Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-06 / 155. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. június 6., szombat Belgrád-bojkott Elfogyott a türelem - így in­dokolták a világszervezeti dele­gátusok a „Kis-Jugoszlávia” el­len elrendelt ENSZ szankciók szigorúságát, kiterjedt körét. Kétségtelen, hogy a második vi­lágháború vége óta első ízben sújt ilyen átfogó büntetési cso­maggal európai tagállamot az ENSZ, s ez önmagában is jelzi, milyen súlyosnak értékelik a Biztonsági Tanács tagjai a dél­szláv válságot. Egyértelmű üzenet Belgrád- nak? Az Egyesült Államok képviselője ezzel a megfogal­mazással tolmácsolta kormánya reményét, hogy Belgrad kivéte­lesen kemény „megszoronga­tása” talán véget vethet a véron­tásnak Bosznia-Hercegoviná­ban éppúgy, mint Horvátor­szágban. Kétségtelen, hogy sor­ban hangzanak el a bejelenté­sek, Londontól Bonnig és Bécs- től Prágáig arról, melyik ország miként veti alá magát az ENSZ intézkedéseinek, s a sorból Ma­gyarország - amely egyike volt a BT határozat előterjesztőinek - sem marad ki. Veszélybe ke­rült Jugoszlávia részvétele a barcelonai olimpián, s Belgrád- nak kiszámíthatatlanul súlyos pénzügyi gondokat okozhat a külföldi letétek és követelések befagyasztása, a kereskedelmi kapcsolatok részleges leépítése. Diplomáciai siker? Sajnos a New York-i döntés önmagában még nem garantál áttörést a ju­goszláv krízis megoldása ügyé­ben. S nem csupán azért, mert déli szomszédságunkban egye­lőre inkább a konfrontáció, sem mint a higgadt kompromisszu­mok jegyében reagáltak a BT-döntésre, hanem azért is, mert minden hasonló szankció- és embargóintézkedés hatásos­sága eddig kérdéses volt, Dél-Afrikától Líbiáig. Mi jöhet utána? Gyógyszer- és élelmi­szer-stop? Diplomáciai vesz­tegzár? Katonai beavatkozás? Egész földrészünknek jobb lenne, ha a válság nem fajulna idáig. Szegő Gábor Medárd meghozza az esőt? Kritikus lehet a júliusi időjárás Kritikus lehet a mezőgazda­ság számára a júliusi időjárás. Annak ellenére így van ez, hogy a májusi esők valamelyest eny­hítettek a megelőző időszak vízhiányán, és az előrejelzések szerint júniusban is csak 5 mil­liméterrel marad el a csapadék mennyisége a sokévi átlagtól. Júliusban ugyanis mintegy 65 százalékos valószínűséggel akár 30 milliméterrel is keve­sebb csapadék lehet a szokásos­nál. Mindezt csak tetézi, hogy az átlaghőmérséklet viszont magasabb lesz, 22 fok körül alakul - hangzott el az Országos Meteorológiai Szolgálat sajtótá­jékoztatóján. Mint elmondták: júliusban egy jól fejlett növény 5-6 mil- limétemyi csapadéknak megfe­lelő mennyiségű vizet párolog­tat el, ezért legalább ennyi csa­padékra lenne szükség. Az el­múlt 12 év tapasztalatai szerint viszont a téli félév csapadé­kösszege egyre csökken. Az elmúlt 100 év viszonylatában csupán 5-8 százalék gyakori­sággal fordultak elő az 1991. év téléhez hasonló időszakok, míg az idei tavaszhoz hasonló idő­szakok gyakorisága még ennél is kisebb, csupán 1 százalékos. 1965-ben a talaj vízszintje még fél méteren volt, mára azonban 5-6 méter mélyen helyezkedik Új utcanevek Ungváron Közel hetven utca és tér kapott új nevet Ungváron. Közülük több régi utca visz- szanyerte eredeti történelmi nevét. Neveztek el utcát és teret a magyar irodalom és történe­lem kimagasló személyisé­géről is, köztük Rákóczi fe­jedelemről, Jókai Mórról, Arany Jánosról. Petőfi Sándor nevét kapta meg az eddigi Újraegyesülés tér. Logikus befejezése ez a tér elnevezése körüli hosszas vitának, hiszen itt van a Pe­tőfi Múzeum, itt áll a költő szobra, itt nyílt meg az ugyancsak az ő nevét viselő magyar könyvesbolt is. E té­ren áll az az épület, mely hirdeti, hogy egykoron a nagy költő személyesen is járt Ungváron. el, ami a legtöbb növény szá­mára már nehezen felvehető. A kalászosokban valószínűleg nem segít már a júniusi eső sem, hiszen éppen a kalászhányás időszakában, amikor legjobban igényelték volna a csapadékot, esett a legkevesebb eső. Úgy tűnik az a kalászos járt jól, amely megkésett a fejlődésben. A legjobb időjárás mellett is csak alacsony gabonatermés várható, ám a kukorica termése akár jó is lehet. A májusi eső ugyan aranyat ér, mégis néha jót tesz, ha kevés van belőle. A kukorica gyökérzete így ugyanis a száraz tavasz követ­keztében erőteljesebben fejlő­dött, és elérte azt az 50 centimé­tert, ahol a talaj még megfelelő vízkészlettel rendelkezik. így várhatóan az edzettebb kukorica jobban elviseli a júliusi, augusz­tusi szárazságot is. A gabona gyökere azonban sekélyebben helyezkedik el, és a talaj felső 20 centiméterében nincs elég nedvesség. A száraz július kü­lönösen kritikus helyzetet te­remthet Kalocsa, Szeged, és Cece környékén, ami az ottani paprikatermesztést veszélyez­teti elsősorban. Talán valame­lyest enyhít a gondokon, hogy a Meteorológiai Szolgálat előre­jelzése szerint az elkövetke­zendő hét csapadékos lesz. Jó szerencsét hozott- lega­lábbis átmenetileg - a szénbá­nyászatról az év elején folyta­tott tárgyalássorozat. Mint em­lékezetes, januárban kilenc bá­nya tervezett azonnali bezárása miatt országos bányász sztráj­kot helyezett kilátásba a szak­mai szakszervezet. (A kormány intézkedése mintegy tizenötezer embert és közvetlen családját érintette volna.) A tét nagy volt, szerencsére a tárgyaló felek megállapodási készségve is: a kilenc termelő­hely azonnali bezárása helyett a fokozatosság mellett döntött a kormány tárgyaló küldöttsége, így a munkabeszüntetés is el­maradt. Az elmúlt napokban ismét megbeszéléseket tartotak az érintettek. A tárgyalások befe­jezése után kérdeztük a szénipar jövőjéről dr. Bakay Árpádot, az Áruházak - versenyben Új bevásárlónegyed alakult ki Pécsett, a Rákóczi út és a Bajcsy Zsilinszky út környékén. Ennek része a már tiné­dzser-korú Konzum Áruház, a rengeteg kisebb-nagyobb üzlet, valamint az új Kereskedők Háza és a Centrum Áruház, földszintjén az Elelmiszerke- reskedelmi Részvénytársaság Jó & Friss ABC-nagyáruházá- val. Vajon versenyre készteti ez a helyzet a kereskedőket, a ve­vőknek hasznuk származik eb­ből, s nem utolsósorban, kell manapság küzdeni a vásárló­kért? Ezekről a kérdésekről be­szélgettem a három „nagy” cég vezetőjével: Zentai Ferenccel, a Konzum áruház-igazgatójával, Kovácsovics Antallal, a Cent­rum igazgatójával és Jilly Csa­bával, a Jó & Friss áruház-igaz­gatójával. Abban mindhárman egyetér­tettek, jelenleg nagyon nehéz Magyarországon bármit eladni, s ennek legfőbb oka, hogy egyre csökken a fizetőképes ke­reslet. Jilly Csaba szerint a Jó & Friss áruházban napi átlagban 4000-6000 vevő fordul meg, ezt bármelyik hasonló nagyságú és profilú nyugat-európai üzlet megirigyelné, ám a forgalmat már kevésbé: náluk ugyanis egy hétköznap mindössze 300 forint értékű áru kerül átlagban egy vásárló kosarába. Ez azt jelenti, hogy az áruháznak jóval na­gyobb a kapacitása, mint amire jelenleg igény van. Alapvető cél tehát, hogy minél több embert vásárlásra késztessenek. Ezt szolgálja az osztrák példa alap­ján „kivitelezett” gondola- és pultrendszer, amely arra ingerli a sorok között sétálókat, hogy alaposan körülnézzenek, s ve­gyenek is. Azért pedig, hogy egyáltalán felkeressék ezt az ABC-t, rendszeresen árenged­ményes akciókat tartanak - álta­lában 40-50 cikkel -. mégpedig a saját árrésük terhére. Gondot okoz viszont, hogy olyan az üz­let belső terének az elhelyezke­dése, hogy az utcán sétálók nem látnak be, s vonzó, vásárlásra csábító kirakatok sincsenek. Természetesen komoly kihí­vás a Jó & Frissnek a már több mint másfél évtizedes piaci előnnyel rendelkező Konzum ABC, amelynek vezetői tudato­san készültek a konkurencia megjelenésére. Nyilvánvaló, hogy a kereskedői szempontból szép emlékű jugoszláv bevá­sárló turizmus után kopottas áruház előbb-utóbb felújításra szorult volna, ezt a folyamatot azonban mindenképpen fel­gyorsította a új Centrum épí­tése. A vásárló tehát nyert azzal, hogy viharos gyorsasággal eu­rópai színvonalúvá - az alagsor­tól, a legfelső szintig - varázsol­ták a Konzumot, felkészülvén a versenyre. Zentai Ferenc hang­súlyozta, ők nem csak az átala­kítással, hanem a választékkal is szeretnék megnyerni a vevő­ket. Az ABC-jükben naponta 8-10 000 ember fordul meg, de a „kosárérték” náluk is igen ala­csony. Tagadhatatlan, versenyben van a két ABC, ennek áldásait pedig mi, vevők élvezzük: pél­dául a Konzumban ennek ered­ményeként a csúcsforgalmi idő­szakokban - a reggeli és a dél­utáni órákban - megerősített „stáb” szolgál ki, szinte vala­mennyi pénztár üzemel. A hazai kereskedelemben óriási a kínálat, de bizonyos árucsoportokon belül előfordul, hogy hiába rendel a kereskedő, az a „cikkskála” vagy néhány „cikkelem” éppen hiányzik. Zentai Ferenc és Kovácsovics Antal is megerősítette - ezt na­ponta mi is tapasztalhatjuk, - hogy sok termékből meglehető­sen bizonytalan a választék. Ennek egyik oka. hogy a gazda­A pécsi Konzum áruház élelmiszer osztálya sági recesszió, a meggondalat- lan vállalkozások miatt sok ex­port-import cég megy tönkre, s ez azt jelenti, hogy a megked­velt áruk egy részéhez már nem tudnak hozzájutni a kiskereske­dők. Egyébként a stabilitást szolgálja, hogy mindhárom cégnek saját nagykereskedelmi társasága van. 0- Az új Centrummal kapcso­latban elterjedt a pletyka, hogy már csődben vannak, az igaz­gató ezt cáfolta, mondván, az alig több mint két hónapos mű­ködésük alatt egyre jobb ered­ményeket érnek el. Áki gyorsan és célirányosan akar vásárolni, az megkedvelte ezt a nyitott árusítási formát, a legnagyobb forgalmuk a cipő- és a konfek­cióosztályon van. A Konzum­ban arra törekszenek, hogy él­ményt is nyújtsanak a látoga­toknak, a vevőknek, így rend­szeresek lesznek a divatbemuta­tók, a termékismertetők. Mind­hárman úgy ítélték meg, tisztes­séges verseny folyik a kereske­delmi egységeik között, tehát nem az a cél, hogy övön aluli ütésekkel a padlóra küldjék a versenytársat. Kovácsovics An­tal például elismeréssel szólt a konzumosok nagy ötletéről, ne­vezetesen, hogy 1 000 forintos vásárlás felett egy órára érvé­nyes ingyenes parkolójegyet adnak, amely a Centrum előtti parkolóba is érvényes. Milyenek manapság a keres­kedők? Jilly Csaba azt tartja, alapkövetelmény, hogy minden nap képesek legyenek meg­újulva a vevők elé állni. Az el­adók komoly tréningen vettek részt a nyitás előtt, illemkódex is készült, ennek ellenére még mindig vannak olyanok ebben a szakmában, akik nem odavalók, a választási lehetőség ugyanis meglehetősen szűk. Kovácso­vics Antal ezzel egyetértett, hozzátéve, a Centrum ma még újszerű eladási rendszerében el­sősorban azt akarták tudatosí­tani a tanfolyamok során, hogy az árut el kell adni, ami egyre nehezebb. Ez még nem magátó- lértetődő valamennyi eladó számára. Zentai Ferenc el­mondta, a Konzum személyzeti politikájában alapvető változás történt a közelmúltban, a veze­tői helyeket megpályáztatták, az eladók pedig rendszeres kész­ségfejlesztő tréningeken ve­sznek részt. A javadalmazás mindhárom áruházban szoros összefüggésben van a teljesít­ménnyel. Roszprim Nándor A Centrum áruház földszintjén található a Kotoplusz üzlete Fotó: Läufer László Csökken az áram- és a szénfogyasztás Bányazárási menetrend 1995-ig Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium helyettes államtitkárát.- A korábbi megállapodás­hoz képest nincs változás a bá­nyák bezárását illetően. Az idén befejeződik a termelés a tatabá­nyai külfejtésen, a borsodi me­dencében a Rudolf-, és Nógrád- ban a Ménkes-aknában. Ez utóbbi térségben egyébként ki­sebb termelőhelyeket, úgyneve­zett kéregbányákat nyitottak. Jövőre zárják be a tatabányai Zsigmond-aknát, s Veszprém körzetében Dudaron és Várpa­lotán szűnik meg a szénbányá­szat. Végül 1995-ben, Putnok térségében áll le a termelés.- Mi a helyzet a baranyai bányákkal?- Nincs végleges döntés eb­ben a kérdésben. Több más bá­nya sorsa is újra napirendre ke­rül majd, s a döntés a kormány, illetve a parlament kezében van.-Ha az ütemezésben nincs változás, miért most került sor a megbeszélésre a kormányzat és a bányászszakszervezet között?- Azért, mert a vártnál jóval nagyobb arányban csökkent a villamosenergia felhasználás. A nyári hónapokban még keve­sebb áramra, s ezzel együtt ke­vesebb szénre lesz szüksége az országnak. A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság az igények csökkenése ellenére vállalta, hogy a korábbi megál­lapodásnak megfelelően átveszi a bányáktól a fűtőanyagot. Ez is enyhít az érintett üzemek nehéz pénzügyi helyzetén.- A megtermelt szén jelentős részére tehát van vevő?-Elsősorban azoknak a bá­nyáknak vannak gondjai, ame­lyek nem az erőműveknek, ha­nem lakossági felhasználásra szállítják a szenet. A szakszer­vezet a vásárlási kedv fokozá­sára országos, kedvezményes hitelakciót kezdeményezett. De a jelenlegi gazdasági helyzetben sem mi, sem a Pénzügyminisz­térium nem látunk elegendő ga­ranciát arra, hogy a vevők visz- sza tudják fizetni a hiteleket, ez­rét nem támogatunk valamiféle országos akciót. Viszont szor­galmazzuk, hogy a bányaválla­latok az eddiginél hathatósabb reklámmal hívják fel a lakosság figyelmét azokra a kedvezmé­nyekre, amelyeket saját hatás­körükben is megadhatnak a vá­sárlóknak. Elképzelhető például, hogy az átlagosnál hidegebb tél ese­tén a mostaninál mondjuk lé­nyegesen drágább lesz a szilárd tüzelőanyag, aki előre felkészül rá, jelentős összeget megtaka­ríthat.- A kormányzat nem tud segí­teni a súlyos likviditási gondok­kal küszködő bányákon?-300 000 tonna szenet köz­ponti tartalékra átveszünk és sürgetjük, hogy a szénbányák által létrehozott Közraktár Kft. is találjon módot a finanszíro­zási források előteremtésére. A túlfejlesztett hazai szénbányá­szatnak is alkalmazkodnia kell a piacgazdaság feltételeihez. A nyolc bányavállalat közül jelen­leg hat felszámolás alatt áll, Ta­tabányán pedig megindult a csődeljárás. A Mátraaljai Szénbányák és a Visontai Hőerőmű várhatóan még ebben az évben társasággá alakul. Az összevonás jó feltéte­leket teremt ahhoz, hogy a le­hető leggazdaságosabban ter­meljék a lignitből a villamos­energiát - mondta befejezésül Bakay Árpád helyettes államtit­kár. -szóma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom