Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-14 / 193. szám
10 üj Dunántúli napló 1992. július 14., kedd Ä) A szerkesztőség postájából Balesetveszélyes gödör tátong hetek óta Pécsett, a Felső-Balokány és a Halász utca kereszteződésében. Az ottlakók szerint senki nem dolgozik jóideje a házalapnak kiásott területen, de védőkorlát sem óvja a gyalogosokat, járműveket. Fotó: Proksza László Már most rettegek. Elhunyt Csonka Béla A DOZSO-ban működő Ra- diesztéziai Klubot nagy veszteség érte május 18-án. Alapító klubtagunk, szeretett klubvezetőnk, Csonka Béla váratlan hirtelenséggel itthagyott bennünket. Két éven át fáradhatatlanul szervezte, vezette a klub életét, mindig szeretettel segített mindenkinek, s ezt olyan szerényen tette, hogy úgy éreztük neki okozott nagyobb örömet az, hogy segíthetett. Az egész klubtagságot nagyon megrendítette ez a veszteség, de már az iránta érzett szerétéiből is tovább kívánjuk működtetni a klubot. Ezentúl is várunk mindenkit, akit érdekel a radiesztézia. Radiesztézia Klub tagsága Segítettek az autósok Komlóról, Czukor Zsuzsanna tanítónőtől - tíz 3. osztályos tanítványa aláírásával - kapta szerkesztőségünk a következő sorokat: Május 22-én délután tanítványaimmal Pécsett jártunk a Gyermekkórházban, ahol egy beteg osztálytársunkat látogattuk meg. Hazafelé jövet hirtelen eleredt az eső és már majdnem bőrig áztunk, amikor megállt két autó. Elvittek bennünket a buszpályaudvarra, ahonnan már szerencsésen hazaérkeztünk Komlóra. A gépkocsik rendszáma: KO-4562 és PT-6953. A gyerekek jó példát láthattak e cselekedettel az emberi jóságra és segítőkészségre. Felajánlás Keresek olyan falut, ahol az emberek önmagukért és a közösségért tenni akarnak. Felajánlok - saját készítésű - 54 darab járdalapot, szabványközeli méretben és 34 darab járda- szegély idomot. Felajánlásomat térítésmentesen, hazaszeretetből teszem. Neumayer József Szabadszentkirály Zöldfa u. 5. INGYENES TANÁCSADÁS. Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, 11.-14 óráig a DOZSO-ban (Pécs, Felsővám- ház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás „Ne búsuljon a ló!” címmel írás jelent meg az Új DN-ben Schöffer Jenő tollából. Régen olvastam ilyen érdekes, a lovasélet nehézségeit felvető cikket. A „nem vagyunk lovasnemzet” közcím sajnos igaz valóság. Az „újgazdagok vétke” az a probléma, ami a válasz megírására ambicionált. Az én meglátásom szerint azonban ez a dolog csupán a jéghegy csúcsa. Az újgazdagok a társadalom számára mindig érdekesek, ezért az emberek jobban odafigyelnek, ha üzleti életük lótartással is kapcsolatos. A „vétek” az írás szerint a lovak mellé alkalmazott szakképzet- len lóápolő gárda lenne. Szakképzett lótenyésztő, lovász, viszont alig akad, és ha véletlenül egy előtűnik, fehér holló lesz a sok szakképzetlen között. Pedig a szakképzetlenek és gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyéis biztosan szívesen képeznék magukat, ha lenne rá mód. Lehetőség azonban alig van és elvárások sincsenek olyan vonatkozásban, hogy egy induló lovasiskola egyáltalán szakembereket alkalmazzon. Hogyan jutottunk ide? A választ Dr. Ocsag Imre: Voltizsá- lás című könyvében (a 15. oldalon) találtam meg. Idézem: „A kapitalista országokban a lovassport katonai szervezetét civillé tették, és ott folytatta munkáját, ahol mint katona abahagyta.” A munka legfontosabb része pedig a szakemberképzés, annak hiányában mi itt csak a nehézségek további halmozódásával számolhatunk. Németországban, Ausztriában a lovasok szigorú szakmai vizsgát tesznek (mint például nálunk, a vadászok), akár amatőr, akár hivatásos szinten vészben. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30-17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg a bélyeggyűjtési felvilágosítást a Nevelési Központban tartja 14.30-15.30-ig. nek részt a lovaséletben. Ennek a lovasvizsgának három fokozata van, 8-9 év alatt lehet a harmadik fokozatot elérni, ezután lehet lovaglótanári (és nem lovasedzői) vizsgára készülni. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy Magyarországon a háború előtt Orkénytáborban volt lovaglótanár-képzés. Később világhírűvé lett szakembereket képeztek itt ki. Közülük a leghíresebb az USA-ban élő Némethy Bertalan forradalmasította az amerikai lovaglóstílust, de a Los Angeles-i olimpia óta a németek is az ő módszereit követik. Az új „Örkény” a Kaposvári Lovas Akadémia lesz, nemzeti kultúránk - úgy gondolom - jelentős részének, a lovaséletnek alakulása az ottani szakemberek kezében van. Péter József, Pécs Már most rettegek, pedig még be sem fejezték a Ka- zinczy-Király utca sarkán lévő „Török kút” építését, hogy a kihívóan szép eozin csúcsokat hamar letördelik vandalizmusban nem szűkölködő városunk duhajkedvű, erős emberei. Lassacskán az újkori torzók városa lesz a történelmi belváros. Nem mondom ebben is lehet valami idegenforgalmi vonzerő, csak éppenséggel negatív előjellel. Gondoljuk csak a letört orrú Ady-szoborra, az elcsent ecsetű Csontváryra, a Jókai téren elrondított kútra, a Pálosok temploma előtti levert zománcú Vasarely-képre, a begyűjtögetett öntöttvas szemetes kosarakra a Capri cukrászda környékén, a Király utcai öntöttvas cégérről sok éve „elreptetett” angyalkára, a frissen festett falfelületeket festékszórókkal éktelenített otromba feliratokra, a teleragasztott villanyA cigaretta füstkarikájához hasonló vízszintes gyűrűalakú légörvény egy bizonyos fejlődési szakaszon túl, több száz méterről leereszkedik a talaj szintjére. A földfelszín közelében széttágul, eközben a növényzetet a talajra dönti, és a forgás irányába sodorja. Attól függően, hogy milyen energiája van az örvénygyűrűnek a „letaposott” terület kisebb, vagy nagyobb átmérőjű. Végül az energiáját elvesztve, az áramlás megszűnik. Az örvényben elektromos folyamatok is felléphetnek, például, ha a felragadott porszemek, vagy a tengeri só szemcséi egymáshoz ütközve, dörzsölőzve villamos töltést kapnak. Innen ered a fényeffektus látványa. Az örvények adott körülmények között több részre szakadhatnak és többszörös gyűrűket hozhatnak ELNÉZÉST KÉRT A BOLTVEZETŐ. Az Új DN június 30-i számában megjelent „Udvariatlan, gyanúsító pénztáros” című panaszos levelemmel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az üzlet vezetője megkeresett, még a megjelenés oszlopokra. Nem is folytatatom. Valaki tréfásan megjegyezte a Színház-téri szökőkutat látva, hogy ez lesz a belváros fürdőszobája, amely mosdásra, lubickolásra, és tán még bidének is alkalmas lehet alkalomadtán ... Száz szónak is egy a vége: most már valóra kell váltani azt az „ígéretet”, hogy a rend őrei sétáljanak az utcán nappal is, éjjel is, mint ahogy Európa kisebb, nagyobb városaiban is teszik, nem feltétlenül bűnüldözési mumusként. Felvilágosítást, tanácsot ad, eligazít, figyelmeztet és főleg jelen van. Azt hiszem nemcsak rokonszenves gondolat ez, hanem egyre hangosabban megfogalmazódó társadalmi igény. Ha ez így lesz, remélem, hogy igen, akkor büszkék lehetünk patinás városunkra, a szépség, a rend, a tisztaság okából is. Dr. Hegedűs Sándor létre. Terence Meadel angol tudós a forgószelek, a tornádók szakembere harminc éve foglalkozik a rejtélyes örgödgyű- rűkkel, amelyek a Brit-szigeteken, Kanadában és Ausztráliában fordultak elő. 1918 óta 303 leírás áll rendelkezésre, munkatársaival megállapította, hogy kevéssé vizsgált légköri folyamatokra derült fény. Elgondolkodtató viszont a háromszög alakú jelek megjelenése, amelyekre eddig nem volt példa. Földes Attila álláspontját követve üzenet lehetne a Thill amerikai házaspár által közvetített Mars jelnek, amely szerint a Marson található négy kialudt vulkán egyenlőszárú háromszöget alkot és 160 millió évvel előtti üzenet a Föld lakóknak arról, hogy az ufonauták számára a létezés lehetősége megszűnt a Marson. napján otthonomban és sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, amit alkalmazottja megengedett magának. Elnézésemet kérte a sajnálatos eset miatt és ezzel az ügyet - kölcsönös jóindulatunkat kifejezve - lezártuk. Bencze Kálmán, Pécs Szakemberképzés a lótenyésztésben Ufók az Ml-esen? Jogi tanácsadó Kiss T.-né a feleló's őrzés mibenléte iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk előírása szerint aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult, vagy köteles volt, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgát át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. A felelős őrző köteles a dolog meglévő hasznait kiadni és az elfogyasztott, vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az őrzésből folyó igényei beszámításával - megtéríteni. Balogh G. kérdezi, hogy a volt szövetkezeti tagot mikor illeti meg vételi jog? Az 1992. évi L. törvénnyel módosított II. törvény 13. §-a értelmében vételi jog illeti meg - a helyileg kialakult áron aJ a szövetkezeti szakcsoport tagját, a legalább öt éve használatában álló földre; b./ a haszonbérlőt a legalább öt éve használatában álló földre, valamint c7 a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja, amennyiben tulajdonszerzési szándékát a szövetkezet felhívásától számított egy hónapon belül bejelenti. Ä kárpótlásra jogosult a vételárat, az őt megillető kárpótlási jeggyel is kiegyenlítheti. A szövetkezet az így megszerzett kárpótlási jegeket a Kpt. 7. § l\l bekezdésében foglaltak szerint felhasználhatja. Kovács Z. kérdezi, hogy mi lesz a munkakönyvvel és azt a munkáltató kiadja-e és kinek? Az új Munka Törvény- könyve nem írja elő a munkakönyvvel történő alkalmazást. Ezért olvasónk kérdése praktikus. A 103/1992./VI. 26./ Korm. sz. rendelet 2. § 121 bekezdése szerint a munkáltató az 1992. július 1-én munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban) állók részére köteles a munkakönyvüket kiadni és egyidejűleg arról tájékoztatni az érintetteket, hogy munkakönyvük az abban bejegyzett munkaviszony tekintetében továbbra is igazolásul szolgál. Ha a munkavállalónak a munkakönyv nem adható át, vagy azt a munkavállaló nem veszi át, a munkáltató egy évig köteles azt megőrizni. Azt a munkakönyvét, amelyet a munkavállaló egy évig nem vett át, meg kell semmisíteni. A munkakönyvét tehát a dolgozónak jól felfogott érdeke átvenni és megőrizni, az adatok, a munkaviszony igazolások végett. Ezeket a későbbiek során nehezen tudja pótolni, s ha megsemmisítik, akkor nem biztos, hogy a benne lévő adatok pótolhatók. Több olvasónk, így K. L., D. N. is a végkielégítés új szabályai iránt érdeklődik. Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) a 95. §-ában rendelkezik a végkielégítésről. E szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A fentiektől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. A végkielégítés mértéke: a./ legalább három év esetén - egyhavi; b./ legalább öt év esetén - kéthavi; cJ legalább tíz év esetén - háromhavi; d./ legalább tizenöt év esetén négyhavi; e./ legalább húsz év esetén - öthavi; f./ legalább huszonöt év esetén - hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés fentiekben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a fentiekben meghatározott módon, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. T.Károlyné a közeljövőbe akar nyugdíjba menni. Azt kérdezi, hogy mikor és ki, jogosult a szakmunkáskedvezményre. Az 1975. évi II. törvény 45. §-a szerint a szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazást közvetlenül megelőző EGY ÉVEN át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szak- képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkásként dolgozott. Ezt a rendelkezést arra a szakmunkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkásbizonyítványa, vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. A szakmunkáskedvezmény alkalmazása szempontjából a szakmunkástanuló időt szak- képzettségének megfelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni. Ugyancsak szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a katonai szolgálatban töltött időt, ha az igénylő ezt megelőzően és követően harminc napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben eltöltött idő is, ha az igénylő e munkakörben a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irányította.
