Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-18 / 167. szám

1992. június 18., csütörtök aj Dunántúlt napló 9 Üzletközvetítés MGK Moszkvai képvisele­tén keresztül érkezett ajánla­tok: A Moszbizneszbank külföldi partnert (befektetőt) keres iro­dabútor gyártáshoz, amely te­vékenység a Hakász Köztársa­ság területén lenne. Unimakereskedelmi Kft Moszkva készpénzért vásárolna szezonális könnyűipari cikke­ket, valamint egyéb üzleti konstrukció lehetősége is ér­dekli a céget. Rallini kereskedelmi Rt 400-as és 500-as cementet ajánl eladásra. Ufai cég, a Rozsvenyestorg baskiriai leányvállalata vásá­rolna vegytisztaságú maró káli­umot, eladna: polietilén fóliát, gumilapot, polietilén nyomó­csövet, gyapotot, celluózt, ab­laküveget, szögeket, szélvőd- üveget, méhészeti termékeket, valamint különböző vegyi anyagokat (fenolgyanta, dimen- til és trimetil amin, salétrom, iupari lenacyl, alcylsulphat, ipari klórbenzol, stb.) Szimbirszk cég eladna közé­pesztergagépeket, elektromos csigát, lakatosműhely-berende- zési tárgyakat, autófelszerelési cikkeket, alumíniumból és más fémből készült lakberendezési és más felszerelési tárgyakat. Vilniusi cég eladásra kínál csomagoló kartont, étkezési sót. Északi Információs központ ajánlja partnereitől különböző fémmegmunkáló szerszámokat (fúrók, marótárcsák, stb.) laka­tos szerszámokat, koszorú tár­csákat, bőripari alapanyagokat, mezőgazdasági kisszerszámo- kat. Volga-megyei kenyérgyár keres francia pékséghez (francia kenyér, tésztafélék (Makaróni) gyártó sorokra ajánlatot, vala­mint partnert. Egyéb ajánlatok: 1. Müncheni cég magyar termelővel és exportőrrel keresi a partnerkapcsolat lehetőségét. Főbb termékeik: amelyek iránt érdeklődnek: mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, friss konzerv, mélyhűtött és fél­késztermékek. 2. Zágrábi cég keresi a kap­csolatot cukorrépa termelőkkel és exportőrökkel. 3. Finn cég megvételre ajánl roll rendőnyöket és tartozékait, zsalugáterek készítéséhez alap­anyagot és alkatrészeket, vala­mint beltéri papíralapanyagú redőnyöket nagykereskedők ré­szére. Keres karnis függönyrú- dat fából, PVS-ből vagy fém­ből. 4. Osztrák cég keres szállítót a (következő anyagok szállí­tóit):- csőfűtőtestek éjszakai áram­tárolás kályhákhoz,- egyszerű és kettős vezető görgőket - rézcsöveket, na­gyobbrészt kapilláris területen, - normál termosztátokat hűtő­bútorokhoz, ­- kompresszorokat szintén hűtőbútorokhoz (1/8-tól 1/3 PS)- jelző termosztátotkat köztes kereteket PVC-ből,- gumiütközőt-Shore ke­ménység: 60- lemezeket, (tűzzománcozott pántok eloxált pántok,)- keresztirányú áramszellőzőt (szellőzőt éjszakai áramtárolós kályhákhoz). 5. Svájci cég keres fröcs­csöntvény-szerszámkészítő műanyag csomagolóanyagok automatikus gyártásához. Ki­sebb üzemet keresnek moder­nebb felszereléssel. 6. Svájci cég keresi a kapcso­latot magyar gyártóval, aki fröccsöntő szerszámokat gyárt. 7. Kizárólagos magyaror­szági forgalmazót és képvisele­tet keresnek az alábbi cégek:- Ausztrália: faxok, mene­dzserkalkulátorok, fordítógé­pek, stb.- Norvégia: környezetbarát diplomata táskák,- Németország: páncélozott pénzszállító autók, valamint másik cég selyemvirágok,- USA: autók, telefonok, szí­nes tv-k. 8. Missouri Állam európai irodájának tájékoztatása szerint vegyesvállalatok alapítását az alábbi területeken segítik-számítógépek, perifériák, szoftverek, -elektromos és elektronikus berendezések és alkotóelemek, -katonai beren­dezések, - telekommunikációs berendezések és száloptika, -ál­talános egészségügyi termékek, orvosi és fogorvosi felszerelé­sek és anyagok, beleértve a gyógyszereket.-Szerszámgépek és felszere­lések, -környezetvédelmi be­rendezések, -autóiapri termé­kek, és alkatrészek, -vegyi anyagok, műanyagok, festékek, bevonatok, gumi és a kapcso­lódó berendezések, - mezőgaz­dasági termékek, berendezések, takarmányok, - építőipari fel­szerelések, építőanyagok, fűtés, szellőzés - hotel és éttermi be­rendezések, élelmiszerek, élel­miszerfeldolgozó- és csomago­lóberendezések, - fogyasztási cikkek, - ruházati, textilipari gépek, m-oktatási termékek. Bővebb felvilágosítás kama­ránknál. Horvát cégek befektetési ajánlatai: 1. Plyesterlaminátot gyártó cég keres külföldi befektető partnereket, akik részére konk­rétprogramot biztosítanak be­fektetéshez a polieszterfeldol- gozás technológiájában, vala­mint együttműködési kapcsola­tok kialakítására. 2. Sinji kereskedő vállalat, amely ipari hulladékok újraér­tékesítésével foglalkozik, kül­földi partnert keres pamuthulla­dék feldolgozáshoz. 3. Vágott keményfa, furnér, parketta, asztalok és lapbútorok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cég a termékek kö­zös fejlesztésétől a közös válla­lat alapításáig érdekelt a bútor, a parketta, valamint padlóele­mek gyártásában. 4. Konzultáns, engineering, külkereskedő cég érdekelt Ke- let-Európával kapcsolt üzletek létrehozásában, elsősorban energia berendezések, petroké- miai, élelmiszer, építőanyag, valamint szállítóberendezések területén, valamint ezeken a te­rületeken vegyesvállalat alapí­tásában. 5. Szerelő vállalat, amely specializált energetikai (hőerő­művek, atomerőművek) ipari berendezések (cementmű, cu­korgyár, papírgyár, kémiai ipar) területén valamint acélszerkeze­tek szerelésében (hidak, csar­nokok) keres partnerkapcsola­tot. 6. Zágrábi cég, nemfémes­anyagok kutatási és fejlesztési központja partnerkapcsolatot keres. A cég tevékenységei: technológia területén tudomá­nyos kutatómunka, - gazda­sági-szervezeti és technológiai szolgáltatások, hirdetés, reklám, fémmentes ásványok feldolgo­zása, kis- és nagykereskedelem, kerámia, üveg, porcelán. Az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ad H-7621 Pécs, Bem u. 24. Pf.: 109 Telefon: (72) 13-040,11-073 Fax: (72) 11-917 Tx: 12-529 Kií VVT7 7 Dél-dunántúli Gazdasági Kamara Az MNB javaslata az Országgyűlésnek A lakossági megtakarításokból a vállalkozókat pénzeljék A magyar gazdaság 1991-ben jó eredményeket ért el a monetáris fo­lyamatok, és különösen a nemzetközi pénzügyi egyensúly területén - álla­pítja meg a Magyar Nemzeti Bank az Országgyűlés számára készült beszá­molója az 1991 évi monetáris folyama­tokról, és a Magyar Nemzeti Bank te­vékenységéről. A konvertibilis folyó fizetési mérleg a tervezett 1,2 milliárd dolláros hiány he­lyett 267 millió dolláros aktívummal zárt 1991-ben. A múlt évben 1,5 milliárd dol­lár működőtöké érkezett az országba. A devizatartalékok 4 milliárd dollárra nö­vekedtek, a nettó adósságállomány 1,4 milliárd dollárral csökkent, s értéke az év végén 14,5 milliárd dollár volt. A bruttó adósság értéke december 31-én 22,7 mil­liárd dollárt tett ki, ami 1,4 milliárd dol­lárral haladja meg az előző évit. Jelentő­sen javult az adósság lejárati szerkezete, a rövid lejáratú tartozások aránya a múlt év végén 9,6 százalék volt. Az adósság- szolgálati ráta, ami az adósságszolgálat és az export arányát mutatja, a múlt évi 43,2 százalékról 32 százalékra esett visz- sza. 1991-ben a fogyasztói árszínvonal 35, az ipar belföldi értékesítésének árszínvo­nala 31,5 százalékkal haladta meg az előző évit, az infláció azonban túljutott tetőpontján. A kedvező eredmények igen kemény külső és belső feltételek mellett érvénye­sültek. Összeomlott a kelet-európai piac, s a konvertibilis elszámolásra való áttérés komoly cserearányromlással járt együtt. A piacvesztés és a cserearányromlás együttesen mintegy 2 milliárd dollárnyi veszteséget okozott. Az ipari termelés 20, a mezőgazdasági 4, a konvertibilis és nem konvertibilis elszámolású export tel­jes értéke 9, a hasonlóan számított import 5-7, a GDP 9-11 százalékkal maradt el az előző évitől. A munkanélküliségi ráta 1991 végén 8,5 százalék volt. A gazdaság mégis a vártnál jobban alkalmazkodott a külső sokkhatáshoz. így sikerült meg­őrizni a gazdaság egyensúlyát. Csökkenő export mellett a kereskedelmi mérleg csak csekély mértékben romlott, és ezt kiegyenlítette a lakossági devizaszámlák állományának növekedése. A monetáris szféra sikere tehát a reál- folyamatok alakulásának eredménye és tükörképe volt, s nem jöhetett volna létre, ha a reálgazdaság alkalmazkodóképes­sége ehhez nem elég rugalmas és erőtel­jes. Az 1991 évi monetáris politika a fize­tőképesség megőrzését és az infláció fé­kezését tűzte ki elsőrendű feladatnak. A célokat olyan monetáris politikával igyekezett elérni az MNB, amely össz­hangban tartja a pénzmennyiséget az áruk és szolgáltatások kínálatával. Eközben azonban arra is ügyelnie kellett, nehogy egy túlzottan szigorú pénzpoli­tika a szükségesnél jobban vissza fogja a keresletet, ami a termelés nagyobb visz- szaesését és a munkanélküliség nagyobb növekedését eredményezte volna. Az, hogy nem szabadult el az infláció, azt bizonyítja: a monetáris politikának sikerült megtalálnia a két veszély közötti szűk ösvényt. A jegybank tervei szerint 1991-ben az államháztartásnak a bank- rendszerrel szembeni nettó eladósodása 50-60, a vállalkozói szektor hitelfelvételi többlete 110-120, a háztartások nettó megtakarítása 80-90 milliárd forint körül kellett volna alakulnia. Az államháztartás hiánya főként a 114 milliárdos költségvetési hiány miatt kö­zel 120 milliárd forint lett, a vállalkozói szektor nettó eladósodása azonban csak 24 milliárd forinttal nőtt. A lakosság megtakarításai pedig 221 milliárd forint­tal gyarapodtak, miközben hiteltartozásai 124 milliárd forinttal csökkentek. Vagyis a háztartások nettó pénzmegtakarítása 263 milliárd forint volt, ami az 1844 mil­liárdos lakossági pénzjövedelmet figye­lembe véve 14,3 százalékos megtakarí­tási rátát feltételez. A lakossági megtaka­rítások magas szintje tette lehetővé az ál­lamháztartás hiányának zavartalan finan­szírozását, az MNB azonban kívánatos­nak azt tartaná, ha a háztartások megta­karításainak döntő hányada nem a költ­ségvetési hiányt, hanem a vállalkozói te­vékenységet finanszírozná. Kistérségi Vállalkozói Központok Somogybán Horvátország számít a magyar vállalkozókra Hatmilliárd forint az elmaradott térségek fejlesztésére A Vállalkozói Alapítvány Napját rendezték meg az elmúlt napokban Barcson, amelyen részt vettek a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok, a Terület- fejlesztési és Környezetvédelmi minisztériumok, a megyei ön- kormányzatok képviselői, va­lamint a már működő Vállalko­zói Központok vezetői. Ezen a napon ültek tárgyalóasztalhoz a horvátországi és magyar gazda­sági delegáció tagjai. Az egész napos rendezvényen vehették át az országban elsőként megala­kult kistérségi vállalkozói köz­pontok vezetői is az alapító ok­iratokat. A Vállalkozói Alapít­vány Napján jelentették be, hogy a magyar kormány 1992-ben 6 milliárd forintot kü­lönített el az elmaradott térsé­gek fejlesztésére. Magyarország 1995-ig három közös nemzeti parkot kíván létesíteni a kör­nyező országokkal: egy oszt­rák-magyart, egy Duna-mentit, és egy Dráva-mentit, amelyek az idegenforgalmi és turisztikai lehetőségek mellett nagy szere­pet játszanak majd a közös ter­mészeti értékek megóvásában. Magyarország a határ menti megyék országa. Fontos feladat a gazdasági kapcsolatok gyors kiépítése a környező országok­kal. Minél hamarabb meg kell valósítani a szabad kereskedel­met, a barterüzletek feltételeit. Barcson a horvát és a magyar delegáció tagjai a kishatár menti kereskedelem és a vegyesválla­latok alapításának lehetőségei­ről tárgyaltak, valamint arról, hogy szükség van kereskedelmi egyezményekre és arra, hogy együttműködjenek a bankok is. A Horvát Újjáépítési Miniszté­rium a lerombolt területek gyors helyreállítására külön törvényt hozott. Somogy megye konkrét se­gítséget adna, de ehhez szükség van a károk közös felmérésére, a két ország vállalkozóinak ta­lálkozására. A tengerparton 80 szálloda vár felújításra barter rendszerben. A vállalkozó a végzett munka értékének meg­felelően résztulajdonosa lesz az ingatlannak. Magyarország ezen kívül mezőgazdasági ter­mékeket szállíthat a tengerparti szállodákba. Nagy szükség lenne a kishatármenti kereske­delemre és a helyi ad hoc vám- mentességre. A verőcei cukor­gyárnak cukorrépára, a Pod- ravka gyárnak 4000 vagon zöldségre lenne szüksége, hogy termelni tudjon. Nagy lehetősé­gek vannak még a textiliparban, a csomagolóiparban, a papír- gyártásban. Az üzletek megkö­tésénél nagy gondot jelent a nyelv, de ennek áthidalásában a horvátországi magyarok és a ki­sebbségek a gazdasági nagykö­vet szerepét tölthetik be. A Somogy megyei közgyűlés fő feladatának a vállalkozni kényszerülő önkormányzatok segítését tekinti. A megyében jelentősen nő a munkanélküli­ség. Szükség van a munkahely­teremtő vállalkozásokra, de ezek részére piacot kell keresni, ebben lesz nagy szerepük az al­központoknak. Az országban elsőként Somogybán alakultak meg a kistérségi vállalkozói központok, amelyek létrehozá­sához a Somogy megyei köz­gyűlés 20 millió forintot adott. Egy teljesen demokratikus rendszert építettek ki, a közpon­tok teljes önállóságot élveznek. Az irodahálózat egy újabb lehe­tőség a vállalkozói tudás fej­lesztésére, a vállalkozásbarát környezet hiányának csökken­tésére és a forráshiány meg­szüntetésére. A világon minde­nütt a kisvállalkozások alultő­késítettek, ezért meg kell szer­vezni a támogatásukat. Lehe­tővé kell tenni az üzleti kama­tok átütemezhetőségét, és szük­ség van egy egységes garancia­lapra is. A balatonföldvári alközpont az idegenforgalmi vállalkozók képzését, menedzselését végzi. A Balaton-parton a kempingek nem alkalmasak a lakókocsis turizmusra. A magánházaknál is csak szállást adnak a vendég­nek, egyéb szolgáltatást nem. A Balaton-parti szállodákat kon­ferenciák tartására kell alkal­massá tenni. Siófoknál vitorlás­központot, Fonyódnál yachtki- kötőt kell kialakítani. Cél a gyógyidegenforgalom és a fa­lusi turizmus fejlesztése. A ter­málfürdők elhanyagoltak, a szolgáltatások színvonala gyenge, semmi specialitást nem nyújtanak az idelátogató külföl­dinek. A falusi turizmust is más alapokra kell helyezni. Ehhez azonban ki kell alakulnia az új paraszti életformának, a ma­gángazdaságoknak, hogy a vendég bekapcsolódhasson a mezőgazdasági munkákba. A vállalkozói alközpont tervei kö­zött szerepel, hogy meghívják a nagy nyugat-európai utazási irodák vezetőit és neves kül­földi újságírókat, akiknek be­mutatják a Balatont és környé­két. Sz. K. Német segítség A faipari vállalkozók hely­zete talán a legrosszabb Bara­nyában. Már hosszú ideje nem működik a Faipari Szakosztály sem. Június 19-én az Iparos­házban este 6 órakor a faipari vállalkozók összejönnek, hogy eldöntsék belépjenek a most alakuló Faipari Baranyai Szö­vetségbe, legyen-e szervezett faipari munka- és anyagbörze és élni kívánnak-e az augsburgi Faipari Kamara és Területi Szövetség által felkínált lehető­ségekkel. A Pécsi Ipartestület képviseletében küldöttség járt Augsburgban a Bajor Iparka­mara meghívására. Ä delegáció tagja volt Szabó László asztalos is, aki jó kapcsolatot alakított ki az augsburgi Faipari Kamará­val. A német iparosok németor­szági továbbképzési és munka- lehetőségeket, cserekapcsolato­kat és támogatást ajánlottak a magyar faipari vállalkozóknak. Az augsburgiak Pécsre jönné­nek, hogy találkozzanak a bara­nyai faipari vállalkozókkal, hogy felkínálják segítségüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom