Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-18 / 197. szám
10 üj Dunántúlt napló 1992. július 18., szombat Toliseprű Vigyázzunk az elválasztásra! A Pécsi Orvostudományi Egyetem története (3.) A Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem- Orvosi kar Sokunknak egyező a véleménye, hogy az utóbbi időben az újságokban elszaporodtak a sajtóhibák, amelyek azonban nem az újságírói munka felületességéből adódnak, hanem igen gyakran az új rendszerű szedőtechnika „vívmányaként” jelentkeznek. Ezek a sajtóhibák főleg az elválasztási szabályok rendszerének mellőzésével keletkeznek. Nem hisszük ugyanis, hogy van olyan újságíró, aki például a finnugor szót ekként választaná el: fin-nugor, vagy: éle-tútját, fél-elem, sú-lyadó; vagy a mondat végére kiteendő, de a sor végére nem férő: ! ? - jelek a következő sor elejére kerülnének, és magukban álljanak. Ilyen elválasztást is láttunk, olvastunk: f-rakció. Néha hibának érzi az olvasó, ha az influenzát - egyébként helyesen - inf-luenzaként íiják, az inflációt pedig inf-lációnak, de találkozunk az „ugyanis” szónak „ugya-nis”-ként való írásával a helyes: „ugyan-is” helyett. A „legalábbis” elválasztás pedig; leg-a-lább-is. Érdemes tehát felidézni némelyik elválasztási szabályunkat. írás közben ugyanis nem minden szó fér ki a sor végén teljes terjedelemben, s ilyen esetben egy részét kénytelenek vagyunk a következő sorba átvinni. Az elválasztás alapja a szótagolás. Nyelvünkben minden szó annyi szótagra bontható, ahány magánhangzó van benne: föld, ballag, szoba, fi-a-i-é-i. Ügyeljünk arra, hogy egy betűt lehetőleg ne vigyünk át a következő sorba, mert hisz az elválasztási kötőjel helyén elfér az átvinni szándékolt egy betű. A hosszú Az 1920. évi XXXVI. törvénycikkel alapított, és a magyar történelmi hagyományokra épülő Vitézi Rendet 1945-ben szovjet nyomásra kormányrendelettel feloszlatták ugyan hazánkban, de a rend a nyugati emigrációban tovább tevékeny- kedve, a magyar függetlenség ügyének egyik kiemelkedő harcosaként, tekintélyét nemzetközi fórumok előtt is képes volt növelni. Ennek elvitathatatlan bizonyítéka, hogy a Vitézi Rend már a nemzetközi lovagrendek sorai között elfogadott és megbecsült intézmény. A hazai működését tiltó rendelkezések, jogszabályok napjainkig hatályukat veszítették, hazánk alkotmánya és az egyesülési jogról alkotott törvény lehetőségeivel élve a Vitézi Szék - a Rend főkapitányságának kormányzó testületé - 1991. szeptemberében Münchenben olyan döntést hozott, hogy a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata megnevezéssel a hazai tagozat bejegyzését kéri a Fővárosi Bíróságtól. Ez megtörtént 1992. elején, a hivatalos bejegyzés ténye egyúttal a bemutatott alapszabály jóváhagyását is jelenti. Ébből az alapszabályból csupán kiragadott gondolatokat idézve, a rend működésének céljai között szerepelnek: a magyar hazához való hűség, a nemzeti érzés, a magyarságtudat, az európai szellem erősítése, a magyar haza védelmében tanúsított hősi helytállás és áldozatkészség elismerése, a magyar hagyományok tiszteletére nevelés, a magyar haza védel(kettőzött) mássalhangzók betűjének egyik írásjegyét az előző sorban hagyjuk, a másik írásjegyét pedig a következő sorba visszük át: asz-szony, any-nyi, pogy-gyász. Vigyáznunk kell a dz és a dzs betűknek az új helyesírás szerinti elválasztására, amikor is e betűk egymástól nem választhatók el: bo-dza, e-dzés, fin-dzsa, lán-dzsa, fo- godz-dzatok, ma-ha-ra-dzsa. Gondot okoz az összetett szavak elválasztása. Ilyen esetekben a lehetőség szerint figyelembe kell vennünk az összetétel tagjait, tehát úgy választjuk el, hogy az összetett szó előtagja az első, utótagja pedig a következő sorba kerüljön. Egyébként mind az előtag, mind az utótag a szótagolás szabályai szerint választható el. Ha olyan idegen eredetű ösz- szetett szavakkal van dolgunk, amelyeknek egyik tagja sem él önálló életet nyelvünkben, egyszerű szóként szótagolva választjuk el: demok-rácia, prog-ram, konk-rét, ext-ra, exk-luzív. Előfordulhat azonban, hogy az előbbi szavak tudományos szakszövegekben fordulnak elő, s ilyenkor az elválasztásban idegen eredetükhöz igazodhatunk: demo-krácia, ex-kluzív stb. Helyesírási kéziszótárunk azonban helyesírásunk egységének törését látja az efféle, régebben divatos írásmódban, s éppen ezért nem ajánlja ezt az elválasztási módot, bármenynyire is logikusnak látszik. Mi sem javasoljuk. mében kitűnt és nehéz helyzetben lévő volt harcosok támogatása, a hősi halált szenvedettek hozzátartozóinak segítése. A teljesség igénye nélkül ismertetett szándékok érdekében a Vitéz Rend alapításától kezdve politikamentes szervezetként küzdött magát minden irányú szélsőségtől elhatárolva és a jövőre nézve is ehhez tartja magát, de nyitott a korszellem által diktált, a valóságos társadalmi igények, eszmények befogadására. Elutasítja a faj, vallás, társadalmi osztályok szerinti megkülönböztetést, de érzékenyen reagál az alapszabályával ellentétes magatartásra, különös tekintettel a hazánkat sújtó diktatúrák időszakában megnyilvánult tevékenységre, mentalitásra. A vitézi cím hivatalosan továbbra sem használható, de a szervezeti együttműködésnek jogi, államhatalmi oldalról akadálya nincs. A Vitézi Rend készséggel lép kapcsolatba mindazokkal, akik megfelelő erkölcsi alappal saját jogon, vagy várományosként, akár felavatott, akár felavatásra váró tagjainak tekinthetik magukat; de ugyanilyen kritériumok mellett újabb jelentkezéseket is fogad, hiszen 1944. utáni történelmünk is bőségesen nyújtott lehetőségeket olyan hősi magatartásra, amely a rend tagjai közé történő felvételt indokolttá teszi. A Vitézi Rend Magyarországi Tagozatát Hingyi László képviseli. (Címe: 1012 Budapest, Lovas u. 1.) Zsolnay Antal Ha Mátyás korából előretekintünk az időben, az újabb pozsonyi, a Ferenc József alapította egyetem sorsa talán még drámaibb, mint a korábbi kettőé. Az 1910-es évek elején - 444 évvel a Mátyás alapította egyetem után Ferenc József úgy érezte: alkalmas az idő az egyetemalapításra. Az Erzsébet nevét viselő pozsonyi egyetem azonban egyetlen évtizedet sem élhetett! Trianon után csaknem fél évtizedes fővárosi bolyongás után megérkezik Pécsre. A tanári kar, a város vezetősége, a kultuszkormányzat alig egy évtized alatt szinte a semmiből valóságos egyetemi feltételeket varázsol. Harmadik egyetemalapító királyunk - az ugyancsak tizenéves korában (az osztrák császári) trónra került - Ferenc József azon döntésében, hogy 21 milliós hazánk harmadik egyeteme Pozsonyban kerüljön felállításra, a családi hagyomány (11 Habsburgot koronáztak magyar királlyá a pozsonyi Szent Márton Dómban) legalább olyan szerepet játszhatott, mint a magyar múlt tisztelete (a millene- umi ünnepségek során így nyilatkoztot: „Megmutatta a nemzet az egész világ előtt, hogy ezeréves fennállása után büszkén tekinthet vissza nemcsak politikai vívmányaira, hanem szellemi és anyagi fejlődésére is, s hogy ezáltal méltó helyet foglalhat el a kultúrállamok közt”). És az a jóvátétel, hogy a Mária Teréziától 1777-ben kapott kétkarú királyi akadémiát éppen a Bach-korszakban fokozták le jogi szakiskolává (majd csak a kiegyezés után, 1875-ben engedték visszaállítani a száz évvel korábbi kétkarú főiskolát). Deák Ferenc halála után harc indult a főiskola egyetemmé fejlesztése érdekében és annak Deák Ferencről történő elnevezéséért. Ezt a küzdelmet csak évtizedek múlva koronázta siker: 1912. július 7-én hagyta jóvá a király a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem felállítását. Az oktatás 1914 őszén indult a jogi és bölcsészeti karral. Az orvosi kar beindításához épületeket kellett átalakítani és emelni. Ennek ellenére Ferenc József 1914. január 1-jén kinevezett három orvosprofesszort: Velits Dezsőt, Herzog Ferencet és Bakay Lajost. Újabb professzorokat nevezett ki IV. Károly király 1918. április 3-án Pékár Mihály, Fenyvessy Béla, Reuter Camillo, Heim Pál, Entz Béla, Veress Ferenc, Mansfeld Géza és ifj. Imre József személyében. A dékán Pékár Mihály lett. Az orvosképzés az 1918/19-es tanévvel indult III., IV. és V. éven több mint 600 hallgatóval (vagyis másfél évszázaddal az első igazi orvosi kar, a „szomszédos” nagyszombati egyetemen 1770-ben alapított orvosi kar indulását követően.) Alig indult meg az oktatás, kitört az őszirózsás forradalom, majd 1919 január elsején megjelentek a cseh csapatok. A csehek - alig fél évtizedes tevékenység után - felszámolták Pozsonyban az egyetemen a magyar oktatást, s annak ellenére bezárták az egyetemet (letartóztatták, internálták vezetőit), hogy csaknem egymillió magyar került az új államhoz. (Az első orvosi diplomát Pozsonyban 1919. február 22-én az Árva vármegyei Szegő Ernő, az utolsót 1919. szeptember 20-án a Sáros megyei Nyemerz Elemér kapta.) Itt Pozsonyban összesen 17 orvosi diplomát adtak ki. 1919 őszétől a budapesti „száműzetés” következett. Az intézetek és a klinikák hét helyen voltak a pesti oldalon a Rottenbiller utcától a Gyáli útig. Itt együttműködés jött létre a második menekült egyetemmel, a kolozsvárival. A hatóságok a Szegedre telepítést akarták, míg a debreceniek (a pozsonyi egyetem orvosi karát) saját városukba akarták vinni. De a Pekár-vezette pozsonyi tanári kar Pécs mellett döntött, s ezt az 1921. június 14-i nemzetgyűlési határozat is megerősítette. Ha nagy nehézségek árán is, de az Erzsébet egyetem munkája - egyelőre Pesten - biztosítva volt. Nehézséget jelentett az orvosi kar „benépesítése”. A tanítás csak az 1920/21-es tanévben indulhatott a karon, akkor, amikor életbe lépett a numerus clausus. Ez azt jelentette, hogy a budapesti orvosi kar 400 első éves orvostanhallgató felvételére kért engedélyt, ami akkor annyit jelentett,hogy ez a kar a csonka ország összes első éves keresztény hallgatóját befogadja és emiatt a pozsonyi egyetemnek (Budapesten) nem is lesznek hallgatói (a kolozsvári annyiban előnyös helyzetben volt, hogy sok erdélyi hallgató követte). Ezért Pékár azt az ajánlatot tette a budapesti orvoskari dékánnak, hogy az esetben, ha a budapesti egyetem a felsőbb éves keresztény hallgatóinak egy részét átengedi a pozsonyi egyetem orvosi karának, ő készséggel hozzájárul a 400 első éves budapesti felvételéhez s ahhoz, hogy a pozsonyi orvosi karnak csak 50 első éves hallgatója legyen. A budapesti dékán ezt. meg is Ígérte, azonban a felsőbbéves hallgatók közül senki nem akart a Budapesten tartózkodó pozsonyi orvosi karra átmenni. Minthogy a numerus clausus a szerzett jogot nem érintette, a pozsonyi kar felvette a budapestiről elutasított ún. szerzett jogos hallgatókat, ami egyértelmű volt azzal, hogy a törvény ama követelményének, hogy csak bizonyos aranyszámnak megfelelő izraelita hallgatót vegyen fel, nem felelt meg. Ezért a kart minden oldalról súlyos szemrehányásokkal illették, az ifjúság a törvény árulójának tekintette és Pekárt egyszer meg is verték (Az 1921/22-es tanévben ennek ellenére az orvosi kar 1204 hallgatójából 763 zsidó volt, ami csaknem 64%-nak felel meg a lehetséges 6% helyett.) Itt Budapesten az Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán az első diplomát 1921. július 24-én a Bars vármegyei Sztolár Ernő kapta, az utolsót 1923. július 7-én a szolnoki Szepesi Sándor, és kiadtak még 189 orvosi diplomát. Budapesten lett az Erzsébet egyetem professzora - többek közt - Scipiades Elemér, Tóth Zsigmond, Beck Soma, Zech- meister László. Megalakult 1921.december 21-én az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Szövetsége, amelynek elnökévé gróf Apponyi Albertet választották. Az 1922/23-as tanév nagy eseménye volta negyedik kar, a Sopronban székelő evangélikus hittudományi kar megnyitása. Miután az egyetem Pécsre telepítésében a legnagyobb gondot az orvosi kar jelentette, Heim Pált választották az 1921/22-es tanév rektorává. Munkájában olyan támogatói voltak, mint gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Pécs szabad királyi város vezetősége, élén Nendtvich Andor polgármesterrel, és végül a miniszteri biztosnak kinevezett Pékár Mihály professzor. A Heim-vezette egyetem első tanácsülésének szomorú feladata volt az egyetem nevének megváltoztatása: el kellett hagyni - az utódállamok az antant követelésére - a „Pozsony” szót, így a Pécsre került intézménynek „Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem” lett a neve. Benke József A skótok királynője Az Új Dunántúli Napló július 13-i számában „Margit, a skótok királynője. A brit országrész már most készülődik az eseményre” címen Mészáros György megemlékezést írt abból az alkalomból, hogy Angliában illetve Skóciában nagy előkészületek folynak Skócia védőszentjének, szent Margitnak halála 900. évfordulója alkalmából. Mivel köztudott, hogy Margit Magyarországon, egyes feltevések szerint a „Terra Bri- tannorum”-nak is nevezett mai Mecseknádasd környékén, Réka várában született, szükségesnek tartanám feleleveníteni azt az egyébként szintén általánosan elfogadott tényt, hogy Margit Szent István királyunk unokája volt... (Ezt ugyanis a jelzett cikk írója nem említi.) Nem célom most, hogy részletesen ismertessem azokat a vitákat, amelyek a múlt század óta Skóciai Szent Margit származása körüli problémát feszegetik, azt sem, hogy az a bizonyos okirat Terra Britanno- rumról vagy Terra Bisinnorum- ról beszél-e, de úgy érzem, hogy akkor, amikor körülöttünk minden nép hatalmas szellemi és anyagi erőfeszítéssel igyekszik bizonyítgatni sokszor a mesék ködébé eső történelmüket, helytelen és fájdalmas, hogy az Edinburgh-i várba látogató magyar turisták csodálkozva néznek, amikor az idegenvezető „honfitársuk hajlékában” üdvözli a magyarokat. (De ha csak ez lenne az internacionalista szellemű nevelésünk következménye!!!) Most csak minden tudományos igény nélkül azt kívánom hangoztatni, hogy Margit édesanyja Ágota, Szent István királyunk lánya volt, aki az idemenekült Eduard angol királyfi felesége lett. Az vitán felül áll, hogy Mecseknádasd környékén született, illetve nőtt fel testvéreivel együtt. Innen tértek vissza Angliába 1057 tájékán. Majd Hóditó Vilmos elől menekülve az özvegy édesanya vissza akart térni Magyarországra. A vihar azonban Skócia partjaira vetette őket. Itt került kapcsolatba Malcomes skót királlyal, aki feleségül vette. így lett Margit a skótok térítője. 1206-ban avatta a római egyház szentté. Hivatalosan Skóciai Szent Margit néven ismerjük. Ezzel különböztetjük meg az ugyancsak Árpádházi Margittól, IV. Béla királyunk lányától, aki Magyarországi Szent Margit néven szerepel a világegyházban. (Mi magyarok általában Árpádházi Szent Margitnak mondjuk.) Szeretném hinni, hogy a jubileumi ünneplés során nem feledkeznek meg Skóciai Szent Margit anyai családjáról, az Árpádházról, nagyapjáról, a mi Szent István királyunkról, és talán szülőföldjéről, Mecseknádasd környékéről sem. Dr. Rajczi Péter Dr. Tóth István Újra legálisan tevékenykedik hazánkban a Vitézi Rend Pozsony, Orvosi Kar
