Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-22 / 171. szám

1992. június 22., hétfő üj Dunántúli napló 15 Labdarúgó NB I. A végére leeresztett a PMSC Van mit felejteni Jó ha időben odaér az újság­író a futballpályára. Még be sem kell mennie az öltözőbe, már az odavezető folyosón fel­csíphet valami információt. Csak fülelnie kell. Most, Siófokon például a kezdés előtt azt lehetett meg­tudni, hogy újabb három labda­rúgó írt alá szerződést a PMSC-nél. A két kapus, Ková- csevics és Bogyay, valamint Kónya plusz egy évet vállalt. Elkaptam a hírt arról is, hogy Liebháber (a Vasas játékosa volt a 70-es évek elején mielőtt disszidált az akkori NSZK-ba) is bejelentkezett a pécsieknél. Szívesen lenne itt edző, hozna szponzorokat is, szóval állítja: dőlne a pénz. És ha már az edzőknél tartunk, az is a fü­lembe jutott, hogy Pozsgai La­jos, a Siófok eddigi pályaedzője lesz a Rába ETO, Verebes Jó­zsef pedig a Kispest HFC új szakvezetője. A siófoki 90 perc a búcsúfel­lépések jegyében zajlott, többen ezzel a mérkőzéssel köszöntek a jelenlegi csapatuktól. Fischer és Jenei 2-2 góllal, Varga István, a hazaiak edzője a Balaton-parti szurkolók elleni kifakadással, Garami József, a pécsiek szak­vezetője pedig egy furcsa, szűk­szavú nyilatkozattal. * Amúgy a mérkőzés szép csendben lefolyt. Győzött a jobb, még ha a játékvezető segí­tette is egy kicsit a Siófokot az­zal a jóindulattal megadott 11-essel, amiről egyébként a bíró, Kovács L. a lefújás után váltig állította, hogy jogos bün­tető volt.- Gólba tartott a labda, amit Braun kézzel szelídített meg. A miközben messzire kifutott ka­pujából, kiejtett egy beadást, az érkező Duró 15 méterről nagy erővel kapura bombázott. A gólvonalon álló Braun leszorí­tott kézzel védte magát, de a labda a kaiján csattant. A játék­vezető 11-est adott, amit Fis­cher értékesített (2-1). Egy perc múlva Kámán a 16-oson belül tisztán kapta a labdát. Csinált két cselt és az­után a kilépő Kovácsevics mel­letti méterről az üres kapuba emelt (3-1). A 70. percben Jenei - aki a pécsi csapat legjobb embere volt - megszelídített egy balol­dali beadást, majd közelről a léc alá emelt (3-2). Jók: Fischer, Duró, Kirch­mayer, Keszeg, Zare ill. Jenei. combjáról felpattant, ő meg be­leütött, nehogy bemenjen. Én így láttam. Most már mindegy ki hogy látta, azóta a TV-összefoglaló- ban mindenki megnézhette, ho­gyan is történt valójában az eset. A pécsi piros-feketék a bajnokság végére leeresztettek. Elveszítették az utolsó három meccsüket, a korábban masszív védelmük 9 gólt kapott a há­romszor 90 perc alatt, ami sok. Jó-jó, erős ellenfelekkel játszot­tak a hajrában. (FTC, Honvéd, Siófok), a játékosok egy része már nem a futballal volt elfog­lalva, hanem azzal: ki megy, ki jön, ki marad és mennyiért, ki lesz az új edző? De azért a végét nem kellett volna úgy elrontani. Ezért is jól jön az idényzáró után a pihenő, hogy hamar felej­teni tudjunk. Van mit... Horváth László Varga István: - Sikerült győ­zelemmel befejezni az idényt, és az előkelő 4. helyet megsze­rezni. Kívánom, hogy a jövőben jobb közönsége legyen a csa­patnak, és akkor a további sike­rek sem maradhatnak el. Garami József (a lefújás után): - Erről a mérkőzésről nincs mit nyilatkoznom. (És va­sárnap este): - Mondhattam volna szombaton, hogy moz­galmas meccsen nem érdemel­tünk vereséget, hogy kaptunk egy jogtalan II-est, szóval sok mindent. Hogy miért nem mond­tam ? A sors nem volt olyan ke­gyes hozzám, hgy győztesként hagyhattam volna el búcsúzóul a PMSC kispadját, ezért nem voltam olyan lelkiállapotban, hogy mást tudjak mondani. Siófok - PMSC 3-2 (1-1) További eredmények Bajnok a Ferencváros Az NB I. állása A Ferencvárosi Torna Club nyete az idei labdarúgó-bajnok­ságot, miután az utolsó mérkő­zésen, Diósgyőrben 2-0 arányú győzelmet aratott. FTC - Diósgyőr 2-0 (2-0) Diósgyőr, 30000 néző. V.: Puhl. G.: Wukovics (2). Jók: Telek, Simon, Kuznyecov, Páling, Wukovics ill. Leskó, Bém. BVSC-NOVÉP - MTK l-l(O-O) Szőnyi út, 500 néző. V.: Varga L. G.: Bognár ill Szabó. Vasas-Tatabánya 4-1 (3-0) Fáy u., 2000 néző. V.: Vágner. G.: Coso-Aires, Zvara, Galas- chek ill. Süveges. Kiállítva: Váczi (Tatabánya). Haladás - UTE 1-0 (1-0) Szombathely, 8000 néző. V.: Hartmann. G.: Illés. Kispest HFC - Videoton 4-1 (0-1) Bozsik-stadion, 2000 néző. V.: Varga S. G.:Vincze, Kovács E., Cseh, Pisont ill. Takács. Vác - Veszprém 1-0 (1-0) Vác, 6000 néző. V.: Huták. G.: Füle. ZTE - Győr 1-1 (0-0) Zalaegerszeg, 500 néző. V.: Pil­lér. G.: Kovács L. ill. Pena. 1. FTC 30 18 10 2 61-19 46 2. Vác 30 19 7 4 54-27 45 3. Honvéd 30 19 4 7 61-27 42 4. Siófok 30 15 6 9 46-34 36 5. MTK 30 14 7 9 44-34 35 6. Vasas 30 10 13 7 40-29 33 7. Videoton 30 10 12 8 45-40 32 8. UTE 30 8 13 9 41-38 29 9. PMSC 30 10 9 11 27-34 29 10. BVSC-N. 30 7 12 11 29-34 26 11. Rába ETO 30 8 10 12 34-43 26 12. Veszprém 30 7 10 13 20-42 24 13. Haladás 30 7 8 15 27-42 22 14. Diósgyőr 30 6 10 14 24-44 22 15. Tatabánya 30 6 8 16 27-53 20 16. ZTE 30 3 7 20 20-60 13 Barcelona ’92 Olimpiatörténelem - dióhéjban I. (1896-1948) Hajós Alfrédtől a kajak négyesig Amikor a múlt század vé­gén - pontosan 1896. április 6-án - Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyér­met nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, keve­sen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpedig olyan, amely - lassan egy évszázada - négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak találkozója lett, hanem a szépség, az erő, az egészség, a nemes küzdelem el nem halványuló demonstrációja is. Annak idején a görög fő­városban mindössze 13 or­szág versenyzői randevúz­tak. Néhány hét múlva Bar­celonában pedig 170 nemzet sportolói mérik össze tudá­sukat. Az első nyári olimpián még csak 300-an álltak rajt­hoz. A katalán fővárosban már több mint 9400 ver­senyzőre számítanak. A sportolók első világtalálko­zóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adata­ink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtat­tak ki. Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok - csak­nem egy évszázadot ölelnek át. Öt világrész fiatal jai küz­delmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye az egy­másba fonódó öt színes ka- rik. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Ausztráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Cou- bertin báró javaslatára fo­gadták el és 1920-ban az antwerpeni versenyen hasz­nálták első alkalommal. Az olimpiai mozgalom történelemkönyvéből kiol­vasható: hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak szá­mított és számít. Athéntől Szöulig a magyar verseny­zők összesen 365 (arany, ezüst, bronz) érmet szerez­tek. Közülük 123 a legfénye­sebben ragyog. Az elsőt Ha­jós Alfréd szerezte, a 123-kat a kajak négyes (Csípés, Hó- dosi, Gyulay, Ábrahám). Az eddigi XXIV olimpia I. Athén, 1896. A 13 ország versenyzői kö­zött ott volt a 8 fős magyar csapat is. Tagjai közül kiemel­kedik a 18 éves egyetemi hall­gató Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyér­met. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kell­ner Gyula maratoni) érmet szerzett. A világversenyt az amerika­iak nyerték 11 arannyal. II. Párizs, 1900. A nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal. A 17 magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf bizo­nyult legeredményesebbnek, a díszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagította a magyar érem­gyűjteményt. III. St. Louis, 1904. Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerika­iak nagy fölénnyel - összesen 58 arannyal - végeztek az élen. A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik he­lyet szereztek. A századeleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél an­gol mérföldes távon lett máso­dik, illetve harmadik. IV. London, 1908. Ez már valóban nagy világ- verseny volt, hiszen 22 ország, több mint 2000 sportolója ran­devúzott. Az angol fővárosban kezdődött el az a szép hagyo­mány, hogy a nyitóünnepsé­gen formaruhában vonultak fel a küldöttségek tagjai. A házi­gazdák nyerték az országok közötti versenyt, 56 arannyal. Itt kezdődött el a magyar kardvívók - máig is tartó - fé­nyes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fo­kára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), valamint a 4x200 m-es úszó­váltónk gazdagította. V. Stockholm, 1912. A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 25 aranyéremmel. A magyarok 3 arany (Fuchs Jenő kard egyéni, továbbá kard csapat, Prokopp Sándor sportlövészet), 2 ezüst és 3 bronz érmet hoztak haza. VI. Berlin, 1916. Az I. világháború miatt el­maradt. VII. Antwerpen, 1920. Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháború­ban vesztes országait nem hív­ták meg. Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki 3 arannyal lett gazdagabb. Az összesített versenyt az ameri­kaiak nyerték _40 bajnoki címmel. VIII. Párizs, 1924. Nurmi itt is sporttöríénel- met írt: 5 aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak - immár ötöd­ször - kerültek az első helyre. A magyarok párizsi szerep­lése negatív csúcs volt: a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen 2 aranyat (Halassy Gyula sport­lövészet, Posta Sándor kard), 4 ezüstöt és 4 bronzot nyertek. IX. Amszterdam, 1928. Ezen az olimpián szerepel­hettek először nők az atlétikai versenyeken. A legtöbb aranyat (22-t) az amerikaiak kapták. Hazánk sportolói első ízben nyertek 5 aranyat: Ke­resztes Lajos (birkózás), Ko­csis Antal (ökölvívás), Ters- tyánszky Ödön (kard), a kard­csapat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok története c. művével). Ezt 5 ezüst egészí­tette ki. Bronzérmet nem nyer­tünk. X. Los Angeles, 1932. A résztvevők első ízben lakhattak olimpiai faluban. Megszakítás nélkül, negyedik alkalommal végeztek az első helyen az amerikaiak, 43 arannyal. A magarok közül a dobogó legfelső fokán állhatott: Éne­kes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lólengés, vala­mint szabadgyakorlatok), Pil­lér György (kard), a kardcsa­pat és a vízilabda csapat. XI. Berlin, 1936. Az ókori játékokra emlé­kezve, első alkalommal indult el Görögországból és érkezett meg Berlinbe az olimpiai láng. Az olimpia legkiemelke­dőbb versenyzője egy ameri­kai atléta, Jesse Owens volt. A színesbőrű versenyző 4 aranyat nyert. Született egy másfajta rekord is. Egy 13 éves amerikai lány győzött a műugrásban. Az összesítésben a németek végeztek az élen 38 bajnoki címmel. Az olimpiák első számú magyar női bajnoka a magas­ugró Csák Ibolya volt. Mes­terhármast értek el birkózóink. Éremgyűjteményünk 1 ezüst és 5 bronzzal gazdagodott. XII. Helsinki, 1940 A II. világháború miatt el­maradt. XIII. London, 1944 A II. világháború miatt el­maradt. XIV. London, 1948. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az elsők. Magyarország a nemzetek sorrendjében az érmek számát tekintve a 3., a pontok számát tekintve pedig a 4. helyet sze­rezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az arany­gyártást a kalapácsvető Né­meth Imre kezdte és a kard­csapat fejezte be. Az angol fővárosban kez­dődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győ­zelmével verekedte ki az aranyat. Siófok, 2500 néző. V. Ko­vács L. Siófok: Bíró - Keszeg, Zare, Olajos - Máriási (Varsá­nyi, a 69. percben), Meksz, Duró, Kirchmayer (Ruskó, a 61. percben) - Gregor, Kámán, Fis­cher. Edző:- Varga István. PMSC: Kovácsevics - Kónya, Balog, Lőrincz, Vókó - Jenei, Dienes (Braun a 63. percben), Túri, Medgyes - Hánzs (Dárdai, a 73. percben), Magyar. Edző: Garami József. A 20. percben Jenei a legurí­tott szabadrúgást 25 m-ről a jobb alsó sarokba küldte, Bíró kapus elnézte a lövést (0-1). A 32. percben egyenlített a Siófok. Kirchmayer jobb oldali szögletét Fischer, az 5-ösről a bal alsó sarokba fejelte (1-1). A 64. percben Kovácsevics,

Next

/
Oldalképek
Tartalom