Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-13 / 192. szám
1992. július 13., hétfő üj Dunántúli napló 5 Tiltakozás a megyervárosi kesztyűgyár ellen Feltételes demonstrációról határoztak az újabb lakossági fórumon Még az épület alapozása idején Pécs Város jegyzője további vizsgálatok - mint például környezetvédelmi - lefolytatásáig felfüggesztette az OK Magyar Kesztyűgyártó és Kereskedelmi Közös Vállalat által Megyervá- ros szélén, alig tíz-húsz méterekre a lakótelep mellett - az önkormányzattól ingyen kapott telken - létesülő kesztyűgyár építkezését. Ennek ellenére az üzemcsarnok oszlopai is állnak már. Igaz, a múlt hét csütörtökjétől a kivitelezés is. S mindenekfölött „áll a bál” továbbra is a kesztyűgyár körül. Az érintett lakosság továbbra is tiltakozik ellene, ugyanakkor rengeteg körülötte az egymásnak ellentmondó nyilatkozat, feltételezés. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén például a terület önkormányzati képviselője senki által nem cáfoltán mondta, hogy a testület akkor döntött az ingatlan eladásáról, amikor a vevőként szereplő cég még nem is volt bejegyezve a cégbíróságon. Az érintett lakosság pedig olyan információkkal is bír, hogy megoldatlan a kesztyűgyár erősen környezetszennyező hulladékának tárolása, elszállítása és a gyár fűtését - újabb verzióként - pakura égetésével kívánnák megoldani. Ez pedig aligha felelhet meg a közgyűlés által jóváhagyott szerződésben szereplő „környezetkímélő ipari tevékenység” fogalmának. Ha ez igaznak bizonyul, gyalázatos következményekkel jár a környék lakossága számára. Többek között ezekről is szó volt tegnap este az építési terület előtt tartott lakossági fórumon, amelyen mintegy 70-en- 80-an vettek részt. Megfogalmazták azt a nyomatékos óhajukat, hogy tiltakozásukat végre vegye komolyan az önkormányzat. Kinyilvánították, hogy semmi kifogásuk a kesztyűgyár létesítése ellen, ha az a lakóterülettől legalább 200 méterrel távolabb épülne fel és valóban nem környzetszennyező technológiájú lenne. Ebben most állítólag bizonyítékokon alapuló erős kétségeik vannak. Szabálytalannak tartják az adás-vétel, valamint a beruházás kivitelezésének számos elemét, törvénysértőnek az általános rendezési terv erre a célra történt módosítását, a lakosság előzetes megkérdezésének elmulasztását. Arról határoztak, ha hétfőn folytatódik az építkezés, csütörtökön, vagy pénteken csendes demonstrációval felvonulnak a városháza elé és levelüket, petíciójukat átadják a polgármesternek. A petícióban az építkezés azonnali leállítását, az Általános Rendezési Terv módosításának azonnali felülvizsgálatát és a döntés hatályon kívül helyezését, az adásvételi szerződés megtámadását, az előkészítésének vizsgálatát és a vétkesek felelősségre vonását, a kesztyűgyár áthelyezését, a környezetben okozott károk azonnali helyreállítását követelik. D. I. Másfél évszázadnyi mezőgazdaság története makettekben Helyére került a torony csúcsdísze Fotó: Kóródi Gábor A toronyra felkerült a templomcsillag Páncza Ernő, a makettek készítője Patkolásra váró ló, Jan- csi-bak, répavágó, gőzgép, vasgereben, vízhordó lány, pofás ökrösfogat, különböző kapák, ásók sorakoznak a nagyhajmá- siak nemrég felújított, impozánssá szépült kultúrházának fehér terítővei takart asztalán. A külön-külön is remekelő, 225 darabos makett-csokor méretaránya megközelítőleg 1:15. Megközelítőleg, mert készítője, a 76 éves Páncza Ernő valamennyit emlékezetből, ösztönös arányérzékében bízva alkotta. A Magyarországon, s talán Európa szerte is egyedülálló makett-kollekció hazánk mező- gazdaságának történetét kíséri végig, az 1800-as évek végétől csaknem napjainkig. A kiállítás darabjai meghökkentően életszernek, megkapóan valóságosak, némelyik „működik” is, szinte a legördülő izzadság- cseppeket is látjuk a rokkán fonó parasztasszony homlokán. Tizenhét év munkája. Az alsószeri születésű Páncza Ernő kovácsinasként kezdte, gazdálkodóként folytatta életét, majd nyugdíjazásakor kezdte „gyártani” a dolgos éveit végigkísérő gépek, szerszámok kicsike másait.- Ott volt a disznó, a kacsa, a sok munka, ezért eleinte sokat veszekedtem vele, mert ő csak a makettekkel törődött - mondja a felesége. —Aztán amikor elkészült a gőzgép, meglepődtem, hogy is tudta ezt megcsinálni .. Vasból, lemezekből, a darabok sokszor hónapokig készültek. Ernő bácsi csendesen jegyzi meg, máig sajnos semmiféle kitüntetés, hivatalos elismerés nem méltányolta munkáját. Pedig a kiállítások mellett számos dél-dunántúli iskolában segíti a városi csemeték oktatását, diafilm is készült róla. Otthon dobozokban állnak a darabok, a hetedik ikszen túl az állandó „költöztetés” is egyre nagyobb gond. Az idős házaspár eladná, ha biztos helyen, gondos kezekben tudhatná. A hamarosan a nagyhajmási művelődési ház élére álló Rózsavölgyi Miklós egy dombóvári kiállításon talált a gyűjteményre, majd a hajmási polgármester kedvező fogadtatására. így készült el a kiállítás július 12-ére, amelynek sajnos a mezőgazdaság aggasztó jelene ad különös aktualitást. Tröszt É. Az ez évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jövőre már nem lesz szükség bérszabályozásra - állapítják meg a Pénzügyminisztérium szakértői. Az idén még ezzel a feltételei szüntették meg a bérszabályozást, hogy ha nem várt folyamatok alakulnának ki, a mechaÜnnep a kertvárosi reformátusoknál Ritka, hogy épülő templomban tartsanak istentisztelet, hiszen ritka a templomépítés. A szószék ácsolt deszkapallóra terített szőnyeg: az ablakokon ki-be jár a szél. Tegnap délelőtt Pécsett, a kertvárosi református egyház- község ünnepelt. A Tillai Ernő tervezte, 1989 októberében megkezdett református templom építése új fejezetéhez érkezett: az építők, a Bilonka István bádogos brigádja által készített, szépívű vörösréz toronydísz a helyére került. A reformátusok a reformáció óta templomaikra nyolcágú csillagot tesznek. A kertvárosi templomtoronyra a térbeli megoldás miatt, hogy minden irányból jól lássák, 23 ágú csillag került. Az istentisztelet alkalmat adott arra, hogy Szénási János lelkipásztor szóljon a múltról és a jelenről is. Örömmel köszöntötte a gyülekezet tagjai között Zeles Benjámint és feleségét, házasságuk 50-dik évfordulója alkalmával, majd a gyülekezet életéből merített, néhány fontosabb állomást említve meg. A Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Tóth Károlynak a kezdeményezésére, 1984 július 8-án alakult meg a Kertvárost, Málomot, Nagyárpádot és Postavölgyet magába foglaló egyházközség. ( Felismerve a tényt: a Dráva mentét, Ormánság környékét elhagyó, a városba költözött hívőknek is szükségük van templomra és pásztorra.) Az egyháztörténeti jelentőségű munka kezdetén, szervező lelkész és hat munkatársa segítségével meginduló gyülekezet szervezés eredménye: ma 1086 egyháztagot számlálnak. A templomépítés jó ütemben halad. Eddig hozzávetőlegesen 14 millió forintnyi értéket építettek be a templomba: ősszel isten házának téliesitése lesz soron, az ablakok, ajtók feltétele, a belső munkálatok. Több hazai gyülekezet mellett a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS, valamint a svájci Bal- gach testvértelepülés gyülekezete küldte a legtöbb pénzt, valamint a holland és németországi egyházközségek. A templomcsillag ágaiba gyermekversek és rajzok kerültek, az alatta lévő almába pedig az alapítólevél. Melyben ott áll: „A magyarországi reformáció ősi földjén, a Sztárai Mihály fundálta gyülekezetek utódaként hajt új sarjai a századelei pécsi református egyházközség ... Kozma F. Nincs szükség jövőre bérszabályozásra Pályázat kiállításra Tizenötödik alkalommal rendezik meg jövőre az országos amatőr-és képzőművészeti kiállítást. A pályázaton mindenki részt vehet, aki nem tagja a Magyar Alkotóművészek Egyesületének és elmúlt tizenhat éves. Jelentkezhetnek egyéni alkotók és önszerveződő művészeti közösségek, a pályázatot (egyénenként és műfajonként 3-3 műtárgy) a területileg illetékes megyei intézményekhez kell benyújtani (Pécsen a Baranya Megyei Művelődési Központhoz). Nevezni lehet festménynyel, grafikával, sokszorosított grafikával, kisplasztikával és szoborral, textillel, kerámiával, új vizuális kísérletekkel (például: performance, számítógépes grafika). Az országos kiállítást megyei kiállítások előzik meg még ebben az évben. Bankártanácskozás Kupa Mihály kezdeményezésére szombaton a Pénzügyminisztériumban találkoztak a legnagyobb bankok első számú vezetői (a Budapest Bank Rt. nem képviseltette magát). Jelen volt a jegybank elnöke, az Állami Bankfelügyelet elnöke, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, továbbá az APEH, valamint a VÁM- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vezetői. A házigazda azzal a céllal tett javaslatot az eszmecserére, hogy a meghívottak, mint a csőd- és felszámolási eljárások alapvető fontosságú résztvevői és érintettjei áttekintsék, illetve értékeljék a jelenlegi csődhelyzetet, elemezzék a felszámolások tapasztalatait. Egyetértettek abban, hogy néhány vonatkozásban változtatni kell a mostani jogi, szabályozási formákon, hogy minél eredményesebben végződjenek a csődeljárások. Módosult a Gazdasági Kabinet összetétele A Magyar Közlönyben kihirdetett határozat szerint július 3-tól a kabinetben - melynek elnöke a pénzügyminiszter, titkára a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára - ismét helyet kapott a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A szervezet további tagjai az ipari és kereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. Változás történt az állandó meghívottak névsorában is, hiszen az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját törölték a listáról, viszont a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Bankfelügyelet elnöke mellett ezentúl jelen lehet az üléseken a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Miniszterelnöki Hivatal helyettes kabinetfőnöke is. Az új rendelkezés szerint a kabinetüléseken a minisztert a politkai államtitkár helyettesítheti, őt pedig - a miniszter megbízása alapján - a közigazgatási államtitkár. Az állandó meghívott akadályoztatása esetén nem helyettesíthető, szakértő csak a kabinet elnökének, azaz Kupa Mihály engedélyével vehet részt az üléseken. Agrártörténeti kiállítás Nagyhajmáson Svájci orgonaművész Pécsett Az erlenbachi kántor, aki bejárta már a világot A komoly zene kedvelők közül az orgona muzsika szerelmeseinek igen ritkán adódik lehetősége Pécsett színvonalas előadó koncertjét hallgatni. Méltán vonzott hát nagy közönséget szombaton este 20 órakor a Bazilikában a svájci Peter Keller-Büsch orgonaművész hangversenye. A bemutatásra kerülő romantikus zenei csokor - Saint-Sa- ens, Vieme, Barblan, Reger, Reinberger műveiből - a méltóságteljes bazilika falai között szokatlan könnyedséget felszabadultságot sugárzott, s nagy sikert aratott. így volt ez tegnap délután 18 órakor a Szabadság úti református templomban is, igaz itt csaknem hazai környezetben játszhatott a művész klasszikusokat, Schumannt, Mendelssohnt, Haydnt és Johann Sebastian Bachot. A reformáció hazájából érkezett orgonista ugyanis a Zürich-erlen- bachi református gyülekezet kántora, s ez az egyházközösség testvérkapcsolatban áll a pécsiekkel. Az orgonaművész 1971-től ad hangversenyeket, évente 20-25 alkalommal, s a pécsi két koncerttel a művész nincs már messze a jubileumi 300. fellépéséhez. Peter Keller-Büsch jól ismert már Svájcban, Dániában, Németországban, Hollandiában, Angliában és Kanadában is. Hazájában és Németországban több rádió felvételt is készített már, de Kelet-Európá- ban most mutatkozott be először az orgonaművész. Remélhetőleg ezután gyakran megismétlődnek majd a találkozások. M. B. E. Fotó: Szundi György nizmust ismét életbe léptetik. Tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a vállalkozói szférában a bérek a piaci Viszonyoknak és a racionális költséggazdálkodásnak megfelelően alakulnak. Ez magyarul azt jelenti, hogy a bérek nem tartottak lépést a fogyasztói áremelkedéssel, a vállalati menedzserek ma már elsősorban a tulajdonosok érdekeit képviselve döntenek arról, mennyit fizetnek ki egy-egy alkalmazottaknak. A minisztérium szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a munkanélüli- ség növekedésével az alkalmazottak egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, s így nagy mértékben romlik alkupozíciójuk is. A pénzügyminisztériumi szakértők szerint jövőre a bruttó átlagkeresetek növekedése valószínűleg nem haladja meg a 18-19 százalékot. A bérszabályozást 1993-ban véglegesen a bérmegállapodások rendszere váltja fel. Az átlagbér-növekedés mértékéről és a minimálbérekről a felek az érdekegyeztetés során állapodnak meg.
