Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-29 / 178. szám

1992. június 29., hétfő aj Dunántúli napló 15 Negyvenkét év a zöld asztal mellett „Mindenem a sport” „Gyerekkoromban sajnos nem volt módom sportolni, mert szegény családban nevelked­tem, és korán dolgoznom kel­lett. Az egyetlen sportág, ami­vel közelebbi kapcsolatba kerül­tem - persze csak nézőként - a foci volt. Az asztalitenisszel először 1950-ben, 26 évesen ta­lálkoztam a Nádor Szállóban, ahol akkor portás voltam. Ott vettek egy ping-pong asztalt, amin munka után a személyzet játszhatott. Eleinte persze szinte azt sem tudtuk, hogyan fogjuk az ütőt, ám hamar belelendültümk, és 52-ben már beneveztünk a vá­rosi bajnokságba, ahol akkori­ban nem kevesebb, mint 60 csapat játszott. Mindenféle ügyességi gya­korlatot találtunk ki, például egy-egy gyufaskatulyát tettünk az asztal két végére, azt próbál­tuk eltalálni. 1957-58-ban az Üdülőszálló négyfős együttesé­vel már a megyebajnokságban szerepeltem. Már sportoló koromban egyre jobban belemélyedtem a szervezési feladatokba is, és 1961-től máig is a megyei szö­vetség titkára vagyok. Közben vagy 15 évig a városi szövet­ségnél is elláttam ugyanezt a feladatot. Emellett a Vörös Meteor szakosztályvezetője is lettem, és ez egyik legboldogabb sza­kasza volt sportpályafutásom­nak, hiszen 82-91-ig csapatunk zsinórban nyerte a bajnokságo­kat. Én 82-ben, 57 évesen áll­tam utoljára versenyen a zöld asztal mellett, akkor is csak egy súlyos műtét miatt kellett visz- szavonulnom. 1985-ben a Sportcsarnokból mentem nyugdíjba ettől kezdve szinte minden időmet az asztali- tenisz, a versenyek, tornák szervezése, a bajnoki eredmé­nyek összesítése tölti ki. Bár a ping-pong a legkedve­sebb sportágam azért a fociba is belekóstoltam kisé. A Nádor kispályás csapatában kezdtem, majd a Vörös Meteornál folytat­tam, ahol 39 évig tömegsportfe­lelős is voltam. Apróbb elismeréseket több­ször is kaptam ugyan az évtize­dek során sportmunkámért, ám ilyen magas kitüntetésre, mint ez a legutóbbi, nem is számítot­Tóth Béla tam. Az pedig külön is büszke­séggel tölt el, hogy ha kitűnő ko­saras, Stojkovics Éva után én voltam, aki a 2-es sorszámú em­léklapot vehette át.” Tóth Béla szavait, aki a kö­zelmúltban a Pécs Város Testnevelési és Sportdíja ki­tüntető emlékérmét kapta, le­jegyezte: Szűcs Zsolt Kispályás labdarúgó bajnokságok Pécs. Tavaszi végeredmény. I. o.: 1. Vertikor 15, 2. Primo Kft 14, 3. Bari Cipő Szöv. 12,4. Hunor 10, 5. Fénypont 10, 6. MÁV Lét. 7, 8. Telecomp 6, 8. Zsolnay 6, 9. Bocz Kft 6, 10. Liguma Kft 4. Legjobb góllövő: Hegyi (Primo) 11 góllal. II/A. osztály. 1. Marocco Kft. 16, 2. FC Candy 13, 3. MÁV IV.A. 11, 4. BAT Dohánygyár 10, 5. MÁV VISZ 9, 6. BAZIS Lakics 9, 7. PHSC 9, 8. MHB 5, 9 ÉPFU 4, 10. Sopiana 4. Leg­jobb góllövő: Farkas (Marocco Kft.) 15 góllal. II/B. osztály: 1. Grund Kft. 16, 2. FC Gilde 15, 3. Domus II, 4. MÁV VVFK 9, 5. BÁZIS Junior 9, 6. POTE 9, 7. VOLÁN Teher 9, 8. Távközlési V. 6, 9. Bolyban 16. alkalommal ren­dezték meg a Dittrich Ta­más-emlékversenyt, amivel a bólyiak 26 éves korában baleset (áramütés) következtében el­hunyt, többszörös országos ifjú­sági és utánpótlás, valamint vi­dék felnőtt bajnok atlétájára em­lékeztek. Az esemény minden alka­lommal az év egyik legjelentő­sebb atlétikai versenye me­gyénkben a résztvevők széles körét és színvonalát tekintve is. így volt ez most is. Ezúttal nyolc egyesület százharmincöt versenyzője állt rajthoz a kü­lönböző számokban. A győztesek és jobb eredmé­nyek. Férfiak. 100 m: 1. Urbán (PÁC) 11,L 400 m: 1. Martina (PÁC) 51,2. 1500 m: 1. Martina 4:08,4. 3000 m: 1. Kővári (PVSK) 9:01,4. Súlylökés: 1. Bogáthy (PÁC) 15,80, 2. Mate- asics (PÁC) 15,56. Gerelyhají­tás: 1. Bogáthy 59,90, 2. Schmidt (Boly) 52,92. Távolug­rás: 1. Dárdai (Boly) 563, 2. Hogemann (Boly) 560. A női számok eredményei. 100 m: 1. Kész (Boly) 12,9.400 m: 1. Ekler (PÁC) 62,4. 800 m: I. Vörös (KBSK) 2:28,0. 1500 m: 1. Engert (PVSK) 5:03. Súlylökés: 1. Ferenczi (PÁC) II, 05. Gerelyhajítás: 1. Nádasdi (PÁC) 40,16. Távolugrás: 1. Szénbánya 5, 10. Hungária Biz­tosító 1. Legjobb góllövő: Tóth (FC Gilde) 15 góllal. III. o. „Bozsik” csoport: 1. PENTA C. 15, 2. Titán 15, 3. FÉM A 12, 4. Bőrgyár T. 11, 5. Baranyataxi 10, 6. Ágroker7, 7. PÉTÁV 6, 8. MÁV Vontatás 5, 9. ISZI 5, 10. ÁFOR Bp. 2 pont­tal. Legjobb góllövő: Godina (TITÁN) 11 góllal. III. o. „Cseh” csoport: 1. ACM Supermix 15, 2. Domina 14, 3. Műszergyár 10, 4. Autó Klinik 9, 5. PIK 8, 6. DOZSÓ 7, 7. Vilikomplex 4, 8. PENTA 3, 9. Hőerőmű 2. ORTH csoport: 1. Melitta 13, 2. PGTV 10, 3. Justicia 9, 4. Volán Személy 8, 5. Baukomp­lex 8, 6. Pécsi Honvéd 7, 7. Gáti (MTE) 548, 2. Pleskonics (Boly) 498. Jé Az ifjúsági korosztályú 18-19 esztendősök és serdülő „A” (16-17 évesek) megyei bajnokságán a futók viszonylag gyengébb, a dobók jobb ered­ményeket produkáltak. A jobb eredményeket elért győztesek. Fiúk. Serdülő 100 m: Deák (MTE) 11,9. Ifi 200 m: Varga (PÁC) 23,6. Serdülő 400 m: Magyar (PÁC) 53,0. If­júsági 200 m: Pénzes (PÁC) 53,4. Ifjúsági 800 m: Gyenizse (KBSK) 2:02. Ifi 1500 m: Pén­zes (PÁC) 4:12,0. Ifjúsági ma­gasugrás: Mácsai (PÁC) 180. Ifi távolugrás: Otterbein (PÁC) 657. Serdülők: Badó (PÁC) 646. Súlylökés (7,26 kg): Bo­gáthy (PÁC) 15,44. Serdülők (5 kg): Borbás (PÁC) 15,10. Diszkoszvetés (1,5 kg): Bo­gáthy 52,36. Serdülő kalapács- vetés (5 kg): Dergez (PÁC) 48,00. Női eredmények. Ifi 200 m: Kész (Boly) 26,6. Ifik: Rudolf (PÁC) 26,8. Ifi 400 és 800 m: Ekler (PÁC) 62,0, ill. 2:23. Serdülő magasugrás: Mózer (MTE) 165. Ifi diszkoszvetés: Beck (PÁC) 40,71. Ifi gerely­hajítás: Nádasdi (PÁC) 39,02. Serdülők: Mózer (MTE) 38,80. Villányi Nándor Kéményseprők 7, 8. Spool BT 6, 9. ÉGSC 3 ponttal. Legjobb góllövő: Horváth (Melitta) 10 góllal. Lázár csoport: 1. Alkohol SC 17, 2. DÉDASZ 15, 3. PÉTÁV 12, 4. Facsiga HT 9, 5. Volán Taxi 8, 6. Tüdőszan. 8, 7. P. Terv 7, 8. IMK 7, 9. Szigeti Ka­rossz. 5, 10. Közúti lg. 2. Leg­jobb góllövő: Perényi (Pécsi Terv) 10 góllal. Szigetvár. A bajnokság vég­eredménye: 1. Tak. Szöv. 45, 2. Pedagógus 43, 3. Tinódi 38, 4. Vízmű 33, 5. Kórház 31, 6. Tsz 29, 7. Dédász 28, 8. Konzerv­gyár 21, 9. Zrínyi 19, 10. Vi­king 18, 12. Rózsarét 17, 13. ÁG II. 7. Röviden Sakk. A Baranya megyei csapatbajnokság végeredmé­nye: 1. Siklósi Pelikán, 2. Zsol­nay I., 3. Zsolnay II., 4. MTE, 5. Pécsi Liga válog., 6. Máza- szászvár, 7. Szentlőrinc, 8. Pécsvárad, 9. PSC II., 10. PEAC, 11. Görcsöny. Kosárlabda. Az idei felnőtt női megyebajnokság végered­ménye a következőképpen ala­kult: 1. PEAC DSE, 2. Komlói B. II., 3. Szigetvár. Labdarúgás. Tehetségkutató megyei válogatottak kiválsztó tornáján, Szigetváron Baranya válogatottja 5-1-re legyőzte Somogyot. A két megyéből kia­lakított közös csapatba 12 bara­nyai és 4 somogyi játékos ke­rült. A közös válogatott Békés­csabán országos tornán vesz részt. Felkészítő edzők és csa­patvezetők: Csik Jenő és Kon- rád László. Rögbi. Olasz rögbiseket fo­gadnak a pécsi Termesz SC sportolói. Hozzájuk a padovai csapat jön, amely a baranyai megyeszékhely meglátogatása előtt Budapesten játszik ottani csapatokkal. A Termesz SC és a Padova között az itteni edző­mérkőzésre július 2-án 18 óra­kor kerül sor Pécsett, a Bőr­gyár-pályán. Egy későbbi idő­pontban a pécsiek vendégszere­peinek majd Padovában. Atlétika Dittrich-emlékverseny Olimpiatörténelem - dióhéjban (II.) (1952-1988) Hajós Alfrédtől a kajak négyesig Ezúttal a második világ­háború utáni olimpiák rövid áttekintésével folytatjuk Olimpiatörténetünket. XV. Helsinki, 1952 négy olimpián lett aranyér­mes. Új csodafutó nevét is­merte meg a világ: a mezítlá­bas etiópiai Abebe Bikiláét. XVIII. Tokió, 1964 zést szerezte meg az USA. A mieinknek - a pontverseny alapján - a 9. hely jutott. Á tornász Magyar Zoltán­nak, a tőröző Tordasi Ildikó­nak, Németh Miklós gerelyha- jítónak és vízilabda csapa­tunknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagí­totta. XXII. Moszkva, 1980 Ezt az olimpiát is bojkott kísérte: a szovjetek afganisz­táni bevonulása miatt több je­lentős nyugati ország (pl. az USA, NSZK, Japán, Kanada stb.) nem küldte el sportolóit. Az aranylista élén a hazaiak végeztek. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő. Legeredményesebb ver­senyzőink a birkózók voltak. Ők 2 arany, 3 ezüst és 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Magyar Zoltán (tornász), Wladár Sán­dor (úszó), Baczakó Péter (súlyemelő), Varga Károly (sportpuska), valamint a ke­nus kettes nevéhez fűződnek. XXIII. Los Angeles, 1984 Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocialista országok ver­senyzői - kivéve Románia - nem utaztak el Amerikába. A magyarok is hiába készültek a négyévenkénti világver­senyre. Az „arany-vetélke­désben” a házigazdák végez­tek az élen 83 bajnoki cím­mel. A legünnepeltebb sztár az amerikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik ne­véhez (100, 200 m síkfutás, távolugrás, 4x100 váltó). A romániai Szabó Katalin tor­násznő szintén négyszeres aranyérmes. Először indultak a világ- versenyen a kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz). XXIV. Szöul, 1988 Minden idők legnagyobb olimpiáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tízezer versenyzője indult. A nem hivatalos összesítésben a szovjetek végeztek az élen, a magyarok a 6. helyet szerez­ték meg. A mieink 11 arannyal a második (Helsinki: 16) leg­jobb olimpiai szerepléssel di­csekedhettek. Emellé jött még 6 ezüst és 6 bronz. Kivált úszóink remekeltek: Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Szabó József nevét milliók ismerték meg. Kimagasló teljesítménnyel rukkoltak ki kajak-kenusaink, öttusázóink és kardozóink is. Nevükhöz fűződik az egyik legdrámaibb küzdelem: a csa­patdöntőben a szovjetek ellen egy találaton múlott az arany­érem sorsa. S ezt a 37 éves Gedővári szerezte meg. A szovjetek első ízben lép­tek ki az olimpia színpadára és az amerikaiak (40) mögött a második helyen végeztek. A finn fővárosban az egyik ki­magasló egyéniség a cseh­szlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki 3 arannyal hívta fel magára a figyelmet. A magyarok számára min­den idők legsikeresebb olim­piája volt a helsinki: verseny­zőink 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovje­tunió után a harmadikok let­tünk. Az aranygyűjtésben el­sősorban úszónőink jelesked­tek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabda csapat megvédte bajnoki címét. Fel­iratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben indultak el négyéves világhódító útjukra. XIV. Melbourne, 1956 Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenye­ket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végez­tek az élen (37). A magyarok - akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban, szinte lángokban álló országból, óriási lelki te­hertétellel érkeztek a verse­nyekre -, a házigazdák mö­gött az előkelő negyedik he­lyet szerezték meg, a pontver­senyben pedig az 5. hely jutott nekik. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöt­tek be. Az egyéni teljesítmények alapján a tornász Keleti Agnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívó­ink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert 3 olimpiai aranyat.) XVII. Róma, 1960 Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt, százmilliók kísérhették figye­lemmel az eseményeket. A szovjetek rekord pontszám­mal (687) szerezték meg az első helyet. A magyar ver­senyzők erejéből 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzéremre fu­totta. Ezzel a nemzetek rang­sorában a 7. helyet szerezték meg. Vívóink ismét kitettek ma­gukért. A kardcsapat és egyé­niben Kárpáti Rudolf arany­érmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó, legfelső fokán állt. S egy sportkuriózum: Ge- revich Aladár, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egymás után Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytató­dott az amerikai-szovjet arany-párharc, amit az előb­biek nyertek. A mieink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be. Külön említést érdemel Pó­lyák Imre birkózó, aki 3 ezüs­térem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati De­zső pedig azzal büszkélkedhe­tett, hogy a II. világháború utáni összes olimpián részt vett. XIX. Mexikóváros, 1968 Több mint 2400 méter ma­gasan rendezték a versenye­ket. Az azték fővárosban elő­ször vettek részt külön csapat­tal az akkori két német állam versenyzői. Az első helyet az USA szerezte meg. A magyarok a „szokásos” 10 arannyal (mellette 10 ezüst és 12 bronz) a 4. helyet sze­rezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma Mihály, ka­jak-kenusaink, az atléta Né­meth Angéla, valamint Zsi- vótzky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labda­rúgóink is. Itt született az évszázad re­kordjaként emlegetett ered­mény, az amerikai távolugró Robert Beamon 890 cm-es vi­lágcsúcsa, amelyet csak 23 év után döntöttek meg. XX. München, 1972 Visszakerült - 36 év után - a műsorba a kézilabda, vala­mint az íjászat és a cselgáncs. Az első helyet a szovjetek szerezték meg 50 arannyal. A mieink - holtversenyben a bolgárokkal - a 8. helyen vé­geztek. A magyar himnusz hatszor hangzott el, s 13 má­sodik és 16 harmadik hely ju­tott nekünk. A birkózó Hege­dűs Csaba első helyével a 100. magyar aranyérmet sze­rezte meg. A müncheni olimpia szu­persztárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban össze­sen 7 aranyat nyert, ráadásul mindet világcsúccsal. Tragikus esemény is beár­nyékolta a játékokat. Arab ter­roristák megtámadták és el­foglalták az izraeli sportolók szálláshelyét. A 26 órás drá­mának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt. XXL Montreal, 1976 Bojkott miatt távol maradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúztak. Az aranyver­senyt a szovjetek nyerték. Először az olimpiák történe­tében csak a harmadik helye­Barcelona ’92

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom