Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-23 / 172. szám

1992. június 23., kedd üj Dunántúli napló 7 Egymagukban már nem boldogulnak A mezőgazdaság S.O.S. jelzései A reklámlehetőség szponzorokat szül EXPO: Pécset nem említik Tavaly ugyan kedvezett az időjárás a növénytermesztés­nek, mégsem zárhattak sikeres évet a szövetkezetek nagy ré­szében. A termelési hozamok szinte minden ágazatban vára­kozáson felüliek voltak, ám a felvásárlási árak alig emelked­tek, annál inkább a költségek. A szocialista piac összeomlott, a hazai reálbérek és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt kény­szerűen kisebb lett a hazai élel­miszerfogyasztás is. A felvásár­lási kötelezettség már 1990-ben megszűnt, de a piacgazdaság­ban sem nélkülözhető, úgyne­vezett korlátozott piaci szabá­lyozás elemei nem születtek meg. A feldolgozók és kereske­dők nem vagy nem a megszo­kott ütemben vásárolták fel a mezőgazdasági termékeket. Ilyen előzmények után bekö­szöntött az 1992. év, csődtör­vénnyel, kárpótlással és aszály- lyal. Csőstül jött a baj Az idei aszály már eddig is szokatlanul súlyosnak bizo-. nyúlt, mert a talajvízszint jelen­tős süllyedésével, tápanyaghi­ánnyal, gyomosodással járt és gyengébb minőségű vetőmag­vak vetésével, valamint a tulaj­donváltás gondjaival együtt je­lentkezett. A tavaszi árpa, borsó és zab vetésterületének mintegy kétharmada abban a tizenkét megyében fekszik, ahol a leg­kevesebb csapadék hullott. Ha­bár a legutóbbi esőzések jóné- hány kultúrán még segíthettek, az eddigi károk nagy részét azonban már nem tehették jóvá. Becslések szerint az aszálykár meghaladhatja a 20 milliárd fo­rintot. Az a "gesztus-értékű" 1 milliárd forintos támogatás, ami a kormány kissé késői intézke­désének köszönhető, csak azon a mintegy 140 ezer hektáron se­gíthet, amely öntözhető, szem­ben a 2,7 millió ha-os aszály sújtotta területtel. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete miatt, sokan szakmailag megalapozatlan "takarékosságra" kényszerültek. Visszaesett a műtrágyavásárlás. Ez a már tavalyi, alacsonynak mondható 705 ezer tonna ható­anyagról is drasztikusan tovább süllyedt 233 tonnára. Ráadásul ahol mégiscsak tudtak alaptrá­gyát juttatni a növényeknek, ott a szárazságnak köszönhetően csak rossz hatásfokkal érvénye­sülhetett a kémikália. A gabonatermesztés az előző évben igen kedvező eredmé­nyeket produkált. Bár a búza vetésterülete 1 millió 15 ezer hektárra csökkent, összességé­ben 6 millió tonna körüli ter­mést adott. Azonban a gazdag termést csak nehezen és ala­csony áron tudták eladni a ter­mesztők. Ráadásul a meghirde­tett minimálárát az aratás kellős közepén, 10 százalékkal - 5600 Ft/tonnáról 5000-re - csökken­tette a minisztérium. Idén már csak 820 ezer hektáron termesz­tenek búzát és a várható ter­mésmennyiség is csak 3 millió tonna körül várható. Lesz élelem - exportra is A hazai igényeket kielégíti ez a termésmennyiség és még ex­portra is jut. Az ágazat jöve­delmezősége azonban már ta­valy is kedvezőtlenül alakult, és idén várhatóan újból romlani fog. 1991-ben a felvásárlási árak 6,4 százalékkal csökkentek (ugyanekkor a fehérkenyér fo­gyasztói ára megduplázódott), míg a felhasznált ipari termékek ára 45 százalékkal növekedett. Ez a tendencia folytatódik eb­ben az évben is. A búzatermelés várható önköltsége 7 ezer Ft/ tonna körül alakul, míg az erre az évre meghirdetett minimálá- rak 6,3-6,5 ezer forintot biztosí­tanak tonnánként. Igaz a búza tőzsdei ára 7,2 ezer forint ton­nánként, de. ez a csepeli szabad­kikötői ár, ahova fel is kell szál­lítani a terményt. A szállítási költség pedig tonnánként akár 1000 forint is lehet. Veszélybe kerülhet a jövő évi termés is. Aratás idejére várha­tóan 500 körüli lesz azon szö­vetkezetek száma, melyek cső­deljárás, vagy felszámolás alatt állnak majd. Még az sem tisztá­zódott, hogy ki fog vetni a kár­pótlásra kijelölt területeken. Ha a gazdaságok bevetik ezeket a területeket, akkor később ki fogja őket munkájukért kárpó­tolni? Cukorrépa- és kukoricagondok A cukorrépa termesztés ta­valy több, mint 1 milliárd forint árbevétel kiesést és mintegy 500 millió forintos veszteséget "eredményezett". A cukorex­port beszűkülése miatti késlelte­tett betakarítás eredményeként ugyanis 13,6 ezer ha-on földbe­fagyott a cukorrépa. Az akkor kialakult helyzetben a cukor­gyárak a korábban megkötött szerződések egyoldalú módosí­tására kényszerültek - 10-15 százalékos árcsökkentéssel - és rendszeresen megszegték a répa átvételére kötött, átvételi üte­mezést. Az idén még a száraz­ság is sújtja a répát - sok helyen ki kellett tárcsázni a termény egy részét. A kukorica vetésterülete ugyan nőtt és az eső ennek a kultúrának tényleg aranyat ért, de a szárazság következtében a tövek mintegy 20 százaléka olyan állapotban van, hogy vár­hatóan nem tud már csövet hozni. A kukoricatermesztés önköltsége várhatóan 7400 fo­rint körül alakul majd tonnán­ként és a várható termésátlag hektáronként 5,4 tonna körül lesz, szemben a tavalyi 6,667 tonnás termésátlaggal. A napraforgó piaci lehetősé­gei tavaly stabilak voltak. Az Ipari Növényeket Termelők Or­szágos Választmánya kedvező felvásárlási árakat tudott elérni a napraforgó- és repcemagnál. Ugyanakkor nem tudta biztosí­tani a termelők részvételét a Növényólajipari és Mosószer- gyártó Rt. privatizációja során. A hazai termelők kirekesztése számos kérdést vetett fel, ezért a parlament a vizsgálat mellett döntött ebben a kérdésben. • A segítség módjai A növénytermesztés jelenlegi helyzetének változásáért, a Gazdasági Érdekképviseleti Titkárság javaslatokkal fordult a minisztériumhoz. Ebben fel­vetik az öntözéssel kapcsolatos vízdíjak elengedését, a csődtör­vény felfüggesztését, az adótar­tozások felfüggesztését, az aszályhitelek átütemezését és a jövedelemadó mentességet 200 ezer Ft jövedelem alatt. Az eredményes betakarítás érdeké­ben preferált hitellel kellene fi­nanszírozni a betakarítást - vé­lekednek. Mérsékelni kell az energiaköltséget a mezőgazda- sági termesztők számára. Ennek javasolt módja, a forgalmi adó 100 százalékos és a fogyasztási adó 50 százalékos visszaigé­nyelhetősége a II. félévre. A jövő évi kenyérellátás érdeké­ben pedig a kormánynak vetés előtt meg kellene hirdetnie a ga­rantált árat, a búza minimálárát pedig fel kellene emelni 7500 forintra. Talán az év második felében, törvényerőre emelkedik az Ag­rárpiaci Rendtartás, ami szá­mos, a terméktanácsokkal kap­csolatos kérdést tisztázhatna. A már megalakult terméktaná­csokban az alapanyagtermelők általában 50 százalék körüli részarányt képviselnek. Ezek a tanácsok javíthatnának a szer­vezettségen,jövedelmezőségen. (MTI-Press) Toldy Eszter Az átváltható - konvertibilis - forint megteremtéséhez hosz- szú út vezet, de jónéhány etapot már magunk mögött tudhatunk. A legjelentősebb lépést annak idején behozatalunk 90 százalé­kos liberalizálása, azaz az im­port döntő részének engedély- mentessé tétele jelentette. Köze­lebb került az átválthatóság a külföldiek magyarországi beru­házásairól szóló jogszbállyal is, amely lehetővé tette a korláto­zás nélküli tőkeexportot Ma­gyarországra, illetve adózott nyereségének „repatriálását” - olyan pénznemben, amilyenben az érintett tőkés hozzánk expor­tált. A gazdaságpolitikai intézke­dések sorában fontos láncszem, hogy a magyar cégek számára szabaddá vált a külföldi mű­ködő tőke importja. Ennek ré­vén ugyanis ugrásszerűen meg­nőtt nyugati exportunk, amit vi­A napokban egy nyilatkozat - Loydl Tamás, a Belügyminisz­térium településfejlesztési és kommunális főosztályának ve­zetőjétől jelent meg - egyértel­művé tette: az 1996-os világki­állítás „Budapesten és nem máshol, például Csereháton lesz.” Mindezt akár hidegzu­hanynak is érezhetik azok, akik az óriásrendezvényt az egész országra nézve előnyöket szülő lehetőségnek tekintik, mi több, ennek érdekében már időben megtették az "első lépéseket. Ez utóbbi Pécsre és Baranyára is vonatkoztatható.- Az mindig is egyértelmű volt előttünk - hallottuk dr. No- vák Zoltántól, a Világkiállí­tás’96 Alapítvány kuratóriumá­nak elnökétől -, hogy az EXPO Budapesten lesz. A BIE ugyanis városnak és nem országnak ítéli oda a rendezés jogát. Vagyis ilyen oldalról nem ért bennün­ket csalódás, ennek szellemé­ben dolgoztunk a kezdet kez­dete óta, tehát már akkor, ami­kor Budapest még meg sem kapta az EXPO-t. Ezzel együtt van min elgon­dolkodni az említett nyilatkozat kapcsán. Például azon, hogy a főosztályvezető nem említette Pécset azok a települések kö­zött, amelyek időben megmoz­dultak annak érdekében, hogy az EXPO-t vidékre is „lehoz­zák”. Novák doktor is nehez­ményezte ezt, már csak azért is, mert a budapesti EXPO-prog- ramiroda már a múlt év júliu­sában aláírta a Világkiállí­tás'96 Alapítványt, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság baranyai szervezete kezdemé­nyezett, mégpedig vidéken a legelsők között. Persze felvetődhet: önmagá­ban egy ilyen kezdeményezés elég-e ahhoz, hogy Baranya és Pécs megfelelően felkészült bokszolóként szálljon be abba a ringbe, ahol az EXPO-ból kiak­názható előnyöket ki akarja harcolni? Némileg könnyíti a választ, hogy az alapítvány soha nem várt anyagi támogatást a programirodától, csakis a köl­csönös információ-áramoltatás volt a cél, más szóval egymás segítése, egy erkölcsi támogatás megszerzése.- Eddig azonban ezen a terü­leten sem beszélhetünk siker­ről... - tette hozzá a kurató­rium elnöke. Mint az mostanában kiderült, a vidék pályázatokkal tehet kí­sérletet arra, hogy valamilyen módon kapcsolódhasson az EXPO-hoz saját rendezvényei­vel. Várható, hogy ezt jú­szont elősegítettek a gyors és szinte korlátlan importlehetősé­gek. A tőkebehozatallal a gaz­dálkodó szervezetek fejleszteni tudják gyártmányaikat és gyár­tási eljárásaikat csakúgy, mint a vevő kegyeinek megnyerése szempontjából nagyon lényeges kulcsint és csomagolást. Az ígéretes folyamatot az elmúlt napokban két újabb je­lentős döntés erősítette meg. Az egyik: a kormány olyan jogsza­bály-módosítást fogadott el, amely lehetővé, teszi, hogy a külföldiek forintot fogadjanak el exportjukért, s azzal fizesse­nek importjukért. Jelenleg ugyanis nem válthatják át kül­kereskedelmi forintszámlájuk egyenlegét külföldi pénznemre, s azt más országba nem utalhat­ják át. Az új rendelkezéssel vi­szont valutánk a külföldi part­ner szemében egyértelműen vonzóbb fizetési eszközzé vá­lius-augusztusban írják ki. Az alapítvány pályázni akar, elfo­gadása révén szeretné szerepel­tetni a baranyaikat az EXPO programajánlatai között. Az a cél, hogy a világkiállítás ideje alatt komoly mértékben fellen­dítsék a baranyai idegenforgal­mat, több, a nemzetközi érdek­lődést felkeltő rendezvénnyel, mint amilyen a borászok világ- találkozója, környezetvédelmi kiállítás és konferencia, komoly fajsúlyú vallási és nemzetiségi programok. Ez azonban újabb kérdést szül: ha ehhez központi támoga­tásra nem lehet számítani, a megye és települései képesek-e olyan színvonalú kínálat ajánlá­sára, amelyet önerőből finanszí­roznak? Novák doktor úgy véli: az alapítvány támogatásával és helyi szponzorokra támasz­kodva ez megoldható. Előzetes kalkulációk - mennyibe kerül­nének a baranyai rendezvények - még nem készültek, korai is ezeket számon kérni, mert pél­dául csak néhány hónap múlva várható, hogy eldől: mit szeret­nének majd 1996-ban a világ borászai? Mindenesetre az EXPO-elő- készületeket Baranyában foly­tatják. A tényleges munkát is elkezdték - már a pályázatra fi­gyelve - elsősorban a közel­múltban megalakult bizottsá­gokban, amelyekben a helyi szaktekintélyek a programok részletes kidolgozásán fáradoz­nak társadalmi munkában, pusz­tán a valóban kiérdemelt „kö- szönöm”-ért. Arra a kérdésre, hogy e ter­vek megvalósulásának mennyi a realitása, dr. Novák Zoltán vá­lasza:- Ezek a rendezvények az fik, ami szintén nem elhanya­golható a konvertibilitás szem­pontjából. A másik intézkedés a bankok közötti devizapiac kialakulásá­nak egyengeti az útját. Igaz, még fennmarad az exportőrök kötelező devizabeszolgáltatása, s voltaképp a Nemzeti Bankra hárul a tényleges „piac-csiná- lás” (azaz a naponkénti záráskor a le nem fedezett üzletek meg­határozott árfolyamon való megkötésének kockázatos fel­adata), de az új döntés kétségte­lenül piaci elemeket és megfon­tolásokat visz a jegybank és a bankok, továbbá a bankok és az ügyfelek kapcsolatába. Mindezt talán csak a pénz­ügyi tranzakciók avatott közre­működői és ismerői tudják iga­zán értékelni. De bizonyára a la­ikusoknak is sokat mond a tény: a konvertibilitás közelítését gyorsító lépéseket az tette lehe­EXPO-tól függetlenül is megáll­ják a helyüket. A világkiállítás csak abban nyújt segítséget, hogy az arra érkező külföldiek a baranyai programokon is részt vesznek, fellendül az itteni ide­genforgalom. Ez pedig reklám- lehetőséget jelent szponzora­inknak, s ezt közülük már töb­ben felismerték. A baranyai és a pécsi önkor­mányzatokon kívül más telepü­lések is érdeklődnek az EXPO-hoz csatlakozás lehető­ségéről. immár konkrét javasla­tokkal. A szélesebb közvéle­ményre azonban változatlanul a megosztottság jellemző, de ez érvényes ez az egész országra.-Megértem az EXPO-t el­lenzők okfejtéseit is - mondja dr. Novák -, például azt, hogy ebben a nemzetgazdasági hely­zetben túl kockázatosnak tartják a rendezvényt. Én azonban úgy gondolom, hogy a világkiállí­tást elsősorban vállalkozói ala­pon kell finanszírozni, nem pe­dig költségvetésből. Hogy au­gusztusban milyen sikerre jut a baranyai pályázat, ezt természe­tesen még taglalni sem nagyon lehet. Kétségtelen, meggyőző garanciákkal kell alátámasztani ahhoz, hogy a bírálóbizottság zöld utat adjon. Erre - fel kell készülni, s e szempontból nem mellékes, hogy mindezt az Alapítvány önmagában elérni nem tudja. Mint a kuratórium elnökétől hallottuk: messze nem akarják „kisajátítani” az EXPO-t. El­lenben a cél eléréséhez - hogy tudniillik Baranya a rendezvény után is használható előnyökhöz jusson a világkiállítás kapcsán - minden érdeklődő egyértelmű összefogására van szükség. Mészáros Attila tővé, hogy az elmúlt évben az ország devizatartalékai mintegy 4 milliárd dollárra(!) nőttek, ha­zánk nettó külföldi adóssága 1,4 milliárd dollárral csökkent, a forint inflációja pedig túljutott a tetőponton. Mindehhez Ígéretes gazda­sági hátteret ad az a körülmény, hogy az idei első negyedévben megfordult az ipari termelés - hosszú évek óta tartó - csökke­nésének irányzata, s jók az esé­lyei a mélypontról való elmoz­dulásnak. Jóslatokba, s kivált ígéretekbe persze kockázatos és korai lenne még bocsátkozni. Azt azonban bízvást állíthatjuk, hogy a magyar gazdaság immár megtanult alkalmazkodni azok­hoz a külső negatív hatásokhoz, amelyek nemrégen még inkább csak sokkolták, mint cselek­vésre késztették volna. Bácskai Tamás Devizapiac - bankok között Ismét közelebb a forint konvertibilitásához Madártávlatból Pécs történelmi belvárosa Fotó: Läufer L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom