Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-03 / 152. szám
10 új Dunántúli napló 1992. június 3., szerda Skandinávia legnagyobb egyeteme A vas meghajlik, a finn nem Pécsről választottak magyar lektort a helsinki egyetemre A Pécs értékeit gazdagítja Székely Péter Káptalan utcai szoborkertje Fotó: Läufer László A Janus Pannonius Múzeum nyári programjából Mi van a raktárak mélyén? Egyházi műkincsek a plébániáról Tallózva a múzeumi eseményekben, már az elmúlt év is tiszteletreméltóan gazdag volt programokban. Ez még akkor is így van, ha a múzeum életét egy befejezését váró vizsgálat némileg beárnyékolta. A vélt vagy valós kötelességmulasztást rövidesen megítélik, de ránk inkább tartozik az, hogy egy tárlatról ellopott műtárgy, de minden általunk okozható kár a társadalmi kömyzetet és a hívatlan „tárlatlátogatókat” is minősíti. Nem szólva ezeknek az intézményeknek máig siralmas anyagi helyzetéről, amely hogyne volna kevés a védelem garanciáinak kiépítéséhez? Az ország egyik legnagyobb, nemzetközileg is számontartott múzeumi hálózatának idei, „szezonális” kínálata nemcsak rangjához méltó, de föltehetően túltesz a tavalyin is. Újvári Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az intézmény tulajdonjogát illetően most folynak a vagyonjogi tárgyalások. Közismert, hogy más megyei intézményekhez hasonlóan a Janus Pannonius Múzeum a megyei önkormányzat tulajdonába kerül, azon belül a Martyn Múzeum épülete a katolikus egyházé lesz -, de ezek az egyeztető tárgyalások inkább az együttműködést segítik, semhogy zavart okoznának. A Martyn Múzeum földszinti traktusába tervezett egyházi kiállítással a kínálat csak gazdagodni fog, a püspökségnek pedig egyébként is alapelve minden tulajdonába került múzeumépületet eredeti funkciójában megőrizni és működtetni. Az eddigiek szerint az ön- kormányzatok is szívesen válnak a helyi tájházak teljes jogú Beiskolázás A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola az 1992-93-as tanévre a levelező tagozat mezőgazdasági áruforgalmi osztályába felvételt hirdet. A tanulmányi idő 4 év heti 1 napos konzultációval, valamint havi 1 napos gyakorlati elfoglaltsággal. Jelentkezhetnek a 18. életévüket betöltött, 8 általános iskolát végzettek. A szakközép- iskola mezőgazdasági termelési, áruforgalmi és üzemgazdasági ismereteket ad. A gimnáziumi érettségivel rendelkezőknek csak szakmai tantárgyakból kell vizsgázni. Utazáshoz diák- igazolványt biztosítanak. Jelentkezni lehet az iskola címén: 7490 Szentlőrinc, Erzsébet u. 1. vagy a 70/71-104-es telefonszámon. Jelentkezési határidő 1992. augusztus 20. gazdáivá, példa erre a most rendbehozott, gondozott bakó- cai Sáfrány Géza-gyűjtemény, vagy Komló, ahol a volt városi gyűjtemény múzeumi rangra emelkedett s most költözik a volt pártház épületébe. A Schaár-utca megnyitásától a Zsolnay-emlékszobáig, a megújult sellyei Kiss Géza Múzeumtól Székely Péter kőkertjéig számtalan jelentős érték, jelentős esemény gazdagította a várost, a megyét, az országot tavaly is. Csak felsorolásnyi hely jut a Dél-dunántúl népi építészetével foglalkozó tanácskozásnak, a Régészeti Múzeum állandó kiállításává vált „Instrumenta Iscripta Latinának”, a Sopianaet feltáró régészeti munka újabb, jelentős állomásainak, melyet az építtetők - Centrum Áruház, Kereskedőház - is finanszíroztak, a kőtári feltárást segítő Dóm Alapítványnak - és sorolhatnánk tovább. De mi következik most, nyárelőtől kezdve, a már lebonyolított nagysikerű üvegkiállítások, a játékkártyabemutató és egyebek után? Először is a május 29-én megnyitott orgonatörténeti tárlatra hívhatjuk fel az érdeklődők figyelmét és a nyár tudománytörténeti izgalmakat ígérő „zenés” nyitányát kell beharangoznunk, amelyet a múzeum a Baranya Megyei levéltárral és a Pécsi Püspökséggel közösen rendez. Ez is a Martyn Múzeumban nyílik, ahogy június 6-án ugyanitt, a földszinten a Borsos Miklós szobrászművész érméinek kiállítása is. A hónap elején várhatóan egy épületfeltárások módszertanával foglalkozó három napos tanácskozást is rendez a „Castrum bene” nevű nemzetközi szervezet Pécsett és június 26-ától ismét láthatjuk Pécs régi és mai arcát fotódokumentumokon a Várostörténeti Múzeumban, míg július 3-án a Zsolnay épületkerámia nagyon szép darabjaiban gyönyörködhetnek majd az érdeklődők a Káptalan utcai Nemes Endre Múzeum földszintjén. Július 12-én pedig megnyitja kapuit a mindig sok látogatót vonzó országos kerámia biennálé a Pécsi Galériában, amit ugyancsak a múzeum rendez. Az időpont még nem tisztázott, de mint említettük, a nagy- közönség elé kerülnek az egyház műkincsei is, és nagyszabású kiállítást tervez a múzeum igen gazdag, a raktárak mélyéről előhozandó néprajzi s más tárgyi értékeiből is. A Magyarlukafai Néprajzi Műhely ismét szervez táborokat június közepétől, az idén a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Várostörténeti Múzeum újkorral fogalkozó osztálya történészhallgatók számára speciálkollégiumot indít, és hasznosnak Ígérkezik az Apáczai Nevelési Központ iskoláival kötött együttműködési szerződés is, amely tartalma szerint azt szeretné elérni, hogy a múzeum „használata” az ismeretszerzés, a tudás természetes forrásává váljon. A belépőjegyek ára január óta nem emelkedett. A tájházak, kisebb galériák 20 forintért látogathatók, a Csontváry, a Vasarely és a Zsolnay Múzeumot valamint az Ókeresztény Mauzóleumot 50 forintért tekinthetjük meg, és van ahol 30 forintos a belépőjegy. A nyugdíjasok, katonák és diákok kedvezménye sem változik. Bóka Róbert Skandinávia legnagyobb felső oktatási intézménye a helsinki egyetem. Húsz ezernél több diákja a teológiai, orvosi, jogi, bölcsész, természettudományi, mezőgazdasági, erdészeti és államtudományi karok közül választhat. S akinek éppen arra támad kedve, az akár a magyar nyelv megtanulása mellett is dönthet. Az egyetem magyar lektora immár két éve dr. Márk Tamásné, vagy’ahogy a finneknél szokás, Márk Katalin - ugyanis a hölgyek férjük vezetéknevét használják, aki korábban a pécsi Tanárképző Főiskola és a Jannus Pannonius Gimnázium tanára volt. Most tapasztalatairól, a finn emberek szokásairól kérdezzük. ✓ Évente 5-10 hallgató- Hogyan lesz valakiből magyar lektor Finnországban?-A férjem révén, aki finnugor nyelvtudománnyal és ösz- szehasonlító nyelvészettel foglalkozott, s két lányommal 6 évet töltöttünk el mellette 1975-81 között Helsinkiben, ekkor ugyanis ő volt a magyar lektor. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy gyermekeimmel együtt megkedveljük az ott élő embereket, s elsajátítsuk nyelvüket. Később, itthon Pécsett is volt igény a finn oktatásra, így nem estem ki a gyakorlatból. Pécs-Lahti testvérvárosi kapcsolata pedig a küldöttségek kalauzolása során szintén állandó nyelvgyakorlást jelentett. Azután egy kicsit vissza is vágyódtam, s végül is 1990 szeptemberében elfogadtam a megbízatást.-Mennyire népszerű a magyar nyelv odakint, és egyáltalán mit jelent a lektori munkakör?- Évente 5-10 hallgatót vesznek fel „magyar szakra”, de az ott tanuló külföldiek közül is sokan választják fakultatív tantárgyként, most például közel harmincán járnak a leíró magyar nyelvtan előadásokra. Elsősorban észtek, koreaiak és angol hallgatók. Fonetikai gyakorlatokkal folytatódik az oktatási teendőm, itt többek között a beszédkészség fejlesztése, s néhány sajátos magyar hangzó kiejtésének megtanulása (Mon- tagh technikával) a feladat. Fordítással és tolmácspróbákkal is foglalkozunk, miközben egy-egy szakágazat szókincsét kigyűjtve, a szószerkezeteket a két nyelven összehasonlítva számítógép segítségével szótárat is készítünk. Ugyanakkor heti egy alkalommal fogadóórát adok, amikor bárki telefonálhat, megkereshet olyan kérdésekkel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak. Van, hogy lexikon szerkesztők érdeklődnek, vagy fiatalok, magyar ösztöndíjak után érdeklődve, s jött már zeneszerző is, aki magyar kórusművek lefordítására kért. Emellett a lektor dolga a magyar könyvtár gondozása is.- Mi az, ami a rokon nyelvet beszélő finneknek a legnehezebb a magyar tanulásakor?- Az északi emberek a mindennapi társalgás során többnyire tegeződnek. Azt viszont igen nehezen szokják meg (logikátlannak tartják), hogy mi a beszédünkben udvarias, bántó és semmitmondó magázási formulákat alkalmazunk. Műfordítói tehetségkutatás- Irodalmi alkotásainkra felhívni a figyelmet szükséges-e és van -e erre mód?-Természetesen Petőfit, József Attilát, Ady-t itt is ismerik, de mint mondtam a hallgatók magyarról finnre fordítást is tanulnak. Nos, ennek kapcsán a Magyar Nagykövetséggel közösen tavasszal műfordítói tehetségkutató pályázatot hirdettünk meg, s igen nagy volt az érdeklődés, 24 pályázatban 34 szerző művét kaptuk kézhez finn változatban. Különösen jól sikerült Tüskés Tibor, Nádas Péter és Eszterházy Péter egy-egy novellájának adaptálása, de érdekes módon nagyon nehezen boldogultak Kodolá- nyi, Kosztolányi, Krúdy és Tamási Áron prózáinak, verseinek átültetésével finn nyelvre. Eredményhirdetés még ugyan nem volt, de a legjobb fordításokat önálló gyűjteményben fogjuk megjelemntetni. Egészséges életmód- A skandináv emberekről köztudott, hogy igen fontos számukra az egészséges életmód. Mennyire s mi módon változtatja meg a köztük élő magyart ez a mentalitásuk?-Erre a legjobb válasz, ha elmondom egy átlagos napom programjait. Reggel felfrissü- lési szándékkal 6 és 7 között egy órát futok az erdőben (a finnek este kocognak, mivel így akarják levezetni a stresszüket). Általában este 6-ig az egyetemen vagyok, s esténként jut időm az olvasásra. Az étkezést illetően a finn konyha alig ismeri a levest, az a kevés, amit készítenek viszont nagyon tartalmas. Sót és cukrot csak minimális mennyiségben használnak, s rengeteg zöldséget és halat fogyasztanak. A kint élő magyar társaság így hát többnyire hazai szokásait megőrizve otthon főz. Alkoholt az emberek elsősorban ünnepnapokon isznak, s az ittas ságot sokkal jobban szégyenük, mint nálunk. Természetesen a szaunázás engem is hatalmába kerített, hiszen ez odakint hozzátartozik a mindennapok rendjéhez. Akinek lakása van, annak szaunája is, s az egyetemi kollégiumokban is mindenütt megtalálhatók a „gőzölő” helyiségek. Az azonban tévhit, hogy naponta be kell ülni a gőzbe, télen gyakrabban, nyáron kevesebbet hódolnak a finnek ennek az egészséges szenvedélynek. Sokkal tartózkodóbbak-A nyugati országok nehezen fogadják be az idegent. Más nyelven, mint a sajátjukon pedig a nyugat-európaiak nem szívesen beszélnek. így van ez Finnországban is?- Az biztos, hogy nálunk sokkal tartózkodóbbak. Hosszú idő kell ahhoz, hogy valakit közéjük valónak nevezzenek. Azt is el kell azonban mondani, hogy ők sokkal többet tudnak a magyarokról és Magyarországról, mint mi róluk. Egyre népszerűbbek a Budapesti Tavaszi Fesztiváljaink, a nyelvtanulók pesdig gyakran látogatnak el Debrecenbe. Sajnos Pécset még nem fedezték fel, aki viszont járt már itt, az igen elégedetten nyilatkozik (különösen mediterrán jellegű éghajlata miatt vonzó), de hiányolják Baranyáról az átfogó, figyelemfelkeltő idegenforgalmi propagandát. Nyitottak a kultúrára Összességében a finnekre nagyon jellemző, hogy nyitottak minden más kultúrára, de ha megismerik a külföldit, akkor is megmaradnak olyannak, mint annak előtte. Sokan közülük évekre elmennek Amerikába, hogy aztán boldogan jöjjenek vissza egy életre szülőfalujukba, mert oda tartoznak. Nem véletlen, hogy Finnországban a legismertebb közmondás: A vas meghajlik, a finn nem. Mészáros Endre Pedagógusnapi meditáció A pedagógus jelen van a világ arculatának kialakításában. A lélek és a szellem torzulásainak létrejöttében, avagy virágzásában. A földi élet szépítésében és romlásában. Több évszázada részt vesz a világ tökéletesítésében, kis és nagy emberközösségek formálásában. Ők azok az emberek, akik egy kicsit halhatatlanok: a bölcsőtől a sírig kísérnek bennünket gyermek, szóló, nagyszülő korunkban, s nyomot hagynak az utókor számára. A pedagógus lehet eszményi, ami nemes emberi személyiséget takar. De nem lehet eszményíteni, mert az elismerésnek pontosan takarnia kell nemes értelemben vett munkásságát, érdemeit. A mai szülő nem érzi, s ne is érezze tévedhetetlennek a nevelőt. A szülő keressen jóindulatú magyarázatot a pedagógus tévedésére, de ne hazudtolja meg a gyerek sérelmét, fájdalmát. A tanulók az első társadalmi impulzusokat az iskolától kapják, ami egész életére kihat. Nem mindegy, hogy milyen szemléleti, emocionális kapcsolat alakul ki benne a társadalommal szemben. Igen nehéz időszakot élnek át a mai aktív állományban lévő pedagógusok. Értékrend- szerét felül kell vizsgálnia, a mában történő sikerek és kudarcok az ő világnézetét is labilissá teszik. Egy kor sem kérdőjelezte meg így a pedagógus hovatartozását, mint a mai. Egyértelmű és kézenfekvő volt a legjobbak számára a század eleje, amikor szembe fordultak a csillogó, fényűző, dőzsölő világot.élő gazdagokkal. Fájlalták a nincstelenséget, a magyar közoktatás mostoha viszonyait, a tehetségek elkalló- dását. ők tudták, hogy „Nem az istenek rendelték így”. Egy kétségbeesett halálkiáltás volt a világ a II. világháború idején. De hogyan foglaljon állást ebben a demokráciában, amikor a rádió- és televízióműsorban látja és hallja, hogy havi tízezer forint tandíjjal vagy évi százezer forint lefizetéssel a diák részt vehet a magasabb- fokú szellemi táplálékokat nyújtó iskolai oktatásban. S mit kezdjen annak a tanulónak a világnézetével a pedagógus, kinek az apja munkanélküli, s a nagyszülei a létfenntartás peremén vegetálnak? Könnyebb volt ez az elmúlt 50 évben, mert a nemkívánatos dolgokról hallgattunk, s amiről nem tudtunk, az nem jelentett problémát sem a tanár, sem a diák számára. Ezt a megoldást nem sírom vissza! De a demokráciában, mikor szólásszabadság van, amikor minden társadalmi problémát ízekre metélve tárnak a nemzet elé, amikor felfokozott érzékenységgel, csiszolatlan halmazokban kapjuk a társadalmi jelenségeket, amikor valóságos eszmei forradalom feszíti az országot. Most a pedagógusnak a maga és a jövő nemzedéke számára állást kell foglalnia. Ez nagy felelősség. De bármilyen változó világot élünk is, a léleknek, az értelemnek és az ember személyiségének fejlődése, csiszolása nem állhat meg. Kérjük a pedagógusokat, teremtsenek olyan szellemi és kultúrvilágot Magyarországon, hogy az új nemzedék fölzárkózhasson a világ kulturált haladó országaihoz. Válogatás és megkülönböztetés nélkül esküjük szellemében minden gyereket próbáljanak méltó emberi rangra emelni, nyitottá tenni a világra, hogy örömüket leljék azokban a csodákban, amit az ember és a természet megteremtett. Kellő szigorral és emberi eszközökkel fejlesszék ki akaraterejüket és küzdőképességüket, hogy rászolgálhassanak az ember méltóságára. Ezen feladatok megvalósításához pedagógusnap alkamából kívánok erőt, egészséget és időt, hogy láthassák munkájuk gyümölcsét, tudhassák, hogy semmi sem volt hiába. Fenyő Károly né
