Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-27 / 176. szám
1992. június 27., szombat aj Dunántúli napló 7 A Volkswagen AG elnöke Budapesten Újraépíteni a gazdaságot! 3,5 millió autót gyártanak az idén - Dr. Carl Halm apja <■ a magyar hadseregben szolgált Rangos szakemberek adtak randevút egymásnak a budapesti Hilton Szállóban megrendezett „The Prince of Wales” nemzetközi gazdasági fórumon, ahol a vendégek Kelet-Európa gazdasági problémáira keresték a megoldást. A riói világtalálkozó után természetesen a környezetvédelem és az ipari termelés kapcsolata volt a középpontban. Dr. Carl H. Hahn, a Fórum egyik vezető személyisége, a Volkswagen AG elnöke nem sokkal megérkezése után exkluzív interjút adott.-A környezetvédők azt állítják, hogy a világ legádázabb ellensége a motorizáció. Az egyik legnagyobb európai autógyár első embere el tudja fogadni ezt az álláspontot?- Természetesen igen. Az autógyártás valóban mérhetetlenül sok természeti kincset „fogyaszt”, nem beszélve az elégetett üzemanyag tonna-milliárd- jairól. De hozzá kell tennem: mi, gépkocsigyártók, mindig tudatában voltunk a világgal szemben viselt felelősségünknek. Nincs olyan autógyár, amelyik ne tartaná mindennél fontosabbnak az autós és a környezet védelmét.- Ameddig az autó autó, addig füstöl és mindenféle káros anyaggal szennyezi a levegőt. Vagy mégsem?- Rió után kétségtelenül megváltozik a világ. Nem akarok mások nevében beszélni, de a holnap automobiljai már nem ugyanazok lesznek, mint a maiak. Kutatók százai dolgoznak nálunk is azon, hogy megtalálják a környezetre ártalmatlan üzemanyagot, a hozzávaló motort, az újra feldolgozható alkatrészeket. De a környezetvédelem a „hagyományos” üzemmódú kocsik tervezőitől is másfajta szemléletet követel. Nem titok: a VW kocsik anyagának 75 százaléka ma már újra felhasználható anyagokból áll, készülnek 3-5 liter üzemanyagot fogyasztó motorok is, a klímaberendezések hajtógázmentesek, a kibocsátott szennyezőanyag mennyisége szinte mérhetetlenül alacsony lesz.- A többiek is ugyanígy gondolkodnak?- Nincs más választásuk. Meg kell mentenünk a világot, a természetet, a Földet körülvevő levegőt.-'Mindez meglehetősen fiir- csán hangzik egy budapesti szálloda halijában. Az ország anyagi gondokkal, munkanélküliséggel küzd, a szociális biztonság megteremtéséhez sincs elegendő pénz, nem hogy a környezet védelmére.- Közép Európában újra kell építeni a gazdaságot, és ez az itt élő emberek számára új lehetőségeket teremt. Néhány év múlva biztosan jut majd erő a természet sebeinek begyógyítá- sára is. Amikor a nagy nyugati gazdasági konszernek Kelet Európában új termelési kapcsolataikat építik, nagyon rövidlátóan járnak el, ha nem a legkorszerűbb gépeket, a legújabb technológiát telepítik. Csak a korszerű gépek, közlekedési eszközök, telekommunikációs berendezések, számítógépek alkalmazása rövidítheti le a gazdasági felzárkózás elkerülhetetlen folyamatát.- Önök ezt az üzletpolitikát követik?- A VW ebben a térségben kezdettől úgy jár el, mintha nyugati partnerekkel próbálna új üzleti kapcsolatokat építeni, mintha ezek a gyárak uganazt a teljesítményt, ugyanolyan feltételek mellett, ugyanolyan környezeti mércével mérve teljesítenék. Meggyőződésem, csak ezzel a megközelítéssel érhető el, hogy ezek az országok a világpiac egyenrangú partnerei lehessenek.- Találkozott Kádár Béla külgazdasági miniszterrel is. Megtudhatnánk, miről tárgyaltak?- Kádár úrral gazdasági kérdésekről beszéltünk. Elsősorban arról, miként tudnánk szélesíteni a magyarországi beszerzéseink körét. Kétségtelenül a mi hibánk, hogy eddig még nem mértük fel pontosan, mire képesek a magyar vállalatok, milyen kooperációs kapcsolatokat lehetne kiépíteni. Konszernünk tíz éve kétmillió autót gyártott, tavaly már több mint 3,1 milliót, s az idén szeretnénk meghaladni a 3,5 milliót is. Azt hiszem, nem kell bizonygatnom, hogy ilyen helyzetben mennyire fontos nekünk a piacteremtés lehetősége. Jó volna szélesíteni a termelési mellett a kereskedelmi kapcsolatokat is.-Az egyik gazdasági elemző azt írta Önről: családi kötődései miatt érdeklődik olyan intenziven Kelet-Közép Európa iránt. Ezt hogyan kell értelmezni?- Ausztriában születtem, de a család a dél-csehországi Bud- weisből származik. Az egykori Monarchia területén igen széles a rokonságunk. Édesapám az I. világháborúban a 337-es magyar gyalogos regimentben szolgált, kitünően tudott magyarul. Sajnálom, hogy én ebből már semmit sem örököltem. Még valamit nagyon bánok: hatvan évet megéltem, de most vagyok először Budapesten. (somfai) Az 1992-es év autója a VW Golf III. Fotó: Kaszás E. Bor, búza Olaszországba Vegyesvállalat alakul a dél-dunántúli mezőgazdasági export-import lebonyolítására A mezőgazdasági gazdálkodók megsegítésére a három dél-dunántúli megye - Baranya, Somogy és Tolna - önkormányzatai és vállalkozó szellemű termelőszövetkezetei közös társaság alapítását tervezik. A formálódó új társaság két tevékenységi formát tűzött ki maga elé. Egyrészt mezőgazda- sági termékek - élőállat, termény, bor, gépek - export-import forgalmának bonyolítását, másrészt pedig az információ- csere, kapcsolatközvetítés és aktuális befektetési tanácsok biztosítását a térség gazdálkodói között. A kezdetben tisztán magyar alapítású kft. a későbbiek során még idén szeretne magyarolasz vegyesvállalattá alakulni. E szándék megvalósulásában hasznot', hajtóerő Hehet a bar». nyai közgyűlés számos olasz kapcsolata, ezek között is a Friuli Venezia Giulia tartománnyal kötött együttműködési megállapodás. A dél-dunántúli régió mezőgazdasági termelői számára komoly lehetőséget jelentene az észak-olasz tartomány importkontingensének részbeni lekötése. A magyar társaság alapítására egymás után érkeznek be a részvételi szándéknyilatkozatok. Ezzel párhuzamosan folynak az előkészületei az itáliai partner - az Olasz Állattenyésztők Szövetsége - csatlakozásának. A kft. nem túlságosan magas alaptőkével jön majd létre, az üzleteket hitelből finanszírozzák majd. A társaság létrejötte előtti adás-vételek azt bizonyították, hogy az olaszok ha- táridőrt) ■.fizéríielív > ltom HcelF pénzügyi gondoktól sem tartani. Az alakuló társaság kifejezett célja, hogy egy jól szervezett, valós piaci folyamat során gyorsan pénzhez juttassa a nehéz időket élő magyar termelőket. Az ilyen formán kedvezményezettek körébe nemcsak az alapítók, hanem más termelő egységek is bejuthatnak a vállalkozások méreteitől függetlenül. A hosszú távú, biztos piacnak mindössze egy feltétele lesz, jó minőségű árut kell produkálni. Az új cég vezetését, mint jogi személy, a PIV Kft. látja majd el. A résztvevők számára jó előjel lehet, hogy a vezető társaság export-import jogán már eddig is több biztató üzletet kötöttek, a napokban éppen 350 bika kiszállítása történik, ur i:< e) M ír Kúszás Ettdré A pécsi Székesegyház orgonája Fotó: Läufer László Ma is zengik a pécsi gyár hírnevét Az Angster-orgona 125 éve A 125 éves évforduló alkalmából a pécsi Martyn Múzeumban reprezentatív és egyben rendkívül izgalmas kiállítás nyílt az Angster Orgonagyár történetéről; aki csak egy kicsit is érdeklődik Pécs múltja, kultúrája iránt, nem teheti meg, hogy ne látogasson el a Káptalan utcába. Nekem az megtisztelő szerencse jutott, hogy a kiállítást maga Angster József kalauzolásával nézhettem meg, azzal az Angter Józseffel együtt, aki az orgonaépítő-dinasztia harmadik nemzedékéhez tartozik, utolsóként képviselve azokat az Angs- tereket, akik még terveztek és építettek is orgonát a hajdani József utcában.- Az orgonagyárat nagyapám, Angster József (1834— 1918) alapította 1867-ben - meséli a cég történetét az unoka, a ma már 75 esztendős ifjabb Angster József. - Nagyapám a mindössze 200 lelket számláló, főleg németek és rácok lakta Kácsfaluból származott, földműves családból. Jó zenei érzéke volt, már az ő nagyapja is készített különböző fúvós és pengetős hangszereket, és nagyapám is mind komolyabban muzsikált. Végül is Eszéken asztalosságot tanult, majd vándorútra indult; ez a vándorút 12 éven át tartott. Asztalosként indult el, de érezte, hogy neki valami olyasmire van szüksége, ami kapcsolódik a zenéhez. Bécsi tartózkodása alatt, voltaképp véletlenül került egy orgonaépítő műhelybe, és ezzel meg is találta a célját, további vándorlásai során már csak az orgona építést tanulmányozta. Bejárta a német területeket, majd Párizsban, a kor leghíresebb mesterénél, Cavaille-Coll-nál dolgozott három évig. Hazatérte után hamarosan megrendelést kapott az akkor épített pécsi zsinagóga orgonájának elkészítésére; igaz, a megrendelők kikötötték, hogy Pécsett kell letelepednie, és itt váltsa ki az iparengedélyét is. A zsinagógabéli „Opusz 1” azóta is áll, s ha egy kicsit rendbe hozzák a szerkezetét, a hangja ma is csodálatos. Tehát egymaga indította el az orgonaépítést Angster József. A szellemi tőke a fejében volt már, anyagi tőkéje pedig 150 akkori forint volt, amit az édesapjától kapott atyai jussként. Annyira jól sikerült az az első orgona, hogy gyorsan híre ment, s az első tíz éven belül már Nagykanizsán, Dunaföld- váron, a Balaton környékén és Bácskában is épített orgonákat. A megrendelések szaporodásával a munkatársak létszáma is nőtt, a századfordulón már 30, majd 40-50, sőt az első világháború előtti években már 110 fölé emelkedett. A virágkorban, a század első másfél évtizedében évi 50 orgonát építettek a Mária és József utcában húzódó, hosszú, épületekből álló gyárban, ösz- szesen pedig pontosan 1300-at; ebből ma körülbelül 700-800-at használnak rendszeresen. Az alapító halála után két fia, Angster Emil és Angster Oszkár vették át a gyárat, akik először szintén kitanulták a mesterséget, megjárták a külföldet. Ez a második generáció már sok újdonságot hozott magával ezekről a tanulmányutakról, hisz az orgonaépítés is fejlődött, például a mechanikus vezérlésről áttértek pneumatikusra. Apám és nagybátyám, Oszkár halála után Angster Imre és én vettük át a gyárat 1940-ben, az utolsó tíz évben irányítottuk; Imre másfél éve halt meg.- Biztos minden orgonagyárnak van valami „specialitása", ami csak a náluk épült hangszerekre jellemző. Az Angster-or- gonáknak volt-e valamiféle titkuk?- Nagyapám Cavaille-Coll mesternél a romantikus zenéhez illő orgonák készítését tanulta meg, ezt hozta magával. Technikai újdonságokat is felhasznált, amik a játékot tették kö- nyeddé, vagy a nyíló-záró re- dőnylevél-sor, amely folyamatos crescendo-decrescendo váltást tesz lehetővé a játék közben. És fontos még, hogy Ca- vaille-Coll szellemét hozta magával, a hallatlan precizitást, érdeklődést és a művészi színvonalat.- Milyen megélhetést biztosított az orgonagyár?-A lakás mindig ott volt, ahol a műhely, először a József utca 30-ban, majd a Mária utcában. Nagyapámnak hat gyermeke volt, a két fiún túl még négy lány. Szolidan, mindenféle nagyzás nélkül éltek; egy szőlőig eljutott, ami a pécsi polgárosodáshoz kellett, de arra már húsz évet kellett várnia, hogy egy nyaralót és présházat is építhessen; nagyapám oda járt ki szívesen idős korában, és ott is halt meg.-Mire legbüszkébb ma Ön, mint egyike az utolsó Angs- ter-orgonaépítőknek ?- Sok mindenre büszke lehetek, hisz még a sziléziai Rei- chenbergbe is szállítottunk orgonát, s olyan, mára valóban híres hangszerek kerültek ki az Angster-gyárból, mint a 100. darab, a pécsi Bazilika orgonája, a szegedi Fogadalmi Templom orgonája, a budapesti Szent István Bazilika orgonája.- Van-e valamiféle remény arra, hogy az Angster-gyár valaha is újraindul?-Ez egy visszatérő kérdés mindazok számára, akik a kultúra és az orgona után egy kicsit is érdeklődnek. Sajnos, csak ismételni tudom, hogy az Angs- ter-orgonagyárat régi formájában már nem lehet feltámasztani. Említettem, nagyapámnak is 15-20 évre volt szüksége, hogy a gyár kialakuljon, hisz ahhoz, hogy ez megtörténhessen, folyamatosan kell építeni az orgonákat. A tudást csak az a mester tudja átadni, aki közben dolgozik is; és ezek a mesterek ma már többnyire a föld alatt pihennek. Talán a fiatalok, érdeklődők - mert vannak ilyenek! - későbbi munkájába beépülhetnek majd az Angster-ha- gyományok, értékek.-nwt'jBS? 3'lüm í löír MFK. A villányi borokat is fogadhatja az olasz piac ősáv 'ö se ú f ; na? »j'oí Läufer LáSsdö
