Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-19 / 198. szám

A táncművészet vonzásában Magyarországról Hollandiába - a pécsi Lakatos Csilla sikere Az elmúlt hetekben többen is felhívták arra a figyelmemet, hogy van egy tehetséges pécsi lány, akiről érdemes lenne töb­bet is megtudni. Lakatos Csilla, Magyarországról idén egyedül bejutott a hollandiai Amhem város művészeti főiskolájára, annak is a Center for New Dance Development nevű fa­kultására. Ez egy komplex mű­vészeti iskola, nemzetközi tanu­lógárdával. Csilla körülbelül nyolcvan jelentkező közül ke­rült be a felvett nyolcba, három napos, különleges felvételi vizsga után. — Egy pesti lány már tanul ott, tőle tudok a lehetőségről - kezdte. — Megmutogatta, mivel foglalkoznak, és kedvet kaptam a dologhoz. A táncművészetnek ez az újabb ága még kevéssé ismert nálunk. A CNDO egy­olyan iskola, ahol a személyi­ség, az egyéniség számít, ahol értékelik a kreativitást, az ere­detiséget, megkívánják, hogy improvizálni is tudjunk. Nem az a cél, hogy az ember idomuljon valakihez, hanem az, hogy ki­hozzák belőle mindazt, amire képes. Nemcsak táncot tanulnak majd, hanem színháztechnikai tárgyakat is, térberendezést, vi­lágítástechnikát, és foglalkoz­nak videóval, de kritikaírással és filozófiával is! Az oktatás angol nyelvű, de Csillának kö­zépfokú nyelvvizsgája van. Neki, akit nemcsak a tánc vonz, hanem maga a színházi világ is, nem véletlenül tetszik a holland intézet. Négy évig tanul majd kint. Persze, ha lesz rá pénze. Egyelőre még az a veszély is fenyegeti, hogy nem lesz meg atandíjra való. A család már mindent összeszedett, ami csak volt, segítettek a szülők, a há­rom testvér, de a pénz csak tö­redéke annak, amire szükség volna.- Odakint még csak nem is < dolgozhatok, 9-től 5-ig órák vannak, azután egyéni felkészü­lés. Éjszakázni lehetne, de így, hogy tanulóként leszek kint, nem kaphatok munkavállalási engedélyt sem. Ösztöndíjat az iskola nem tud adni nekünk. Úgyhogy támogatókat kere­sek. .. Kár lenne, ha elveszne a te­hetség. Csilla segítséget vár. Ta­lán megéri valakinek, hogy mellé álljon, egy művészetbarát cégnek, vagy egy táncművé­szettel foglalkozó szakmai mű­helynek. Létezik mindenesetre egy alapítvány, Mozgás - mű­vészet néven, a Kereskedelmi Bank rt-nél. A 242-17774 szá­mon várnak adományokat. Csilla határozott, kemény, céltudatos lány. Elszánt, és akarja a sikert. 24 éves, tíz éve táncol *az Art Kísérleti Stúdió­ban. Előadóművész akar lenni, később koreográfus, s ha alkal­mas lesz rá, egy műhely veze­tője. Fontos, hogy kifejezze magát, hogy megmutassa, mire képes. Utazni szeretne, önálló előadásokat létrehozni. Hét-nyolc előző munkája elle­nére ez a hivatása. Most küz­deni indul.-A tánc az, ami betölti az életemet. Most semmi más nem fontos. Szerelem? Család? Najd később. Eddig nem tudtam, mit kezdjek magammal, merre lép­hetek tovább. Most végre meg­találtam az utat. Hodnik I. Lakatos Csilla a próba szünetében Fotó: Proksza László Miben bízhat a magyar közönség? Nyakfelmetsző és társai Balaton Expo A Balaton parti települé­sek, s a vállalkozók semmi­képpen sem szeretnének ki­maradni a majdani Expo or­szágos rendezvényeiből. Ezért mintegy előtanul­mányképpen az idén első íz­ben rendezték meg Zamár- diban a Balaton Expo-t, amely a szervezők szándéka szerint igazi medittenán vá­sár. A pénteki vásámyitón Zwack Péter, a Vállalkozók liberális Pártjának elnöke köszöntötte a kiállítókat és az érdeklődőket. A mintegy 2500 négyzet- méternyi fedett és 5000 négyzetméternyi betonozott terület, továbbá a csaknem 20 ezer négyzetméternyi fü­ves kiállítóterep bőséges le­hetőséget kínál a bemutatko­zásra, illetve a vásárlátoga­tók kellemes időtöltésére. Az érdeklődésre jellemző, hogy még a nyitás napján is újabb kis- és nagyvállalkozók állí­tottak standokat. Annyi bizonyosnak lát­szik, hogy több mint száz ki­állító lesz jelen, akik az áru­cikkek bőséges választéká­val várják a vásárlókat. A strandcikkektől a bérelhető luxuskocsikig, a napelemmel működő kerti zuhanyzótól a fizikoterápiás eszközökig minden kapható. A vásár ideje alatt neves politikusokkal, vállalkozók­kal és művészekkel is talál­kozhatnak az érdeklődők. Hírlik, hogy Kalmár Péter, a fiatal, tehetséges rendező úgy rázta le magáról a Nyakfelmet­sző bukását, mint kutya a vizet. Mióta a tervezett 20 előadásból csak ötöt sikerült megtartani az Erkel Színházban, a rossz sorsú Sondheim musical magyaror­szági főbábája már megjárta Londont, ahonnan újabb siker- darabokat hozott haza, s már tervezgeti az újabb bemutatót. Önbizalma töretlen - ennek így is kell lennie, ha valaki huszon­éves - és joggal hisz benne, hogy korábbi támogatói most is mögé állnak majd, hiszen egy bukás még nem a világ vége. Nem is. Milliókat öltek a Nyakfel­metsző produkcióba: sokba ke­rült a díszlet, a jelmez, a szerep­lők gázsija, a zenekar honorári­uma, s nem utolsósorban a rek­lám. Milliókba, amit nyugati szo­kás szerint a szponzoráló cégek (bank és színházak) veszteség­nek könyvelnek el, s nyilván le­írják az adóból. Csak a közönségnek nincs honnan leírni az élményt, pon­tosabban az élmény hiányát. Kiben, miben bízhat 1992. nyarán a magyar közönség? Ahogy az Aida produkció kö­rüli háromfelvonásos botrány csitul - vagy sokak szerint da­gad -, az embernek már-már az az érzése támad, hogy a rend­szerváltás nem tett jót a színházi világnak. Mert míg az Er- kel-színházi bukás lényegében csak a fővárost érintette, az Aida fiaskó hírét szerte vitte a pórul járt nézősereg Tiszán in­nen, Dunán túl, sőt át az or­szághatáron is. Pedig van „tuti” siker, ami­ben nem csalódhat a néző. A re­cept figyelemre és követésre méltó: végy egy patinás színhá­zat, szerződtess egy sikerbiztos rendezőt, válassz egy olyan szerzőt, aki többszörösei! csil­lagos ötössel vizsgázott már magyar színpadon, találd meg azokat a zenéket, amelyekre szívesen gondolnak vissza az emberek, s kéij fel olyan művé­szeket az előadásra, akikre örömei megy be a közönség a színházba. Ezek után már csak annyi kell, hogy a készülő produkció híre időben jusson el azokhoz, akik megtöltik a nézőteret, s le­hetőleg úgy jusson el, hogy el­higgyék: itt tényleg olyasmiről van szó, amit érdemes lesz megnézni. Bemard Slade siker­szerző világpremieijéről nem jelentek meg oldalas hirdetések, tévéreklámok, rádió-szpotok - a producerek nem ígértek fűt-fát, viszont amit ígértek azt betartot­ták. S a bank, amely a Madách Színház „Egy férfi, akit szere­tek” című bemutatóját támo­gatta, nagykorúnak tekintette partnerét: ha bukás van, állja a cehhet - ha viszont siker, akkor kéri a részét. S mivel a június végi bemutató előtt július vé­géig elkeltek a jegyek, az au­gusztusi előadásokra pedig már csak alig-alig kapni, a bank már dörzsöli a tenyerét: nemcsak a pénzét látja megtérülni, hanem annak is örülhet, hogy nevét egy olyan vállalkozáshoz adta, ami sikeres. A Szabad Tér Kft., mely ta­valy nyáron sok bírálatot kapott a „világhírű” amerikai vendég­énekesekért a Porgy and Bess-ben, ebben az évben szi­gorúan csak magar műsorral szórakoztatja a közönséget, s óvatosabban rendeltek a Sze­gedi Szabadtéri Játékok szerve­zői is. A nyári látványos bukások azonban nem rettentették vissza a Fábry Péter-Gallai Péter szer­zőpárost: az októberi évforduló előtt bemutatják (sőt: ősbemu­tatják!) saját szerzeményű Ko­lumbusz Kristóf produkcióju­kat. A díszleteket Rajk László tervezi, Izabella királynét Ko- váts Kriszta, a kalandvágyó ha­jóst Bubik István énekli-játssza majd, a Fővárosi Operetttszín- házban. A produkciót többen is támo­gatják - a kérdés persze az, hogy a közönségtől mekkora bizalomra számíthat. (Atlantic) Tetovált ajkak ívelt szemöldök, csókos száj Nem tetszik a szemöldöke? Nem eléggé csókos az ajka? Te- továltasson magának másikat! Akár hiszik, akár nem, már ez is lehetséges, sőt külföldön állító­lag a legújabb divat, hogy mindazok, akik elégedetlenek külsejükkel, újjávarázsolják magukat tetovált smink segítsé­gével. A budapesti Wella szalonba a tulajdonos, Szabó lmréné ve­zette be a technikát. Mint koz­metikus, számos versenyen járt, s akkor fedezte fel a szépíté- szetben eddig szokatlan eljárást. Svájcban tanulta ki a mestersé­get, onnan valók a gépei és a festékei is. A kezelés különben nem olcsó, a festék is drága, egy kicsi üveg 10 000 forint. Az ár a javítás mértékétől függ.-Azzal kezdünk, hogy fazont és színt választunk, aztán követ­kezik a berajzolás és maga a munka. Készítek szemöldököt, ez a legidőigényesebb, főleg, ha az egészet meg kell csinálni. Te­toválunk szem-és szájkontúrt is, vagy akár szépségpontot. Csak olyat csinálunk, ami előnyös. Korrigálható a száj vonala, nagyobbítható a szem, elken­dőzhetek hegek a szemöldök vonalában. Elvileg a szemhéjat is lehetne színezni, de az nem praktikus, hiszen a fölvitt festék egy időre ottmarad.-Ezek nagyon érzékeny he­lyek a bőrön - folytatta Szabóné —, ezért is van, hogy csak mikro- tetoválást alkalmazunk. Kimon­dottan steril tűkkel dolgozunk, csak növényi festékekkel, me­lyek nem okoznak allergiát. A szervezet egyébként két év alatt feldolgozza a festéket, és az el­tűnik. A tetovált sminknek sem­milyen káros következménye nincs. Neki különben szeme, szája, szemöldöke is tetoválva van. A nem feltűnő, mégis maradandó smink akkor jön jól, ha reggel nincs időnk kihúzni a szemün­ket. Már csak az a kérdés, mit szólnak ehhez az apró kis női csaláshoz a férfiak, akik közt azért még akad olyan, akinek az eredeti tetszik jobban, ha nem is olyan bombajó ... Hodnik I. Harang Külsőrekecsinnek A Gellért-hegyi Sziklaká­polna harangot ajándékozott a külsőrekecsini csángó falu templomának. A 140 kilós ha­rangot, Gombos Miklós őrboty- tyáni harangöntő munkáját, Árva Vince, a pálos rend orszá­gos gondnoka, a Sziklakápolna igazgatója adta át. Az 1991-es moldvai árvíz következtében többek között a falu templomá­nak harangja is megsérült, s ez adott alkalmat az ajándéko­zásra. (MTI) n Rádió mellett Szóval természettudomány ide- vagy oda, én hiszek a misz­tikumokban, jóslatokban, lila szemű güzükben, akik éjszaka riogatják a gyermekeket - meg a söprünyélen turbó-gyorsaság­gal röpködő boszorkányokban, a kozmikus pilótákban, akik kö­röket rajzolnak a Fejér megyei zabföldekre, de még a deficit- mentes költségvetésben meg az adóhivatalban is. Mindez kö­szönhető eléggé zaklatott sor­somnak, hiszen sajtóbeli tény­kedésem előtt is sok minden ért engem, hogy mást ne mondjak, első szerelmi vallomásomat is az óvodában ejtettem meg, szép combú óvónőm nem kis megle­petésére, vállaltam kutyasétálta­tást napi egy bögre kakóért - természetesen - kiflivel, négy napig egy nagymcllű cirku­szosnő kitartottja voltam (majdnem a nevére vett...) egy vidéki rádiónál (nem a pécsi­nél!) futballmérkőzést vállal­tam, de a főnök sírógörcsöt ka­pott, ám a rádió-készülékkel való kapcsolatom ma is megin- gadhatatlan. Éjfélkor fütyülök az utcán mert félek a szellemek­től. Ezért borzongva, bár áhitatos csodálattal hallgatom a rádió éj­fél utáni műsorait, egy alka­lommal például a jósnő szerep­lését ámultam végig és még ma sem tudom, hogy-hogy ez a kedves hangú, fölöttébb okos hölgy, ennyire tud mindent, a világ folyásáról? Meg az embe­rek jövőjéről, jelenjéről? Hát ez nem igaz, én mondom, szinte hihetetlen. A hölgy - nevét nem írom le, hátha álmomban meg­jelenik és szemrehányást tesz -, így nevezzük el a századforduló nagy magyar jósnőjéről, bizo­nyos Óbudai Juliskáról. Neki csak az volt a kérése - miután a stúdió asztalánál megkeverte kártyáit - hogy a hallgató mondja be telefonon születésé­nek hónapját, évét, és azt is, hogy hány órakor született. Az első telefonáló nyugdíjas - megtudta a kártyákból, hogy anyagiakban bizony nincs va­lami jól eleresztve. Tetszik fi­gyelni? Óbudai Julianna egy­szerűen megmondta, hogy a pali csóró. De ez még semmi. Egy ifjú hölgy a jósnőtől tudta meg, hogy munkájában maximalista ... munkatársaitól, vagy esetleg beosztottjaitól kö­vetel, de meg is van a gyümöl­cse ... Felsóhajtottam: micsoda remek jellem. Már úgy értve, hogy a hallgató. Én csak szeret­nék ilyen lenni. Hiszen annyi rosszképű, ferdepofájú alakkal találkozik az ember élete során, hogy szinte felüdülést jelent egy ilyen kemény, gerinces állam­polgár léte, még így ismeretle­nül is. Ajaj! A hallgató az öröm­től felsikoltott, azt mondta, ilyen vagyok, és boldogan le­tette a kagylót. És a következő! Hát ez nem igaz .. . Képzeljék el, ő rák ha­vában született reggel negyed­hét után három perccel, és Óbu­dai Julcsi mindjárt közölte is vele, hogy a rák-hava, az „ .. .entellektüel személyiségek hava, gratulálok Önnek, s a kár­tyából az derül ki, hogy Ön tar­tózkodó jellem, de arany szíve van és szerettei nagyon szeretik és tisztelik ...” Ez az ügyfél sem szerénykedett, esetleg úgy, hogy „azért ez túlzás, különben is három elemim van”, nyilván azért, mert amit Julcsi mondott, színtiszta igazság. Könnyeztem, annyira meghatott ez a földön­túli tehetség, ahogy a jósnő éj­szaka közepén pontosan meg­mondja: ki milyen jellem? Óbudai Julis egy fiatalasszony­nak - aki ugyan saját világrajöt- tének pontos idejét nem tudta, csak annyit, hogy délelőtt, nagymosáskor jöt rá az anyjára az első fájás a teknő mellett - azt mondta, rövidesen szerencse fogja érni, ami esetleg pénzzel jár. Esetleg. A hölgy azonnal közölte. „Végre! Van két Ausztria lottóm és most bizto­san erről van szó ...” Bizony lehet, mondta a jósnő meg én is. Dideregve bújtam a pokróc alá, ezen az éjszakán. Fölhívtam volna, de nem tudtam hány óra­kor születtem, pedig ott voltam, arra emlékszem. A Rocktükör című tv-műsor rejtvényének nyertesei Tárnái Helga (Pécs), Ara- csi Melinda (Pécs), Nagy Judit (Szigetvár), Stolman Zsolt (Pécs), Váradi Zoltán (Pécs), Sas Tamás (Baja), Kis Katalin (Szentlőrinc), Csányi Szabolcs (Komló), Giczi Ferenc (Magyarherte- lend), Putz Anikó (Pécs), Zónái Tibor (Baja), Kasza Krisztina (Drávapiski), Csalló Rita (Pécs), Udvari Bernadett (Tésenfa), Udvari Róbert (Tésenfa), Kunkli Erika (Kémes), Seres Tímea (Pécs) Versy Órsolya (Orfű), Zsoldos Anikó (Pécs), Nagy Zoltán (Pécs). A nyereményeket postán küldjük el. Éjszakám Óbudai Juliskával 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom