Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-30 / 179. szám
8 uj Dunántúli napló 1992. június 30., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Őszibarack karcsú-orsó? Növényvédelmi tanácsadó Milyen szereket használjunk? A szakirodalomban, szaksajtóban kb. 1-1,5 évvel ezelőtt jelentek meg az első tájékoztatók arról, hogy Olaszországban ahol az őszibaracktermelés köztudottan magas szinten áll - karcsú-orsó művelésbe is termelik az őszibarackot. A szakmában ez kezdettől fogva vitát váltott ki, okkal, hiszen a karcsú-orsó művelés legalapvetőbb feltétele a törpe-hatást kiváltó alany, mellyel mintegy „földközelben” lehet tartani a termőfelületet és biztosítani lehet vele a nagyon magas egyedszámot az egységnyi területen. Ilyen törpésítő-hatású alanya az őszibaracknak nincs, következésképpen a karcsú-orsó elnevezés eleve hibás. Ezzel persze nem azt állítom, hogy maga a művelésmód nem jó, csupán azt, hogy a magyarországi elnevezése félrevezető és nem fejezi ki a lényeget. Az elmúlt hetekben Olaszországban, a Pó-síkság közelében nyaraltam, így alkalmat teremtettem arra, hogy a vitatott elnevezésű művelésmódot eredeti helyén, Olaszország legtermékenyebb vidékén, az ottani őszibarack-termelés „fellegvárában”, Ferrara és Padova környékén tanulmányozzam. Ennek lényege: nagyon alacsony törzsön alakítanak ki egy olyan, eddig szokatlan koronaformát, amely sudaras korona ugyan - mert van egy magas hosszú sudara -, de a központi tengelyen, alul a földközelben a katlan korona formáját alkalmazzák annak minden ismert jegyével. Az alsó katlanforma felett viszont, a központi tengelyen már egyetlen oldalvezért sem alakítanak ki, csupán termőalapokat helyeznek el rajta, ettől aztán ez a sudár valóban karcsú, keskeny, így persze nem is nagyon árnyékol. Az ábrán látható habitus-kép hűen adja vissza ennek a művelésmódnak a lényegét, ami a Palmettasö- vény mellet nagyon elterjedt a Pó-vidéken. Ne feledjük azonban: a vidék rendkívül termékeny talajú és a napfényes órák száma lényegesen több, mint hazánkban Pécs-Szeged vonalán. Kérem tisztelt gyümölcstermelők, fogadják el tőlem ezek után, hogy a kb. 3-3,5 m magas művelésmódot szerencsétlen dolog volt karcsú-orsónak nevezni, sokkal ésszerűbb lett volna a termőhelyről mondjuk „Pó-vidéki művelésmódnak” elnevezni. Még egy szakmai érdekesség feltűnt nekem.Az őszibarack termelők döntő többségben palmetta-sövényen és az előbb leírt művelésmódon termelnek, de a fiatal telepítésekben feltűnően sok volt a hagyományos, nálunk is általánosan elterjedt katlan koronaforma. Buzássy Lajos Sok olvasó keres meg azzal a kéréssel, hogy olyan növényvédelmi technológiákat közöljünk, amit a kiskerttulajdonosok minden növényre kijuttathatnak. Felmerült továbbá olyan kérés is, hogy programszerű technológiákat adjunk. Leírva, hogy ezzel a kombinációval (pl. 2 vagy 3 hetenként), ha permeteznek, akkor egész évben káro- sítóktól mentesen tarthatják kertjeiket. Ilyen technológiai sor összeállítását több tényező akadályozza. Ezek a következők: Baranya megyében a környezeti, időjárási viszonyok, nö- vényfenológiák, károsító megjelenések ideje eltérő (például gondoljunk Villány térségére vagy Sásd különbségre). A károsítok ismerete nélkül nem lehet eredményes növény- védelmi munkát végezni. A növény fejlettségi - feno- lógiai egészségi állapota meghatározza a kórokozóba kártevők megjelenését, károsítás mértékét. Két egymás melletti területen sem azonos, mivel a kerten belül is különböző mikroklimatikus viszonyok uralkodnak. A „Növényvédelmi tanácsadó”-ban minden esetben feltüntetem az egyes növények fe- nológiai állapotát, mely már eleve útmutatóul szolgál a permetezési időpont meghatározására. Ez a rovat nemcsak a kiskerttulajdonosok, hanem az árutermelőknek útmutatóul szolgál. A programszerű védekezések (időpontok előre meghatározása) hatékonysága nem megfelelő /20-25%-os). Jó példa erre, hogy a szőlőkben, gyümölcsösökben 7-10 naponként történő permetezések ellenére tömeges károsító felszaporodás észlelhető. A növények szerérzékenysége eltérő. Előfordulhat, hogy a szőlő permetezéséhez előkészített permetlé például a barackfára juttatva gyümölcshullást okoz. A több növény védelmére engedélyezett növényvédő szereknél is gondot okoz az eltérő dózis, például a RUBIGAN 12 EC almában 5 ml/10 liter víz mennyiségben használható eredményesen, míg szőlőben a 3 ml már fitotoxikus hatású lehet. További gondot jelent e módszernél, hogy ugyanazon növényvédőszer várakozási ideje növényenként eltérő. A 200 négyszögölnél kisebb területek védelmére a kombi készítmények használatát javaslom. A táblázatban szereplő szerek közötti választási lehetőség lehetővé teszi az olcsóbb és hatékony növéynvédőszer alkalmazását is. Hatékony növényvédelmet csak odafigyeléssel, a károsítok megjelenése időszakában végezhetünk. A kért technológiai leírásokhoz könyv formájában „Növényvédelem a kistermelésben” címmel beszerezhető a Bm-i Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomáson (pellérdi elágazásnál), vagy az AGROKER Áruházban. Czigány Csaba Árpa után télikáposzta A régi világban, amikor még egyéni gazdák voltak a falvakban, Szálán tán. Németiben, Bostán és környékükön a kései fejeskáposztát az ősziárpa után, másodnövényként termesztették. A gazdák igyekeztek az ősziárpát learatni, betakarítani és a területet a „káposzta alá” előkészíteni. Az előkészítés nagyon jó érett istállótrágyázásból, majd mélyszántásból és annak gondos elmunkálásából állott. A káposzta ugyanis szereti a tápanyagban - főleg nitrogén - gazdag, morzsalékos szerkezetű, jó vízgazdálkodású talajt. Tudták ezt a gazdák, ezért a káposztát olyan területre ültették, ahol az elmondott feltételek adva voltak. A palántát az asszonyok az egyéb házkörüli munka mellett, nevelgették és szép egészséges palántákat ültettek ki. A sortávolságot úgy választották meg, hogy a lókapa - igli - a sorok közé féljen. Ez rendszerint 60 cm sortávolság, míg a tőtávolság 40 cm volt. Ma a lókapát természetesen a ROBI, vagy az FK-04 motoros kapálógép helyettesíti, így a sortávolság 50 cm-re csökkenthető. A sorközöket tehát lókapával, míg a sorokat kézikapával gyomtalanították. Abban az időben nem volt gyomirtó vegyszer, a káposztaültevények mégis gyönyörű tiszták voltak. Manapság sokan keresnek meg olyan igénnyel, hogy szeretnék a veteményes kiskertjüket - hagyma, káposzta, sárgarépa stb. - gyomirtani, mondjam meg, milyen gyomirtószert használjanak? Mondom, hogy „KAPAZIN”-t, azaz a területet meg kell kapálni. Akinek 100-200 négyzetméter veteményes kertje van, az ne használjon gyomirtó szert. Agyonke- mizált világunkban ilyen kis területekre teljesen fölösleges, illetve káros további mérget kiszórni. Köztudott, hogy a káposzta hidegtűrő növény, mégis a nagy hidegek beállta előtt - október vége, november - a terményt betakarították. Szóljunk haszKonténeres szőlő és gyümölcsfa- Pölöskei muskotály, Boglárka, Cardinal, Hamburgi muskotály, Irsai Oliver, Kozma Pálné, Pannónia kincse, Csabagyöngye, Itália egységesen 72 Ft/db- almafa, körtefa 260 Ft meggyfa, szilvafa 330 Ft diófa 550 Ft magastörzsű ribizke 150 Ft josta 80 Ft Holnaptól azaz szerdától a Pécsi Agroker Rt. Áruházban! Pécs, Közraktár u. 7/a. Telefon: 11-682 nosftásáról is.A paraszti gazdaságban a káposzta rendkívül hasznos növény volt. A gazdasági hasznossága már abból is adódott, hogy másodnövényként termesztették. A nagy, kemény, úgynevezett piacképes fejeket, megfelelő előkészítés után kocsiszámra vitték a piacra. A lazább - ma úgy mondanánk, hogy másodosztályút - otthon legyalulták és savanyították. A savanyúkáposzta receptjét minden család mint családi specialitást, titokként őrizte. A család fiatalabb tagjai - a menyecskék - aztán a savanyúkáposztát egész télen és tavaszon hordták a piacra és jó pénzért értékesítették. Az aljleveleket és a torzsát feltakarmányoz- ták. Kitűnő zöldtakarmány volt és a tehenek bőven tejeltek tőle. A káposzta tehát olyan haszonnövény volt, amelynek minden része gazdaságosan felhasználódott, semmi nem veszett kárba. A most kibontakozó új - vagy talán régi - gazdálkodási formában jó lenne ezeket az ésszerű gazdasági fogásokat újra elővenni és hasznosítani. Dr. Tamcsu József Növény NÖVÉNYVÉDÖSZER Károsító Neve Forg. 10 l.permet- léhez szüks. Megjegyzés Lisztharmat SYSTHANE 12 E TRIFMINE 30 WP SUMI18 12,5 WP KARATHANE FN-57 KARATHANE LC Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 6 ml 4 gr 2 gr 1 dkg 5 ml Kéntartalmú szerekkel keverhetők /pl.THIOVIT S, MICR0THI0L SPECIAL/- TILT 250 EC RUBIGAN 12 EC SÁPRÓL Sz. Sz. Sz. 2 ml 3 ml 10 ml Megelőző védekezésre javasolható Szőlő THIOVIT S MICR0THI0L SPECIAL KÉNKOL 800 SC KÉN 800 WF NEDVESÍTHETŐ KÉN Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 3 dkg 3 dkg 30 ml 30 ml 3 dkg A tünetek megjelenése után használatuk feltétlenül szükséges Peronoszpóra B0RDÓILÉ FW B0R0ŰIP0R B0RDÓILÉ + KÉN FW B0RDÚILÉ ALAP Sz. Sz. Sz. Sz. 100 ml 10 dkg 60 ml 10 dkg Más novényévédő szerrel keverése nem javasolható RÉZ0XIKL0RID 50 WP CHAMPION 50 WP R0KK0L 400 WSC Sz. Sz. Sz. 5 dkg 2 dkg 30 ml SAND0FAN C MIKAL C-64 CURZATE SUPER CZ RID0MIL PLUS Sz. Sz. Sz. Sz. 2,5dkg 4 dkg 3,5dkg 2 dkg CUPR0SAN SUPER 0 MILT0X SPECIAL Sz. Sz. 4 dkg 4 dkg Kontakt hatásé növényvédőszerek Szürkerothadás SUMILEX 50 WP R0NILAN R0VRAL Sz. Sz. Sz. 1,5 d k g 1,5dkg 1,5dkg Háztartási aszaló-szárító Az elektromos háztartási aszaló-szárító készülék a kiskertekben, gazdaságokban termesztett zöldségfélék, gombák, gyümölcsök, teafélék jobb hasznosítását kívánja elősegíteni. Az eljárás gyors, olcsó, higiénikus, az aszalással vagy szárítással készült termékek - szemben a más eljárással tartósított élelmiszerekkel - úgyszólván teljes egészében megtartják ízüket, zamatukat, kis helyet foglalnak el, és minden további energiaráfordítás nélkül hosszú ideig, bármikor felhasználható. A készülék megrendelhető Kiricsi Zoltánnál (7632 Pécs, Egri Gy. u. 104.). Kistermelők oldalunkkal legközelebb július 14-én jelentkezünk
