Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-13 / 192. szám

1992. július 13., hétfő üj Dunántúli napló 3 Vissza nem térítendő támogatás a magángazdáknak és nagyüzemeknek A 92/1992.(VI. 16.) kormány- rendeletben foglaltak szerint vissza nem térítendő állami tá­mogatást igényelhetnek magán és jogi személyek (magángaz­dák és nagyüzemek) azon tele­pülések közigazgatási határá­hoz tartozó szántó, kert, gyü­mölcsös, szőlő és gyep műve­lési ágú külterületek mezőgaz­dasági célú hasznosításához, ahol a település közigazgatási határához tartozó külterületi szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket. Az állami támogatás mértéke magán és jogi személyek eseté­ben egyaránt: 1900 forint hektá­ronként a szántó, a kert, a gyü­mölcsös és a szőlő művelési ágakban, a gyepgazdálkodás esetén pedig hektáronként 500 forint. A fenti támogatást, mely a földhasznosítást hivatott elő­segíteni, az 1991. május 31-én fennálló területi adatok alapján a földhasználó veheti igénybe. Termelésből ideiglenesen ki­vont (ugaroltatott) területek után támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a földhasználó eleget tesz a föld­ről szóló 1987. évi törvényben előírt talajvédelmi, gyommen­tesítési és növényvédelmi fel­adatoknak. A területek kiszámí­tásánál 0,5 hektárig a töredéket el kell hagyni, 0,5 hektár felett a töredék egész hektárnak számít. Amennyiben az igénylő által használt mezőgazdasági külte­rület több település közigazga­tási határához tartozik, a támo­gatást külön kell igényelni, te­lepülésenként. A támogatás igényléséhez szükséges igazolást magánsze­mélyek esetében a földterület fekvése szerint illetékes önkor­mányzat állítja ki. Az igazolás­hoz az igénylőnek be kell mu­tatni az általa használt területek tulajdoni lapját, a bérelt terület földbérleti szerződését, illetve a kimért háztáji és illetmény föld­ről a területet biztosító gazdál­kodó szervtől az igazolást. Jogi személyiségű (szövetkezet ág stb.) földhasználók esetében a támogatást kérő adatlapot a te­rületileg illetékes megyei föld­művelésügyi hivatalok igazol­ják. A földterület tulajdon és használat szerinti KSH jelentés településenként megbontott adatai alapján. Támogatás az igazolt adatlap csatolásával igényelhető. Ma­gánszemélyek esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságánál; jogi szemé­lyek esetében közvetlenül az MNB 232-90190-5540 „Mező- gazdasági földhasznosítási tá­mogatás” Adóelszámolási Iroda Budapest folyósítási számláról. A támogatás igényléséhez az igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: Az igénylő neve, címe, adószáma, KSH számjele (jogi személy eseté­ben), személy azonosító száma (magánszemély esetében). A te­lepülés megnevezése, amely közigazgatási határához a tá­mogatásban részesülő terület tartozik. Az igénylő által hasz­nált támogatásban részesülő te­rület adatai. Szükséges továbbá az adatok valódiságának igazo­lása. A földhasznosítási támogatás igénylésének benyújtási határ­ideje: 1992. szeptember 1. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Pécs Építészek alkotó­tábora Siófokon Vitorlás kikötő-lánc Húsz országból érkezett, ki­váló képességű építész hallgató és friss diplomás két hetes alko­tótáborának ad otthont a MA­HART Siófokon. Valameny- nyien vitorlás kikötőket tervez­nek, a Balaton-part más-más te­rületére. A munkaközi bemuta­tóra a hét végén került sor. A mára hagyománnyá lett al­kotótábor az építészhallgatók egyik legjelentősebb nyári programja, amelyet Polónyi Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki kará­nak dékánhelyettese indított el 1983-ban. Azóta minden máso­dik évben megrendezik. Tavaly előtt a Duna-part „újraélesz­tése” volt a feladat.-Miért támogatja a MA­HART a tábort? - kérdeztük dr. Kopár Istvánt, a MAHART Ba­latoni Hajózási Kft. ügyvezető igazgatóját.-Pótolnunk kell az évi 25 millió forintos állami dotációt, a ráfizetéses személy haj ózást csak újabb beruházásokkal, jól kifizetődő fejlesztésekkel tud­juk kompenzálni. A vitorlázásra óriási kereslet volna, de a bala­toni kikötők alkalmatlanok erre, nincs zuhanyozó, kiszolgáló he­lyiség, étkezési, szórakozási le­hetőség sem, nem meijük hívni a külföldi vitorlásokat. A 'Fertő-tón példaként négyszer annyi a vitorlás vendég, mint a Balatonon. Az alkotótáborban hét balatoni vitorláskikötő ter­vét a legfrissebb szemlélettel érkezett fiatalok készítik el. Miután a vázlatterveket a szak­hatóságok felülbírálták, kül­földi propagandával, nemzet­közi vásárokon keresünk majd beruházókat.-A tábor első napjaiban a hallgatók az egymástól nagyon eltérő arculatú balatoni telepü­lésekkel és azok vezetőivel, polgármesterekkel, főépíté­szekkel, iskolaigazgatókkal is­merkedtek - mondja Polónyi Károly. Nemcsak a természeti, környezeti adottságokat, hanem az ott élők szellemiségét, élette­rét, kívánságait is ismerniük kell. Ezt követően alakítottak munkacsoportokat. A munka­közi bemutató során a hallgatók a szakhatóságokkal is konzul­tálhattak. A tábor végén a mun­kákat, vázlatokat is tartalmazó összefoglaló kiadványt jelen­tetnek meg, ami a későbbiekben alapot, útmutatót, értékes ötle­teket ad a városfejlesztőknek, építőknek. Tröszt E. Képek az örökkévalóságról Egy fiatal pécsi fotóművész sikerei Meglehetősen szokatlan do­log, hogy egy 26 esztendős fia­talember - akár csak művészi minőségben is - sokat tapasz­talt bölcs módjára az örökké­valósággal, az időtlen dolgok­kal foglalkozzon legszíveseb­ben. Érdeklődését, munkás­ságát megismerve hamar ki­derül, hogy a pécsi szárma­zású Hamarits Zsolt fotómű­vész egy, a kevés kivételek kö­zül. Képeinek témaválasztása, mozdulatlansága, belső nyu­galma egytől egyig a szerző korát hazudtolják meg, és méltán keltik fel az érdeklődő figyelmét, vajon hogyan ala­kult ki ez a rendhagyó arcu­lat.- Egy időben szereztem meg a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a dip­lomát, és tettem le a pécsi 508. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben a fényképész szakvizs­gát. Már egyetemi éveim alatt megfogalmazódott bennem, hogy ha tehetem, nem villa­mosmérnökként keresem majd a kenyeremet. Mindig szerettem volna több időt fordítani kedvenc időtölté­semre, a fotózásra. Biztatást adott, hogy már abban az idő­ben szép sikereket értem el a Vizuális Művészeti Hónap pá­lyázatain, sőt, hét önálló kiállí­táson is bemutathattam legjob­ban sikerült munkáimat. A szó valódi és átvitt értelmében is szerencsésnek érezhettem ma­gam, amikor egy pályázat elbí­rálása során Szerencsés János fotóművész felfigyelt rám. Ő indított el, szakmailag ma is tőle kapom a legtöbbet.- Eddigi pályafutása rövid, ám annál gazdagabb.- Valóban nem panaszkodha­tott hiszen az egyetemi kiállí­tásokat két újabb önálló tárlat követte. Különösen nagy öröm volt számomra, amikor idén áp­rilisban Pécsett, a Nevelési Központban is bemutathattam munkáimat. Néhány nappal a kiállítás után már Salzburgba indultam, Interieur Fotó: Hamarits Zsolt ahol egy hónapot tölthettem egy osztrák művészeti szervezet ösztöndíjasaként. Az itt készült képeket jövő év januáijában mutatom be a Fiatalok Fotómű­vészeti Stúdiójának Fészek Klubbeli kiállítássorozatán. A következő állomás, hogy a Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának támogatását nyertem el a hazai történelmi könyvtárakat bemutató soroza­tomra.- Szakmai berkekben milyen visszhangja van meglehetősen szokatlan témaválasztásának?- A legtöbben valóban értet­lenül állnak előtte, amin nem is lehet csodálkozni. A korosztá- lyombeli fiatalokat általában sokkal inkább vonzzák a riport- és szociofotók, vagy a szűrrea­lista kompozíciók. Én más va­gyok. Vonzanak az időtlen dolgok, az arisztokratikus ragyogás, elegancia. Ezért van az, hogy képeim többségén belső terek részleteit igyekszem megörökí­teni. Kastélybelsők, kávéházi enteriőrök, barokk szobarészle­tek, amelyek sugallják a csendet, sugározzák a rendet és nyugalmat.- Egy fiatalember számára nem másodlagos szempont, hogy vajon meg lehet-e élni ma a művészi fotózásból?- A művészi munkák mellett természetesen más megbízáso­kat, reklámfotózást, színházi fényképezést is elvállalok sza­badúszóként. Ezekből élek.- A jövő tervei, elképzelések?- Természetesen szeretnék további sikereket elérni a fotó­zásban. Nagy vágyam, hogy olyan életteret alakítsak ki ma­gam körül, amelynek bármelyik részletét lefényképezhetem, és önálló kompozícióként életre kelhet. Kaszás Endre Hétfői jegyzet Történelem egy magánlevélben A kisebbségi létről ott be­szélnek a legtöbbet, ahol a legkevesebbet teszik érte. Napjainkban éppen Kelet-Eu- rópára jár a rúd, az évszáza­dok megkeverte Kárpát-me­dence lakóira, s tovább az egykori Szovjetunió felé, ahol az éppen most megbukott - megbukni látszó ? - rendszer, idegenül mismásolt össze né­peket. (És hallgassunk a déli gyilkos nacionalizmusokban újjászületni vágyó nemzetek­ről, országokról.) ... autonómiát szeretnének a magyarok is mindenütt. Körbe, a határokon kívül. A mondatok furcsán hang­zanak. Másként az européer politikusok szájából, másként az autonómiára féltékeny érin­tettekéből. (Miközben auto­nómiát szeretne minden ki­sebbség, extra et intra Hungá­riám.) Joguk van rá. Miként a szerbnek, hogy Horvátország­ban vagy éppen Bosnyákföl- dön éljen. A szlováknak, hogy Magyarország legyen az ott­hona. A magyarnak, hogy Románia, Szlovákia vagy ép­pen Ukrajna bármely települé­sén jószomszédra lelhessen, leljen ... Ott, a szülőföldjén. Ahol az ismerős táj adhat mindennapjaihoz biztos ka­paszkodót. És semmi okán nincs kényszerítve, hogy meg­ismerje az idegenben újrakez­dés gyötrelmeit, a soha nem múló honvágyat. Bebizonyí­totta a történelem: igazságos országhatárokat lehetetlen Eu­rópában megrajzolni vagy új­rahúzni. A huszadik század­vég egyetlen perspektívája az ember autonómiája: nyelvé­ben, identitásában, gyökerei­ben. Álmaiban is. Zilahról, a dimbes-dombos Szilágy megyeszékhelyéről kaptam levelet a minap, szé­pívű életet futó, egészségét hosszan megőrző nagynéném írta. (Mi többnyire, még akkor is, amikor a húga - édesanyám - még élt, csak levelekben ta­lálkozhattunk). Általam ke­véssé ismert, Ungvárott a na­pokban elhalálozott, másik nénénk emlékezete indíttatta a fogalmazásra, s a műveltsé­gére büszke asszony leveléből kiragadnék néhány mondatot. A magunk történelmét sű­ríti egy gyöngybetűs oldalon. „ .. .Most, hogy elment Ágica is, a minden élők útján, az előrement kedvesek után, bár tudtam, hogy találkozásra sosincs módom vele, mégis fájó szívvel gondolok Reá. Hi­szen 1918 nyarán találkoztam utolszór véle Ungváron. Cso­dálatos két hétben! Édesapjuk, Bandi bácsi többször elvitt bennünket az Ungba; széles medrű, homokos folyó: nyár volt, a víz csak térdig ért, de tiszta és meleg. Milyen csodá­latos: először fürödtem sza­badban. A fürdőhelyünkhöz nagy vasúti hídon kellett átal- menni: közepén, nagy vaspil­lérek között robogott át időn­ként a gyors a Vereckei hágó felé, s mi a gyalogjárón, a ro­bogó vonat zajában reszketve kapaszkodtunk Bandi bácsi kezébe... Ágica egy évvel volt kisebb, mint én, tízeszten­dős, Bélus 13, Bandika, a ki­csi, hét. Azt hittük, örök barát­ság, testvériség lesz köztünk, de ősszel szétesett az ország, s elsodortak a határok örökre egymástól... Azelőtt minden szüretre eljöttek hozzánk, s mi nyaranta Ungváron töltöttük a napot. Bandi bácsit még egy­szer láttam, 1919 júniusában, eljött meglátogatni az édes­anyját. Ágicát többet soha. Régi szép álom, Isten veled! ” E magánlevél meleghangú szomorúsága adalék a törté­nelmünkhöz. (Vagy a készülő kisebbségi törvényhez). Kozma Ferenc Előbújhat már a palahegyi gyilkos? Elévülés a jogban Úgy hírlik, hogy a halálbün­tetés eltörlése megrövidítette a legkeményebb büntetéshez járó elévülési időt. Az idáig 20 esz­tendő alatt jutott el az elkövető a büntethetőség határáig, most, ha igaz, 15 év alatt a legkemé­nyebb bűncselekmény is elévül. A logika következtetése: a hosszú idő óta megoldatlan rej­tély a palahegyi gyilkosság vé­gére pontot lehet tenni, előbúj­hat a palahegyi gyilkos. Ugyanis a gyilkosság 1974 ok­tóberében történt! Amíg a ha­lálbüntetés érvényben volt, ad­dig minimum 20 évben kellett gondolkodnia, tehát leghama­rabb 1994 végén fedhette volna fel magát. Most megteheti: nem büntethető. A gondolattal eljátszhat az ember: vajon ha él még és köz­tünk jár a gyilkos, egyéb társa­dalmi kapcsolatai, ismeretsége, baráti köre, jószomszédai stb. feladását fölvállalja-e? Aligha rombolja le élete hátralévő lehe­tőségeit. Ugyancsak elgondol­kodtató: vajon hány olyan em­ber jár köztünk, aki, ismerve a jogot, arra vár, talán néhány napra, hónapra, évre, hogy megszabaduljon a a retorzió miatti rettegés terhétől. Mert lelkiismerete, ha van egyáltalán, a terheket nem oldja le. Az elévülés a társadalom szabályai között rendjén való: ismeri a polgári jog, a büntető jog egyaránt. Általában úgy gondolva: évek múltán felejt az ember, évek múltával régi dol­gokat nem érdemes felhánytor- gatni. A polgári jog rövid elévü­lési határidőket ismer több­nyire: legföljebb 5 év az általá­nos elévülési idő. Ennél hosz- szabbat még szerződésben sem lehet kikötni! (Természetesen van, ami az elévülés határidejét szünetelteti). Hasonlóképpen a büntető jog sem osztogat hosz- szútávú rettegést: általában a büntetési tétel határaihoz szabja az elévülési időket. Minden­esetre nem árt tudni: a hatályos jog szerint, a nyomozóhatóság bizonyos cselekedete - új té­nyek alapján a nyomozás újra­kezdése - az elévülési határidőt kitolja, újra kezdi. Tehát, ad ab­szurdum, előfordulhat, hogy bi­zonyos bűncselekmény a több­szöri nyomozati újrakezdés mi­att el sem évül. Lehet, hogy ilyen a palahegyi ügy is? A 15 év esetleg ennek okán nem telt le? ... Nemzetközi szabályok és egyezségek alapján ismer a jog olyan bűnöket, amelyek nem évülnek el. Ilyenek a háborús bűnök, vagy a népek és az em­beriség ellen elkövetett büntet­tek. (Lásd: holocaust). Magyar- országon a Zétényi-Takács féle törvénytervezet logikája felte­hetően nem az elévülésre apel­lált, vagy az el nem évülésre, hanem arra, hogy az ötve­nes-hatvanas évek bűnei, most értek igazán bűnökké ... Akkor nem voltak azok. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom