Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-03 / 152. szám
1992. június 3., szerda üj Dunántúli napló 3 Nem lesz protekció - ígéri a Magyar Ösztöndíj Bizottság Háromszázharminckét évnyi külföldi ösztöndíj-időről döntenek Új gazdák a pécsváradi MEZÉP-nél Magánkézbe került Pécsvá- radon a területig mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakította MEZÉP Kft. Az ezer gonddal küszködő szövetkezetek nem kockáztattak még egy veszteséges évet, és eladták a vállalatot. A termelőszövetkezetek közös vállalatait a 60-as években alapították a mezőgazdasági építkezések elvégzésére. Időközben szolgáltató egységekké váltak, és az alapítok közül is többen kiléptek. Pécsváradon az eredeti hat helyett már csak három termelőszövetkezet a kátolyi, szederkényi és a bogádi alakította át 1990- ben a vállalatot MEZÉP Kft-vé. Már a 80-as évek végén jelentőssé vált a szakemberek elvándorlása, és az építőipari megrendelések száma is visszaesett. Az eddig több-kevesbb nyereséget termelő vállalat az 1991- es évet nem kis veszteséggel zárta. Idén márciusban, amikor az MSZP alapította Várad Kft. megvette a céget, fizikai állományban már senki sem dolgozott. Májusban új tulajdonosok nyolc magánszemély kezébe került a vállalat. Bognár András, a MEZÉP, egyben a Várad Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nem áll szándékukban az építőipari tevékenység teljes megszüntetése. Asztalos műhelyük bútorjavításokat is vállal, és a közeljövőben újra beindítják a betonkeverő üzemet, amely a lakosság megrendeléseit is teljesíti. Lakatos műhelyük gyorsvágók gyártására kapott megbízást. A műhelyekbe most toborozzák a szakembereket. Optimistán ítélik meg a mezőgazdaság átalakulását, hiszen olasz mezőgazdasági kisgépek árusítását, javítását, lízingjét ill. bérbeadását hirdették meg a közelmúltban. A Várad Kft. egy hónapja feladta régi bérleményét, és a MEZÉP-től bérli helyiségeit. Átköltözött a boltja és javító műhelye is már a MEZÉP telepén található. Az államközi egyezmények alapján biztosított, valamint a magyar állami oktatási, tudományos, kutatási, kulturális és művészeti külföldi ösztöndíjak odaítélésére a kormány létrehívta a Magyar Ösztöndíj Bizottságot. Ennek, valamint szakmai kollégiumainak személyi összetételére a művelődési és közoktatásügyi miniszter javaslatot kért a Kulturális-, Agrár-, Gazdasági-, Gyógyszerész-, Mérnöki-, Orvosi-, Pedagógus-Kamaráktól, valamint a Tudományos-, a Művészeti-, a Széchenyi Művészeti Akadémiáktól. Az Ösztöndíj Bizottság elnökét és tíz tagját - akik valamennyien szakmájukat és nem intézményüket képviselik - javaslat alapján a miniszterelnök bízta meg. Miért olyan horderejű kérdés ez, amelyben a miniszterelnöknek kell döntenie? Azért, mert a kiutazók Magyarországot képviselik. S mivel a Bizottság elnökét és tagjait két éves időtartamra bízzák meg, nincs mód kapcsolatok kiépítésére, arra, hogy egyéni érdekeket is figyelembe vegyenek. Sok kritika érte e tekintetben a korábban működő hasonló szervezet, az Ösztöndíj Tanács munkáját. Szeretnék ezeket a buktatókat elkerülni. Ebben az évben háromszázharminckét évnyi ösztöndíjidő jut. Ennek 85-90 százaléka továbbképzési ösztöndíj, posztgraduális vagy posztdoktori, a fennmaradó 10-12 százalék a hallgatóknak szóló. A pályázatokat széles nyilvánosság előtt hirdették. Tudósítottak róla napilapok és szakmai közlönyök, egyetemek, kutatóintézetek, s megkapták az önkormányzatok. Március 15-e volt a beküldési határidő. A nevezők pályázatai tíz helyre kerültek. Június 15-ig zajlanak a meghallgatások az öt egyetemen és az öt regionális akadémián. A szakmai anyag és a beszélgetések alapján maximum húsz pontot lehet szerezni. Ez alkalommal a szakértők nem a nyelvtudásra kiváncsiak, hanem arra, hogy mennyire ismeri szakterületét, a nemzetközi tudományos életet és mit kíván kint szerzett tapasztalataival majd itthon kezdeni. Döntés ekkor még nem születik. A bizottságok megadják a pontjaikat, s az ösztöndíjas-jelöltek anyagaival együtt a szak- kollégiumokhoz juttatják. Hét szakkollégium működik: műszaki, agrár, természettudományi, társadalomtudományi, or- vos-egészségügytudományi, bölcsészeti és művészet. Itt a személyi anyagok és a meghallgatások ismeretében kialakítanak egy rangsort két kategóriában. Úgy mint: javaslom és nem javaslom. Minden esetben indokolni kell (az indokokat az érdekelt elutasítás esetében is megismerheti). A javaslom A horvátországi háborúban lerombolt katolikus templomokra emlékező domborműkiállítás nyílott Pécsett az August Senoa klubban. Az alkotók Nikola Pecko zágrábi szobrász és tanítványai. Fotó: Läufer László Pünkösd hétfő munkanap - még az idén Közlekedési közösség? Pünkösd hétfő, vagyis június 8-a ebben az évben még munkanap. Az új Munka törvény- könyv szerint Pünkösd hétfő munkaszüneti nap, de mivel a törvény július 1-jén lép hatályba, csak 1993-tól bővül Pünkösd hétfővel az ünnepnapok sora - tájékoztatták a Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Pünkösd a zsidó vallás szerint a Húsvét szombatját követő 50. nap, amely eredetileg a befejezett aratás meghálálásának napja volt, később pedig a Sí- nai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. A 2. századtól kezdve a keresztény vallás is átvette ezt az ünnepet. A keresztények a Szentlélek eljövetelét ünnepük ezen a napon. Az elképzelések szerint Baranyában is létrejön a jövőben közlekedési és tarifaközösség, amely Európa több régiójában eredményesen működik a tömegközlekedésben. Az előkészítés részeként tanácskozást szervez a Pannon Volán és a KTE személyszállítási szakcsoportja június 4-én Pécsett, a Volán, Bacsó Béla út 4. szám alatti Művelődési Házában. A rendezvény keretében beszámolnak a tapasztalatokról a bécsi és klagenfurti tarifaközösségek munkatársai és bemutatják a belga PRODATA-cég elektronikus jegykiadó és érvényesítő készülékeit. Az eseményen szívesen látják az önkormányzatok képviselőit. Thanatosz jegye Képernyő előtt A döbbenetnek a külszínen számtalan megnyilvánulása, számtalan ábrázata van. Azt mondjuk, hogy a valódi, a mélységes, a megrázó döbbenet alján mindig ott a halál. Úgy is fogalmazhatnék, hogy leselkedik. Hogy ólálkodik. Hogy szenvedtet. Hogy lecsap és megaláz. Hogy elragad. A jelzők kimeríthetetlen bőséggel sorakoznak, és a képek, a Panoráma kölcsönvett képsorai a boszniai vérengzésekről már a jelzők sorolását is értelmetlenné teszik. Ugyanis ez már nem a szenvedés, nem a halál fölötti döbbenet. Valami másféle irtó- zat. Nevet lehet adni neki, de bármilyen nagy feladat már ez is, önmagában kevés. „Egyedül laktam a hegyoldalon - írja Hamvas Béla. - Akkor tudtam meg, hogy mi a különbség a halál és megsemmisülés között. Egész éjjel a nihil előterében lebegtem, felhőszürke tetőtlen és feneketlen szakadékban. Imádkoztam és könyörögtam, minden tanult és olvasott varázslatot felidéztem. Semmi nem használt és senki Sem felelt. Másnap azt kérdezték: Halálfélelmed van? Azt mondom, nem, nem a haláltól, a megsemmisüléstől félek.” A megsemmisüléstől. A félelem valódi gyökere ez. A pusztulás, a vér hátborzongató értelmetlensége, amelybe nincs erőnk belelátni a mártírium méltóságát - s amelyben kétségbeesett igyekezettel keresnénk valami felemelőt. A képek persze, amatőr felvételek. S aki láthatta a hétfő reggeli riportot a szegedi konferenciáról, ahol a résztvevők a szülés körülményeit szeretnék emberarcúbbá tenni - a halál értelmére rányíló létezés csodáját, a halálhoz vezető út legszentebb, első állomását -, ismét csak megdöbbenhet. Ezúttal nem nyers, naturális képeken, hanem azon, hogy a civilizáció milyen brutálisan intézményesítette, homogenizálta a születés kultúránként némiképpen más- és más módszereit. Azon, hogy milyen kevés a tudásunk arról az öntudatlan élményről, ami a világrajövő új életet éri, s hogy mennyire elvesztette a születés mágiája azokat az énerősítő bensőséges, közösségi impulzusokat, amelyeknek az archaikus társadalmak a birtokában voltak ösztönösen is. A riporteri munkára sem le-- het különösebb panaszuk a nézőknek, legfeljebb hiányérzetük, mivel ez a téma (túl az agyoncsépelt abortusz-vitán) este, főműsorban is terítékre kerülhetne egy olyan országban, melynek a népessége csökken, és amelyet az ezredfordulóra vészes demográfiai apály fenyeget. Thanatosz szaggatta meg a látszatok fátylát a Stúdió legutóbbi összeállításában is, amely mottójában is elnyerhette a nézők szimpátiáját: „Jó lenne egy olyan hétfő este - mondta a műsorvezető Vészi János -, amelyben nincs panaszáradat.” A műsor tartalmában is hű volt e mottóhoz, bravúrosnak ígérkező Sosztakovics-darab szemelvényei adtak ehhez alaphangot, majd következett egy beszélgetés Cserdi Andrással, és emlékezetesek voltak Je- lenczki István képsorai, hogy igazat adjunk Polcz Alaine-nak is: „Nem a halál a félelmetes, hanem a halálhoz vezető utat tehetjük azzá.” Bóka Róbert anyagnál sorrendet állapítanak meg. Ebbe az anyagba a meghívó országok képviselői is betekinthetnek. E rangsor alapján majd a bizottság dönt. Mivel a kutatóhelyek anyagi helyzete Magyarországon rózsásnak egyáltalán nem mondható, az ország jövője szempontjából van kiemelkedő jelentősége annak, hogy a kiválasztás a legalkalmasabbakra essék. Nincsenek sokan, mintegy ezren. És nagyon sokan jutnak' ki az ágazati minisztériumok, pártok és egyéb ösztöndíjak alapján külföldre. Szám szerint talán töredékét, de lehetséges hatásfokát tekintve nagyobb részét gondozza az állam. A pályázatok nyilvánosságával (úgy a meghirdetésnél, mint az elbírálás után) szeretnék elérni, hogy a választás - a köz által is ellenőrzötten - a legméltóbbakat illesse. A szakminisztériumban a Bizottság és a kollégiumok munkájához a működési feltételeket egy iroda fenntartásával látják el. A megszületett jogszabály bejelentési kötelezettséget ír elő minden külföldi ösztöndíjban érdekelt intézmény, szervezet számára, melynek illene hogy foganatja lenne. Akkor készülhetne egy kiadvány, hogy ne csak arról értesüljön ország-világ, ki részesült állam ösztöndíjban, hanem arról is; képviseletében az ösztöndíjas hol szerez tapasztalatokat. Egy biztos, aki államközi, kormányközi, valamint állami ösztöndíjra pályázott, azt a szakkollégiumok 1992. június 15-ig meghallgatják, a szakmai kollégiumok szeptember 15-ig alakítják ki véleményüket, a Magyar Ösztöndíj Bizottság december 15-ig hozza meg határozatát; kik lesznek azok, akik 1993-ban és az 1993/94-es tanévben képviseletünkben, érdekünkben külföldön szereznek számunkra is értékes ismereteket. Józsa Ágnes HT Press Az újrakezdők jövője Az egyéni gazda és a nyugdíj Á parasztság soraiban sokan lesznek, akik - egykori földjüket visszakapva - új életet akarnak kezdeni. Egyéni gazdálkodóként azonban még fokozottabban szeretnék a jövőjüket is megalapozni. Nemcsak aktív termelőként, hanem majdani nyugdíjasként is. Milyen társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rájuk? Erre kereste a választ a Falutévé az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságon, ahol dr. Kiss Lenke adott választ a riporter kérdéseire. - A frissen induló egyéni gazdálkodónak milyenek a lehetőségei? Mi az első tennivalója? - Vegyük a leginkább általánosítható példát. Tehát olyan emberről lesz szó, aki mezőgazda- sági tevékenységet folytat, nem részesül nyugdíjban és nincs egyéb más jogcímen biztosítása. Ő azon a címen fizeti a járulékot, hogy mezőgazdasági kistermelést folytat. A járulék- fizetés minimuma az ebben az évben megállapított minimumbér - vagyis 8000/őri nt - 54 százaléka. A következő évben pedig a tárgyévet megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelem szabja meg a járulék- fizetés mértékét. Ez a rendszer így működik. A legkisebb - alapul vehető összeg - azonban itt is a 8000 forint. - Mi a gyakorlati teendő? Hova menjenek először a magángazdák? Űrlapokat kell kitölteni, jelentkezni valahol? Kérem, adjon erre is útmutatást! - Aki már korábban is egyéni vállalkozó volt és a tevékenységét tovább folytatja, annak a törzsszámára való hivatkozással kell bejelentést tenni ahhoz a társadalombiztosítási igazgatósághoz, amelyhez már eddig is fizette a járulékot. - És az újdonsült gazdák? - Ők szintén kötelesek bejelenteni, hogy mezőgazdasági kistermelést kezdtek, mégpedig a tevékenységük helye szerinti társadalombiztosítási igazgatóságnak. Ott fognak egy járulékbefizetéshez szükséges törzsszámot kapni, továbbá részletes tájékoztatást is arról, hogy a bejelentési és befizetési kötelezettségük mire terjed ki és annak hogyan kell eleget tenni.-Egy másik, a parasztságot ugyancsak érintő társadalom- biztosítási kérdés: a kisnyugdíjas, volt téesz-tagok között várhatóan lesznek, nem is kevesen, akik most újra belekezdenek a gazdálkodásba. És esetleg arra gondolnak - ha pár évig jól megy a gazdálkodás és jövedelmező lesz számukra a zöldségtermelés vagy a háztáji állat- tenyésztés -, hogy jó lenne módot találni a nyugdíj megemelésére. Van-e ilyen lehetőségük? Akár több járulékot fizetve is, négy-öt év múltán nagyobb nyugdíjhoz jutni?-Erre sajnos, a társadalom- biztosítás keretében pillanatnyilag nincs mód. Csakis akkor lehetséges ez, ha a nyugdíjas valahol munkaviszonyt létesít, vagy egyéb más módon biztosított. De a mezőgazdasági kistermelést folytató nyugdíjasra a kötelező biztosítás nem terjed ki és önkéntesen sem tud jelenleg többlet-biztosításra szerződést kötni. (MTI-Press) Agráregyetemek és Kutatóintézetek Szövetsége alakult A mezőgazdaság fellendítése érdekében megalakult az Agráregyetemek és Kutatóintézetek Szövetsége. A gödöllői agráregyetem kezdeményezésére öt intézmény - a GATE, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet - által életre hívott szervezet célja, hogy az agrárágazat fellendítéséhez tudományos hátteret nyújtson, ösz- szefogja és hatékonyabbá tegye a kutatásokat. A tagok kölcsönösen támogatják egymást a szakemberképzésben, az oktatásban, a gyakorlati eredmények hasznosításában, valamint információkat cserélnek. Közösen bővítik a mezőgazdasági szaktanácsadás rendszerét, hogy az agrárátalakulás nyomán szerveződő új gazdaságok, illetve a farmerek munkájához szellemi muníciót adjanak.
