Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-11 / 190. szám
10 aj Dunäntüll napló 1992. július 11., szombat A Pécsi Orvostudományi Egyetem története 2. Sírkert-sirató Temetői maffiák? Academia Istropolitana A bűnügyi krónikák tanúsága szerint a főváros és a nagyobb vidéki városok temetőiben egyre nyugtalanítóbb méreteket ölt a bűnözés. Az elhunytak nyughelye egyre inkább szabad vadászmező a csapatokba verődött álvállalkozók, csalók és más kétes elemek számára. Dombi Ivántól, a budapesti Farkasréti temető vezetőjétől azt kérdeztük: tapasztalatai szerint hogyan dolgoznak a sírkertek vámszedői, s hogyan lehetne végetvetni garázdálkodásuknak.-Ma már sajnos szervezett, 10-15 tagú bandák tevékenykednek -nyilván nemcsak nálunk, hanem másutt is. Jó megjelenésű nők és férfiak a felhajtok, akik temetői dolgozónak adják ki magukat. Egyikük szóba elegyedik a kiszemelt „ügyféllel”, a másik ajánlatot tesz a sírgondozásra, kőcsiszolásra, sírkő-állításra, felveszi a megrendelést és természetesen a pénzt. Az árut beszerzik, esetleg napokon belül, de természetesen a sírkert valamely másik részéből. Semmi nincs tőlük biztonságban, ami mozdítható: koszorú, örökzöld, bronzmécses, kőkehely, sírkő, márvány gyertyatartó, faragott kőfigura. Aki „felbosszantja” őket, azaz visszautasítja ajánlatukat, az legközelebb esetleg feldúlva találja hozzátartozója sírját. . . Hovatovább azonban nemcsak a holtak emlékét őrző értékeket tekintik szabad prédának a temetői bandák. Egyre gyakoribbak a rablások, a kocsifeltörések és a kocsilopások. Itt Farkasréten - amely talán az ország egyik legfrekventáltabb temetője - a közelmúltban egy Mercedest akkor loptak el, amikor tulajdonosa úgy 100 méterrel arrébb hozzátartozója sírján a friss virágot rendezgette. Varsóban nyilvánosságra hozták a vádiratot a két volt belügyi tábornok perében, akiket azzal vádolnak, hogy 1984-ben előkészítették és lehetővé tették Jerzy Popieluszko atya meggyilkolását. A bel- ügyeseket, akik a tettet végrehajtották, még a szükségállapot idején elfogták és elítélték a gyilkosságért, de a múlt év elején újabb nyomozást rendeltek el feljebbvalóik ellen. A vád szerint Wladyslaw Ciaston táRendészeink a nap szinte minden órájában járják a temetőt, de arra nincs sem létszám, sem erő, hogy a 400 000 négyzetméternyi terület egészét ellenőrizzék. A rendőrség együttműködési készsége is példás, de a kialakult helyzeten így sem tudunk változtatni. Tetten értünk már munkanélküli mérnököt, nyugdíjas tanárt, amint virágot, örökmécsest és egyéb apróbb kegytárgyat eltulajdonított - de persze nem a nincstelenség szülte tolvajok a sírkerti bűnözés fővádlottai. A „nagy halak” a profik: az álvállalkozók és a holdudvaruk tagjai. Sajnos, az önkormányzatok boldog-boldogtalannak kiadják a vállalkozói engedélyeket, nemigen firtatják a képzettséget, a szakértelmet. Egy-egy ilyen engedéllyel azután egész csoportok „dolgoznak”. Javítaná az áldatlan állapotok elleni fellépés esélyeit, ha a temetők megkapnák az önkormányzatoktól a kezelési jogot, s ha végre pont kerülne a tulajdon körüli viták végére. A vállalkozói engedélyek kiadásakor múlhatatlan szükség volna valamilyen szakmai-etikai szűrő alkalmazására, és a továbbiakban a végzett munka folyamatos ellenőrzésére. A temetői maffiák garázdálkodásának visszaszorítását elősegítené az is, ha a sírkertek látogatói csak a temetői dolgozóktól vennék igénybe a tájékoztatókon feltüntetett szolgáltatásokat. A sírkőállítást, a csiszolást pedig hivatalosan bejegyzett, megfelelő képesítésű szakemberekkel végeztetnék. Óvakodjanak attól, hogy „üzleti” kapcsolatba kerüljenek az említett álvállalkozók ügynökeivel, mert higgyék el: a legkedvezőbb ajánlatnak is csak kárvallottal lehetnek. (újvári) bomok, belügyminiszter-helyettes, az állambiztonsági szolgálat főnöke utasította Zénón Platek tábornokot, hogy „hallgattassák el” Popieluszkot, aki ezt ugyancsak szóban adta tovább helyettesének, az első perben már elítélt Adam Pietruszkának. A pap elrablását és meggyilkolását végrehajtó három tagú csapat a vád szerint az akció idején rádió-összeköttetésben volt Zénón Platekkel. A vádlott tábornokok tagadják bűnösségüket. Ha első egyetem alapító királyunkról, Nagy Lajosról azt mondhatjuk, hogy ősei ismertek jóval az emberemlékezeten túl is (hiszen magyar ősei fél évezredet fognak át, a francia ősök pedig legalább 9 évszázadot), akkor az ugyancsak az egyetemünk előzményének tekinthető Academia Istropolitana alapítójának, Mátyás királyunknak már a dédapja is a történelem homályába vész. Azonban közös bennük: fiatalon kerültek a királyi székbe (Lajos 16, Mátyás 15 éves korában), s mindkettő nemzeti történelmünk kiemelkedő alakja. Mátyás király dédapját alig ismerjük, apja pedig már Magyarország valaha volt leggazdagabb főura: 4 130 000 kát. hold föld tulajdonosa. Fia, Mátyás az első volt Szent István trónján, akit nem fűzött vérségi kötelék az Árpádokhoz, s a 47 éves korában elhunyt nagy király állami bevétele ötszörösen haladta meg a valaha volt legnagyobbat, s „olyan híre volt nevének, hogy az egész világ tisztelte és félte . . . s Attila óta először kényszerítette engedelmességre a nyakas magyarokat”, mondja róla Bonfini. S ez a fiatalember, alig tette fejére a Szentkoronát, azonnal megtette az intézkedéseket, hogy Nagy Lajos pécsi egyeteme alapításának centenáriumára ismét legyen az országnak egyeteme, hiszen, írja a pápának, „in regno Hungáriáé, licet amplo et fertili, non viget ali- quod Studium generale”, ezért 300 tagú fényes küldöttséget meneszt Janus Pannonius pécsi püspök vezetésével II. Pál pápához, s két év múlva, 1467-ben megkezdi tevékenységét Pozsonyban az egyetem „cum quibuscunque facultatibus”. Mátyásnak az egyetemmel közvetlen politikai célja is van: itthon tartani a külföldi főiskolák felé igyekező magyar hallgatókat és idevonzani legalább csak akkori társországaink (Cseh- és Morvaország; Szilézia, Lausitz, Alsó-Ausztria stb.) fiatalságát (Krakkó összes hallgatójából 10 és 16 % között volt magyar, míg Bécsben a Natio Ungarica a harmadik legnagyobb volt). S hogy a korabeli Európa talán leggazdagabb és legnagyobb hatalmú uralkodója nem anyagi okokból akarta itthon tartani a fiatalságot, azt mutatja a művészetekre és általában a kultúrára fordított bőkezű, valóban királyi támogatás. Sokkal inkább a magyar nemzeti tudat erősítése érdekében, s ezért akarta az egyetemet is. A 33 éves Mátyás azért nem fogadott el apósától lóidomárt, mert ő maga gyermekkorától tud bánni a lovakkal, s népe is maga idomítja lovait, amelyekkel „minden szomszédságunkban lévő népet legyőztünk és semmi szüksége nincs a magyarnak arra, hogy lovai spanyol módra összehajtó lábakkal táncoljanak”. Olyan tanárokat szerződtetett az egyetem felügyeletével megbízott esztergomi érsek, Vitéz János, mint Regiomontanus (Müller János), akinek Tabulae directionum c. munkája két évszázadon át mint nélkülözhetetlen kézikönyv lehetővé tette az újkor nagy földrajzi felfedezéseit (1475-ös első kiadását száz év alatt 8 követte hat különböző nyelven). 25 évet töltött Regiomontanus különböző egyetemek katedráin, s a 41 éves korában elhúnyt professzort a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra. A facultas artiumon tanított a híres bölcsészdoktor, Ilkuszi Márton, aki megszerezte a hit- tudományi doktorátust is, de II. Pál pápa következetesen orvosdoktornak címezi (akinek - Mátyás király kérésére - azt is megengedte II. Pál, hogy - miközben Rómában egyetemi tanulmányait folytatta - zágrábi kanonoki és goricai főesperesi jövedelmét megtartsa). Még egy féltucat professzor nevét ismerjük. A középkori egyetemek orvosi karáról tudnunk kell, hogy egy-két tanszékkel rendelkeztek ókori orvosi művek tanulmányozására (orvosi tudományok művelése csak a salemoi, később a montpellieri egyetemen folyt). A hallgatók közül többnek a nevét ismerjük, így pl. Szatmári György váradi püspökét (később esztergomi prímás) és Verbőczi Istvánét (a Triparti- tum ... Regni Hungáriáé századokig érvényben volt összeállítójáét). Bár az Academia Mátyás halála táján megszűnt, az egyetem épülete aránylag épen megmaradt (1904-ben a félévezredes építése emlékére táblával jelölték meg a Pozsony egyik főutcájában lévő kétemeletes épületet). S milyen a magyar sors! Az első pécsi egyetem alig harmad évszázadig tevékenykedett, a Mátyás alapította még addig sem, jóllehet Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás Magyarországánál alig volt gazdagabb és erősebb ország Európában, s nem akadt uralkodó, aki a tudománynak és a művészeteknek bőkezűbb pártfogója lett volna, mint két egyetemalapító nagy királyunk (jellemző Mátyás kortársának, Lorenzo di Medici- nek, a Magnificonak a megjegyzése a magyar király halálhíre vételekor: „Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában”). Az Academia Instropolitana (így korabeli források soha nem említik; elnevezése: universitas Histropolitana, universitas Po- soniensis) négy karú, teljes egyetem volt: mint előkészítő a bölcsészeti kar (facultas artium) létezett, továbbá a három felsőbb tudománykar: a jogi, az orvosi és a hittudományi. Tanulmányi rendje és szabályzata (az utóbbit Vitéz János érsek alkotta) megfelelt az évszázados hagyományokkal rendelkező nagy nyugati egyetemekének (a bolognai egyetem ismert legrégibb statútuma éppen a pozsonyi káptalani könyvtár egyik kéziratában maradt fenn) azzal a különbséggel, hogy a kormányzati és bírói jogokat az alapító király és az engedélyező egyház képviselője, a kancellár gyakorolta (ez Vitéz János érsek volt, aki állandó helyettesének, alkancellárnak a legmagasabb rangú pozsonyi papot, Schönberg György prépostot tette meg). Az alapító okirat a tanárok díjazásáról csak annyit mond: ez olyan legyen, hogy a professzorok ne legyenek arra kényszerítve, hogy a hallgatóktól előadásonként szedett „leckepénz- ből” legyenek kénytelenek fenntartani magukat (hanem meghatározott évi jövedelmet nyerjenek). Azt pontosan tudjuk, hogy Vitéz János bukása után Mátyás király Regiomontanust 200 aranyforintnyi fényes évjáradékkal akatja maga mellett tartani mint könyvtárost (egy lovas zsoldos évi „bére” 36 forint volt). Egyébként Mátyás király bőkezűségét a külföldi egyetemek korabeli (és fennmaradt) feljegyzései is bizonyítják. A fer- rarai egyetemé így: „nem került több fényes arany kezünkre máshonnan, mint az istenáldotta Magyarországból.” Nagy ösz- szegeket kapott a padovai egyetem is, ahova Mátyás uralkodása alatt 66 magyar hallgató járt. Benke József Popieluszko gyilkosai Siklósi Kerámia Szimpozion Egy hónap a Paradicsomban Molnár Sándor művészeti vezető (a képen balról) munkatársaival Fotó: Kóródi Gábor Évről évre visszatérnek ide, mert évről évre szükségét érzik, qhogy megmártózzanak egy kicsit a gondtalanságban, békességben, elhivatott munkában. Magyar keramikusokról van szó, akik nyaranta egy hónapot, hat hetet a Siklósi Kerámia Alkotótelepen töltenek. Idén a Magyar Kerámia Társaságon belül alakult, 12 tagot számláló Terra Csoport vesz rész a Szimpozionon, és az általuk meghívott izraeli, német, indiai és dán vendégek. A Szinpozion egyik művészeti vezetője, Molnár Sándor a következőket meséli az idei összejövetelről:- A Kerámia Társaság kb. 300 tagot számlál, különféle érdeklődésű, korú emberek, nem lehet igazán összefogni, „mozgatni” őket. Ezért hoztuk létre ezt a frakciót, mindenfajta él nélkül, tényleg csak azért, hogy létrejöhessen egy ütőképes csapat. Azt volt a célunk, hogy a Szimpozionon olyanok vegyenek részt, akik az egy hónap alatt képesek egy kiállításra való anyagot megalkotni, amit vasárnap a Parti Galériában mutatunk be; reményeink szerint mind a 17 magyar és külföldi művész szerepelni fog.- Mit jelent a résztvevőknek ez a Szimpozion?- Nézze, évközben rengeteget dolgozunk, én most fejeztem be egy siklósi bank burkolatát, ami 260 négyzetméter volt. Itt egy hónap Paradicsom vár a résztvevőre. Az egész Szimpozion egy laza, entellek- tüel dolog, ahol sokat beszélgetünk szakmai problémákról, egyes technikákról, diavetítést tartunk, de ha közben kedvünk van, megiszunk egy fröccsöt, aztán dolgozunk egy kicsit. Persze, egy hónap nagyon rövid idő, hisz az elkészített mű egy hétig szárad, akkor ki kell égetni, aztán lehet, hogy nem is úgy sikerül, ahogy szeretnénk, kezdhetjük újra. Mindenesetre, a technikai felkészültség, a segítség összehasonlíthatatlanul jobb, mint otthon, vannak kis és nagy kemencék, segédmunka, nem is beszélve arról, hogy a szállás és ellátás mellett mindent ingyen kapunk, s mind olyasmit, amit otthon csak egy befutott művész vagy nagyon gazdag ember engedhet meg magának.- Van-e valamiféle napirendje, az itteni egyhónapos életnek?- Az egyedüli biztos pontok az étkezések a konyhai személyzet miatt. Különben mindenki akkor és azt csinál, amit akar. Van, aki csak kora reggel tud dolgozni, még reggeli előtt, más meg pont késő este vagy éppenséggel éjszaka - erre nincs recept. A legfontosabb az, hogy ez a Szimpozion megfizethetetlen lehetőség a tanulásra, a kísérletezésre.-Mi lesz az Alkotótelepen készülő alkotásokkal?- Mivel ez egy ösztöndíj, hogy valaki itt lehet - régebben szabályszerűen életrajzzal, fotóval kellett pályázni -, érthető, hogy a művészek alkotásainak egyharmada a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába kerül, másik harmada itt marad a Siklóson, s a maradékot megtarthatja magának a készítőjük. De ez még így is rendkívül megéri a művészeknek; mint mondtam, itt mindenki egy hónapig a Paradicsomban érezheti magát! M. K. A Mátyás király alapította egyetem főépülete
