Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-13 / 192. szám
1992. július 13., hétfő üj Dunántúli napló 3 Vissza nem térítendő támogatás a magángazdáknak és nagyüzemeknek A 92/1992.(VI. 16.) kormány- rendeletben foglaltak szerint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek magán és jogi személyek (magángazdák és nagyüzemek) azon települések közigazgatási határához tartozó szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágú külterületek mezőgazdasági célú hasznosításához, ahol a település közigazgatási határához tartozó külterületi szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket. Az állami támogatás mértéke magán és jogi személyek esetében egyaránt: 1900 forint hektáronként a szántó, a kert, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágakban, a gyepgazdálkodás esetén pedig hektáronként 500 forint. A fenti támogatást, mely a földhasznosítást hivatott elősegíteni, az 1991. május 31-én fennálló területi adatok alapján a földhasználó veheti igénybe. Termelésből ideiglenesen kivont (ugaroltatott) területek után támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a földhasználó eleget tesz a földről szóló 1987. évi törvényben előírt talajvédelmi, gyommentesítési és növényvédelmi feladatoknak. A területek kiszámításánál 0,5 hektárig a töredéket el kell hagyni, 0,5 hektár felett a töredék egész hektárnak számít. Amennyiben az igénylő által használt mezőgazdasági külterület több település közigazgatási határához tartozik, a támogatást külön kell igényelni, településenként. A támogatás igényléséhez szükséges igazolást magánszemélyek esetében a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzat állítja ki. Az igazoláshoz az igénylőnek be kell mutatni az általa használt területek tulajdoni lapját, a bérelt terület földbérleti szerződését, illetve a kimért háztáji és illetmény földről a területet biztosító gazdálkodó szervtől az igazolást. Jogi személyiségű (szövetkezet ág stb.) földhasználók esetében a támogatást kérő adatlapot a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalok igazolják. A földterület tulajdon és használat szerinti KSH jelentés településenként megbontott adatai alapján. Támogatás az igazolt adatlap csatolásával igényelhető. Magánszemélyek esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságánál; jogi személyek esetében közvetlenül az MNB 232-90190-5540 „Mező- gazdasági földhasznosítási támogatás” Adóelszámolási Iroda Budapest folyósítási számláról. A támogatás igényléséhez az igazolásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: Az igénylő neve, címe, adószáma, KSH számjele (jogi személy esetében), személy azonosító száma (magánszemély esetében). A település megnevezése, amely közigazgatási határához a támogatásban részesülő terület tartozik. Az igénylő által használt támogatásban részesülő terület adatai. Szükséges továbbá az adatok valódiságának igazolása. A földhasznosítási támogatás igénylésének benyújtási határideje: 1992. szeptember 1. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Pécs Építészek alkotótábora Siófokon Vitorlás kikötő-lánc Húsz országból érkezett, kiváló képességű építész hallgató és friss diplomás két hetes alkotótáborának ad otthont a MAHART Siófokon. Valameny- nyien vitorlás kikötőket terveznek, a Balaton-part más-más területére. A munkaközi bemutatóra a hét végén került sor. A mára hagyománnyá lett alkotótábor az építészhallgatók egyik legjelentősebb nyári programja, amelyet Polónyi Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának dékánhelyettese indított el 1983-ban. Azóta minden második évben megrendezik. Tavaly előtt a Duna-part „újraélesztése” volt a feladat.-Miért támogatja a MAHART a tábort? - kérdeztük dr. Kopár Istvánt, a MAHART Balatoni Hajózási Kft. ügyvezető igazgatóját.-Pótolnunk kell az évi 25 millió forintos állami dotációt, a ráfizetéses személy haj ózást csak újabb beruházásokkal, jól kifizetődő fejlesztésekkel tudjuk kompenzálni. A vitorlázásra óriási kereslet volna, de a balatoni kikötők alkalmatlanok erre, nincs zuhanyozó, kiszolgáló helyiség, étkezési, szórakozási lehetőség sem, nem meijük hívni a külföldi vitorlásokat. A 'Fertő-tón példaként négyszer annyi a vitorlás vendég, mint a Balatonon. Az alkotótáborban hét balatoni vitorláskikötő tervét a legfrissebb szemlélettel érkezett fiatalok készítik el. Miután a vázlatterveket a szakhatóságok felülbírálták, külföldi propagandával, nemzetközi vásárokon keresünk majd beruházókat.-A tábor első napjaiban a hallgatók az egymástól nagyon eltérő arculatú balatoni településekkel és azok vezetőivel, polgármesterekkel, főépítészekkel, iskolaigazgatókkal ismerkedtek - mondja Polónyi Károly. Nemcsak a természeti, környezeti adottságokat, hanem az ott élők szellemiségét, életterét, kívánságait is ismerniük kell. Ezt követően alakítottak munkacsoportokat. A munkaközi bemutató során a hallgatók a szakhatóságokkal is konzultálhattak. A tábor végén a munkákat, vázlatokat is tartalmazó összefoglaló kiadványt jelentetnek meg, ami a későbbiekben alapot, útmutatót, értékes ötleteket ad a városfejlesztőknek, építőknek. Tröszt E. Képek az örökkévalóságról Egy fiatal pécsi fotóművész sikerei Meglehetősen szokatlan dolog, hogy egy 26 esztendős fiatalember - akár csak művészi minőségben is - sokat tapasztalt bölcs módjára az örökkévalósággal, az időtlen dolgokkal foglalkozzon legszívesebben. Érdeklődését, munkásságát megismerve hamar kiderül, hogy a pécsi származású Hamarits Zsolt fotóművész egy, a kevés kivételek közül. Képeinek témaválasztása, mozdulatlansága, belső nyugalma egytől egyig a szerző korát hazudtolják meg, és méltán keltik fel az érdeklődő figyelmét, vajon hogyan alakult ki ez a rendhagyó arculat.- Egy időben szereztem meg a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a diplomát, és tettem le a pécsi 508. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben a fényképész szakvizsgát. Már egyetemi éveim alatt megfogalmazódott bennem, hogy ha tehetem, nem villamosmérnökként keresem majd a kenyeremet. Mindig szerettem volna több időt fordítani kedvenc időtöltésemre, a fotózásra. Biztatást adott, hogy már abban az időben szép sikereket értem el a Vizuális Művészeti Hónap pályázatain, sőt, hét önálló kiállításon is bemutathattam legjobban sikerült munkáimat. A szó valódi és átvitt értelmében is szerencsésnek érezhettem magam, amikor egy pályázat elbírálása során Szerencsés János fotóművész felfigyelt rám. Ő indított el, szakmailag ma is tőle kapom a legtöbbet.- Eddigi pályafutása rövid, ám annál gazdagabb.- Valóban nem panaszkodhatott hiszen az egyetemi kiállításokat két újabb önálló tárlat követte. Különösen nagy öröm volt számomra, amikor idén áprilisban Pécsett, a Nevelési Központban is bemutathattam munkáimat. Néhány nappal a kiállítás után már Salzburgba indultam, Interieur Fotó: Hamarits Zsolt ahol egy hónapot tölthettem egy osztrák művészeti szervezet ösztöndíjasaként. Az itt készült képeket jövő év januáijában mutatom be a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának Fészek Klubbeli kiállítássorozatán. A következő állomás, hogy a Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványának támogatását nyertem el a hazai történelmi könyvtárakat bemutató sorozatomra.- Szakmai berkekben milyen visszhangja van meglehetősen szokatlan témaválasztásának?- A legtöbben valóban értetlenül állnak előtte, amin nem is lehet csodálkozni. A korosztá- lyombeli fiatalokat általában sokkal inkább vonzzák a riport- és szociofotók, vagy a szűrrealista kompozíciók. Én más vagyok. Vonzanak az időtlen dolgok, az arisztokratikus ragyogás, elegancia. Ezért van az, hogy képeim többségén belső terek részleteit igyekszem megörökíteni. Kastélybelsők, kávéházi enteriőrök, barokk szobarészletek, amelyek sugallják a csendet, sugározzák a rendet és nyugalmat.- Egy fiatalember számára nem másodlagos szempont, hogy vajon meg lehet-e élni ma a művészi fotózásból?- A művészi munkák mellett természetesen más megbízásokat, reklámfotózást, színházi fényképezést is elvállalok szabadúszóként. Ezekből élek.- A jövő tervei, elképzelések?- Természetesen szeretnék további sikereket elérni a fotózásban. Nagy vágyam, hogy olyan életteret alakítsak ki magam körül, amelynek bármelyik részletét lefényképezhetem, és önálló kompozícióként életre kelhet. Kaszás Endre Hétfői jegyzet Történelem egy magánlevélben A kisebbségi létről ott beszélnek a legtöbbet, ahol a legkevesebbet teszik érte. Napjainkban éppen Kelet-Eu- rópára jár a rúd, az évszázadok megkeverte Kárpát-medence lakóira, s tovább az egykori Szovjetunió felé, ahol az éppen most megbukott - megbukni látszó ? - rendszer, idegenül mismásolt össze népeket. (És hallgassunk a déli gyilkos nacionalizmusokban újjászületni vágyó nemzetekről, országokról.) ... autonómiát szeretnének a magyarok is mindenütt. Körbe, a határokon kívül. A mondatok furcsán hangzanak. Másként az européer politikusok szájából, másként az autonómiára féltékeny érintettekéből. (Miközben autonómiát szeretne minden kisebbség, extra et intra Hungáriám.) Joguk van rá. Miként a szerbnek, hogy Horvátországban vagy éppen Bosnyákföl- dön éljen. A szlováknak, hogy Magyarország legyen az otthona. A magyarnak, hogy Románia, Szlovákia vagy éppen Ukrajna bármely településén jószomszédra lelhessen, leljen ... Ott, a szülőföldjén. Ahol az ismerős táj adhat mindennapjaihoz biztos kapaszkodót. És semmi okán nincs kényszerítve, hogy megismerje az idegenben újrakezdés gyötrelmeit, a soha nem múló honvágyat. Bebizonyította a történelem: igazságos országhatárokat lehetetlen Európában megrajzolni vagy újrahúzni. A huszadik századvég egyetlen perspektívája az ember autonómiája: nyelvében, identitásában, gyökereiben. Álmaiban is. Zilahról, a dimbes-dombos Szilágy megyeszékhelyéről kaptam levelet a minap, szépívű életet futó, egészségét hosszan megőrző nagynéném írta. (Mi többnyire, még akkor is, amikor a húga - édesanyám - még élt, csak levelekben találkozhattunk). Általam kevéssé ismert, Ungvárott a napokban elhalálozott, másik nénénk emlékezete indíttatta a fogalmazásra, s a műveltségére büszke asszony leveléből kiragadnék néhány mondatot. A magunk történelmét sűríti egy gyöngybetűs oldalon. „ .. .Most, hogy elment Ágica is, a minden élők útján, az előrement kedvesek után, bár tudtam, hogy találkozásra sosincs módom vele, mégis fájó szívvel gondolok Reá. Hiszen 1918 nyarán találkoztam utolszór véle Ungváron. Csodálatos két hétben! Édesapjuk, Bandi bácsi többször elvitt bennünket az Ungba; széles medrű, homokos folyó: nyár volt, a víz csak térdig ért, de tiszta és meleg. Milyen csodálatos: először fürödtem szabadban. A fürdőhelyünkhöz nagy vasúti hídon kellett átal- menni: közepén, nagy vaspillérek között robogott át időnként a gyors a Vereckei hágó felé, s mi a gyalogjárón, a robogó vonat zajában reszketve kapaszkodtunk Bandi bácsi kezébe... Ágica egy évvel volt kisebb, mint én, tízesztendős, Bélus 13, Bandika, a kicsi, hét. Azt hittük, örök barátság, testvériség lesz köztünk, de ősszel szétesett az ország, s elsodortak a határok örökre egymástól... Azelőtt minden szüretre eljöttek hozzánk, s mi nyaranta Ungváron töltöttük a napot. Bandi bácsit még egyszer láttam, 1919 júniusában, eljött meglátogatni az édesanyját. Ágicát többet soha. Régi szép álom, Isten veled! ” E magánlevél meleghangú szomorúsága adalék a történelmünkhöz. (Vagy a készülő kisebbségi törvényhez). Kozma Ferenc Előbújhat már a palahegyi gyilkos? Elévülés a jogban Úgy hírlik, hogy a halálbüntetés eltörlése megrövidítette a legkeményebb büntetéshez járó elévülési időt. Az idáig 20 esztendő alatt jutott el az elkövető a büntethetőség határáig, most, ha igaz, 15 év alatt a legkeményebb bűncselekmény is elévül. A logika következtetése: a hosszú idő óta megoldatlan rejtély a palahegyi gyilkosság végére pontot lehet tenni, előbújhat a palahegyi gyilkos. Ugyanis a gyilkosság 1974 októberében történt! Amíg a halálbüntetés érvényben volt, addig minimum 20 évben kellett gondolkodnia, tehát leghamarabb 1994 végén fedhette volna fel magát. Most megteheti: nem büntethető. A gondolattal eljátszhat az ember: vajon ha él még és köztünk jár a gyilkos, egyéb társadalmi kapcsolatai, ismeretsége, baráti köre, jószomszédai stb. feladását fölvállalja-e? Aligha rombolja le élete hátralévő lehetőségeit. Ugyancsak elgondolkodtató: vajon hány olyan ember jár köztünk, aki, ismerve a jogot, arra vár, talán néhány napra, hónapra, évre, hogy megszabaduljon a a retorzió miatti rettegés terhétől. Mert lelkiismerete, ha van egyáltalán, a terheket nem oldja le. Az elévülés a társadalom szabályai között rendjén való: ismeri a polgári jog, a büntető jog egyaránt. Általában úgy gondolva: évek múltán felejt az ember, évek múltával régi dolgokat nem érdemes felhánytor- gatni. A polgári jog rövid elévülési határidőket ismer többnyire: legföljebb 5 év az általános elévülési idő. Ennél hosz- szabbat még szerződésben sem lehet kikötni! (Természetesen van, ami az elévülés határidejét szünetelteti). Hasonlóképpen a büntető jog sem osztogat hosz- szútávú rettegést: általában a büntetési tétel határaihoz szabja az elévülési időket. Mindenesetre nem árt tudni: a hatályos jog szerint, a nyomozóhatóság bizonyos cselekedete - új tények alapján a nyomozás újrakezdése - az elévülési határidőt kitolja, újra kezdi. Tehát, ad abszurdum, előfordulhat, hogy bizonyos bűncselekmény a többszöri nyomozati újrakezdés miatt el sem évül. Lehet, hogy ilyen a palahegyi ügy is? A 15 év esetleg ennek okán nem telt le? ... Nemzetközi szabályok és egyezségek alapján ismer a jog olyan bűnöket, amelyek nem évülnek el. Ilyenek a háborús bűnök, vagy a népek és az emberiség ellen elkövetett büntettek. (Lásd: holocaust). Magyar- országon a Zétényi-Takács féle törvénytervezet logikája feltehetően nem az elévülésre apellált, vagy az el nem évülésre, hanem arra, hogy az ötvenes-hatvanas évek bűnei, most értek igazán bűnökké ... Akkor nem voltak azok. K. F.