Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-23 / 172. szám

1992. június 23., kedd üj Dunántúli napló 3 íl Az APEH nemcsak írni, olvasni is tud Támadás a láthatatlan jövedelmek ellen Mintegy 26 százalékkal emel­kedett a bérből és fizetésből élők jövedelme a múlt esztendő­ben - jelentette be Minarik György, az APEH elnöke a személyi jövedelemadó-beval­lások mintegy háromnegyedé­nek feldolgozása után. Még egy hónapra van szüksége a hivatal­nak, hogy pontos képet kapja­nak a csaknem 3,8 millió adófi­zető állampolgár múlt évi jöve­delmének pontos alakulásáról, de már most bizonyosra vehető, hogy e téren jelentős átrendező­dés ment végbe. 65 százalékról 47 százalékra csökkent a 150 ezer forintnál kevesebb jövedelmet bevallók aránya, míg a 240-360 ezer fo­rintos sávba tartozóké 8,6 szá­zalékról 14,7 százalékra nőtt. Az évi 600 ezer forintnál na­gyobb jövedelem után adózók száma egy év alatt pontosan a kétszeresére emelkedett: tavaly még csak az adófizetők 1,3 szá­zaléka, az idén már 2,7 száza­léka tartozott ebbe a sávba. Egymillió forint feletti jövede­lemmel 25 ezren, 2-4 millió kö­zöttivel háromezren, ennél töb­bel mintegy négyszázan rendel­keztek. Az APEH kimutatásaiból az egyes társadalmi csoportok szo­ciális, anyagi helyzetére is kö­vetkeztetni lehet. Kiderült, hogy az egyéni vállalkozók jelentős része jóval kevesebb jövedel­met biztosít, mint azt a kívülál­lók feltételeznék. A hivatal el­nöke néhány példát is említett. Az adóbevallások tanúsága sze­rint a legrosszabbul a divatáru­kereskedőknek megy, átlagosan 77 ezer forint ráfizetéssel zárták az évet. Őket a hamburgeresek, a falatozó-tulajdonosok köve­tik: 35 ezer forintos évi ráfize­téssel. Az autószerelők kevésbé panaszkodhatnak, mert átlago­san 135 ezer forintos évi jöve­delmet vallottak be, míg a sze­mélyszállítók 159 ezer forintot ismertek el. A legelégedetteb­bek - ebben a körben - a kőmű­vesek (312 ezer forintos évi tiszta jövedelmet vallottak be) és a nőiszabók lehetnek (520 ezer forint után adóztak). Minarik György külön kitért az adóhivatal számára láthatat­lan jövedelmekre is. E jövedel­mek egyik csoportja a vállalko­zásokhoz kapcsolódik, a másik a borravaló, a hálapénz. Ez utóbbit egyre kevesebben és csökkenő mértékben vallják be. 1988-ban még 12 ezer orvos ismerte el, hogy rendszeresen részesül hálapénzben, tavaly már csak 2900 fogadta el - saját bevallása szerint - a zsebbe csúsztatott borítékot. A borrava­lót elfogadó fodrászok és koz­metikusok száma 10 ezerről szintén 2900-ra csökkent, a pin­céreké 9400-ról 1900-ra, a ben­zinkútkezelőké kétezerről öt­százra. Ha hinni lehet a a bevallá­soknak, akkor az egész ország­ban mindössze 53 újságárus, 19 nővér, 1 műtős, 9 karosszériala­katos, 14 ruhatáros és 4 szeme­tes munkáját honorálták borra­valóval. A láthatatlan jövedelmek má­sik csatornájában a vállalkozá­sok pénzei áramlanak. Az ille­gális autó-, cigaretta, kávé és italkereskedelem már-már köz­helynek számít. Mind több vál­lalkozó bonyolítja üzleti for­galmát készpénzben s így a bankszámlák nem mutatják a tényleges forgalmat. Sokan fog­lalkoznak illegálisan vállalko­zói tevékenységgel, s mint Mi­narik György mondta: a hivatal munkatársai már nemcsak adó­kivetést tanultak meg írni, ha­nem újságot olvasni is. Rend­szeresen figyelik a hirdetési ro­vatokat, az ajánlkozó vállalko­zókat, a nagyértékű lakást vagy ingatlant kínálókat, a külföldi­ekre specializálódó bérbeadó­kat. Szoros együttműködést alakí­tottak ki a Vám és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­val, mert mint az utóbbi hóna­pokban kiderült: ahol megpró­bálják elsinkófálni a vámot, ott az adót sem sietnek befizetni, vagy éppen az adótartozóknak lehetnek rendezetlen vámü­gyeik. Mindenesetre sok milli­árdos többletbevételt remél a költségvetés a két szerv közös vizsgálódásaitól. (FEB) (Somfai) Nagyméretű bábfigurákból nyílott kiállítás a Kamaraszínház előcsarnokában, az utcára is kiköltöztek a bábosok, képünkön a debreceniek bemutatója a Pécsett a Színház téren. Fotó: Läufer László Középkori lovagok a Kamaraszínházban (Folytatás az 1. oldalról) A bábok váza és feje fából ké­szült, és már arcvonásaik is el­árulják, a gonoszokhoz vagy a jókhoz tartoznak. A társulat lo­vagtörténeteket mutat be, az előadásaik iránt óriási az érdek­lődés, nemcsak Olaszország­ban, hanem külföldön is. Több­ször turnéztak az USA-ban, Tu­néziában, felléptek Londonban, Finnországban, Luxemburgban és más európai országokban. A tagok amatőrök profi színvona­lon, mondja az igazgató. A báb­színészeknek saját iskolájukban oktatják ezt az érdekes, már ku­riózumnak számító bábmozga­tási technikát. Az Emanule Macri Társulata felajánlotta, hogy a felnőtt-báb­fesztivál ideje alatt gyermekek­nek is játszik, s a nekik szóló előadásukat ma 14 órakor mu­tatják be, díjtalanul, a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszín­házában. B. A. Útravaló utazóknak Negyvenhárom jó tanács Itt a nyár, beköszöntött az utazási szezon. Vannak, akik már közvetlenül az iskolaév be­fejeztével, mások a nyári csúcs­szezonban veszik vállukra az útibatyut, s vágnak neki a vi­lágnak. Tavaly tizenöt millió magyar lépte át az országhatárt, s ha ebből leszámítjuk a hivata­los kiutazókat, mintegy hét mil­lióra tehető azoknak a száma, akik üdülni, pihenni indultak közeli, távolabbi országokba. Az utazás a gyakorlott, „profi” turistáknak sem gondtalan vál­lalkozás. Ahhoz, hogy az em­bernek ne keseredjen meg a szá- jaíze már az indulás után, nem elég gondosan összepakolni a csomagot, felírni a szálláscímet és filmet tenni a fényképező­gépbe ... Összeállításunk a külföldre utazóknak próbál hasznos tanácsokkal szolgálni. 1. Ha külföldre utazunk, előtte gondosan tájékozódjunk az éghajlat, az öltözködési szo­kások, a viselkedési sajátossá­gok felől, hogy ne érhessen bennünket meglepetés. 2. Poggyászunkat nemcsak a távolság és az idegenben töltött idő hossza, hanem az igénybe veendő közlekedési eszköz faj­tája is meghatározza. 3. Repülőgépen csak megha­tározott súlyú csomagot vihe­tünk, ezért becsomagolás után nem haszontalan lemérni bő­röndjeink súlyát. 4. Ha vonattal utazunk, cso­magjaink száma csak annyi le­gyen, amennyinek cipeléséhez elegendő a két kezünk. 5. Az útiholmi összeállításá­hoz használjunk papírt és ceru­zát. 6. Külföldi utazásra feltétle­nül vigyünk magunkkal néhány apró ajándéktárgyat, amelyet emlékül tudunk adni új ismerő­seinknek. 7. Ha autóbuszon, vonaton, repülőn utazunk, igyekezzünk minél kevesebb kényelmetlen­séget okozni utastársai nknak: csak egy helyet foglaljunk el, ne dobáljuk szanaszét holmijain­kat. 8. Nem dohányzó fülkében ti­los dohányozni, de a jó modorú ember még dohányzó szakasz­ban is megkérdezi útitársait: nem zavarja-e őket, ha rágyújt. Az igazán udvarias pedig nem kérdez semmit, hanem a folyo­són szívja el a cigarettáját, il­letve kibírja az utat a legköze­lebbi megállóig dohányzás nél­kül. 9. Repülőgépen az utazáshoz tartozik, hogy a személyzet fel­szolgál valamilyen ennivalót. Ezért nevetségessé válunk, ha a gépen kicsomagoljuk a hazait. 10. Amennyiben hajón, vagy repülőgépen utazunk, udvarias stewardokkal, illetve stewar- dessekkel találkozunk. Uram­nak, illetőleg kisasszonynak szólítandók, s bármilyen prob­lémával nyugodtan hozzájuk fordulhatunk. 11. Stewardoknak, stewar- desseknek ne adjunk borravalót, mert az sértő, ők ugyanis nem pincérek, hanem a házigazda, a háziasszony szerepét töltik be. 12. Utazáshoz különösen hasznos, ha rétegesen öltözkö­dünk. 13. A köszönés elmulasztása illetlenség. 14. Vendéglátóinkat tisztel­jük meg azzal, hogy saját nyel­vükön köszöntjük őket. 15. A felénk nyújtott kezet mindig illik elfogadni. 16. Sok országban szép szo­kás, hogy az ismeretleneket is köszöntik. Ezért, ha ilyen he­lyen járunk, magunk is alkal­mazkodjunk e szokásokhoz. 17. Ha nem értjük első hal­lásra a bemutatott vagy bemu­tatkozó nevét, inkább ismétel- tessük meg, ez nem udvariat­lanság. Sokkal illetlenebb, ha egy nevet hibásan használunk. 18. Üdülésnél nem kell feltét­lenül mindenkinek bemutat­koznunk, de akikkel például két héten keresztül egy asztalnál ét­kezünk, azokkal illik megis­merkedni. 19. Azt, akinek egyszer már bemutattak, minden találkozás­nál illik üdvözölnünk. 20. Étteremben, vendéglőben és hasonló helyeken, ha olyan asztalhoz ülünk, amelyiknél már ültünk, nem kell bemutat­koznunk. (Folytatás szerdai számunkban) Elhunyt dr. Keller Gábor (1926-1992) Dr. Keller Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora, az orvostudomány kandidátusa rövid, súlyos betegség után 1992. június 22-én elhunyt. Halála nemcsak barátainak, munkatársainak, hanem a Magyar Nőgyógyász, Radio­lógus és Onkológus Társa­ságnak egyaránt vesztesége. Egész tevékenységét - saját egészségét is kockára téve - a súlyos onkológiai megbete­gedések gyógyításának szol­gálatába állította. Gyógyító munkája mellett nagy súlyt helyezett a kutatásra, amely­nek eredményeit azonnal a gyakorlatban hasznosította. A kutató munkánál is előrébb helyezte az oktatást. Karizma­tikus, magával ragadó elő­adásmódjával medikus-gene­rációkba ültette a néha re­ménytelennek látszó megbe­tegedések gyógyításába vetett hitet. 1926 január 1-jén született Budapesten. Orvosi diplomá­ját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1956-ban sze­rezte. 1960-ban szülész-nő­gyógyász szakorvos, azóta a 'klinikai onkoradiológiai osz­tályán teljesített szolgálatot. 1964-ben onkoradiológusi képesítést is szerzett és az ak­kor megalakult Röntgen Kli­nika állományába került, bár folyamatosan a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika onko­radiológiai és diagnosztikus osztályán tevékenykedett, il­letve az egyetemhez tartozó regionális nőgyógyászati on­kológiai centrum vezetője volt. 1976-ban védte meg kandidtásui értekezését, amelynek a témája a méhtest- rákók kombinált kezelésével foglalkozott. 1987 július 1-jével egyetemi tanári kine­vezést nyert. 1989-től 1991 májusáig a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Egészségügyi Főiskolájának megszervezé­sében és beindításában szer­zett elévülhetetlen érdemeket, amelyet megbízott vezetőként irányított. Keller professzor halála nemcsak az egyetem, hanem az egész magyar or­vostársadalom fájó veszte­sége. Temetéséről később törté­nik intézkedés. Tőzsdei szabadpiac Budapesten Megnyílt hétfőn Budapesten a tőzsdei szabadpiac. Bevezeté­sének célja az. hogy itt koncent­rálják a tőzsdén kívüli értékpa­pírok kereskedelmét. Működése technikai hátterét a tőzsde veze­tése biztosítja. A tőzsdei sza­badpiac létrehozásáról szóló megállapodást eddig 13 cég írta alá. Ugye tudja, hogy ha kedd, Önnek íra Kiskegyed? Férfi, aki m fcss? <k> ess* wtürti sí. í!4-?k S3- Juliette Grecoról, a Francia sanzon királynőjéről.- Aférfiról, aki nő szeretne lenni, s ezért vállalná a költséges operációt is:- Arról, hogy hol nyaralnak a képviselők, mit együnk Vacsorára, hogy meg ne hízzunk. Megtudhatja, hogy kivel jó együtt aludni, s hogy a fehérnemű sem magánügy. Hosszú, forró nyár- («ki* S $SSXSN3»Í««S tSsssss­«sasi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom