Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-11 / 160. szám

1992. június 11., csütörtök üj Dunántúli napló 5 A fájós lábúak is táncba kezdtek Tegnap délben megtelt a pécsi Tettye vendéglő kerthelyisége Fotó: Szundi György Idősek napja a Tettyén Német élelmiszeripari kiállítás Német élelmiszerek, italok, édesipari termékek bemutatója nyűt szerdán a budapesti Hilton Szállóban. A kétnapos kiállítást a német mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ex­portját támogató CMA társaság szervezte. A kiállításon 71 német cég mutatja be tejipari, húsipari, édesipari termékeit, üdítő és szeszes italait, mélyhűtött konyhakész élelmiszereit és konzerveit. A CMA a rendezvényen kü­lönös hangsúlyt fektet a német és magyar cégek közötti koope­ráció közvetítésére. Konferencia az MRP-törvényről A parlament által a héten el­fogadott „Munkavállalói Rész- tulajdonos Program”-ról szóló törvényről rendez konferenciát az érdeklődő vállalati szakem­berek számára Budapesten a Riverside Budapest Kft. és a Rész-Vétel Alapítvány. A ren­dezvénnyel kapcsolatban bő­vebb felvilágosításért a fővárosi Média-Képviselet Kft.-hez for­dulhatnak az érdeklődők. Tel.: 111-48-98. Hetven magyart visszaküldték a szerb határőrök Minden indoklás nélkül meg­tagadták 70 magyar állampolgár beutazását kedd este a szerb ha­tóságok a horgosi határállomá­son — mondta szerdán az MTI-nek Zubek János határőr­ségi szóvivő. A történtek után a röszkei ha­tárállomás parancsnoka felke­reste horgosi kollégáját, aki el­mondta: nincs diszkriminatív intézkedés a magyarokkal szemben, valószínűleg egyik kollégája „túlteljesítette” fel­adatát. Zubek János arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiutazó ma­gyaroknál legalább 50 márka legyen, mert enélkül valóban fennáll annak a veszélye, hogy nem léphetnek szerb területre. Idén a déli evés-ivás után ré­tes helyett már csak fánkra fu­totta, de ez mit sem változtatott az idősek, nyugdíjasok hangula­tán, akik az öregek napja alkal­mából gyűltek össze vagy két­százötvenen tegnap a pécsi Tettye Vendéglőben. Közülük sokan szociális ott­honok, nyugdíjas házak állandó látogatói, lakói vagy egyedülé- lők, akik az Egyesített Szociális Intézmények házi gondozóinak segítségére szorulnak. A napi bevásárláson, takarításon, gyógyszeriratáson túl az öreg­kort egyetlen - fiatalon még ál­dásnak vélt - nyűg kísérheti vé­gig: a magány és a lemondás. Ez ellen gyógyírként hatnak a nyugdíjas klubok összejövete­lei, ünnepei, kirándulásai. A Tettyét gyűrűként záró ár­nyas fák alatt a fájós lábúak is táncra kerekedtek a sramlira. Az asztaloknál mosolyba futot­tak a letörölhetetlen ráncok, vi­dám „kortalanok” hallgatták a Nyugdíjas Balladát, amelyet az Idősek Gondozási Központjá­nak Apáca utcai Idősek Klubja vitt „színpadra”. S rövidesen a sok torta is gazdára talált, ami­ért a tombolaszelvények birto­kában lehetett izgulni.- Nagyon készültek erre a napra - mondja Érdi Krausz Gáborné, a szociális intézmé­nyek igazgatója és Kanczler Csaba, az Apáca utcai klub ve­zetője. - Mindez hagyomány, évente kétszer tartjuk az öregek napját. Azon túl, hogy ismeret­ségeket köthetnek, kimozdul­hatnak otthonukból, valójában az összejöveteleken is követke­zetes gondozási munka folyik. Szerencsére sok fiatal munka­társsal, ápolóval tudunk együtt dolgozni. A Tettye Vendéglőben, aján­dékként, önköltségi áron szá­molják az idősek fogyasztását.- Megélhetési gondjaik miatt ma ők vannak a legnehezebb helyzetben, ezért főként nekik kell segítenünk - adja a cseppet sem meglepő, ám megszívle­lendő választ Maszler József, a vendéglő vezetője. - Talán én is ilyen kiszolgáltatott leszek, ezért az időskorúakra mindig nagyobb gonddal figyelek. „Egy kis tánc, egy kis zene...” - a közbekiáltásra ma­gasra emelkednek a poharak. Mindezen Ili néni is jókat derül, a zsúfoltan körbeült asztal mö­gül figyeli a társaságot. Látszó­lag még alig léphetett a „nagy­mama-korba”, mégis, már nyolc éve egyedül él. - Persze, megeszszük a finom ebédet, de nem ez a fontos. Kikapcsolód­hatunk, kiszakadhatunk a min­dennapokból. Megszoktam, hogy egyedül élek, el lehet vi­selni a magányt, de nem jó. Fontos, hogy kimozduljunk, ki­ránduljunk, mert különben szel­lemileg is leépül az ember. És egyre nehezebb alkalmazkodni egymáshoz. Sokszor kirándu­lunk a Mecsekre, de mindenki másképp bírja a tempót. Én pél­dául a világért sem mennék tán­colni, de szívesen nézem a töb­bieket. Jól érzem magam - mondja, miután egy ősz úr gá­lánsán táncolni hívja. Tröszt É. Újabb pékség Pécsváradon Egy sásdi vállalkozás mai küzdelmei Hogy naivnak, vagy szeren­csétlennek nevezhető-e az az ember, aki a mai omladozó me­zőgazdasági szférában vállal­kozni kezd, megítélés kérdése. Ilyen történet Bodor Jánosé, aki Sásdon a Kaposvári utca 92-ben az erdészházban lakik édesanyjával. Amikor cukorbe­tegsége miatt abba kellett hagy­nia a fizikai munkát, úgy gon­dolta újrakezdési kölcsönt (300 ezer forintot) vesz fel és ma­gángazdálkodóként állatokkal foglalkozik. A pénzből 70 disz­nót és takarmányt vásárolt. Mire azonban a disznók eladó­sorba kerültek, a táp árának nö­vekedésével egyenes arányban csökkent az állatok átvételi ára is. Lassan azon vette észre ma­gát, hogy a három levágott disznón kívül semmi haszna nem maradt. Azonban erre az időre esett az első kölcsöntör- lesztés kezdete. Utolsó szalma­szálként újra állatokkal próbál­kozott, vett 6 tehenet szintén OTP hitelre, négynek darabját 60-65 ezer forintért, kettőt pe­dig 80-80 ezer forintért. A két drága tehén embriós volt, és a szekszárdi Állattenyésztési Fel­ügyelőség megígérte, hogy a boíjúkat darabonként 60 ezer forintért vásárolja vissza. De sajnos az ígéret nem volt szer­ződésbe foglalva, s mikor a lea­dásra került a sor az üszőborju­kat át sem vették, a bikaboiju- kért pedig 25 ezer forintot adtak csak. A tavalyi évben úgy tájékoz­tatták a megtévedt gazdákat, hogy csökkenteni kell a szar­vasmarhaállományt, és ennek érdekében a leadott állatokért darabonként 10 ezer forintot adnak az átvételi ár mellé. Ek­kor Bodor János a tehenek egy részét a vágóba küldte, de az ál­latok árán felüli 40 ezer forintot még mindig nem kapott meg. Közben az OTP 10%-kal emelte a kamatokat, s természetesen a törlesztő részt is fizetni kellett. Múlt év novemberében édes­anyja 7 500 forintos havi nyug­díjával szemben negyedéven­ként 26 000 forint volt a