Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-08 / 187. szám
992. július 8., szerda üj Dunántúli napló 7 Helmut Kohl kancellár nyilatkozata Magyarország modell a reformok sikerrevitelében Kamatozunk, kamatozunk. „Értékjegy C” Mind kevesebb az eladó vállalat Három évvel ezelőtt Ma- ;yarország a kelet-európai ma- ;ángazdasági átalakítás előőr- ében volt: most a térség úttörő irivatizálója a felnőtté válás tehézségeivel küzd - írta a The Tnancial Timesban Nicholas Denton tudósító Budapestről. Kz ipar jelentős szektorai a lyugati multik kezébe kerültek is mind kevesebb az eladható 'állalat. A magyarok közben mind- nkább úgy érzik, túlzott a íyugati részvétel, és helytele- títik azt is, hogy a nyugati be- ektetők a fogyasztási ipart cé- ozták meg - írta a tudósító, vlost a szállodák, a bankok és i közművek következnek pri- /atizációra, de a folyamat ne- téznek ígérkezik. Nyugati ta- tácsadók szerint káros a kor- nány rideg tárgyalási taktikája is az, hogy a valóság különbözik az ultraliberális elvektől. Vlost a fő kihívás, hogy vevőt aláljanak azokra a vállasokra, amelyek semmi áron sem érdeklik a nyugati befekte- őket. A kormány kedvezmé- íyekkel támogatni akarja a hazai befektetőket, de csehszlovák típusú szétosztogatást nem :ervez - írta a The Financial Times budapesti tudósítója. X Déli autópálya Kárpátalján A kárpátaljaiakat is foglalkoztatja a leendő dél-magyarországi autópálya, illetve annak kijelölendő útvonala. A kárpáti Igaz Szó záhonyi tudósítójának tollából magyarországi szempontból tárja olvasói elé az ezzel kapcsolatos problémákat. A cikkíró leszögezi, hogy az új autópálya útvonalának kijelölése tekintetében két lehetőség kínálkozik: Záhonynál vagy pedig Barabásnál szelhetné át az országhatárt. A szerző nem osztja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselőinek álláspontját, akik a Barabás felé vezető útvonalat kívánják támogatni. Rámutat, hogy ez esetben az autópálya két tájvédelmi területet is átszelne, tehát nemzeti értékeket tenne tönkre. Az új út Záhonynál, vagyis a hármas határnál szelné át az országhatárt, Ukrajnába és Szlovákiába egyaránt közvetlen átlépést tenne lehetővé és csatlakozást biztosítana a Kijev- Prága-Hamburg autópályához. Kétféle döntés lehetséges tehát. Az első esetben a politikai, bizonyos személyek egyéni érdeke, a másik esetben a gazdasági törvényszerűség érvényesül, vonja le a következtetést a cikk szerzője. Lengyelország és Csehszlovákia Magyarországot bízta meg azzal, hogy a Német Szövetségi Köztárskaság kormányán keresztül jutassa el a Visegrádi Hármak memorandumát a hét fejlett ország müncheni csúcstalálkozójának résztvevőihez. A Hármak felhívták a Hetek figyelmét arra, hogy a kelet-közép-európai átalakulási folyamat nagyobb politikai és gazdasági támogatást igényel. „Üdvözöljük Magyarországnak s a többi közép- kelet- és déleurópai országnak a reform utján elért haladását,s bátorítjuk őket, hogy határozottan továbbmenjenek ezen az úton. Ezek a sikerek ugyanis modell- jellegűek az egykori Szovjetunió utódállamainak reformjai szempontjából is” - jelentette ki a Ferenczy Europress Sajtóügynökségének a müncheni csúcs alkalmából adott nyilatkozatában Helmut Kohl német kancellár. Úgy véli, hogy „Magyarország politikai és gazdasági reformlépései néhány éven belül olyan teljesítőképes népgazdaság megteremtéséhez vezetnek, ami döntő lépcsőfoka Magyar- ország EKtagáságának”. A német államférfi nyilatkozatában rámutatott, hogy kormánya a német egységet elválaszthatatlanul összekapcsolja Európa egyesülésével, s ez az elkötelezettsége a jövőben sem változik. „Az európai egyesülés koncepciójával a második világháború után sikerült áthidalnunk a régi ellenségeskedéseket, s megkezdődött Európa történelmének leghosszabb békekorszaka. A sikernek ezt az útját nem szabad, s nem is fogjuk elhagyni”. - mondotta a kancellár, aki nagy hangsúlyt helyezett arra, milyen módon támogathatják a világ legfejlettebb ipari államai - nem utolsó sorban a müncheni csúcs határozataira építve - a közép-kelet-eu- rópai térség országait problémáik megoldásában.- A jövő szempontjából az egyik legfontosabb teendőnek a kereskedelmi kapcsolatok erősítését tekintem. Közép-, Kelet- és Dél-Európa országainak megbízható és hosszútávra szóló exportlehetőségeket kell biztosítanunk.- Fontos azonban a közép-kelet- és dél-európai államok egymás közötti kereskedelmének kiépítése is éppúgy, mint- kapcsolatuk a korábbi Szovjetunió területén kialakult új, független államokkal. Ezért üdvözlöm a Magyarország, Lengyel- ország és Csehszlovákia közötti együttműködést, amely a helyes irányban fejlődik. Helmut Kohl szerint ezekben az országokban lehetővé kell tenni, hogy a magántőke és a vállalkozói elkötelezettség meghatározó módon és növekvő mértékben hozzájárulhasson a gazdaság fejlesztéséhez. Ezenkívül a kedvező beruházási kiimához, például a telekvásárláshoz mindenekelőtt világos jogi előírások kellenek, amelyekre hosszútávra építhetnek a beruházók. A nyugati cégekkel való együttműködés a versenyképesség növelésének döntő tényezője. Magyarország - sok éve érvényesülő gazdasági kooperációjával e téren kétségkívül előnyben van sok más országgal szemben. Helmut Kohl részletesen kifejtette álláspontját a mai Európa közös biztonságával kapcsolatos feladatokról.- A kommunizmus összeomlása és a vasfüggöny eltűnése véget vetett a kelet-nyugati ellenséges szembenállásnak: Közép-, Kelet- és Dél-Európa országai a demokrácia és a piac- gazdaság útjára léptek. De a többévtizedes politikai elnyomatás után, az utasításos gazdálkodás okozta rombolás következtében a reformállamok egyedül nem tudnak úrrá lenni a nehézségeken.- Ezért készek a nyugati ipari államok arra, hogy erőteljesen támogassák ezeket az országokat a demokrácia és a gazdaság fejlesztésében, s főként, hogy tanácsokkal és tettekkel segítsék életképes piacgazdaságaik kiépítését.- Ez nem csupán humanitárius, erkölcsi ügy. Ha ugyanis a reformfolyamat az egyik vagy másik országban lefékeződik, sőt zátonyra fut, annak politikai, biztonságpolitikai, gazdasági, de még környezetvédelmi kihatásait is egész Európa megérezné.- Ezért van szükség egyeztetett, átgondolt és tervszerű, a saját érdekeket is szolgáló, segítő támogatásra minden területen, hogy az emberek eltökélten dolgozzanak a reformokon, s a reformállamok mihamarabb túljussanak az átmenet nehézségein. A kancellár nyilatkozatában nagy fontosságot tulajdonított a Németország és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolat- rendszer hatékony továbbfejlesztésének.- A német-magyar kapcsolatok hagyományosan szorosak és szívélyesek. E kapcsolatok különösképpen 1989-ben állták ki a szakítópróbát, amikor az egykori NDK-ból való honfitársaink ezrei Magyarországon keresztül keresték a szabadság útját. Mi, németek, sohasem felejtjük el a nekünk akkor nyújtott segítséget.- 1992-ben újabb lépést tettünk előre: februárban Budapesten Antall miniszterelnök és jómagam aláírtuk a német-magyar barátsági szerződést, amit azóta ratifikáltak s életbe is lépett. Az együttműködés nem korlátozódik a kétoldalú kapcsolatokra. Németország a szerződésben is kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja Magyarországot az Európai Közösséghez való közeledésében - szögezte le nyilatkozatában. Mit kezd a mai Magyarországon valaki, akinek fölös pénze van? Milyen előnyös lehetőségeket ajánlanak számára a legnagyobb hazai pénzintézetek? Ez a kérdés. A válaszokból, melyeket az alábbiakban részletezünk majd, kiderült, hogy vezető bankjaink jól ösz- szehangolt értékpapír-politikát folytatnak, s a permanens átszervezések dacára tudják, „hány óra van” a még mindig szigorúan ellenőrzött hazai pénzpiacon. Stratégiájukban mindazonáltal megjelentek a verseny elemei. Tessék szemügyre venni néhány vezető pénzintézet kínálatát, s ha van pénz, választani. Dk A Budapest Bank Részvény- társaság július 1-én bocsátotta ki Értékjegy C elnevezésű értékpapírét. Egyéves futamidőre köthető le. Kamatozása egy év után nettó 19,92 százalék lesz. ötezer, tízezer, százezer forintos címletekben kapható. Ennél a banknál a lakosság számára más befektetési lehetőséget most nem tudnak ajánlani. Dk A Postabanknál szélesebb a választék. Választhatunk rövid-, közép- és hosszútávra leköthető értékpapírok között. A Postabank-jegy rövidtávra leköthető papír. Kamata egy hónapra nettó 17,6 százalék, két hónapra nettó 18,4 százalék, három hónapra 19,2 százalék, természetesen éves szinten számolva. Vagyis ha egy hónapra kötjük le a pénzt, akkor a 17,6 százalékos évi kamat ti- zenketted részét fizetik ki. Van a Postabankjegynek hét hónapra leköthető változata, melynek kamatozása nettó 20 százalék! A címletek: 10,000, 50,000, 100,000 forint és van 1 millió forintos jegy is. Hosszútávú lekötésre a legalkalmasabb a Postatakarékjegy. Egy év után nettó 22,4 százalékos kamatot biztosít. Ugyancsak a Postabanknál nyitható a Postabetétszámla könyv. Az ott elhelyezett ösz- szegből bármikor, bármelyik Postabank fióknál lehet pénzt kivenni - személyi igazolvány és aláírás ellenében. Kamatozása évi 17 százalék. Dk Még bővebb a választék az OTP-nél, a feltételek előnyeiről vagy hátrányairól mindenki Ítéljen maga. Az OTP-nél kapható Letéti jegy kamata július 1-től nettó 20 százalék. Évközi visz- szaváltás esetén a kamat havi 0,8 százalék.Letéti jegy az OTP bármelyik fiókjában váltható, csakúgy, mint régi jó ismerősünk, a rendszereken is átívelő Takarékbetétkönyv. Változás azért itt is lesz. Augusztus 1-től megszűnik a három évre leköthető betétkönyv, s csak az egy évre leköthető változat marad forgalomban. Ennek kamata évi nettó 20 százalék lesz, egy éven belüli felvét esetén pedig a felvett teljes összegre a kamat 0,5 százalék. Sávos kamatozású befektetési mód a Takaréklevél. Erre egy év után nettó 20 százalék, két éven túl 21,5 százalék, három éven túl évi 22 százalék nettó kamatot lehet kapni. A sokak által ismert Átutalási Betétszámla a közelmúltban Lakossági Folyószámlává alakult át. Alapkamata nettó 15 százalék évente. A számlán levő ösz- szeg meghatározott része leköthető. Ekkor egy hónapra 19, 6 hónapra 20, 12 hónapra 21 százalék a nettó kamat. Még mindig az OTP! Megjelent az Ifjúsági betét és az Új otthon betét. Ot éven túl ezeknek a kamata évi nettó 25 százalék, de ez az ajánlat - figyelem - csak augusztus 1-ig érvényes. Aki bízik az infláció csökkenésében, s van pénze, most megalapozhatja gyermekei jövőjét. Nem lakás célú felhasználás esetén alacsonyabbak a kamatok. Egy és öt év közötti megszüntetés esetén, ha lakásra takarékoskodnak, 21,5 százalékos kamatot lehet felvenni. A pénz kifizetése, mindennemű visszaélési lehetőség kiküszöbölése végett, lakásvásárláskor olymódon történik, hogy a leendő lakástulajdonos nem is látja a pénzt. Annak kifizetését az OTP vállalja - átutalással. Ha a takarékoskodó 1 és 5 év között gondolja meg magát és nem is lakásra akarja költeni a pénzt, az egy éves takarékoskodás jutalmaként még mindig 17 százalékos kamatot vehet fel. Az tény, hogy a lehetőségek az OTP-nél a legváltozatosabbak. Nyugdíjasoknak ez a nagy bank a Nyugdíjelőtakarékossági betétet ajánlja, ezzel valamelyes konkurrenciát támasztva a pénzügyi életbe és a lakossági takarékosság területére is lassan belopózkodó biztosító társaságoknak is. A Nyugdíjelőtakarékossági betét kamatozása megegyezik a Takaréklevél kamatozási feltételeivel, azaz három éven túl 22 százalék kamatot hoz. Optimistáknak való befektetési forma, csak 45 évnél idősebbek élhetnek vele, de ők tíz év után egy százalék prémium- kamatot is kapnak. Érdekes lehetőséget kínál a Konzumbank. Befektetési jegyei, ha tulajdonosuk 3 évig nem adja el őket, adómentesek. Igaz, ellentétben a Budapest Bankkal és a Postabankkal, a Konzumbank nem fix kamatozású kötvényeket árul. Ezek a kötvények tehát olyanoknak valók, akik úgy vélik, hogy az infláció tartós lesz. Vásári konkurencia V égre megértük a piaci versenyhelyzetet! Végre eljutottunk oda a gazdaság igencsak sok területén, hogy versenyezzenek egymással a hasonló terméket előállító, illetve szolgáltatást végző cégek. Győzzön a jobbik! Végre .. ! Dk Az igazság az, hogy a dolog egészen másként fest nagy általánosságban, mintha konkrét cégeket, termékeket, avagy szolgáltatásokat ugratna össze egymással az élet, az érdek. Addig mindenki lelkes, amíg konkrétan nem ellene, az érdekei ellen kezdeményez valaki valami újat, mást, mégha nagyjából azonos körön belül is. De ha konkrét érdekeinket sértené az ellenlábas?! Ha ellenünkre kezdeményez valaki? Azt bele kell döngölni a földbe!? Elnézést e hosszas bevezetőért, de ennyi kitérőt kénytelen voltam megtenni, mielőtt a lényegre térnék. S mi a lényeg? A vásári, mondhatnók alpári konkurencia. Nem is oly rég volt egyszer egy nemzetközi kiállítás és vásár Pécsett. Hogy ez „nem az” volt, mint a korábban kétévente megszokott? Valóban nem, noha a kiállítók és a huszonötezernél is több látogató számára sikerrel zárult. Dk Hadd ne nevezzek meg senkit, itt szerintem az általános tanulság a lényeg. Az egyik fél kihagyott egy jó üzleti ziccert, miszerint nemcsak kétévente, hanem évente is lehet sikeres kiállítást és vásárt, avagy ipari vásárt rendezni Pécsett. Maradjunk annyiban: nem a név, hanem maga a rendezvény, a kiállítók és a látogatók száma és megelégedettsége a lényeg. De mit tehet a nagy lehetőséget elszalasztó cég, felismerve, hogy rosszul ítélte meg, mérte fel a piacot? Vagy tudomásul veszi, hogy melléfogását kihasználva másnak is terem babér, és (ha nem is jópofát vágva, de) fejet hajt a tények előtt, bármennyire is fáj neki. És minden erejét latba vetve készül arra, hogyha rákerül ismét a sor, visszavágjon, és a „betolakodónál”, a piaci vákuumot kihasználónál is sokkal sikeresebb és eredményesebb vásárt (kiállítást) szervezzen. Jó, tudom, ez csak a fejlett piacgazdaságban és a mesében van így. Ott ez a módi. Nálunk viszont még mindig él az az elv, hogy ha az én tehenem megdöglött, dögöljön a meg a szomszédé is. Dk A pillanatnyi „legyőzetését” tudomásul venni képtelen cég így tehát minden követ megmozgatott. Na nem a lehetséges kiállítói megnyerésére, hanem eredeti szándékától eltérően, de lényegében ellenükre. Minden fórumot (sajtó, rádió, egyebek) kihasználva hirdette magáról, hogy csak és csakis ő a hivatalos, a profi vásárszervező, hogy ezzel is kétségbe vonja, lejárassa a sikeres konkurencia létjogosultságát, s megingassa a kiállítók bizalmát a piacára „betörő” szervezővel szemben. Hogy ezzel valójában öngólt rúgott? A pillanatnyi elégtételtől, betartástól elbódulva hogyan is gondolhatott volna erre? A „konkurens” kiállítása és vására az elképzelhetőnél, tehát a vártnál is nagyobb sikerrel zárult. A piacon új szervező-rendező is megmutatta, ő is tud, ő is legény a gáton. Félő, a lehetséges kiállítók elriadnak az önmagát profi szervezőként kikiáltó cég jövő évre meghirdetett seregszemléjétől. Mert mondjuk, mi van akkor, ha az idei konkurens visszavág, és jövőre ország-világ előtt ő is kikürtöli, hogy az ő kiállítása (és vására) az igazi?! S természetesen mindezt a lehetséges vásár ideje alatt! Hadd riadjon el az, aki felkeresné, hadd keseredjen meg annak a szájaíze, aki komoly pénzeket beleölve kiállítóként igyekezett bemutatkozni és ezzel piacot szerezni az adott fórumon. H a már így vagy úgy nem tudott egyezségre jutni a két kiállítást és vásárt szervező cég a világ (akarom mondani a pécsi lehetőségek) gazdasági újrafelosztásában, legalább ne a kiállítók és a látogatók el- riogatásával, tulajdonképpen ellenünkre tartson be egyik a másiknak. A közérdek azt kívánná, hogy akár évente legyen (több) kiállítás és/vagy vásár Pécsett, ha annak adottak a feltételei! Dk Egy biztos: a kiállítók és nézők számára egyremegy, hogy ki a szervező, ha a rendezvény eredményes. Elvégre a kiállító üzleti sikerre, a látogató nézni és vásárolni valóra számít! Hisz mi másért lennének résztvevők? Murányi László
