Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-06 / 155. szám
10 új Dunántúlt napló 1992. június 6., szombat Gyermek- ' mentő Szolgálat Két évvel ezelőtt megrázó erejű képsorokat láthatott a világ a romániai egészség- ügyi gyermekotthonok lakóinak életéről. A csontig sová- nyodott, csupasz vaságyakon üldögélő gyermekeket bemutató filmet a magyar tv nézők is láthatták. Ugyanezt a filmet látta a Hannoverben élő, magyar származású dr. Edvi Péter gyermekorvos, aki nem tudott beletörődni abba, hogy napjainkban ilyen embertelen körülmények között léteznek gyermekek, s megalakította azt a segítő egyesületet, aijiely azóta Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatként ismert. A szolgálat önkéntes alapon működik, vallásilag, politikailag és nemzetiségileg teljesen független. Célja, hogy egészségügyi és más célra pénzbeli és természetbeni - ingyenes adományokat gyűjtsön és a rászoruló gyermekekhez juttassa, illetve a tagjai segítségével közvetlenül segítse őket. A romániai forradalom után segélyt vittek több tucat gyermekotthonba és kórházba, az egyesülethez tartozó magyar gyógypedagógusok hónapokon át dolgoztak gyermekintézményekben. Az egyesület azonban a hazai gyermekotthonokat is szeretné támogatni. • E célból rendeztek koncertet Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Perényi Miklós közreműködésével, melynek teljes bevételét - csaknem egymillió forintot - az egyesületnek ajánlották fel a művészek. Ugyancsak ez volt á célja az Állami Operaházban tartott balett előadásnak, amely szintén közel egymillió forint bevételt jelentett. Az egyesületet számos cég és magánszemély támogatja, illetve a hannoveri központ is »segíti. Az elmúlt évben ösz- szesen 5 710 000 forint adomány érkezett hozzájuk. ' Csaknem ötven féle célra juttattak belőle, többek között a fogyatékos gyermekek komlói napközi foglalkoztatóját is segítették ötvenezer forinttal. A magyar egyesület pécs-baranyai csoportja a következő hetekben alakul, hallottuk dr. Dely Viktóriától., aki az egyesület képviselője. Irodájuk már van, a Bem utca 5. sz. alatt. A telefonszám: 12-277/17. T.É. Minden műve a test és lélek egységét vallja Makovecz Imre A magyar és a világsajtó hangos attól, hogy Sevillában a kiállítási csarnok, melyet Makovecz Imre épített, ezrével csalogatja az embereket. Arról az építészről van szó, aki Magyar- országon évek óta templomokat, kultúrházakat, kiállítási csarnokokat épít és középületeket tervez. Zseniális alkotó áll előttünk, aki nagyon mélyről nézi az anyagnak és az emberi értelemnek összefüggéseit, vagyis az emberi alkotásnak kifogyhatatlan lehetőségeit. Ars poétika Az alkotóknál mindig meg szoktuk kérdezni, hogy mi az „ars poétikájuk”, vagyis mi az a belső sugalmazás, vagy belső lelki meggyőződés, amiből alkotásaik születnek. így is lehetne feltenni a kérdést, mi Makovecz Imre valóság szemlélete? Mi az a központi erő, amiből a test és a lélek egységéből a hírneves magyar építész alkotásai születnek. Anyag kell neki: kő, márvány, fa, s ő maga nem egyszer vallja azt, hogy lélek nélkül nem tudna alkotni, nem tudna művészi alkotást létrehozni. A lélek és a test egységét, az anyag és a szellem egymáshoz való teremtettségéi vallja minden műve, minden alkotása. A pécsi egyházmegyében, Baranya és Tolna megyében a neves művész legújabb alkotásai ezt árulják el, de az összefüggés különös hangsúlyt kap a sevillai palotában. Szigetváron és Kakasdon kul- túrházat épített, Pakson pedig az új Szentlélek templomot. Mindegyik hosszú oldalakat kitevő ismertetésre vagy méltatásra lenne érdemes. A kakasdi kultúrház az őslakó németségnek és a székely újtelepeseknek lelkiségi találkozóját akaija kifejezni, magasbatörő gótikus toronyutánzattal és ugyancsak zömök, a székely ködmönt utánzó lapostoronnyal. Egészen különös a paksi Szentlélek templom, amelynek három tornya elárulja azt, hogy itt valami kozmikus és organikus szemléletről van szó. A középen áll a keresztre feszített Krisztus, keskeny, magasbatörő szobra, vagyis a Megváltásra mutató kereszt. Jobbról és balról a Nap és a Hold stilizált képe. A lélek, ha akaijuk átvitt értelemben a Szentlélek minden hitnek és vallásnak a forrása és ezért a hármas vallási koncepciót értelmezi a hármas torony. Minden vallás alapja és háttere az Istennel és az embertársunkkal való egyesülés keresése és megvalósítása. Sajátságos Makovecz Imre építészetében, hogy kiemelten fa került bele az építészeti megvalósításaiba. Nem is tudja máskép elképzelni az ember építészeti alkotásait, minthogy az erdőknek legszebb fáit le- háncsolva beállítsa az épület középpontjába, vagy valamelyik szögletébe; a fa, kő, a márvány, az üveg, a fém együtt jelenik meg és kerülnek új harmóniába. Makovecz Imréről az elmúlt hetekben készített kis filmet szeretném „levetíteni”, amely a művész lelkiségét kívánja megközelíteni. A film azzal kezdődik, hogy cseppfolyós télvégi természetképet látunk, amely az elején nagyon borongós, de egyre inkább kivilágosodik és az elmosódó foltok lassan fák alakjában jelennek meg. Egyszer csak azt észleljük, hogy a fák möeött emberi alak ismerkapcsolatot. Ez a kép arra figyelmeztet bennünket, hogy nem szabad a nagy kozmosszal, de különösen az összemberi- séggel való kapcsolatunkat elveszíteni. Ezt az új kozmoszt a- magam nyelvén „Mako- kecz-kozmosz”-nak nevezném, az emberi közösség, az élőlények közösségében. Új lelkiség Új világot kell teremteni, újjá kell alakítani az emberi közösséget. Az emberiség a materialista, kommunista világszemléletnek lett kiszolgáltatva. A kommunizmus leírhatatlan szenvedései álól most kezdünk elszabadulni. Az első világháború utáni kizökkenés után vártunk, hogy a szörnyű második világháború után talán új világot tudnak majd teremteni. De csalódtunk, mert még inkább elveszítettük a másik embert. Az új megváltó szellemet sokan a liberalizmustól vártak, a szaA kakasdi faluház is magán viseli az építész jellegzetes stílusát hető fel, aki mindig közelebb kerül hozzánk, és akkor ráismerünk Makovecz Imrére. Belső kapcsolat Ezt a körülöttünk levő világgal való szoros kapcsolatot a középkör óta az emberiség valójában elveszítette, valami elidegenedés alakult ki az emberiségben, elveszítettük a bennünket körülvevő világgal, a növényekkel, állatokkal és elsősorban a másik emberrel való belső, organikus és kozmikus Nemrégen készük el a paksi Szentlélek templom tisztán testi ember áll. A testből és lélekből álló embert veszítettük el és ezt az embert kell visz- szakeresnünk és visszatalálnunk. Sokat nézegettem a külföldi és belföldi sajtót, a kor kibontakozását kereső irodalmi műveket, és azt találtam, hogy csak két fogalom van. ami újból felbadelvűségtől, az embereknek egymástól való függetlenítésé- től, és így következett be, hogy elérkezett az a szellemi légkör, amelyben nem akarjuk elismerni a „másságot”, mert a szabadelvűség alapja az a meggyőződés, hogy saját magunknak kívánunk élni és nem a másik előnyére, hanem a másik rovására szeretnénk az életünket alakítani és berendezni. Vége van a kommunizmusnak, a világ tisztán anyagszerű szemléletének, melynek középpontjában nem a lelki, hanem a Fotó: Szundi György emelheti az embert, és e két fogalom a bánat és a megbocsáj- tás. A társadalmi haladás feltétele a kiengesztelődés. Amire ma szükségünk van, egy szóval is ki lehet fejezni, ez a kiengesztelődés. A kiengesztelődés azt követeli, hogy bűnösöknek, mulasztóknak valljuk magunkat, hibákat elkövető, gyenge embereknek és készek vagyunk a felejtésre és a jóvátételre. Nem bosszúról van szó, hanem engesztelésről, melynek feladata a keresztény megbo- csájtás. Erre tanít bennünket Makovecz Imre minden alkotása, de különösen a sevillai csodálatos kiállítási csarnok. Új emberközösséget kell létrehozni. Ennek a közösségnek alaptulajdonsága a természetrendi és etikai egybekötöttség, nem a különállás vagy a szétválás. El kell ismerni, hogy a mai liberális világszemléletnek is megvan a maga létjogosultsága, hiszen szinte ötven éven keresztül elnyomottságban és elfojtásban éltünk. Ennek következménye szellemi-lelki elnyomoro- dás volt. A felszabadulás ' művészete A kommunizmus egyet jelentett a szabadság eltiprásával, kiirtásával. Ha az összefüggéseket alaposabban szemügyre vesszük, akkor azt kell megmagyaráznunk, hogy a kommunizmus tulajdonképpen a félreértett vagy félremagyarázott liberalizmus. így kellett tulajdonképpen érvelnünk: az embertől nem szabad elvenni a szabadságot, de ugyanakkor ez a szabadság gúzsbakötött, elnyomorított felszabadítás volt: szellemi-lelki rabszolgaság. Az első világháború szülte meg a kommunizmust, a második világháború már világhatalmat csinált belőle. Ettől szabadultunk most meg. Makovecz Imre művészete e felszabadulást, e hináros világból váló kiemelkedést ábrázolja előttünk: szabadság és felelősségtudat kell a mai világ számára. Újból e két szót mondom: hangsúlyozva: bánat és megbo- csájtás. Sevilla ezt az új világot teremtő két fogalmat és tartalmat sugározza felénk. Cserháti József ny. püspök 99A régi szellem folytatásáért" Sziklakápolna a Gellérthegyen Nagy ünnepe van a római katolikus egyház egyetlen magyar alapítású szerzetének, a Remete Szent Pálról nevezett, ismert nevén pálos szerzetesrendnek. Június 6-án szenteli fel a budapesti Gellérthegyen álló Sziklatemplomuk Lourdesi-kápolná- ját Gyulai Endre szeged-csa- nádi püspök. A rendet az 1250-es években Boldog Özséb alapította - foglalja össze röviden a múltat P. Árva Vince, a Pálos-rend országos gondnoka, a Sziklakápolna igazgatója. - A középkorban az akkori egész ismert világot behálózták rendházaik. A ferencesekkel együtt a török hódoltságot is átvészelték. Pázmány Péter esztergomi érsek segítségével hatalmas reform kezdődött, amelynek következményeként a rend újra virágzásnak indult. Az akkori társadalmi igénynek megfelelve, a lelkipásztorkodás mellett még gimnáziumi tanítást is vállaltak a fehér reverendás atyák. Azonban . 1786-ban II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatta. Ezzel a Habsburg-birodalom- ban a rend megszűnt létezni. Egyedül a Katalin cámő fennhatósága alatt álló lengyel Krakkóban és Csensztohovában maradtak pálosok. Az ávósok megrohanták a kolostort 150 éves száműzetés után, 1934. május 12-én telepedik vissza a rend a gellérthegyi Sziklatemplomba és kolostorba. 1951 hús vét hétfőjének éjszakáján . az ávósok megrohanták a kolostort és a pátereket teherautóra tuszkolva gyűjtőtáborokba vitték. Rövidesen kialakították a „pálos koncepciós” ‘ pert, amelynek eredményeként Vezér Ferencet 1952 március 28-án felakasztották. A többi atya 1955-56-ban szabadult a börtönökből.- Amikor, már lehetőség nyílt a szerzetesrendek újbóli működésére, 1989-ben akciót indítottam a Sziklatemplom visszaszerzésére - mondja P. Árva Vince, aki a nehéz időkben Má- riánosztra plébánosa volt, majd így folytatja. - Ez eredménnyel is járt._ 1989. augusztus 27-én mondtam az első.misét a Sziklatemplom előtti téren, hatalmas tömeg, legalább tízezer hívő jelenlétében. A templom belseje nagyon siralmas állapotban volt. Megkezdődött - elsősorban társadalmi munkával - a rendbehozatala, majd restaurálása. A templomnak két része van, ■ a felső, azaz Lourdesi-kápolna, amelynek a rendbehozatala és restaurálása most fejeződött be, és az alsó, amely már majdnem két éve működik. A világörökség része A Sziklatemplom felső részének, azaz a Lourdesi-kápol- nának és a teljesen újjáépített bejáratnak, vasrácsnak az elkészítése 20 millió forintot tett ki. Ehhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló Környezetgazdálkodási Intézet a közös európai PHARE-program keretében 16 millió forinttal járult hozzá, azzal a szigorú kikötéssel, hogy ezt az összeget csak a barlangi részre szabad felhasználni. Tehát semmilyen egyházi objektumot vagy részt abból nem lehetett kialakítani, finanszírozni. Egyébként a barlang helyreállításához azért járult hozzá az intézet, mert ez a természeti ritkaság a világörökség védett része.' Természetesen - hangsúlyozza a templomigazgató -, ehhez a kikötéshez következetesen tartottuk magunkat, s a hiányzó pénzt részben társadalmi munkával, részben a pálosok kasszájából pótoltuk. Csak példaként említve, a 19x8 méteres gyönyörű vasrácsot Ka- rajz Lóránd és Pölöskey József tervezte és készítette, amelynek költségéhez a pálosok egy millió forinttal járultak hozzá.- A gondolat, hogy a Gellérthegy déli oldalában nyíló őskori emberek által már lakott, Szent Ivánról elnevezett sziklabarlangból a Szűzanya tiszteletére engesztelő kápolnát kellene építeni, egy, a franciaországi Lo- urdesba, a világhírű kegyhelyre vezetett Mária kongregációs zarándoklaton vetődött fel. Ezen elhatározták, hogy kegyhelyet állítanak fel az ország szívében, „hogy onnan induljon ki és terjedjen szét a Boldogasszony tisztelete szerte e hazában”. Ennek az elképzelésnek a megvalósításaként kezdték el 1925-ben a barlang kibővítését. A robbantások a tervezésben nem remélt csodálatos belső architektúrát alakítottak ki, és 1926 május 23-án, pünkösdkor megtörtént a Sziklakápolna első megáldása. Ezt a Sziklakápolnát bővítették az alsó résszel Sziklatemplommá, amelyet 1931-ben szentelt föl gróf Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püspök. Ide, ennek gondozására és a mellé épült kolostorba hozta haza Lengyelországból a pálos atyákat, 1934-ben Zichy érsek, akik amint ünnepélyes beiktató szentbeszédében hangsúlyozta -, „a nép felmentéséért és a régi szigorú szellem folytatásáért jöttek.” (MTI-Press) Dr. Csonkaréti Károly I