tör­lesztő részlet és 30 000 forint a kamat. Össztartozásuk pedig 525 232 Ft, nem számolva a kamatokat. Aztán, kértek köl­csön 200 000 Ft-ot, s pénzzé tet­ték az édesanya komlói lakását, 400 000 Ft-ért, be is fizették a semmiért. Ma, a már említett nyugdíjból élnek, etetik a meg­maradt állatokat, törlesztik adósságaikat, hogy a jövőben ha nem is bőségben, de becsü­letben élhessenek tovább. Megyeri Tiborné , Még egy sütödét létesít Pécs­váradon az Arany Cipó Kft. A súlyos gondokkal küzdő Pécsi Mezőgép Vállalat pécsváradi vagyonából a kft. vett egy 1400 négyzetméteres területet a rajta fekvő 250 négyzetméteres vas­betonvázas üzemcsarnokkal együtt. Június elsejétől átalakít­ják a csarnokot, július elsején már kenyeret sütnek az új gyár­ban. Ifj. Büki László, a kft. tulaj­donosa és ügyvezető igazgatója elmondta, a két évvel ezelőtt alapított 100 négyzetméteres kis pékség kinőtte helyiségeit, hi­szen a rendelések jóval megha­ladják jelenlegi kapacitásukat. A sütödéi gépeket egy élel­Ma, csütörtökön 16 és 18 óra között a megye telefonhelyze­tével kapcsolatos ügyekről ér­deklődhetnek szerkesztőségünk telefonszámán (15-000). Meg­hívott vendégeink elsősorban a Baranyában várható fejleszté­sekkel összefüggésben várják kérdéseiket. Természetesen le­hetőségük van arra is, hogy a te­lefon-szolgáltatással össze­függő más örömeikkel és prob­lémáikkal keressék az illetéke­miszer-ipari szakvásáron ren­delték meg, ahol kedvezményt kaptak a német gyártóktól. Bár a súlyos milliókat érő berende­zésekhez most világbanki hi­telre adott be pályázatot a kft. A csarnokban nemcsak a gyártó- egységnek, hanem a raktárnak és a kiszolgáló, valamint a szo­ciális helyiségeknek is tágas tere lesz. A számítógéppel vezérelt kemencék kevesebb szakembert igényelnek, mint elődeik. Az üzem közel 20 embernek fog munkát adni. A júliustól folya­matosan működő gyárból az eddig megszokottakon kívül új termékek is kerülnek a bol­tokba. seket az adott időpontban és te­lefonszámon. A mai telefonos fórum részt­vevői: Rainer Ágoston, a Pécsi Távközlési Igazgatóság veze­tője, Ficzkó Zsuzsanna, a Pécsi Távközlési Vállalat szolgálta­tási osztályának vezetője, Be­nedek György, a Baranya Me­gyei Távközlési Üzem osztály- vezetője, Fuderer Károly, a megyei üzem osztályvezetője. B. L. Ma telefonos fórum a telefonról Képviselőtestületi ülés Komlón Részvénytársaság lett a Városgazdálkodási Vállalat Új képviselőt köszöntött Tóth József polgármester Komló önkormányzatának tegnap délutáni ülésén. A má­jus 23-án megtartott időközi választáson a függetlenként, MSZP támogatással indult Huszár Istvánná kapta a leg­több szavazatot - az ő mandá­tumát hitelesítette a testület. A Komló és Mánfa közötti vagyonmegosztási vitára füg­getlen jogi szakértőt kémek fel - döntöttek ezt követően, majd olvasási szünet következett, mert a következő napirendi pont anyagát, a Városgazdál­kodási Vállalat részvénytársa­sággá alakításáról csak az ülés előtt kapták kézhez a képvise­lők. Nem követte vita az írásos anyaggal való megismerke­dést, csupán Páva Zoltán kifo­gásolta, hogy ilyen előzmé­nyek után nem lehet érdemben hozzászólni. Megemlítette, hogy a hattagú előkészítő bi­zottság ,jól elosztotta” a havi díjazással járó helyeket, mert hárman, Szabó Sándor, Maro­sán László és Prettl Nándor lettek tagjai az Igazgatóta­nácsnak, Szarka Elemér és Hamóczi Csaba mellett. Kifo­gásolta azt is, hogy a felügyelő bizottságba két orvos képzett­ségű képviselőt és egy jogászt javasoltak. Az MSZP-s képvi­selő nem is vett részt a szava­zásban, amely elfogadta a 90 millió forintos alaptőkéjű Rt. alapszabályát és az elhangzott személyi javaslatokat. Százezer forint alaptőkével belépett az önkormányzat a Dunántúli Autópálya Kft.-be, amely a tervek szerint Zamár- ditól indulva Komló és Pécs mellett elhaladva egészen a horvát határig épülne meg. Döntöttek arról, hogy Szilvás­ban, a volt Te-Si Klub helyén a lakosság régi kérésének meg­felelően gyógyszertár jön létre, egy gazdasági társasági kivitelezésében és működteté­sében. Ezt követően csereszer­ződést hagyott jóvá a testület. Ennek értelmében a városháza földszintjén lévő 15 irodahe­lyiséget a Baranyai megyei földhivatal kezelésében hagyja, a Földhivatal Kossuth Lajos utcai ingatlanának tulaj­donjogáért cserében. A költö­zés után a városházán fogadja ügyfeleit a Földhivatal, amelynek eddigi helyiségeit az önkormányzat pályázat útján kívánja bérbe adni. Rendeletet alkottak a helyi képviselők, bizottsági elnö­kök, tanácsnokok költségtérí­tésének módosításáról, a pol­gármester és az alpolgármester fizetésének megállapításáról és határozatot hoztak arról is, hogy a megyei vagyonátadó bizottságtól kérik a sikondai irodalmi alkotóház, valamint a sikondai kemping tulajdonjo­gát. G. G. Guruló tejüzem Pécsett A Tetra modern folyadékcsomagoló anyagokkal és gépekkel képviseltette magát a bemutatón Fotó: Szundi György Szombathely és Budapest után tegnap Pécsre érkezett a svéd Alfa-Laval és a Tetra Pak vállalatok guruló kiállítása. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat udvarában parkoló ka­mionban berendezett egynapos kiállításon az érdeklődők Kam- pós Jenő, az Alfa - Laval mér­nök üzletkötőjének közremű­ködésével minden kérdésükre választ kaphattak. A svéd Alfa-Laval vállalat legfontosabb ágazata a tejipari termékek előállításához szük­séges gépek gyártása, szállítása. A termékeiről már Magyaror­szágon is ismert Tetra Pak cég­gel történt egyesülésnek kö­szönhetően a korszerű csoma­golástechnika is profiljukba tar­tozik. Az Alfa-Laval kamio- nos kiállítását kizárólag ke­let-európai országok számára indította útnak. Az április 29-én indult, 28 hétig tartó körút célja, hogy modellek és folyamatáb­rák segítségével bemutassák azokat a legfontosabb gépeket, melyeket forgalmaznak. Bár a svédországi nagyválla­latnak korábban is volt kapcso­lata magyar cégekkel, a mostani bemutatkozással teljesen új ala­pokra szeretnék helyezni a part­neri viszonyt. A kiállítások, rendezvények szervezése mel­lett egy sokkal testközelibb kapcsolatot képzelnek el a svéd szakemberek magyarországi kollégáikkal. A szokatlan mó­don rendezett bemutatkozójuk­kal várhatóan hasonló sikerre számíthatnak a svéd üzletembe­rek két utolsó magyarországi ál­lomásukon; Szegeden és Deb­recenben majd pedig Romániá­ban is. Pataki V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom