Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-01 / 150. szám

8 uj Dunántúli napló 1992. június 1., hétfő K Li l p o 11 i; i k a Jugoszláviát nem szabad kizárni a nemzetek közösségéből Közös akciók Ma kezdődik Rio de Janeiróban a környezetvédelmi világkonferencia Földcsúcs az ózonlyuk alatt Az évszázad lelete Egy nemzetközi régészcso­port aranykincsre bukkant Pe­ruban. 150 aranytárgy került elő egy herceg ezer éve lezárt érin­tetlen sírjából. A kutatók nyolc éves előké­szítő munka után Sican romvá­rosban, .nem messze Battan Grande falutól találták meg a két - ki nem rabolt - sírt. Az egyik sírkamrában hat aranyko­ronát, tőle nem messze pedig a korona díszéül szolgált 150 aranytollat fedeztek fel. A 40-50 év körüli férfi csontvázát smaragd szemű arany halotti maszk fedte. Felleltek négy arany homlokpántot, négy arany láncot, hat pár arany és ezüst fülbevalót. Százezer­számra kerültek elő két millimé­tertől két centiméter nagyságú türkiz, lápiszlazuli, kristály, va­lamint tengeri kagyló golyócs­kák, amelyek eredetileg négy rétegű díszruhát ékesítettek, mások gyöngysorokat alkottak. Ezek a tárgyak több okból is nagy jelentőségűek. Eddig ugyanis a perui leletek többsé­gét eleve az inkáktól származ­tatták. Az új leletek - az első vizsgálatok szerint kétszer olyan régiek, mint maga az inka kultúra. Ily módon hozzájárul­hatnak az inkák előtti korszak alaposabb kutatásaihoz és meg­ismeréséhez. Csehszlovák átállás Sikeresen éviekéi a tervgaz­daság felől a piacgazdaság felé Csehszlovákia, ám a neheze még hátravan - véli a német DIW gazdasági prognosztikai intézet. Az átállás első szakasza vi­szonylag jól lebonyolódott. Si­került továbbá elkerülni a spirá­lis infláció veszélyét is, kö­szönhetően a restriktiv pénzpo­litikának. A berlini intézet sze­rint az idei első negyedévben már stabilizálódott a gazdaság, megszűnt a munkanélküliség meredek emelkedése is. A munkanélküliségi ráta április­ban hat százalék volt Csehszlo­vákiában. Boldoggá avatják VI. Pált? Az olasz püspökök egyöntetűen azt javasolják: avassák boldoggá az 1978-ban elhunyt VI. Pál pápát. Ezt a kívánságukat a napokban Rómában megtar­tott püspökkari konferen­cián nyilvánították ki. A 81 éve skorában Cas- telgandolfoban meghalt VI. Pál pápa - világi nevén Gi­ovanni Battista Montini - az évszázad politikai éle­tébe, mint az ökuménikus közeledés nagy diplomáciai érzékkel rendelkező pápája vonult be. Ennek jegyében arra is kísérletet tett, hogy az evangélikus és az angli­kán egyházat kibékítse a Vatikánnal. Nem VI. Pál az egyedüli egyházfő, akinek a bol­doggá avatását a „Szentté avatási kongregáció” elé terjesztik. Elődje, az egy­házújító vatikáni zsinatot összehívó XXIII. János il­letve XII. Pius ügyével szin­tén foglalkozik a bizottság. Egy másik, ugyancsak szá­zadunkban élt pápát, X. Pi- ust már a szentek sorába emeltek. Bonn - Klaus Kinkel német külügyminiszter elődje, Hans- Dietrich Genscher nyomdokain haladva hathatós rendszabályok elrendelését sürgette Szerbia el­len. A szankciókhoz tartozna, hogy Szerbiától és Montenegró­tól megvonják az egykori Jugo­szlávia helyét az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetek­ben. Kinkel, aki csonka Jugoszlá­via megbüntetésével kapcsolat­ban az erősebb megfogalmazá­soktól sem riad vissza („meg kell ritkítani a levegőt a szerbek körül”) külön állásfoglalásban üdvözölte, hogy az EK-bizott- ság általános kereskedelmi em­bargó, ezen belül olajembargó elrendelését javasolta az EK-ál- lamoknak Szerbia és Monte­negro ellen. A német diplomá­cia új vezetője ugyanakkor saj­nálkozott amiatt, hogy egyes EK-partnerek nem adták hozzá­járulásukat ezekhez az intézke­désekhez. Az EK-n belül Gö­rögország és Franciaország el­lenzi a drasztikus eljárást Belg- ráddal szemben. Kinkel úgy fogalmazott, hogy az államok közösségének közös akciókkal kell fellépnie mindazok ellen, akik a fő fel­elősséget viselik a bosznia-her- cegovinai öldöklésért. A német miniszter szerint a vérontásért a fő felelősség a szerb vezetést és a szövetségi hadsereget terheli. Párizs: Franciaország nem ellenzi, hogy gazdasági és egyéb szankciókat alkalmazza­nak Szerbia ellen, azonban az ilyen lépéseknek azt kell előse­gíteniük, hogy a volt Jugoszlá­via problémáira tárgyalásos utón találjanak rendezést. A francia kormány álláspontját a külügyinisztérium szóvivője ismertette, vitatva azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Pá­rizs általában nem helyesli a szankciók alkalmazását. Megál­lapította: Brüsszelben egyelőre nem hoztak újabb végleges dön­tést a szankciók kérdésében az­óta, hogy az Európai Közösség tagállamai visszahívták nagy­követeiket Belgrádból. Az eset­leges újabb lépésekről egyelőre csupán szakértői szinten, illetve az állandó képviselők szintjén tárgyaltak a közösség tagálla­mai. A végleges döntéseket a minisztereknek kell meghoz- niok. Ugyanígy tárgyalások folynak az ENSZ-szankciókról. „Isten segítségével szolgálni fogom az államot” - ez az Olasz Köztársaság most megválasz­tott kilencedik elnökének ígé­rete. S ez a mondat hitelesen jel­lemzi a 74. évét taposó Oscar Luigi Scalfarot, akit Rómában a szó legnemesebb értelmében tekintenek katolikus moralistá­nak. Olyan - mondhatnám szolgáló típusú politikus, aki a legélesebb vitákban sem veszíti el a fejét és mindenkor gentle­man, mintha a ködös Albion, nem pedig az Appenini-félszi- get lenne a hazája. Talán igazuk van azoknak, akik úgy vélik, a híres Quiri- nale-palota nem kapott volna ennyire gyorsan új lakót, ha nem kényszeríti végre döntésre az olasz parlamenti képviselő­ket és szenátorokat a Giovanni Falcone bíró-főügyész elleni véres terrorakció. Ez a gyor- sa­Franciaország hajlandó min­den olyan intézkedést támo­gatni, amely Szerbiát józan ál­láspontra téríti, elősegíti a pár­beszéd fenntartását, az országot azonban nem szabad kizárni a nemzetek közösségéből - így a szóvivő. Róma: Az olasz kormány 125 milliárd lírát (100 millió dollárt) hagyott jóvá a boszniai menekültek megsegítésére, de nem akarja, hogy azok tömege­sen érkezzenek az országba. Nem zárjuk le a határokat a Boszniából menekülők elől, de nem akarunk tömeges inváziót, mint az albánokkal történt - je­lentette ki a miniszterelnökség szóvivője. A zágrábi és ljubljanai ható­ságok, amelyekre a legnagyobb teher hárul a boszniai menekül­tek kapcsán, 12-14 000 mene­kült befogadását kérték Olasz­országtól. Mint a szóvivő elmondta, a kormány által jóváhagyott se­gélyt Fiúméba és Splitbe küldik élelmiszer, gyógyszer és egyéb formában, a segélyt szétosztó személyzettel együtt. Olaszor­szág így akarja megelőzni a menekültek tömeges érkezését. A volt Jugoszlávia területén kí­vánjuk megsegíteni a boszniai háború áldozatait, a menekülő­ket - hangoztatja a kormány- közlemény, amely így közvetett elutasítása a zágrábi kérésnek. Washington: Az EK tehetet­ság persze viszonylagos: a 16. forduló eredményeként lett csak elnök Scalfaro, de tény, hogy a megválasztásához összegyűlt 672 szavazatnak a tragédia előtt még nyoma sem volt. A szava­zótábor is önmagáért beszél: hi­vatalosan mellette szavaztak a kereszténydemokraták, a szoci­alisták, a szociáldemorkaták és a liberálisok mellett a zöldek és a volt kommunisták is; ellenez­ték viszont a személyét az ösz- szes szélsőséges áramlatokon túl ténylegesen saját pártjának, a kereszténydemokratáknak a táborában is, nem kevesen. A magyarázat: az új elnök személye és múltja. Mussolini idején sokat segített a fasizmus ellenfeleinek. Egyike azoknak a fehér hollóknak, akik még élnek a Rés publicajjnegalapítói közól (1946). Mai ellenfelei azonban zömmel azok közül kerülnek ki lensége, a közvélemény nyo­mása is szerepet játszott a Jugo­szláviával kapcsolatos amerikai magatartás megváltozásában; Washington immár biztonsági politikája próbájának tartja, ho­gyan birkóznak meg a válsággal - írta a The New York Times. A lap vezető amerikai kor­mánytisztviselőt idézett arról, hogy a boszniai polgári lakos­ság elleni szerb támadások, az etnikai tisztogatási kampány lát­tán Washingtonban ráébredtek: most kell meghatározni, milyen biztonsági rendszer lesz Euró­pában. Amerikai erő híján, erő híján általában, az emberek ag­gódnak, hogy az egész térség válságba kerül. A 30-as évek óta ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok saját elhatá­rozásából kívül maradt egy eu­rópai viszályon. Létfontosságú érdekeink immár nem a régiek. Századunk harmadik Balkán-háborújával megjelent a jövő biztonsági problémája, s nincs védelmi vagy biztonsági intézmény, amely kezelni tudná - hangzott a vélemény. Külügyminisztériumi forrás szerint az amerikai kormány el­vesztette türelmét az EK-val, amely 11 hónapon át nem volt képes hatékonyan beavatkozni Jugoszláviában, s változatlanul megosztott a követendő lépése­ket illetően. Amerika minden­esetre katonai téren változatla­nul Európától várja a kezdemé­nyezést. (szép számmal éppen a jelenlegi kormánypártokból), akiknek nem csekély kellemetlensége­ket okozott, amikor annak a vizsgálóbizottságnak a vezetője volt, amely az 1980-as nagy ár­víz és földrengés helyreállítá­sára kiutalt közpénzek tolvajait kutatta. Tovább gyarapította el­lenfeleit az államcsínyre szö­vetkezett titkos páholy, az em­lékezetes P 2 társaság tágjai kö­zül is, amikor az alkotmány el­lenségeinek nevezte őket. A maffia körei pedig belügymi­niszterként ismerkedtek meg vele közelebbről, mivel 1983-87-ben a városi terroriz­mus felszámolásában sok olyan dolgot készített elő, ami később Falconet tette híressé - és végül mártírrá - a szervezett bűnözés és a törvény közötti háborúban. A törvényhozók többsége vi­szont éppen ezek miatt az okok (MTl-Panoráma) - Ki ne emlékeznék az „Odysseia 2001” című filmnek arra a jele­netére, midőn a majomember dorongot ragad, lesújt vele, s ráébred, micsoda erő birtokába került. Aztán űrutazás képei pe­regnek a szemünk előtt 2001-ből, mintegy érzékeltetve, micsoda fantasztikus útat járt be az emberiség a természet bir­tokba vételével, az erők felsza­badításával, az atom meghódí­tásával. Hirosima, Csernobil, az Öböl-menti és a bhopali kör­nyezetpusztulás képei arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy építeni és pusztítani egyaránt megtanultunk. Mára már ott tar­tunk, hogy képesek vagyunk önmagunkat is megsemmisí­teni, legalábbis kérdésessé tenni önnön fennmaradásunkat. Ott tartunk, hogy már nem csak atomháború olthatja ki az életet a kék bolygón, hanem a vi­szonylag békés ipari fejlesztés is veszélyeztetheti, ha nem ve­szi tekintetbe bolygónk sérülé­kenységét. Történetében az em­ber még sohasem vált oly fel­előssé önmagáért és környeze­téért, mint a kétezredik év kü­szöbén. Az ENSZ első környezetvé­delmi világkonferenciáját is an­nak szellemében tartják, hogy „egy bolygón élünk”, s sokkal nagyobb figyelmet kell szentel­nünk annak, ámin közös létünk múlik. Tekintettel arra, hogy Földünk sorsa forog kockán, a környezetvédelem globális problematikája egy sor politi­kai -társadal mi-gazdasági kér­dést vet fel, mindenekelőtt azt, hogy az emberiség közös lét­kérdésének megoldását ne hát­ráltathassák, vagy akadályoz­hassák meg szűkre szabott cso­portérdekek. Hiszen ma gyakorta ez törté­nik. A fejlett Észak a fejletlen Délre hárítja a felelősséget a környezet pusztulásáért, a Dél viszont azzal védekezik, hogy azzal főz, amivel tud. Közben a fejlett Észak vonakodik érdem­legesen visszaszorítani az ózon­réteget károsító gázok kibocsá­tását, megakadályozni saját er­dőségeinek irtását, tisztán tar­tani az óceánokat és a tengere­ket, feltartóztatni egész állatfa­jok kipusztulásának folyamatát. miatt hisz abban, hogy „a pár­beszéd emberének” is tekintett Scalfaro a legalkakalmasabb a lehetségesek között, hogy ösz- szehangolja azok érdekeit és szándékait, akik a sokfelől ve­szélyeztetet alkotmányosság keretei között szeretnék megol­dani Olaszország számtalan gondját-baját. Egyszóval magára nézve is kö­telezőnek tartani azt, amit má­soktól elvár. Pedig a tudósok többsége szerint ellenintézke­dés híján a XXI. században - a sarki jégpáncél felhígulása mi­att - emelkedni fog a tengerek vízszintje, s szigetek, partvidé­kek kerülhetnek veszélybe egész élővilágukkal. Talajeró­zió, elsivatagosodás, ivóvíz­szűke fenyeget. S míg tart a po­lémia, hogy ki felelős a történ­tekért, az összefogás pedig vá­rat magárai a népesség növeke­désével fordított arányban ala­kul az oxigénképződés a világ­ban. „Nem szabad túlzott reményt fűzni a világkonferenciához” - tartja a világ hét legfejletteb ipari állama. Szerintük inkább az együttműködés kezdeteként kell azt felfogni. Hasonlókép­pen a helsinki konferenciához, amely folyamatot indított út­jára, s az utótalálkozókon szü­lettek a konkrét eredmények. Az ózonlyuk foltozása nélkül is vagy 125 milliárd dollárba kerülne az „Agenda 21” elneve­zésű, a XXI. századot idéző riói programban szereplő környe­zetvédelmi tervek megvalósí­tása. Még nem világos, ki és honnan fogja előteremteni a pénzt, s pontosan mire fordítják majd. De a dolog nem is pénz kérdése csupán. Rióban a leg­főbb hangsúlyt a fejlődés és a gazdasági átalakulás kapja - ál­lítja Maurice Strong, az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Kon­ferenciájának főtitkára. Felme­rül egy olyan új nemzetközi rend szükségessége, amely a műszaki tudományos fejlődést maradéktalanul az ember szol­gálatába állítja, s amelyikben a gazdasági hatékonyság köve­telménye nem sértheti az ember jogát az élethez, az élet normá­lis feltételeihez. A globális megközelítés kö­vetelménye tehát elemi erővel dörömböl, és a környezetvéde­lem mintegy ötvözi korunk nagy dilemmáit. A közös fellé­pés kiérleléséhez nyilván idő kell. Bolygónk egészségét mégis túl sok veszély fenyegeti ahhoz, hogy halogassák, netán elodázzák a megoldást. Mert ne feledjük, természeti környezet nélkül nincs emberi élet. Simó Endre Egyik híres mondása egy pamfletjéből származik: „Azt nem mondom, hogy a katoliku­soknak irtózniuk kell a vezető posztoktól, de sohasem szabad uralomra törniük, még kevésbé pedig a nagy vezért játszaniok”. Ezt a Reuter angol hírügynök­ség idézte tőle most, elnökké választásakor. Kocsis Tamás Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője (j) helyettesével, Nikola Koljevic-cel Politikai kislexikon A gentleman elnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom