Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-16 / 195. szám

1992. július 16., csütörtök üj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Mátkaság a kockázati tőkével - hozomány nélkül? A vámeljárás új szabályozása Úrrá lenni a forgatagon Lezajlott Pécsett a XXX. Közgazdász Vándorgyűlés, melynek alkalmából a rendezők a találkozó eseményeiről újsá­got is megjelentettek. Ebben ol­vastuk dr. Veress József, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárának nyilatkozatát, melyből a gazdasági fordulat realitásával kapcsolatos véle­ményét idézzük.- Én nem is fordulatról beszél­nék (ezt a szót már annyiszor le­járatták), hanem inkább forga­tagról. A kérdés pedig az, hogy ezen a forgatagon képesek le­szünk-e úrrá lenni. Én úgy gon­dolom, két fontos tényezőre fel­tétlenül koncentrálnunk kell. Egyrészt a monetáris szabályo­zás szakmai színvonalát (a mai realitások talaján) emelnünk kell. Másrészt keresni kell azo­kat a beruházási, befektetési le­hetőségeket és az ezzel kapcso­latos kedvezményeket, amelyek a legteljesebb mértékben piac- konformak, s melyek az infrast­ruktúra területén, valamint a va­lóban piacképes profilokban megnövelik a széles értelemben vett vállalkozások mozgásterét. Csökkenő betétkamatok A Postabank július 20-tól várhatóan 17 százalékról 15 százalékra csökkenti a lakossági betétek kamatait. E lépés érin­teni fogja az egy, két, illetve há­rom hónapos futamidejű Posta­bank-jegyeket, amelyekből fel­tehetőleg újabbakat már nem bocsátanak ki. Expo-tervek Nagykanizsán Feltárják Nagykanizsa város részvételi lehetőségeit a világ- kiállítás megrendezésében. A város vezetése és az érintett szervezetek - IPOSZ, közéleti klub - valószínűnek tartják, hogy 1996-ra elkészül egészen a letenyei határátkelőig az M7-es autópálya, s erre az idő­szakra befejeződik a vasút vil­lamosítása. A világkiállítás programjához kapcsolódva Nagykanizsán vámházakat, vámszabad területeket kell léte­síteni, ezenkívül kamionfogadó motel építését is szükségesnek tartják. Állami pénz a falu turizmusnak Több mint ezer faluból pá­lyázhatnak szeptember 1-jéig állami támogatásra mindazok, akik a falusi-tanyai vendégfo­gadás feltételeit kívánják meg­teremteni. Az állami támogatást korsze­rűsítésre lehet igénybe venni, a költségek 30 százalékáig. (MTI) Korábban már foglalkoztunk a kockázati tőketársaságokkal és a kockázatmérséklő stratégi­ákkal. Az alapelv, hogy tudniil­lik nagy kockázatért elvárható az átlag fölötti nagy haszon, igaz. A kockázati tőkés azonban ennek az „egyenlegnek” az első tagjáért, a nagy kockázatért nem igazán lelkesedik. Elvárja, hogy az állam - cserébe a gaz­dasági struktúra korszerűsítésé­ért, a létesítendő új munkahe­lyekért, a majdan fizetendő te­temes adóért - maga is kockáza­tot vállal az innovációs folya­matokban. A fejlett piacgazdaságú or­szágokban ezért alapítványok, s megpályázható vissza nem térí­tendő támogatási konstrukciók segítik a kockázati tőke műkö­dését. (Emellett jelentős adó- kedvezményeket is élveznek a műszaki és piacfejlesztésben nagy kockázatot vállalók.) Tud­ják ugyanis, hogy e támogatá­sok a rendszer egészét tekintve biztosan megtérülnek. Hazánkban sajnos ez a felis­merés még nem érvényesül: a támogatási rendszerek nem épültek ki, s még az adóked­vezmények sem biztosítottak. Bizonyos eredmények persze felmutathatok, csak ezeket a bü­rokrácia szövevénye jószerével éppen azok elől takarja el, akik a létrehozott intézmények, ala­pok, konstrukciók potenciális ügyfelei. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság például milli­árdos alappal rendelkezik az életképes, piacorientált ötletek, A magyar falvak és városok fejlesztésére és felújítására or­szágos programot hirdet a Hon­foglalás Bt., az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara és a Telepü­lésüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsége. Elsődle­ges céljuk, hogy az ezredfor­duló éveire a falvak és városok képesek legyenek felzárkózni a nyugat-európai települések színvonalához. Óriási mulasztá­sokat kell pótolni, mert hosszú időn át a város- és falufejleszté­sek során a felújítási munkák háttérbe szorultak. Ezeket a hi­ányokat azonban csak az évszá­zados építészeti és környezeti értékek megőrzésével lehet pó­tolni, amelyeket ötvözni kell az találmányok - kamatmentes vagy éppen vissza nem térí­tendő - támogatására. S tény, hogy alapítványok, köztük az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, segítik a műszaki fejlesztést a központi akarat meghatározta területeken, sőt, kockázati tőketársaságok is működnek. Csakhogy mindez nem rendszerben, nem az egész gazdaság érdekeihez, igényei­hez igazítva működik. A magyar kockázati tőketár­saságokkal kapcsolatban „csak” két dolog kérdőjelezhető meg: az, hogy kockázatiak és az, hogy társkaságok. Mert inkább befektetési társaságokként, már sikeres vállalkozásokba állami tőkét pumpálva működnek, mintsem az innovációk, a mű­szaki fejlesztés patrónusaiként. Az alapok, alapítványok forrá­saihoz hozzájutni nehezebb a hétköznpai halandónak, mint az örökmozgót feltalálni. A „for­rásvidéket” megközelíteni kap­csolatok vagy kellő szakérte­lemmel és kapcsolatokkal ren­delkező szaktanácsadó szerve­zetek közvetítésével lehet. Ez önmagában nem is lenne baj, csakhogy így a támogatásra ér­demesek tekintélyes hányada kiesik a „pixisből”, elvész az öt­let- és kezdeményezés-kínálat sokszínűsége, csökken a rend­szer működésének hatékony­sága. Kockázati tőke, s kivált koc­kázati tőkés nem terem minden bokorban. A nagy nemzetközi kockázati tőketársaságok pedig nemigen kívánkoznak olyan te­új minőségi követelményekkel. Ebben a munkában figyelembe kell venni a helyi adottságokat. A kezdeményezők készek arra, hogy országos szinten összefog­ják, szervezzék, menedzseljék a helyi programokat. A falu- és városfelújítás ha­talmas gazdasági és műszaki feladat, egyben üzlet és jelentős gazdasági vállalkozás. A prog­ram megvalósításához szükség van egy tervezői, kutatói, kivite­lezői, banki, intézményi és hát­téripari hálózat kiépítésére, ami százezrek számára teremthet munkaalkalmat. A tervek sze­rint az Ópusztaszeren megren­dezésre kerülő augusztus 20-i országos ünnepségen írják alá a repre, ahol az infrastruktúra, a kormányzati szándékok nem méltányolják a gazdaságot élénkítő megtermékenyítő te­vékenységüket. Pedig a gazda­sági élet minden felelős szerep­lőjének tudnia kell: ahol a tőzsde gyerekcipőben jár; ahol az átlag fölötti kockázat nem kap - legalább adókedvez­ményben kifejezett - elisme­rést; ahol bürokratikus útvesz­tők nehezítik a távlati célok meghatározását; ahol a támoga­tásra hivatott állami szervek in­kább banki, mint rendeltetés- szerű funkciókat látnak el - nos, ott kevés a remény a fejlett országokhoz való felzárkózásra. A tapasztalatok szerint azok­ban az országokban, ahol való­ban működnek kockázati tőke- társaságok, ott az állam szerpe (preferenciákkal, forrásterem­téssel) az induláskor meghatá­rozó volt. Mára azonban átadta helyét e társaságokban a ma­gánbefektetőknek, akik azután újabb és újabb társaságokat hoz­tak és hoznak létre. Nyugat-Eu- rópáéban 10 éve még csak 30 kockázati típusú tőketársaság működött - ma már legalább 300! S az e társaságok által ke­zelt portfolió értéke mintegy 30 milliárd ECU. Nem túlzás: hasonló folya­mat végigvitelének hazánkban is adott a lehetősége. Csak végre fel kellene húznnk a jel­képes futócipőt és a világgazda­ság élmezőnye után erednünk. Késedelem nélkül, mert félő, hogy eltűnnek a szemünk elől. Merth László szándéknyilatkozatot a prog­ramhoz csatlakozók. Ebben a résztvevők vállalják a falvak, városok, történelmi emlékhe­lyek, templomok, műemlékek, utcák, terek, temetők építését, felújítását és a zöld területek fi­atalítását, valamint a háttérgaz­daság megteremtését. Ez év szeptemberében tájértekezlete­ket szerveznek, amelyeken megvitatják a konkrét javasla­tokat. A helyi ipartestületek is részt vesznek ebben a munkában különféle szolgáltatásokkal. A szervezők július 30-ig vár­ják azok jelentkezését, akik csatlakozni kívánnak kezdemé­nyezésükhöz. A vám megfizetése vagy biz­tosítása előtt vámáru nem ad­ható ki hazánkban a jövőben - ezt mondja ki a pénzügyminisz­ter és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok miniszterének együttes rendelete, a vámjog részletes, új szabályainak meg­állapításával és a vámeljárás szabályozásáról szóló korábbi - 1976-os - miniszteri rendelet módosításáról. A vámeljárás szabályozásának rendjéről azért kellett új, közös PM - NGKM rendeletet alkotni, mivel az ed­dig érvényben lévő vámszabá­lyok már elavultak. Egyúttal a gazdálkodó szervezetek fe­gyelmezetlensége, elmaradt vámbefizetései is hozzájárultak ahhoz, hogy az állami költség- vetésnek már az első félévben több mint 100 milliárd forintos hiánya alakult ki. Az együttes miniszteri rende­let a szigorú szabályozás alól alól csak az igazoltan életmentő eszközöknél, gyógyszereknél tesz kivételt, illetve akkor, ha a vámfizetésre kötelezett gazdál­kodó szervezet halasztott vám­fizetésre jogosult. A közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után járó vám és vám­mal együtt fizetendő adók, ille­tékek és díjak együttes össze­géig vámbiztosítékot kell nyúj­„A szomszéd rétje mindig zöldebb” - tartja a népi bölcse­let. Nos, ha a dolog nemcsak a puszta irigység okán van így, hanem még igaz is, megfonto­landó az együttműködés a szomszéddal. Hiszen nem csak ez az egy idézett szólás utal a jószomszédság előnyeire. Né­hány ezek közül: „Tolja a kere­ket, mint a jó szomszéd”. „Szomszéddal jó házat fedni.” „Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál.” Ha ezeken a bölcsességeken elgondolkodunk és igaznak ta­láljuk őket, máris megértettük a franchishe (ejtsd: frencsájz) lé­nyegét. Mert hiszen mit is takar ez a fogalom. Semmi mást, mint megtanulni azt, hogyan kell olyan szép zöld és dús rétet „va­rázsolni” magunknak is, mint amilyen a szomszédnak van. Sokan - és nem is egészen alaptalanul - a kis- és közepes méretű magánvállalkozások csodaszerének tartják ezt. Hi­szen arra tanít, hogyan egyesít­hetjük egy adott szervezet kere­tei között a magunk és mások energiáit, lehetőségeit, törekvé­seit a legsikeresebb működés érdekében. Anélkül, hogy bárkinek is reklámot kívánnék csinálni, a szemléletesség kedvéért meg kell említeni néhány franchise rendszert: Me Donald's, City Grill, IKEA, NOVOTEL, Mes­termalom és sorolható lenne végesteien végig a rendszerek sora idehaza és külföldön, ame­lyiknek mind-mind ugyanaz a lényege. Ha egy hamburgerre, egy bútorra, egy hétvégi bevá­sárlásra szottyan kedvem, biz­tos lehetek abban, hogy ha az il­lető értékesítési lánc bármelyik egységébe térek is be, minde­nütt ugyanolyan a minőség, ugyanolyan módon állítják elő a termékeiket, biztosítják szolgál­tatásaikat. tani. Vámbiztosítékként kész­pénzt, vagy harmadik személy készfizető kezességét fogadják el a vámszervek, A vámbiztosí­ték bármelyik formája egyaránt alkalmazható, de egy vámeljá­rás során csak azonos formában nyújtott vámbiztosítékot fogad­hatnak el a vámhivatalnál. A készpénzben nyújtott vámbizto- sítékkal azonos értékűnek tekin­tik az ilyen címen teljesített át­utalást. A külkereskedelmi áruforga­lomban kezességi nyilatkozatot csak pénzintézettől, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának általá­nos engedélyével rendelkező személytől fogadhatnak el a vámszervek. Az országos pa­rancsnokság általános enge­délyt annak adhat ki, aki üzlet­szerűen foglalkozik nemzetközi szállítmányozással, fuvarozás­sal, vagy vámközvetítéssel, vámtartozása nincs, és valamely pénzintézet felelősséget vállal a készfizető kezességvállalásból keletkező kötelezettségek telje­sítéséért. Nem külkereskedelmi áruforgalomban kezzességi nyi­latkozatot csak olyan jogi sze­mélytől fogadhatnak el, akinek vámtartozása nincs. Kezességi nyilatkozat telefax útján is ad­ható. Mi kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen rendszerben vállakoz­hasson? Mindenekelőtt egy rendszer-gazda, ki hajlandó szőröstől-bőröstől átadni szak­mai tudásának, piacismeretének minden csínját-bínját. Aztán kell egy vállalkozó, akinek mindez tetszik, és bele szeretne ülni a készbe. Ha ez együtt van, nem is kell már más, mint egy kis induló tőke vagy hitel. És hogyan működik a dolog? Szinte magától, hiszen a fran­chise átvevő a saját tevékeny­sége során mindvégig élvezi a franchise átadó és rendszere támogatását. Ezért az indulás anyagi és piaci kockázata jelen­tősen csökkenthető, ami a kezdő vállalkozónak különösen előnyös. Egy üzelt akkor jó, ha a benne résztvevő valamennyi partner jól jár. és a franchise egy ilyen üzleti rendszer: az át­adó jól jár, mert bekaszírozzaa franchise díjat és egyre növek­szik a „hatásköre”; az átvevő is jól jár, mert az induláshoz tá­mogatást kap, csökken a kocká­zata, azonnal a piacon van; és a rendszer minden tagjának együtt is jó, hiszen egy jól mű­ködő rendszer együttes értéke mindenkor nagyobb, mint az egyes egységek értékének ösz- szege. Az egységben lévő erő tehát ezúttal a profitban és a biz­tonságban jelenik meg. Fehér, akinek hűséges, ámbár öreg, csúnya és házsártos fele­sége van, találkozik Feketével, aki egy nagyon szemrevaló, fia­tal lányt vett feleségül.- Meg vagy Te örülve? Eb­ben a korban egy ilyen nőt el­venni feleségül?! Fűvel-fával meg fog csalni!-Tudod komám, én inkább vagyok kisrészvényes egy jó üz­letben, mint tulajdonos egy rosszban. Merth László Uraim! Ezt kell megvárni, amíg beérik! Országos program a települések felújítására Jobb egy jó szomszéd sok rossz atyafinál A franchise

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom