Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-19 / 198. szám

•• •• /»>>>» ^ • s ~m 7 6ryurufu újraéled Sokan emlékeznek még a 70-es években elnéptelenedett Gyürüfűre. A létfeltételek csökkenése, bekötő út és köz­lekedés hiánya vezetett oda, hogy a festőién szép környe­zetben lévő kis falu lakói szed­ték sátorfájukat, s elköltöztek. Szellemfalu, mondták akkor. Egy darabig még csavargóknak otthont adott, ám mára Gyürüfű az enyészeté lett, már a romo­kat is benőtte a gaz. S most, néhány értelmiségi fiatal elhatározta, fölélesztik Gyüriifűt. Mégpedig nem is akárhogyan. A főként budapes­tiekből álló fiatalok, egy egé­szen szokatlan kísérletbe vág­tak bele. Ahogy ők fogalmaz­tak: „Ökológiai szemlélet alap­ján álló kistelepülés, un. öko­falu” létrehozását tervezik. A terv lényege, hogy olyanok jönnének ide, akik elkötelezett­jei a természet és környezetvé­delemnek, akiknek elegük van a nagyvárosi egészségromboló életmódból, s akik vallják, igenis összeegyeztethetőek a településfejlődés, valamint a természet és környezetvédelem látszólag egymásnak ellent­mondó érdekei. A cél elérése érdekében lét­rehozták a Gyürüfű Alapít­ványt. Egyelőre 17-en írták alá a belépési nyilatkozatot, hogy az ökofalu lakói kívánnak lenni, valamint azt, hogy vállal­ják mindazokat a feladatokat, ami a létrehozásához szükséges és azt az életformát, amit itt szeretnének magvalósítani. Az elképzelések szerint már az építkezés is környezetbarát lesz. A kommunális villamos energiából csak annyit kíván­nak felhasználni, amennyi el­engedhetetlenül szükséges, a többit biomasszából, napener­giából és egyéb alternatív lehe­tőségekből kívánják biztosí­tani. A falu önellátó lesz, lakói sokkal szorosabb közösségben fognak élni, mint a jelenlegi fa­luközösségek. Lesz közös pén­zalap, amiből közös döntéssel juttatnak viszsza vagy a falu fejlesztésére, vagy szociális feladatokra. A falu lakói szá­mára az, hogy Gyürüfűre köl­töznek, nem fogja azt jelenteni, hogy elvonulnak a világtól, le­galább 40-50 telefon fővonalat terveznek, amivel kapcsolatot tarthatnak, mert legtöbben a munkájukat otthon kívánják végezni. Az első, amit megva­lósítanak egy un. Telepes ház lesz. Egyrészt a 8 szobájával és közösségi helységeivel átme­neti otthont ad azoknak, akik építkeznek, másrészt kötelez­nek is mindenkit, hogy bizo­nyos időt el kell itt tölteni, mi­előtt a közösség tagja lesz, hogy kipróbálja az új életmó­dot, mielőtt dönt. Az alapítványt a DÉDÁSZ is támogatja oly módon, hogy az elekromos áram biztosításához szükséges építményeket ön­költségi áron biztosítja. S. Zs. Napozóriasztó Skóciából érkezett diákok is dolgoznak a Somogy megyei farmon Építész biokertészek Angol fiatalok a konyhakertben Fotó: Proksza László Azt hiszem nem túlzás, ha azt állítjuk, szenzációs találmány ez a napozóriasztó, vagy napfi­gyelő óra, a SUNWATCH. Svájci találmány, három éves kutatás eredménye, és ami szin­tén érdekesség, még nyugaton is újdonság, májusban mutatták be nyilvánosság előtt és eddig Svájcon kívül Magyarország a harmadik ország, ahol kapni le­het, baráti ismeretség révén egy pécsi betéti társaság hozta és az országban először itt Pécsett forgalmazták. Miről is van szó. Nem keve­sebbet találtak fel, mint egy olyan órát, ami azonkívül, hogy a rendes napi időt is mutatja, egy különleges érzékelővel méri a napnak az emberi szer­vezetre káros ultraibolya suga­rainak a mennyiségét. A beépí­tett mini elektronika segítségé­vel be lehet programozni, arra, hogy viselőjét figyelmeztesse napozás közben, elég számára a napsugarakból, elért arra a ha­tárra, amikor már a további na­pozás káros. Ötféle bőrtípust lehet bekódolni, s azt is hogy az illető hányas fényvédő faktor­számú napolajat használ. Ezen adatok függvényében csipogó hangon riaszt, ha viselőjének már elég a napozásból. Ha va­laki közben árnyékba is megy, ezt is regisztrálja, s memóriája segítségével összeadja a szaka­szosan napon töltött időt. Egyre többször figyelmeztet­nek orvosok a túlzott napozás ártalmaira, egyre inkább össze- fügésbe hozzák a bőrrák kiala­kulását a mértéktelen napozás­sal. Azoknak, akik most men­nek vízpartra, ez az óra igen hasznos lehet. Két hibája van: nem vízálló, fürdeni nem lehet vele, és az ára meglehetősen borsos. S. Zs. Fotós kollégámmal azt hit­tük, lemegyünk a térképről. Amikor már reménytelennek tűnt, hogy a kátyús földutakon bukdácsolva, célhoz érünk-e va­laha, egy kis ház bukkant elő a fák közül, s az egyik ott lakó igazított útba minket: - Úgy két kilométerre, a Pali-temetőnél forduljanak balra. A Pali-te­mető egyetlen keresztből áll, s igen nevezetes személyiség le­hetett az itt nyugvó errefelé, mert kerítéssel vették körül, s az évszám nélküli, időette fejfára azt vésték: „Itt nyugszik a vár­megye katonája, Nagy Pál, kit megölt a pipaszár.” Végül rátaláltunk Jávorék ta­nyájára. A ház külsején még látszik, milyen elhanyagolt ál­lapotban vásárolták meg ezt a tanyát, először belül igyékeztek lakható állapotba hozni. A Já­vor házaspárt, Enikőt és And­rást Pécsett a Széchenyi téren ismertem meg, amikor a leg­utóbbi bio-piacon árusították garantáltan vegyszermentes termékeiket. Történetük nem szokványos. Mindketten építé­szek, Budapesten laktak, s ami­kor Dalma nevű pici lányuk megszületett, elhatározták, ott­hagyják a várost, megvették Somogy megye csücskében, Visnyeszéplak mellett ezt a ta­nyát, és biokertészkedésre adták a fejüket. Valamikor András nagyapjának errefelé voltak a birtokai. Három és fél hektáron gazdálkodnak, szigorúan a bio­kertészet nemzetközi előírásai alapján. A tipikusan pesti ér­telmiségi házaspárnak életmód­változtatása azért nem minden előzmény nélküli. Már koráb­ban kapcsolatba kerültek a Bio­kultúra Egyesülettel, a nemzet­közi biokultura szervezettel, s ők voltak az elsők, akik e szer­vezet meghívására két évet né- metországban töltöttek egy bio-farmon. Enikő, a feleség elmondta, sokan élnek abban a tévhitben, hogy a bio-kertészet egyenlő azzal, hogy nem permeteznek, s hogy a gyümölcsök kukacosak. Pedig nem így van. A bio-kul- tura lényege, hogy az egyes nö­vényfajokat úgy választják ki és úgy telepítik, hogy un. védő, rovar riasztó növények kerülje­nek egy-egy zöldségféle mellé. A Biokultura Egyesület rend­szeresen ellenőrzi is az ilyen termesztésre vállalkozóknál, hogy betartják-e az előírt tech­nológiát. Amikor odaérkeztünk, egy társaság ebédelt éppen az udvar árnyas fái alatt. Angol nyelven társalogtak, s kiderült, Skóciá­ból jöttek, egyetemisták, s egy nemzetközi szervezeten, vala­mint a Biokultura Egyesületen keresztül jutottak ide, mert azt határozták el, hogy egy ma­gyarországi biofarmon akarnak dolgozni. A négy fiú és két lány segít a földeken dolgozni, a ház külsejét rendbehozni. Még nem sokat láttak az országból, hiszen csak előző este érkeztek, de fel­tett szándékuk, hogy a gazdál­kodás mellett ismerkednek az országgal is. S. Zs. Befejeződött a csertői tónál lejátszódott „krimi" vizsgálata Nincs köze az orosz maffiához Mint arról annak idején rövid információt adtunk: áp­rilis 21-én dél körül a Sziget­vári Rendőrkapitányságon ügyeletén alsónadrágban, ki­merült állapotban jelent meg egy a hátán szúrt sebből vérző, magyarul nem beszélő férfi. Egyértelműnek látszott, hogy az ukrán állampolgár­ságú V. V. Ilnickij bűncse­lekmény áldozata lett. A nyomozók a rendőrség parkolója közelében egy orosz rendszámú Lada gépkocsira let­tek figyelmesek. Ráéreztek, hogy a bent ülő két férfinak (N. P. Major orosz, valamint J. G. Szkicsko ukrán állampolgárnak) köze lehet a bűncselekményhez. A közelben egy zaklatott ál­lapotban lévő fiatal nőt is talál­tak, ám a Júla becenevű hölgy (a sértett élettársa), ekkor még nem volt kihallgatható állapot­ban. Később, a csertői tó köze­lében történt helyszínelésnél már a részletekre is fény derül­hetett. Az ügy valamennyi szerep­lője vásári árulásból, üzletelé­sekből élt. így kerültek kapcso­latba, higanyüzletet és szesz­hamisítást is tervezve. Csakhogy Major és Szkicsko pénze áprilisra elfogyott, és úgy gondolták, hogy a barátnőjével éppen Splitben lévő Ilnickij va­gyonának megszerzése bizto­síthatja számukra a további jó üzletmenetet. Tudták, hogy Il­nickij nek mintegy 3000 német márkája lehet. Ezért hát trükkel, egy jó üz­leti ajánlattal Szigetvárra, majd a Csertői tóhoz csalták a férfit. Azt állították, hogy a tó közelé­ben lévő bokros résznél, egy pa­tak partján rejtették el a terve­zett szeszhamisításhoz szüksé­ges címkéket és kupakokat. Rövidesen kiderült azonban, hogy egészen másról van szó. A gyanútlan ukránt gázsprével fúj­ták be. Ütötték, rúgták Ilnickijt, a kezét is megkötve követelték, hogy adja elő a pénzt. De Ilnic­kij nem árulta el a valuta rejtek­helyét. Az addig farzsebében lapult 1200 német márkát már a kezében szorította, majd egy al­kalmas pillanatban az avar alá csúsztatta. Majorék végül a férfi meg­gyilkolása mellett döntöttek. A szép lánynak megkegyelmez­tek, de - hogy ne tegyen felje­lentést a rendőrségen, Szkicsko Major kését a lány kezébe szorí­totta és úgy lökte, nyomta a pengét Ilinckij hátába. A sze­rencsétlen férfi nem érezte, hogy hátba szúrták. Ám mert közben sikerült észrevétlenül kioldoznia a kezén lévő kötést, váratlanul a patak vizébe fordult és kigázolt a túlsó parton. Az üldözés során Ilinckij újra átkelt a patakon, így eljuthatott autójához, mellyel segítségké­rés céljából Szigetvárra hajtott. A két támadó nem ismeri el, hogy közük lett volna a szúrás­hoz, de (Molnár Zoltán rendőr­főhadnagy, az ügy vizsgálója szerint) a bizonyítékok cáfolják állításukat. A főhadnagy ha­misnak nevezte azt a feltétele­zést, mendemondát is, hogy a bűncselekménynek bármi köze lenne az orosz maffiához. Balog N. Igricek Nagykanizsáról „Tiszta forrás, - szép szó” Jó néhányan bebizonyították nár, hogy ősi népdalaink átütő lüktetésén, más nemzetek hang­zásvilágától különböző ősma­gyarságán mit sem ront a gitár, az újszerő hangszerelés. Az át­dolgozások új lendülettel csem­pészik a fiatal fülekbe népünk zenéjénak eredendő bús-sze­relmes hangját. Az Igricek - akik a héten az Ifjúsági Demokrata Fórum bala- tonszárszói táborának vendégei- zenéjében mégis hiába keres­sük a már ismert együttesek át­dolgozásainak jegyeit. Nehezen besorolható, friss hang. Más da­laikban XX. századi költőink, József Attila, Nagy László, Buda Ferenc, Kutasi Ferenc, Csoóri Sándor ismerős sorai szólalnak meg.- Ez egyértelműen rétegzene- mondja Farkas Tibor, a nagy- kanizsai Igricek vezetője, más­különben népművelő -, és nem is cél, hogy tömegzenévé vál­jon. A koncertek jó hangulattá- hoz nem kell nagy közönség. Bár jó volna, ha lemezünk is megjelenhetne. Most készült el a második kazettánk. Ez az idő­szak, gazdasági helyzet nem tesz jót a zenének, de igyek­szünk túlélni. Öt éve kezdtük, azóta változott a felállás. Öten vagyunk, gitárral, csellóval, bő­gővel, vonóshangszerekkel, kongával. Elsősorban a hazai egyetemeken, főiskolákon ját­szunk, ahová hívnak. Az Igricek tulajdonképpen „szájról szájra” terjed. A magyar történelem ki­emelkedő korszakait feleleve­nítő élő műsoraink fajsúlyosnak mondhatók, Bedő Csaba vers­mondó körével közösen lépünk fel. Emellett gyermekműsoro­kat is készítünk. Augusztusban Farkas Tibor kedvenc gitárjá­val Fotó: Proksza László Olaszországban, a Reggio di Calabria-i nemzetközi folklór­fesztiválra kaptunk meghívást.- „Előzd meg korodat” - a művész célja az előre mutatás kell legyen.- Igen, de nem direkt módon, mi állandó értékeket igyek­szünk megénekelni. Hazaszere­tet, szerelem, szeretet, barátság. Fontos a kötődés, a stabil gyö­kér, aminek sosem szabad meg­inognia. Másfelől a zene soha­sem mehet a szöveg rovására. Dinnyés József dalait is énekel­jük, aki számos, határon túl élő költőt is „felfedezett”.- Számotokra mit jelent a zene?- Dinnyés egyik dalcímével tudok válaszolni: „Tiszta forrás - szép szó”. Tröszt E. Tartósítás télire Patisszon (csillagtök) ecetben. A zsenge kis patiszo- nokat, miután szárukat levág­tuk, megmossuk és üvegbe rakjuk. Néhány szál kaprot te­szünk közéjük. ízlés szerint hígított ecetet sóval, cukorral, szemes borssal, néhány szelet tormával felforralunk, egy késhegynyi szalicilt keverünk bele. A forró ecetet a patisz- szonra öntjük, az üveget leköt­jük és száraz gőzbe rakjuk. Cukkini fűszeresen. A vé­konyan lehámozott és újjnyi karikákra vágott cukkinit ka­rikákra vágott húsos zöld és piros paprikával rétegezve üvegekbe rakjuk, néhány sze­let tisztított tormát téve közé. A borecetet felhígítjuk azonos mennyiségű vízzel; ízesítjük sóval, cukorral, 1-2 babérle­véllel, néhány szem egész borssal, 1-2 szál kaporral, csomborral; jól felforraljuk és forrón a cukkinira öntjük, melynek tetejére tettük a meg­főtt fűszernövényeket és a csapott mokkáskanályni tartó­sítószert. Az üvegeket leköt­jük és száraz gőzbe rakjuk. Tök uborka módra. A zsenge spárgatököt meghá­mozzuk, magját kikaparjuk, és húsát ujjnyi darabokra vágva besózzuk. Néhány órai állás után, amikor már levet eresz­tett, a sóból kivesszük. Né­hány szál kaporral, babérlevél­lel, pár szem egész borssal és mustármaggal rétegezve üvegbe rakjuk. Hígított ecetet forralunk cukorral, szeletelt hagymával, tormaszeletekkel (sózni nem kell). Az ecetet forrón a tökre szűrjük, a tete­jére egy késhegyni benzoesa- vas nátriumot szórunk, leköt­jük és száraz gőzbe rakjuk. vasárnapi 5 A leendő gyürüfűi talpasház tervrajza, Hegedűs Zsolt alkotása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom