Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-03 / 152. szám

1992. június 3., szerda üj Dunántúli napló 3 Nem lesz protekció - ígéri a Magyar Ösztöndíj Bizottság Háromszázharminckét évnyi külföldi ösztöndíj-időről döntenek Új gazdák a pécsváradi MEZÉP-nél Magánkézbe került Pécsvá- radon a területig mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakította MEZÉP Kft. Az ezer gonddal küszködő szövetkezetek nem kockáztattak még egy vesztesé­ges évet, és eladták a vállalatot. A termelőszövetkezetek kö­zös vállalatait a 60-as években alapították a mezőgazdasági építkezések elvégzésére. Idő­közben szolgáltató egységekké váltak, és az alapítok közül is többen kiléptek. Pécsváradon az eredeti hat helyett már csak három terme­lőszövetkezet a kátolyi, szeder­kényi és a bogádi alakította át 1990- ben a vállalatot MEZÉP Kft-vé. Már a 80-as évek végén je­lentőssé vált a szakemberek el­vándorlása, és az építőipari megrendelések száma is vissza­esett. Az eddig több-kevesbb nyereséget termelő vállalat az 1991- es évet nem kis veszte­séggel zárta. Idén márciusban, amikor az MSZP alapította Vá­rad Kft. megvette a céget, fizi­kai állományban már senki sem dolgozott. Májusban új tulajdo­nosok nyolc magánszemély ke­zébe került a vállalat. Bognár András, a MEZÉP, egyben a Várad Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nem áll szándékukban az építőipari te­vékenység teljes megszünte­tése. Asztalos műhelyük bútorjaví­tásokat is vállal, és a közeljövő­ben újra beindítják a betonke­verő üzemet, amely a lakosság megrendeléseit is teljesíti. La­katos műhelyük gyorsvágók gyártására kapott megbízást. A műhelyekbe most toborozzák a szakembereket. Optimistán íté­lik meg a mezőgazdaság átala­kulását, hiszen olasz mezőgaz­dasági kisgépek árusítását, javí­tását, lízingjét ill. bérbeadását hirdették meg a közelmúltban. A Várad Kft. egy hónapja feladta régi bérleményét, és a MEZÉP-től bérli helyiségeit. Átköltözött a boltja és javító műhelye is már a MEZÉP tele­pén található. Az államközi egyezmények alapján biztosított, valamint a magyar állami oktatási, tudo­mányos, kutatási, kulturális és művészeti külföldi ösztöndíjak odaítélésére a kormány létre­hívta a Magyar Ösztöndíj Bi­zottságot. Ennek, valamint szakmai kollégiumainak szemé­lyi összetételére a művelődési és közoktatásügyi miniszter ja­vaslatot kért a Kulturális-, Ag­rár-, Gazdasági-, Gyógyszer­ész-, Mérnöki-, Orvosi-, Peda­gógus-Kamaráktól, valamint a Tudományos-, a Művészeti-, a Széchenyi Művészeti Akadé­miáktól. Az Ösztöndíj Bizottság elnö­két és tíz tagját - akik vala­mennyien szakmájukat és nem intézményüket képviselik - ja­vaslat alapján a miniszterelnök bízta meg. Miért olyan horderejű kérdés ez, amelyben a miniszterelnök­nek kell döntenie? Azért, mert a kiutazók Magyarországot kép­viselik. S mivel a Bizottság el­nökét és tagjait két éves időtar­tamra bízzák meg, nincs mód kapcsolatok kiépítésére, arra, hogy egyéni érdekeket is figye­lembe vegyenek. Sok kritika érte e tekintetben a korábban működő hasonló szervezet, az Ösztöndíj Tanács munkáját. Szeretnék ezeket a buktatókat elkerülni. Ebben az évben háromszáz­harminckét évnyi ösztöndíjidő jut. Ennek 85-90 százaléka to­vábbképzési ösztöndíj, posztg­raduális vagy posztdoktori, a fennmaradó 10-12 százalék a hallgatóknak szóló. A pályáza­tokat széles nyilvánosság előtt hirdették. Tudósítottak róla na­pilapok és szakmai közlönyök, egyetemek, kutatóintézetek, s megkapták az önkormányzatok. Március 15-e volt a beküldési határidő. A nevezők pályázatai tíz helyre kerültek. Június 15-ig zajlanak a meghallgatások az öt egyetemen és az öt regionális akadémián. A szakmai anyag és a beszélgetések alapján maxi­mum húsz pontot lehet szerezni. Ez alkalommal a szakértők nem a nyelvtudásra kiváncsiak, ha­nem arra, hogy mennyire ismeri szakterületét, a nemzetközi tu­dományos életet és mit kíván kint szerzett tapasztalataival majd itthon kezdeni. Döntés ekkor még nem szüle­tik. A bizottságok megadják a pontjaikat, s az ösztöndíjas-je­löltek anyagaival együtt a szak- kollégiumokhoz juttatják. Hét szakkollégium működik: mű­szaki, agrár, természettudomá­nyi, társadalomtudományi, or- vos-egészségügytudományi, bölcsészeti és művészet. Itt a személyi anyagok és a meghall­gatások ismeretében kialakíta­nak egy rangsort két kategóriá­ban. Úgy mint: javaslom és nem javaslom. Minden esetben in­dokolni kell (az indokokat az érdekelt elutasítás esetében is megismerheti). A javaslom A horvátországi háborúban lerombolt katolikus templomokra emlékező domborműkiállítás nyí­lott Pécsett az August Senoa klubban. Az alkotók Nikola Pecko zágrábi szobrász és tanítványai. Fotó: Läufer László Pünkösd hétfő munkanap - még az idén Közlekedési közösség? Pünkösd hétfő, vagyis június 8-a ebben az évben még mun­kanap. Az új Munka törvény- könyv szerint Pünkösd hétfő munkaszüneti nap, de mivel a törvény július 1-jén lép ha­tályba, csak 1993-tól bővül Pünkösd hétfővel az ünnepna­pok sora - tájékoztatták a Mun­kaügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. Pünkösd a zsidó vallás sze­rint a Húsvét szombatját követő 50. nap, amely eredetileg a be­fejezett aratás meghálálásának napja volt, később pedig a Sí- nai-hegyi törvényhozás ünne­pévé vált. A 2. századtól kezdve a keresztény vallás is átvette ezt az ünnepet. A keresztények a Szentlélek eljövetelét ünnepük ezen a napon. Az elképzelések szerint Ba­ranyában is létrejön a jövőben közlekedési és tarifaközösség, amely Európa több régiójában eredményesen működik a tö­megközlekedésben. Az előké­szítés részeként tanácskozást szervez a Pannon Volán és a KTE személyszállítási szakcso­portja június 4-én Pécsett, a Vo­lán, Bacsó Béla út 4. szám alatti Művelődési Házában. A ren­dezvény keretében beszámol­nak a tapasztalatokról a bécsi és klagenfurti tarifaközösségek munkatársai és bemutatják a belga PRODATA-cég elektro­nikus jegykiadó és érvényesítő készülékeit. Az eseményen szívesen lát­ják az önkormányzatok kép­viselőit. Thanatosz jegye Képernyő előtt A döbbenetnek a külszínen számtalan megnyilvánulása, számtalan ábrázata van. Azt mondjuk, hogy a valódi, a mélységes, a megrázó döbbenet alján mindig ott a halál. Úgy is fogalmazhatnék, hogy leselkedik. Hogy ólálkodik. Hogy szenvedtet. Hogy lecsap és megaláz. Hogy elragad. A jelzők kimeríthetetlen bő­séggel sorakoznak, és a képek, a Panoráma kölcsönvett képsorai a boszniai vérengzésekről már a jelzők sorolását is értelmetlenné teszik. Ugyanis ez már nem a szenvedés, nem a halál fölötti döbbenet. Valami másféle irtó- zat. Nevet lehet adni neki, de bármilyen nagy feladat már ez is, önmagában kevés. „Egyedül laktam a hegyoldalon - írja Hamvas Béla. - Akkor tudtam meg, hogy mi a különbség a ha­lál és megsemmisülés között. Egész éjjel a nihil előterében lebegtem, felhőszürke tetőtlen és feneketlen szakadékban. Imádkoztam és könyörögtam, minden tanult és olvasott va­rázslatot felidéztem. Semmi nem használt és senki Sem fel­elt. Másnap azt kérdezték: Ha­lálfélelmed van? Azt mondom, nem, nem a haláltól, a meg­semmisüléstől félek.” A megsemmisüléstől. A féle­lem valódi gyökere ez. A pusz­tulás, a vér hátborzongató ér­telmetlensége, amelybe nincs erőnk belelátni a mártírium mél­tóságát - s amelyben kétségbee­sett igyekezettel keresnénk va­lami felemelőt. A képek persze, amatőr fel­vételek. S aki láthatta a hétfő reggeli riportot a szegedi konfe­renciáról, ahol a résztvevők a szülés körülményeit szeretnék emberarcúbbá tenni - a halál ér­telmére rányíló létezés csodáját, a halálhoz vezető út legszen­tebb, első állomását -, ismét csak megdöbbenhet. Ezúttal nem nyers, naturális képeken, hanem azon, hogy a civilizáció milyen brutálisan intézményesí­tette, homogenizálta a születés kultúránként némiképpen más- és más módszereit. Azon, hogy milyen kevés a tudásunk arról az öntudatlan élményről, ami a világrajövő új életet éri, s hogy mennyire elvesztette a születés mágiája azokat az énerősítő bensőséges, közösségi impulzu­sokat, amelyeknek az archaikus társadalmak a birtokában voltak ösztönösen is. A riporteri munkára sem le-- het különösebb panaszuk a né­zőknek, legfeljebb hiányérze­tük, mivel ez a téma (túl az agyoncsépelt abortusz-vitán) este, főműsorban is terítékre ke­rülhetne egy olyan országban, melynek a népessége csökken, és amelyet az ezredfordulóra vészes demográfiai apály fe­nyeget. Thanatosz szaggatta meg a látszatok fátylát a Stúdió leg­utóbbi összeállításában is, amely mottójában is elnyerhette a nézők szimpátiáját: „Jó lenne egy olyan hétfő este - mondta a műsorvezető Vészi János -, amelyben nincs panaszáradat.” A műsor tartalmában is hű volt e mottóhoz, bravúrosnak ígér­kező Sosztakovics-darab sze­melvényei adtak ehhez alap­hangot, majd következett egy beszélgetés Cserdi Andrással, és emlékezetesek voltak Je- lenczki István képsorai, hogy igazat adjunk Polcz Alaine-nak is: „Nem a halál a félelmetes, hanem a halálhoz vezető utat tehetjük azzá.” Bóka Róbert anyagnál sorrendet állapítanak meg. Ebbe az anyagba a meg­hívó országok képviselői is be­tekinthetnek. E rangsor alapján majd a bizottság dönt. Mivel a kutatóhelyek anyagi helyzete Magyarországon ró­zsásnak egyáltalán nem mond­ható, az ország jövője szem­pontjából van kiemelkedő jelen­tősége annak, hogy a kiválasz­tás a legalkalmasabbakra essék. Nincsenek sokan, mintegy ez­ren. És nagyon sokan jutnak' ki az ágazati minisztériumok, pár­tok és egyéb ösztöndíjak alap­ján külföldre. Szám szerint talán töredékét, de lehetséges hatásfokát te­kintve nagyobb részét gondozza az állam. A pályázatok nyilvánosságá­val (úgy a meghirdetésnél, mint az elbírálás után) szeretnék el­érni, hogy a választás - a köz ál­tal is ellenőrzötten - a legmél­tóbbakat illesse. A szakminisztériumban a Bi­zottság és a kollégiumok mun­kájához a működési feltételeket egy iroda fenntartásával látják el. A megszületett jogszabály bejelentési kötelezettséget ír elő minden külföldi ösztöndíjban érdekelt intézmény, szervezet számára, melynek illene hogy foganatja lenne. Akkor készülhetne egy kiad­vány, hogy ne csak arról érte­süljön ország-világ, ki részesült állam ösztöndíjban, hanem arról is; képviseletében az ösztöndí­jas hol szerez tapasztalatokat. Egy biztos, aki államközi, kormányközi, valamint állami ösztöndíjra pályázott, azt a szakkollégiumok 1992. június 15-ig meghallgatják, a szakmai kollégiumok szeptember 15-ig alakítják ki véleményüket, a Magyar Ösztöndíj Bizottság de­cember 15-ig hozza meg hatá­rozatát; kik lesznek azok, akik 1993-ban és az 1993/94-es tan­évben képviseletünkben, érde­künkben külföldön szereznek számunkra is értékes ismerete­ket. Józsa Ágnes HT Press Az újrakezdők jövője Az egyéni gazda és a nyugdíj Á parasztság soraiban sokan lesznek, akik - egykori földjü­ket visszakapva - új életet akar­nak kezdeni. Egyéni gazdálko­dóként azonban még fokozot­tabban szeretnék a jövőjüket is megalapozni. Nemcsak aktív termelőként, hanem majdani nyugdíjasként is. Milyen társa­dalombiztosítási szabályok vo­natkoznak rájuk? Erre kereste a választ a Falutévé az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságon, ahol dr. Kiss Lenke adott választ a riporter kérdése­ire. - A frissen induló egyéni gazdálkodónak milyenek a lehe­tőségei? Mi az első tennivalója? - Vegyük a leginkább általáno­sítható példát. Tehát olyan em­berről lesz szó, aki mezőgazda- sági tevékenységet folytat, nem részesül nyugdíjban és nincs egyéb más jogcímen biztosí­tása. Ő azon a címen fizeti a já­rulékot, hogy mezőgazdasági kistermelést folytat. A járulék- fizetés minimuma az ebben az évben megállapított minimum­bér - vagyis 8000/őri nt - 54 százaléka. A következő évben pedig a tárgyévet megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelem szabja meg a járulék- fizetés mértékét. Ez a rendszer így működik. A legkisebb - alapul vehető összeg - azonban itt is a 8000 forint. - Mi a gya­korlati teendő? Hova menjenek először a magángazdák? Űrla­pokat kell kitölteni, jelentkezni valahol? Kérem, adjon erre is útmutatást! - Aki már korábban is egyéni vállalkozó volt és a tevékenységét tovább folytatja, annak a törzsszámára való hi­vatkozással kell bejelentést tenni ahhoz a társadalombiztosí­tási igazgatósághoz, amelyhez már eddig is fizette a járulékot. - És az újdonsült gazdák? - Ők szintén kötelesek bejelenteni, hogy mezőgazdasági kisterme­lést kezdtek, mégpedig a tevé­kenységük helye szerinti társa­dalombiztosítási igazgatóság­nak. Ott fognak egy járulékbe­fizetéshez szükséges törzsszá­mot kapni, továbbá részletes tá­jékoztatást is arról, hogy a beje­lentési és befizetési kötelezett­ségük mire terjed ki és annak hogyan kell eleget tenni.-Egy másik, a parasztságot ugyancsak érintő társadalom- biztosítási kérdés: a kisnyugdí­jas, volt téesz-tagok között vár­hatóan lesznek, nem is kevesen, akik most újra belekezdenek a gazdálkodásba. És esetleg arra gondolnak - ha pár évig jól megy a gazdálkodás és jöve­delmező lesz számukra a zöld­ségtermelés vagy a háztáji állat- tenyésztés -, hogy jó lenne mó­dot találni a nyugdíj megemelé­sére. Van-e ilyen lehetőségük? Akár több járulékot fizetve is, négy-öt év múltán nagyobb nyugdíjhoz jutni?-Erre sajnos, a társadalom- biztosítás keretében pillanatnyi­lag nincs mód. Csakis akkor le­hetséges ez, ha a nyugdíjas va­lahol munkaviszonyt létesít, vagy egyéb más módon biztosí­tott. De a mezőgazdasági kis­termelést folytató nyugdíjasra a kötelező biztosítás nem terjed ki és önkéntesen sem tud jelenleg többlet-biztosításra szerződést kötni. (MTI-Press) Agráregyetemek és Kutatóintézetek Szövetsége alakult A mezőgazdaság fellendítése érdekében megalakult az Agrá­regyetemek és Kutatóintézetek Szövetsége. A gödöllői agráre­gyetem kezdeményezésére öt intézmény - a GATE, a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egye­tem, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, az MTA Talaj­tani és Agrokémiai Kutatóinté­zet és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet - által életre hí­vott szervezet célja, hogy az ag­rárágazat fellendítéséhez tudo­mányos hátteret nyújtson, ösz- szefogja és hatékonyabbá tegye a kutatásokat. A tagok kölcsö­nösen támogatják egymást a szakemberképzésben, az okta­tásban, a gyakorlati eredmé­nyek hasznosításában, valamint információkat cserélnek. Közö­sen bővítik a mezőgazdasági szaktanácsadás rendszerét, hogy az agrárátalakulás nyomán szerveződő új gazdaságok, il­letve a farmerek munkájához szellemi muníciót adjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom