Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-13 / 192. szám

1992. július 13., hétfő üj Dunántúli napló 7 Ki érti ezt?! Keserű mandulák Augusztus 1-jétől Drágább lesz az áram és a földgáz Papi szeminárium Ungváron (MTI-Panoráma) Ünnepi szentmise keretében rakták le, illetve szentelték fel Ungváron a görög katolikus papi szeminá­rium alapkövét. . 1949-ig, vagyis a görög kato­likus egyházat ért súlyos tragé­diáig, Kárpátalján működött a Hittudományi Főiskola, amely tulajdonképpen az első felső­fokú tanintézet volt e vidéken, és sok kiváló személyiség került ki falai közül. Az egyház betiltásával azon­ban a-Főiskolát is bezárták, ta­nárainak egy részét bebörtönöz­ték, mások külföldre menekül­tek. Ezt követően több mint négy évtizeden át illegálisan folyt a papképzés és tavaly is­mét megnyílt a szeminárium. A megfelelő helyiségek hiánya azonban nagyon megnehezíti munkáját. E probléma orvoslásaként kezdik most el Ungvár peremén az új objektum építését, amely főként külföldi és hazai adomá­nyokból létesül. Ugyancsak alapkőletétel volt az egyik Nagyszőlős környéki kisközségben is, ahol viszont három egyházközség, a római, a görögkatolikus és a református fogott össze, hogy ökumenikus templomot építsen. Az ilyen összefogás példája ma még egyedülálló Kárpátalján. Környezetvédők a MO északi szakasza ellen A környezetvédők a kör­nyékbeli lakosság támogatá­sával azt szeretnék elérni, hogy az MO autópálya M3 és az Ml, M7 autópályák közötti 2000 utánra tervezett szaka­szát ne építsék meg. A Ma­gyar Környezetvédelmi Egye­sület hangsúlyozza, ez a sza­kasz a budai tájvédelmi körze­ten haladna át, és veszélyez­tetné a természetvédelmi érté­keket. A csak nagy költséggel kivitelezhető szakasz a kör­nyezetvédők szerint alig csökkentené az Ml, M7 és az M3 autópálya között az út hosszát. Az 1993-1994-re el­készülő Ml, M7 és M3 közötti déli MO részhez képes ez az északi összeköttetés csak 6-10 kilométert spórolna meg az autósoknak. Megépítése vi­szont természetvédelmi és la­kossági érdekeket sértene. A környezetvédők a mun­kák további ütemezése előtt környezetvédelmi hatásta­nulmány elkészítésére tarta­nak igényt. Jimmy - így szólítja Zvomik Antal vászonkalapos munkatár­sát - a fejéhez kap:- A málomi parkerdőbe?- Oda - bólint Zvomik -, mégpedig a jövő héten. Jimmy azonban már hátat is fordít, gyors léptekkel siet a ko­csi felé, tettetett felháborodás­sal, rekedt hangon szól vissza:- Nem megyünk! Jimmy tudja, miért mérges. Meg sem lehetne mondani, há­nyadszor és hányadik helyre mennek vissza, éppen hogy be­fejezve egy munkát. Hónap­számjárják a mecseki parkerdőt - fenntartásáról a pécsi önkor­mányzat városfejlesztési is üzemeltetési irodája gondosko­dik -javítják az esőbeállókat, a padokat, a tornapályákat, min­dent, amit azért raktak ki, építet­tek meg az erdőkben, hogy azok megfeleljenek közjóléti funkció­juknak. Azaz: kikapcsolódást, felüdülést, pihenést biztosítsa­nak az erre járóknak. A pohárba az utolsó cseppet egy pihenő csorgatta. Itt van közel, sűrűn látogatott, lakott részen, a camping és az állatkert között. Fel kellett újítani a va­lamikor a századelőn készült építményt. Zvomik Antalék visszarakták a termésköveket, pótolták újakkal a pad deszká­zatát, mi több: Zvornik a táblát is újravéste, magaköszörűlte szerszámmal, majd minden nap kijárt locsolni a betont. Hu­szonnégy óra sem telt el, már valaki kemény eszközzel meg­rongálta a táblát...- Ki érti ezt... - panaszkodik most. Szinte futva megy előttem, mutatni a rongálások nyomait, szétszórva a Mecsek kiránduló- helyein. Eger-völgy. A vécének lever­ték a tetőszerkezetét, az ajtókat leszaggatták, szétszedték, majd a fából készült billenő szemét­tartókkal együtt lejjebb cipel­ték, az egészet elégették. Ha­sonló sorsa jutottak az asztal- pad-gamitúrák is. Itt a tó zsilipje. Hosszú palló­kat építettek be - ezeket rögvest ellopták.- Most darabokra vágtam a vaskos deszkákat - mondja Zvornik Antal -, mindegyiket külön-külön négy csavarra rög­zítettem, így talán nem kell a polgárnak... Eger-tető. A csaknem húsz éve készült esőbeálló helyett újat csináltak.- Még meg sem száradt rajta a festék, szétszedték, elégették! Itt megcsípték a rongálókat: tizenéves suhancok, bírósági ügy lett belőle elmarasztaló íté­lettel, azóta ezek az ifjak szabá­lyos bosszúhadjáratot indítot­tak, s mindenkinek kárt okoz­nak, akiknek véleményük sze­rint köze volt „sérelmükhöz”. De mehetünk ifjabb korosztá­lyokig is. A Mandulást sűrűn lá­togatják általános iskolai osz­tályok. Van itt egy ivókút. Egy ízben a gyerekek gátat építettek, folyt el a víz, pancsoltak benne - mellettük néhány méterre bé­késen beszélgetett a három pe­dagógus ... Vasas, parkerdő. Szétverték az esőházat, az itt lévő készen­léti házat állandóan feltörik. Nincs ebben semmi.- Csak néhány szerszám - mondja Zvomik -, de ezeket nem lopják el. Azzal dolgozni kell... Mandulás, tornapálya. Ti­zennégy tábla volt itt a szerek mellett: milyen gyakorlatokat lehet csinálni. Ma már csak egy van. Ezek pótlására már való­színűleg nem lesz pénz, a tor­napályát még felújítják.- Szemmel láthatóan egy tár­saság végigment a pályán, s mindent letarolt. Egy-egy ilyen mondat után Zvomik Antal kezét széttárva mindig megkérdezi:- Érti ezt!? Sóshegyi kilátó. Alig pár éve lett készen. Rövid idő múlva a Zvomik-féle brigád napokig mosta festékoldóval „azokat a hülye feliratokat”.-Nem merünk már sehova kitenni rönkpadokat, mert rög­vest megjelenik egy autó, szét­szedik, felpakolják, hazaviszik. Hogy a kertben, ugye, a gon­dos gazda képét jelenítse meg... Két éve helyeztek el a me­cseki turistautakon 144, fatör­zsekből ferdén kifűrészelt táb­lákra írt útjelzőt. Közel 100 már eltűnt.- Ezeket pótolni fogjuk. Nem lehet magukra hagyni a Mecse­ken sétálókat. Tíz nagyméretű térképet is kiraktak. Kettő még megvan. Menjünk vissza Mandulásba. Okkal nevezték el így - csak hát hol van már az a sok keserű- mandula-fa?- Elmentem messzebb, pa- pírstanecliba gyűjtöttem egy csomó mandulát, a magokat itt vetettem el, lehetőleg dugott he­lyeken. Meg is eredt jó pár, nőt­tek szépen, öntözgettem őket. Mígnem akkorák lettek, hogy alkalmassá váltak nyársnak ... Habozás nélkül le is vágták a fi­atal fákat! Azt mondja Zvomik Antal: márpedig folytatni fogja ezt a mandulaültetést. A hely elneve­zése jövőbeni magyarázata kedvéért is.- De mondja meg - fordul hozzám -, hogy ne vágják ki mindig a cseperedő fákat, hova dugjam a magokat? Mészáros A. Augusztus elsejétől emelke­dik a földgáz és a villany ára. A villamosenergia ára átlagosan 24 százalékkal, a háztartási föl­dgázé pedig 15 százalékkal nő. A kormányzat a nehéz hely­zetben levő családok terheit megpróbálja kompenzálni, ezért úgynevezett szociális indítta­tású tömbtarifa rendszert vezet be. Eszerint a nappali villamos­energia díja évi 600 kWh-ig, az éjszakaié pedig 2400 kWh-ig nem változik. Ennél magasabb fogyasztásnál a nappal használt áram ára a jelenlegi 3,70 forint­ról 5,30-ra, az éjszaka használté pedig 1,90 forintról 2,70-re emelkedik. A számítások szerint ez az alacsonyan gépesített háztartá­soknál körülbelül havi 80, a kö­zepesen gépesítetteknél 240 fo­rint többletet jelent. A földgáz ára a köbméteren­kénti 7,80-ról 9 forintra emel­kedik, ami például egy 67 négyzetméteres alapterületű la­kásra vetítve havi 175 forint többletkiadás. A termelői szfé­rában a villamosenergia ára nem változik, a földgázé vi­szont 2,7 százalékkal nő. Az Állami Bankfelügyelet újabb döntéseket hozott azt kö­vetően, hogy az Általános Vál­lalkozási Bank Rt. és az Ybl Bank bejelentette fizetésképte­lenségét. A döntésről Botos Ka­talin, a Bankfelügyelet elnöke elmondta: a Bankfelügyelet fel­függesztette az Ybl Bank tevé­kenységét az év végéig, az Álta­lános Vállalkozási Bank és a gyomaendrődi Vállalkozói Ta­karékszövetkezet tevékenységét július 27-ig. Egyben kezdemé­nyezi az Ybl Bank vezérigazga­Az Állami Vagyonügynök­ség idén ellenőrizte három, a kereskedelem-vendéglátás terü­letén működő vállalat privatizá­cióját, amely még a spontán privatizáció korszakában kez­dődött. A tapasztalatokkal kap­csolatban Sándor István, az ÁSZ alelnöke elmondta: szük­séges lenne a privatizációban az állami ellenőrzést rendszeressé tenni, ám ennek módja még nincs kidolgozva, maga az ÁSZ sem tudja követni az eseménye­A többlet-kiadások főként a gyerekes családok helyzetét nehezíti. Ezért a kormányzat azt tervezi, hogy az egy és két­gyermekes családoknál gyer­mekenként 200 forinttal emeli a családi pótlékot. (Az energia- takarékos megoldások támoga­tására létrejött Hére Alapít­vány ezt az összeget a három vagy ennél több gyerekes csa­ládoknál gyermekenként plusz száz forint értékű juttatással egészíti ki - energiatakarékos égők formájában). Az áremelések indokaként Bakay Árpád, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium ál­lamtitkárhelyettese egyebek között a tavalyi 35 százalékos inflációt, a termelői költségek­nél még mindig alacsonyabb fogyasztói árakat és - a nagy fogyasztók esetében - az ész­szerűbb, takarékosabb energia­felhasználás ösztönzését emlí­tette. Az emeléssel az energiaipar működőképessége biztosítható ugyan, de fejlesztésére nem nyújt fedezetet - így a későb­biekben sajnos további áreme­lésekkel is kell számolnunk. (FEB) tójának felmentését. Mindhá­rom pénzintézet július 27-ig a Magyar Nemzeti Banknál elkü­lönített bankszámlán keresztül tehet eleget az állami garanciá­val fedezett lakossági takarék- betétek vagy ezzel azonos elbí­rálás alá eső betétek visszafize­tésének. A fenti számlák segítségével a bankok az esedékes munkabé­rösszegeket is kifizetik a szám­latulajdonosoknak, ha azok szükséges fedezettel rendelkez­nek. két. Az ellenőrzött három ügy­let együttesen öt milliárd forint értékű vagyoni tranzakcióból az államnak eddig egyetlen fillér bevétele nem származott. A büntetőjogi felelősségrevonás mindhárom ügyben elkerülhe­tetlen, az ÁSZ ennek érdekében a Legfőbb Ügyészséghez for­dul. A cégek megsértették a tranzakciók során az adózás szabályait is.Az ÁSZ felkéri a pénzügyminisztert, hogy ren­deljen el adóvizsgálatot. Fizetésképtelen bankok Ellenőrzik a privatizációt Mikor és mennyi jár a gabonáért? Nemcsak aratni - vetni is kell az idén A Gabonbatermelők Országos Vá­lasztmánya szerint idén az aratás csak növeli a termelők gondjait. A várható idei kalászos gabonaterméssel és az ehhez fűződő felvásárlási árakkal kapcsolatban a szervezet - a Gabona­tanács termelői érdekcsoportja - kép­viselői eddig hiába kezdeményeztek több alkalommal is megbeszélést. A feldolgozók és kereskedők érdekcso­portjával, az elől minden esetben el­zárkóztak illetve kitértek. Sokan azt hangoztatják, hogy a tavalyinál várha­tóan csaknem a felével kevesebb bú­zatermés is bőven elegendő. Az ilyen nyilatkozatok csak arra szolgálnak, hogy a termelők alacsony áron adják el terményeiket, például az étkezési búza tonnáját 6500 forintért - hangoz­tatják az érdekvédők. Meg kell je­gyezni, hogy az 1992. decemberi tőzsdei ár meghaladja a tonnánkénti 8000 forintot. A feldolgozók és keres­kedők lényegében alacsony áron kí­vánják megvásárolni a búzát és ennek az árnak egy részét is szeptemberben, illetve decemberben, vagy még ké­sőbb kívánják kifizetni. Ezzel a súlyos helyzetben lévő, pénztelen, 25—35 százalékos kamatú hitellel gazdálkodó termelőket rá­kényszerítik arra, hogy a feldolgozók és kereskedők pénzügyi gondjait is részben magukra vállalják és lénye­gében ellenszolgáltatás nélküli hitelt nyújtsanak nekik. A termelőknek ezt a kihasználását, a kiszolgáltatottságuk­kal való visszaélést a kormány nem csak tűri, hanem késedelmes intézke­déseivel, halogató magatartásával a felvásárlók és a feldolgozók kezére játszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy amikor a gabona értékesítése kritikussá vált, a termelők magukra maradtak, a „partnerek” el­zárkóztak a közös teherviseléstől és több száz millió forintos nyereséget könyveltek el. Félő, hogy most is ez következik be. A termelők, valamint a kereskedők között a már kialakult kié­lezett alkuhelyzet lényegében annak következménye, hogy a tavalyinál várhatóan mintegy 2,5-2,7 millió ton­nával kevesebb búzatermés várható és a termelők ráfordításai, költségei sem térülnek meg időben. Sok gazdaság nem tud szeptembe- rig-októberig kitartani, amíg a búza teljes árához hozzá jut. Egyre több hi­tel is esedékessé válik. Várható, hogy az eddig csődbejutott és felszámolás alatt álló tsz-ek száma megduplázó­dik. Nem lesznek anyagi eszközeik az őszi vetési, betakarítási munkákhoz, újabb segítség nélkül a kárpótlásra ki­jelölt földterületeket sem tudják mű­velni. Elejét kell annak venni sürgős kormányintézkedésekkel, hogy őszre ne következzenek be visszafordítha­tatlan szétzüllési folyamatok a magyar mezőgazdaságban. A Választmány reméli, hogy a kormányzat végre cselekszik a terme­lők érdekében. Lehetővé teszi az idei esztendő megnyugtató lefolyását és a jövő évre gondolva meghirdeti a búza garantált árát. A Gabona Termékta­nács tekintse át a termelés és értékesí­tés helyzetét,saját működésének ta­pasztalatait és vonja le a megfelelő következtetéseket. Javasolja, hogy a sütőipar képviselői helyet kaphassa­nak a Gabona Tanácsban. Egyúttal felhívja a termelők figyelmét, hogy mindazok, akik nem kényszerültek alacsony áron értékesítési szerződést kötni, - vagy pénzügyi helyzetük le­hetővé teszi: számoljanak azzal, mely szerint az aratás utáni későbbi idő­szakban, az őszi hónapokban nagyobb eséllyel számíthatnak kedvezőbb ér­tékesítési ár elérésére. A búzatermés visszaesése és ebből fakadóan az érté­kesítési árbevétel csökkenése orszá­gosan el fogja érni a 15-17 milliárd Ft-ot. Ilyen súlyos helyzetben rendkí­vüli jelentősége van a búzatermelők számára, hogy reális áron értékesítsék a gabonát és ne hónapok múlva kapják azt kézhez. (MTI-Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom