti edzéseket az erőfejlesztés, az állóképesség fokozása, az alapozás érdekében megnehezítettük, míg a délutáni, pontosabban az esti edzéseket - az olimpián ugyanis este fél 8 után rendezik majd a versenyt - már időméré- ses távon teszem meg. K. L. Akinek nincsenek illúziói Nyolc éves korában ismerkedett meg a vitorlázással. Egész családja ezt a sportágat „űzte”, sőt, anyai nagybátyja halászként dolgozott a Balatonon. Régen a génjeibe ivódott hát a barcelonai olimpiára készülődő 35 esztendős Pomucz Tamásnak a hajók, a víz iránti szerelem.- Miért választotta ezt a hajóosztályt?- A repülő hollandi a vitorlázás Forma 1-e. A leggyorsabb és a legösszetettebb feladat vezetni, felspécizett minden por- cikája. 120 kilós testben 30 négyzetméteres vitorla! A 80-as moszkvai olimpián a Detre-testvérek a harmadik helyen végeztek, s ez lehetővé tette, hogy új hajót vásároljanak. Az olimpiai harmadik helyezett hajóba ülhettünk be mi, fiatalok. Ezeket a .járműveket” négy-ötévenként cserélni kell, mert kifáradnak - most egy 90-es évjáratú hajón verseny- zünk, melyet abból a célból vettünk, hogy Barcelonára bejára- tódjon, de még jó állapotban legyen. Somogyi Tamás 35 éves, Agárdon élő építész a társam. 95 kilós, ez az ideális testsúly; ő mindvégig kinn áll (fekszik) a hajó oldalán.- Melyik eredményére a legbüszkébb?-A legjobb szereplésem a 89-es Európa-bajnokság volt, amelyet sikerült megnyernem. Három alkalommal nyertünk magyar bajnokságot ebben a hajóosztályban, 77 óta mindig a dobogón álltunk.- Mit vár Barcelonától?- Nincsenek illúzióim. Megpróbálunk az első tíz közé kerülni, de az már óriási sikernek számítana. — Hajózott már azokon a vizeken, ahol most a minél jobb helyezésért száll vízre?- Igen, az előolimpián. A középmezőnyben végeztünk, de akkor még nem ment jól a hajó. Az idén végig versenyeztük a szezont a Földközi-tengeren ugyanilyen fajsúlyú vízben, hasonló hullámzás közepette. Technikai problémáink nincsenek. De vannak olyan versenyzők, akik már két-háfom esztendeje az olimpia városába, Barcelonába költöztek á minél jobb szereplés érdekében. Tisztában vagyunk vele, hogy azokkal, akik tengeren nőttek fel, mi nem tudjuk felvenni a versenyt. Czene Attila Egyszer már leírták, mégis összeszedte magát Bognár László, mint a magyar válogatott újonca utazott ki az 1989-es athéni ökölvívó Európa-bajnokságra és ott a második fordulóban igazán szoros csatában maradt alul az olimpia érmes szovjet Szkrjavinnal szemben. Teljesítményét látva a szakemberek megjegyezték: kezdésnek nem rossz, hallunk majd még erről a fiúról, fog ő még előrébb is végezni világversenyen. Nos e vélemények elhangzása óta lezajlott már világ- és Európa-bajnokság, Bognárt viszont nemhogy az élmezőnyben, de még csak az indulók között sem találtuk. A holtvágányt számára tavaly márciusi országos bajnoki döntő jelentette. Ott kapott ki hazai először hazai riválisától, Varghától és ezután egy- csapásra „leírták” a válogatottnál a Paksi Atomerőmű SE öklözőjét, a nemzetközi versenyekre a Vasas veseny- zője utazott. Ebben az időszakban Bognár egyre nehezebben hozta 54 kg-os versenysúlyát, mind több energia és erő veszett oda az állandó fogyasztásnál. Ennek egyenes következménye volt a Barta elleni vereség. Közben próbálkozott az 57 kg-ban is, de ez még Kalocsai felségterülete, s két klasszis egy súlycsoportban a hazai viszonyok közt ugye luxus. Az olimpia közeledtével Bognár „összekapta magát, egy utolsó elhatározással ismét fogyasztott, az 54 kg-ban megpályázta a válogatottságot. Debrecenben a hazai válogatón leiskolázta a rivális Baltát, így utazhatott Haliéba, a selejtezőre. Itt egy kiütés és egy pontozásos győzelem után boldogan fogadhatta a gratulációkat. Eldőlt: 24 évesen ott lehet az olimpiai játékokon.- Laci sajátos harcmodora ahogy egyeket ütve el-el lép ellenfelétől, sikert hozhat számára, mintha direkt neki találták volna ki a pontozógépet. Hátha még több erő is lenne ütéseiben. Nagyon bízom abban, hgoy a nyolc közé jut Barcelonában, vagy talán . még egy kicsit tovább - mondta tanítványáról edzője, Balzsay Károly.- Minden sportoló álma, hogy résztvegyen legalább egy olimpián. Nekem ez most sikerült, de ahogy ez megvan, máris többre vágyom. Csodás lenne egy érem, de legalább is két meccset szeretnék nyerni, akkor már a nyolc között vagyok. Sok függ a sorsolástól, de azért mindent elkövetek a sikeres szereplé- sérthangoztatta Bognár, akiről látni, hogy komolyan is gondolja szavait. Laci pedig ■ szorgalmasan készül pályafutása legnagyobb eseményére, bár egy kellemetlen vállsérülés zavarja a teljes értékű munkában. A válogatott találkozón Írországban nem volt gond, ott simán ír ellenfele ellen, de utána itthon az országos bajnokságon már akadályozta a szereplését a fájós válla. Remélhetően Barcelonában csak a bunyóra kell majd odafigyelnie, és akkor valóra válhat a szakemberek athéni jóslata. Megyesy Ferenc Az éremszerzés lehetetlen... Barcelonában a nyári olimpiai játékokon országonkétn egy-két versenyző indulhat az RSG-versenyeken. A magyar színeket Szalay Andrea, a Kapos RSC SC kitűnősége és Fráter Viktória, az L. A. Gear-OSC sportolója képviseli. (A tartalék Gyulay Éva.) Néhány évvel ezelőtt a „bennfenteseken” kívül más jóformán nem is ismerte a hazai ritmikus sportgimnasztika-élet új üstökösét. Szalay Andrea csendben gyűjtögette a különböző korosztályos - gyermek, serdülő, ifjúsági - bajnoki címeit, mígnem aztán tavaly szabályszerűen „berobbant” a köztudatba. Úgy tűnik, hogy Andrea az idén sem adja alább - legalábbis erről árulkodnak eddigi nagyszerű eredményei. A sikert sehol sem adják olcsón. A még csak 16 éves Andrea egy-egy hétköznap 5-6 órát is eltölt az edzőteremben. Most az olimpia előtt persze még tovább növekedett a penzum. Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban - a ritmikus sportgim- nasztikások törzshelyén - kora reggeltől egészen késő délutánig repkednek a szerek, immár hosszú hetek óta. Hogy ez az iszonyú munka mire lesz elegendő? Óriási mezőny lesz, ezért az éremszerzés lehetetlen. Andrea edzője, Boldizsár Natalia - akivel immár pontosan egy évtizede dolgoznak együtt - a 45 fős mezőny első részébe, a 20-25. helyre várja tanítványát. Andrea kicsit merészebb: szerinte ha jól kijön a lépés, akkor méga za első húsz közé is bekerülhet. Ez pedig - ismerve a riválisokat - köznapi- asan szólva nem lenne semmi . . . Fenyő Gábor Csúccsal kacérkodik Majdnem a legkönnyebb súlycsoportban indul Barcelonában! a sportág berkeiben mégis nahéiz fiúként tartják számon. A 28 éves Lénárt Ferenc súlyemelőt pillanatnyi formáját nagymértékben hangulati elemek is befolyásolják: ha jó passzban van, szinte elzavarni lem lehet a nehéz tárcsák közeléből, ám ellenkező esetben edző legyen a talpán, aki munkára tudja serkenteni. A „Lénárt” névnek Pécsett nagyszerű a csengése, hiszen a bátyja, István annak idején világbajnoki aranyéremmel öregbítette a mecsekaljai súlyemelés hírnevét. Nincs abban tehát semmi meglepő, hogy a kistestvér is a nehéz vasak világában kezdett el forgolódni. Miután padlóra került a pécsi súlyemelősport, Feri 1987-ben a tolnai megyeszékhelyre költözött.- Gunarason a bolgárok módszere szerint készültünk - mondja Lénárt Ferenc. - Jóvoltukból a létfontosságú, megengedett fehérjebeépítő szerekhez is hozzájutunk, ezáltal gyorsabban regenerálódunk. Ugrásszerűen javultak az edzéseredményeim.- Nagyszerű tulajdonsága, hogy állandóan keresi teljesítő- képessége határait, edzésen gyakran az egyéni legjobbjával vagy csúcskísérlettel is kacérkodik - hallottuk Kovács Vilmos vezető edzőtől. Nos, az olimpiánál soha jobb alkalmat a csúcsjavításra. Ha megjavítja a 262 kilós egyéni rekordját, az pontszerző helyezést is jelenthet. K. M. LELÁTÓ Szívesen látnák Garamit Diósgyőrben A sportot kedvelők figyelme egyre inkább Barcelona felé irányul, ahol egy hét múlva már lobog az olimpiai láng, de azért a kissé háttérbe szorult hazai futballvilág szolgáltat érdekességeket. Elég, ha csak az elmúlt héten kirobbant Kispest kontra MLSZ ügyet említem. Igaz, ez már fél évvel ezelőtt ismert volt, de akkor a felek - bízva a megegyezésben - csendben maradtak. Most viszont ismét terítékre került és pillanatnyilag akkora a zűrzavar, hogy senki nem tud semmit. Szerencsére akad szolidabb téma is, melynél érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni. A héten elkészült az európai labarúgó kupák sorsolása, és most úgy érzem, hogy mindhárom csapat esélyes a továbbjutásra. Igaz, legalább ekkora a valószínűsége a kiesésnek is. Az ellenfelek nevének hallatán van remény, de ki merné tűzbe tenni a kezét a magyar csapatokért a nemzetközi kupákban, így tehát marad a remény, és örülhetünk annak, hogy legalább az előselejtezőket elkerülték a mieink. * Dúl a vita Diósgyőrben, elegendő-e az a támogatás, amit az önkormányzat megszavazott a labdarúgó-csapatnak. Ráadásul a polgármester feltételhez kötötte a klubnak ígért 15 millió forintot. Nem értem azokat, akik megbot- ránkoztak a feltétel miatt, hiszen meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a jövőben az diktál, aki a pénzt biztosítja. Az viszont már más kérdés, tisztában van-e a miskolci polgármester azzal, hogy manapság mennyit ér egy NB I-es csapatnak a 15 millió forint. Ebből a támogatásból nem lehet elvárni azt, hogy a tíz között végezzenek. Ilyen előzmények után érthető, hogy nincs még edzője a nagy múltú Diósgyőr csapatának. Egyelőre röpködnek a nevek a levegőben, mindenki csak találgat. Az viszont tény, hogy a klub vezetői megkérdezték a játékosokat is, hogy kivel dolgoznának legszívesebben. A csapat tagjai egyértelműen Garami Józsefié szavaztak, úgy ítélték meg, hogy vele a nehézségek ellenére is elfogadhatóan szerepelnének. Ahogy tudom, Garami számára rendkívül megtisztelő a diósgyőri labdarúgók óhaja, de nem valószínű, hogy igent mondana a hivatalos felkérésre. Ha nincs pénz, akkor nem elég a lelkesedés, ráadásul Miskolc igencsak messze van Pécstől. A kosárlabdások is szolgáltattak egy bombameglepetést az elmúlt héten. A Tungsram és a Honvéd bejelentette, hogy összevonja csapatát, és közösen indulnak a bajnokságban, meg a Szuper Ligában. Ez a bejelentés alapos bonyodalmat okozott, mivel már elkészült a kosárlabdázók őszi programja. A szövetség gyorsan lépett, és úgy tűnik, sikerül rendezni mindent. A Szuper Ligában megüresedett helyet felajánlotta a Szolnoknak, ők azonban nem kívántak élni a lehetőséggel, így következhetett a sorban a Kaposcukor. A kaposváriak örömmel vállalták a szereplést, és így az ő megüresedett helyükre és így a bajnokság A-csoportjába a Baja került. A fővárosi fúziónak máris van nyertese, méghozzá a két dél-dunántúli csapat. Barcelona ’92 Katalán „koktél” Egy héttel a barcelonai játékok hivatalos megnyitója előtt a szervezők még nem tudják, hány nemzet részvételére számíthatnak - ugyanis 17 ország olimpiai bizottsága hivatalosan még nem jelentette be indulását. A 17 „feledékeny” ország a következő: Afganisztán, Albánia, Burkinai Köztársaság, Bolívia, Egyenlítői-guineai Köztársaság, Irak, Elefántcsontparti Köztársaság, Libériái Köztársaság, Madagaszkár, Mozambik, Holland Antillák, Szenegál, Szomália, Szíria, Tunézia, Jemen és Zaire. Vasárnap látogatást tesz az olimpiai faluban a spanyol királyi pár, János Károly király és felesége, Zsófia királyné. A királyné arról akar meggyőződni: milyen lesz az elhelyezése fiúknak, FUlöp hercegnek, a trónörökösnek. A 24 éves herceg ugyanis mint a spanyol vitorlás válogatott tagja vesz részt a játékokon, s csapattársaival együtt lakik majd a faluban. Egyetlen privilégium az lesz számára, hogy egyágyas szobában lakik majd, közvetlen mellette pedig testőre. A királyi pár látogatásakor más „ötkarikás lakásokat” is felkeres majd, mert találkozni kíván a különböző nemzetek sportolóival. János Károly király egyébként 1972-ben vitorlás versenyzőként maga is olimpiai résztvevő volt. A meteorológusok előrejelzése szerint július 25-én, a megnyitó napján meleg, napsütéses időjárás várható. Az időjósok ugyanakkor hozzátették, hogy a hosszútávú prognózis bizonytalan, pontosabb jelzéssel két-három nappal előbb tudnak csak szolgálni. Spanyol rendőrök 200 fős csoportja tartott tiltakozó demonstrációt az Olimpiai Stadion környékén. A civilbe öltö- rött, rendőrök amiatt tüntettek, hogy az ideiglenes szállásuk zsúfolt és koszos. vasárnapi 7
