Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-25 / 174. szám

1992. június 25., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Javul az ország külső pénzügyi helyzete Módosulóban az idei kormányprogram Jelentősen módosul a kor­mány ez évi gazdasági prog­ramja. Ez derül ki abból a tör­vényjavaslatból, amelyet a ka­binet a Parlament elé terjesztett az idei költségvetési törvény megváltoztatása érdekében. Eredetileg ugyanis a kor­mány azzal számolt, hogy az idén megkezdődhet a gazdasági növekedés, kismértékben emel­kedhet a lakosság fogyasztása, s ennek megfelelően a folyó fize­tési mérleg egyensúlyban ma­rad, de nem alakul ki többlet. A gazdasági folyamatok azonban az év eddigi hónapjaiban ettől eltértek. Az ipari termelés csu­pán minimális mértékben emel­kedett a decemberi mélypont­hoz képest, s az import sem jelzi, hogy a termelésben bármi­féle élénkülés következne be. A kormány szakértői szerint az már látható, hogy semmiképpen sem bővül a lakosság fogyasz­tása. Ennek részben az az oka, hogy a munkaviszonyból szár­mazó bevételek lassabban nő­nek a vártnál, és ugyanakkor erőteljesen bővülnek a megta­karítások. így elképzelhető, hogy a lakossági fogyasztás még tovább csökken, és a visz- szaesés mértéke elérheti a 3 százalékot. A legújabb prognózisok sze­rint egy év alatt a GDP, a bruttó hazai termék volumene nem fog változni, a tavalyi szint körül alakul. A múlt esztendőben a GDP folyóáron 2300 milliárd forint volt. Ez valószínűleg az idén csak annyival bővül, amennyivel az árak egy év alatt emelkedtek, tehát a mennyisége nem változik. Kedvezőbben alakul viszont a vártnál az ország külső pénz­ügyi helyzete. A külkereske­delmi mérlegben nem lesz defi­cit, hanem valószínűleg egyen­súlyi helyzet alakul ki. Mivel a szolgáltatásokból, az idegen- forgalomból származó bevéte­lek jelentősek, így a folyó fize­tési-mérlegben számottevő többletre is lehet számítani. En­nek nagysága minimális mér­tékben 300 milllió dollár lehet, de elérheti az 500-600 millió dollárt is. Mindezek alapján a kormány szükségesnek tartja az év évi költségvetés módosítását, s erről már benyújtotta terveze­tét a Parlamentnek. A módosí­tás leglényegesebb része, hogy a hiány a tervezett 70 milliárd forinttal szemben végül is va­lamivel meg fogja haladni a 178 milliárd forintot, tehát az erede­tinek többszöröse lesz. Ennek finanszírozására a kormány a Parlament felhatalmazását kéri, hogy a pénzpiacról újabb forrá­sokat gyűjtsön. Az eredetileg tervezett 70 milliárd forinttal, szemben 140 milliárd forint ér­tékű állampapírt kívánnak foga­lomba hozni. Képviselőket faggatnak Az összes baranyai és pécsi országgyűlési képviselő hivata­los ma estére a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klubba, ahol a húsz órakor kezdődő fórumon eddigi parlamenti tevékenységükről számolnak be a klub tagjai és az érdeklődők előtt. Az EK ren­dezvényére tizenhét képviselőt hívtak meg, de információink szerint tegnap délutánig csak dr. Bíró Ferenc (MDF) és Rá­day Mihály (SZDSZ) jelezte a fórumon való részvételét. Találkozó Muraszombaton Baranyai gazdasági delegá­ció járt a hét elején Muraszom­baton. A találkozó alkalmával a gazdasági szakemberek arról tanácskoztak, hogy a Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara mi­lyen módon tudna csatlakozni szlovén társszervezetének eu- rópaszerte elismert információs rendszeréhez. A látogatás során a PIV Kft. kezdeményezte egy közös szlovén-magyar üzleti nap és kiállítás pécsi megrende­zését. kuppcrt János fiatal szobrászaim cs/ munkaiból n\ ilnii kiállítás Pécsett, a Lenau-házban. A be­mutató a hónap végéig tekinthető meg. Fotó: Läufer László Útravaló utazóknak Mit vihetünk ki, amiért nem szól a vámos? s Érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések is - segít a konzulátus Itt a nyár, beköszöntött az utazási szezon. Vannak, akik már közvetlenül az iskolaév be­fejeztével, mások a nyári csúcs­szezonban veszik vállukra az útibatyut. Napról napra megje­lenő írásainkban részükre kívá­nunk hasznos tanácsokkal szol­gálni. Útiholminak minősül Mit vihetünk ki? Személyes használatra szóló tárgyakat; ru­haneműket, amelyekre az utas­nak külföldi tartózkodása alatt indokoltan szüksége lehet. A ruhaneműn kívül útiholminak minősülő tárgyként kivihető a saját ékszer, 2 db fényképező­gép 10 tekercs filmmel, 1 db látcső, 1 db hordozható zene­gép, 1 db hordozható rádióvevő berendezés, 1 db hordozható írógép, 1 db hordozható televí­ziókészülék, 1 db gyermekko­csi, 1 db sátor és egyéb kem­pingfelszerelés, 1 db kerékpár, 1 db 5 és fél méternél nem hosszabb kajak vagy kenu és más hasonló cikk, 2 db sport­fegyver 100-100 db lőszerrel, 1 db hordozható videomagneto- fon és felvevőkamera. Ezenkívül a külföldre utazó 16 éven felüli belföldiek enge­dély nélkül vihetnek magukkal 400 db cigarettát vagy szivarból 50 db-ot, vagy dohányból 200 grammot, bort korlátozás nél­kül, égetett szeszes italból 2 li­tert, és a dohány-gyártmányon, illetve a szeszesitalon felül 5 kg elkészített, belföldi élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut ^bele­értve a húskonzervet is), to­vábbá 200-200 gramm kávét és kakaót. Fontos; nyers hús az ország területéről nem vihető ki! A fentiekben ismertetett úti­holmin kívül a belföldiek enge­dély nélkül -vihetnek magukkal 3000 Ft belföldi fogyasztói árat meg nem haladó, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat. A tavalyi év jelentős könnyí­téseket hozott az utazások terén: immár Európa szinte vala­mennyi országába vízum nélkül utazhatunk. S bár külföldre utazni általában kellemes él­ménynek számít, még egy rövid kinttartózkodás során is érhet­nek bennünket kellemetlen meglepetések. Ha csak az autó robban le, még csak tudunk va­lamit csinálni, de mi tévők le­gyünk, ha egy napon okmánya­ink, pénzünk hűlt helyét talál­juk? Ha ne adj’ Isten megbeteg­szünk a távol idegenben? Ebben a helyzetben egyetlen megoldás marad: felhívni a magyar kon­zulátust. A kölcsön nem ajándék A konzulátusok feladatainak széles skáláján mindössze egyetlen, bár nem jelentéktelen feladat a magyar állampolgárok érdekvédelme, bajba került honfitársaink megsegítése. Né­hány országban önálló, magyar főkonzulátus működik, s bár ezek száma örvendetesen gya­rapodik az utóbbi időben, a leg­több helyen csak a nagykövet­ségen'belül dolgozik egy kon­zuli szekció, sőt van ahol mind­ezen feladatokat egyetlen kije­lölt diplomata látja el. A tapasztalatok szerint a konzulátushoz forduló magyar állampolgárok legnagyobb ré­sze pénzét, útlevelét, vasúti, vagy repülőjegyét veszítette el. Természetesen ebben a hely­zetben nem marad segítség nél­kül a rászoruló: az úgynevezett konzuli pénzkeretből szükség esetén kisegítik a bajbajutot­takat. A segély összegének elmé­letben nincs felső határa, általá­ban mindenki annyi pénzt kap­hat, amelyből a legközelebbi vonat, vagy repülőgép hazain­dulásig fizetni tudja szállásának és étkezésének költségeit, s szükség esetén megveheti a vasúti, vagy repülőjegyét. Eb­ben az' esetben azonban az az ál­talános gyakorlat, hogy a köl­csön összegét az otthoni hozzá­tartozóknak be kell fizetni. A segítség nem segély: roko­nok, hozzátartozók híján a ká­rosultaknak valutában, vagy fo­rintban az utolsó fillérig vissza kell fizetniök, méghozzá a ha­zaérkezéstől számított záros ha­táridőn belül. Erről egyébként a pénz felvételekor nyilatkozatot is alá kell írnia. Vevőkárosítások futószalagon F ogyasztó védelmi törvény kellene- Ráadásul a vevők egy része nem is reklamál.-Ez a harmadik, ugyanis a vásárlók többsége alapvető jo­gait sem ismeri. Meg van, aki szemérmes, inkább veszni hagyja pénzét, minthogy rekla­máljon. Pedig ha valamely üz­letre, eladóra sok a panasz, s ha mi is vizsgálatot indítunk, leg­közelebb kétszer is meggon­dolja, hogyan bánik ezentúl ve­vőivel.- Ennyire elrettentőek a sza­bálytalanságok következmé­nyei?-Itt azért még nem tartunk. Az alapvető szabályozókkal nem is lenne olyan nagy baj, a bírságok mértéke azonban nem a mostani piaci körülményekre szabott. Jelenleg 10 ezer forint a legmagasabb bírság. Azt is hozzá kell tennem, nagy szük­ség volna fogyasztóvédelmi törvényre is, amely a megválto­zott gazdasági körülmények kö­zött egyértelműsitené, melyek a gyártó, a forgalmazó kötelezett­ségei, a vásárló jogai.- Fordulhatnak a vevők köz­vetlenül panasszal a felügyelő­séghez?-Természetesen, a Rákóczi u. 30. sz. alatt lévő irodaházban munkanapokon ügyfélszolgálat áll minden károsult rendelkezé­sére, s bár kevesen vagyunk, igyekszünk minden reklamációt gyorsan elintézni. Mi hivatalból a vevők pártján állunk, értük te­vékenykedünk. B. G. Ha csütörtök, akkor Friderikusz Lehet, hogy másutt uborka- szezon van, a Friderikusz-show házatáján nem pihennek a jupi- terlámpák június-július forduló­ján sem. A műsor házigazdája ezen a csütörtökön még attól sem riad vissza, hogy száz ki­lométeres sebességgel megte­gyen egy kört go-karton, pedig életében se ült ilyen kocsi­ban ... Na de ha egy 16 éves báj os. hölgy kéri? Június 25-én este kilenc óra tizenötkor, a Friderikusz show jól ismert kép- és hangszignálja után a műsor első vendége Forró Judit go-kart versenyző. „Autóversenyző volt a papám, pici korom óta szerelmes va­gyok a gyors kocsikba” - mondja kicsit félszeg mosollyal Judit Friderikusznak, aki - a nézőkkel együtt - más szerep­körből ismeri Forró Tamást. (E sorok írója, az Atlantic Sajtó- szolgálat munkatársa pedig ilyenkor szokta föltenni a 64 ezer dolláros kérdést annak, aki kitalálja, hogy Forró Tamás a szegedi bölcsészkar hallgatója­ként végzett görög-latin sza­kon ...) Tudják, mit fed a 3,14 szá­zad? Nos igen, az úgynevezett Pi (görögül írva) betűt. Erről keresztelték el az életvizet, melynek forgalmazója egy ka­posvári cég, gyártója pedig ja­pán. Mit tud az életvíz? - kérdi Friderikusszal együtt a stúdió közönsége, s nyilván az adásra hangoló néző. Nos, a stúdióban felvonul az összes szükséges berendezés és szemmel látható, hogy az életvíz mennyivel tisz­tább a csapadékvíznél. A japán találmányt forgal­mazó (illetve a forgalmazási engedélyre váró) kaposvári ag­rármérnöktől azt is’ megtudhat­juk majd, hogy ha életvízzel lo­csolják, a kukorica megsokszo­rozza a termést, a tyúkok két­szer annyit tojnak, s a tesztben résztvevő siófoki focicsapat sokkal jobban bírta az idényt a vártnál. Az életvíz jótékony ha­tása az is, hogy ha a cigaretta füstszűrőjét belemártják, kiszűri az összes nikotint, sőt, fotókkal illusztrálják a műsorban, hogy egy csúnya seb gyakorlatilag heg nélkül, nyomtalanul gyó­gyult. Friderikusz csak azt kéri a nézőktől, ne jelentkezzenek az életvíz receptéjéért, továbbá értsék meg, egyelőre a hatósági vizsgálatok folynak - így a cso­daszer még sehol sem kapható. Magyarország legfiatalabb profi riporterének csak művész­nevét tudhatjuk meg majd a csü­törtök esti műsorból: Vujity Tvrtko azonban máris magyar Pulitzer-díjas. A pécsi születésű fiatalember megváltoztatta ma­gyar nevét, horvát nevet vett fel a nép iránti tiszteletből. Vujity mindössze 20 éves, de máris ve­terán haditudósítónak számít, mivel többször sebesült meg Jugoszláviában, szerb börtön­ben is volt - kiszabadításáért Jeszenszky külügyminiszter az ENSZ-en keresztül interpellált -, s következményeként ki is til­tották Szerbiából. Vujityot szü­leivel együtt mutatja be Frideri­kusz azzal a céllal, hogy a né­zők megtudják, milyen érzés egy mamának és egy papának, amikor fiuk folyton életve­szélyben él. Nyílt színen talál­kozik egymással a két Psota Irén a Friderikusz show-ban: az egyik abból él, hogy utánozza a másikat. Az imitátor (aki .egyébként hímnemű) élete ál­mát látja teljesülni azzal, hogy együtt énekelhet egy duettet a híres . művésznővel. Zene egyébként nemcsak ezekben a pillanatokban lesz a műsorban: Vincze Lilla és Gerendás Péter gondoskodik az elandalodás- ról... Aki elmulasztja a csütör­töki Friderikusz-showt, kedd délelőtt 10-kor a TV-l-en bepó­tolhatja az ismétlésnél.., (Atlantic) Bizony nagy szükség volna rá, hiszen mindannyian fo­gyasztók vagyunk, s sajnos nap mint nap találkozunk a vevők megkárosításával, vagy annak szándékával. Azért a teljesség kedvéért azt is hozzá kell tenni, nem minden kereskedő a vá­sárló becsapásán munkálkodik, mert örvendetes módon vannak becsületes, udvarias eladók is, vagyis olyannok, aki gondolnak a jövőjükre, s nem csak a gyors meggazdagodás lebeg a szemük előtt. De azért a panaszokat vizs- gálgatva nem minden alap nél­kül arra a következtetésre jutha­tunk: a vásárlók az utóbbi idő­ben kiszolgáltatottá váltak. Ki vagy milyen szervezet védi ér­dekeiket?- Például mi - mondja dr. Bodnár József, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség Baranya Megyei Felügyelősége veze­tője. - Sajnos kevesen ismerik tevékenységünket, pedig a vitás esetek nagy többségében haté­konyan tudnánk intézkedni. Rövid fennállásunk óta valóban nekünk is az a tapasztalatunk, hogy szinte futószalagon jönnek a panaszok. Ennek egyik oka, hogy megszaparodtak az olyan kisvállalkozók, akiknek azelőtt semmi köze nem volt a keres­kedelemhez, hiányzik a rutin­juk, felkészültségük. A másik, hogy rengeteg árucikk áramlott be az országba, amelyek egy ré­sze a kötelező minősítő bizo­nyítvánnyal sem rendelkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom