Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-11 / 160. szám

1992. június 11., csütörtök üj Dunántúli napló Terjed a fekete munkavégzés Baranyában Ellenőrzéssel és megegyezéssel védekezik a Megyei Munkaügyi Központ Beruházóra várva Felháborodva vágtatott a minap Mohácson a Széche­nyi téri gépkocsiparkoló szerződéses üzemeltetője panaszra a polgármesterhez. Mérgében sírva bizonygatta, hogy fél nap alatt mindössze öt parkolójegyet adott el, s ez nem is csoda, hiszen alig 100 méterre a Koronával szemközti üres telken a jár­művek várakozását táblával jelezve, méghozzá ingyene­sen lehetővé teszi a város! Hát ezért kel ő hajnalban, naphosszat ázik-fázik vagy éppen pecsenyére sül, és még a bérleti díjat sem keresi meg. A félreértést hamarjában tisztázták. Kiderült, a parko­lóhely tábla valahonnan ille­téktelenül került a területre. Azóta a megállást ott tiltják. S ha nem is a gépkocsiveze­tőknek, sokkal inkább a számításba jöhető beruhá­zóknak igencsak ajánlgatják a város vezetői az 1640 négyzetmétres üres telket. Jó egy évvel ezelőtt pá­lyázatot írtak ki a belvárosi hely hasznosítására. A beér­kezett négy ajánlat közül a pécsi MODULTERV Kft. mutatós terveit fogadták el, s velük úgy is, mint beruhá­zókkal szerződést kötöttek. Az önkormányzat a vállalt határidőre eleget tett a köte­lezettségének, munkaterüle­tet biztosított, ám a kivitele­zés megkezdése helyett az alkudozások sorozata indult. A pályázatot nyert céggel végül is képviselőtestületi határozat alapján felbontot­ták a megállapodást, s mint szerződést szegők az egymil­lió forintos kauciót elvesztet­ték a kft-sek. Az ügylet meghiúsulásá­val veszélybe került Mohá­cson az a terv, hogy 1993-ra, a város 900 éves évforduló­jára beépüljön foghíj. Ugyan a szakemberek állítják, mű­szakilag még mindig nem lehetetlen a megálmodott áruházat vagy több kisebb kereskedelmi egységből ösz- szehozva egy bevásárló köz­pontot fölépíteni. Ez utóbbi­hoz a helybéli iparosok je­lentkeztek is társberuházó­ként annyian, hogy a föld­szint velük benépesíthető lenne. Most már csak több hazai és külföldi érdeklődő­ből egynek mielőbb vállal­kozó-beruházóvá kellene előlépnie. B. M. A munkanélküliség hazai ter­jedésével párhuzamosan egy másik jelenség is megfigyelhető Magyarországon az utóbbi idő­ben a munkanélküli járadékon, segélyen élők körében. Az ál­lami támogatásban részesülők közül mind többen vállalnak „fekete munkát”. A jelenségről, ami nem kerüli el megyénket sem, Miklósy Gábort, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját kérdeztük.-Valóban tudomásunk van róla, hogy a munkanélküliek je­lentős része a járadék felvétele mellett fekete munkát végez. Az érintetteket tekintve ember­ileg érthető ez a magatartás, ám némileg módosul a kép, ha tud­juk, hogy a legutóbbi törvény- módosítás kapcsán bejelentési (Folytatás az 1. oldalról) Kós Lajos nemzetközi hírű bábművész révén megalapozott útra. Ezután szerettei köszön­tötte Héjjá Sándor színművészt, akinek a munkásságát a közel­múltban ismerték el Ka- zinczy-díjjal. A belső problémákról szólva elsősorban a próbatermek hiá­nyát említette, valamint hangsú­lyozta, a fiatal, létszámát te­kintve sem népes társulat igyek­szik erejéhez mért feladatokat vállalni, de így sem mond le a kamaraszínházi produkciók megújításáról, sőt ősszel életre szeretnék kelteni a Stúdió Szín­padot is. Nagy segítségükre lehet a közönségszervezésben, a rek­lámtevékenységben is az újon­kötelezettség mellett a jogsza­bály biztosítja az alkalmi mun­kavállalás lehetőségét. Felmerül a gyanú, hogy legtöbb esetben a munkáltatók kezdeményezik a tilos munkavégzést. Nem egy ízben tapasztaltuk már, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci hely­zet ismeretében az állást ajánló cégek a béralku során a törvé­nyes minimálbér alatti fizetést ígértek a járadékon élő munka- nélkülieknek. Ez az adófizetők terhére el­követett szabálytalanság, ha nem derül rá fény, mindkét fél­nek megéri, hiszen a munkavál­lalók számára többletjövedel­met, a munkáltatóknak pedig nan megalakuló produkciós iroda, melynek a vezetését Bor­nemissza Géza vállalta. Az in­tézmény 2 milliót fordít a tettyei színészlakások tatarozására, 400 ezret a kamaraszínpad fel­újítására, valamint két új szín­padmestert is kineveztek. Végezetül születésnapi vi­rágcsokorral köszöntötték Ta­kács Margit érdemes művészt, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagját. Az ünnepség végén a város nevében dr. Antalné Uz Éva kö­szönte meg a színészkollektíva munkáját, s elmondta, már csak a közgyűlés jóváhagyása kell, hogy a színészklub és a Corso Kávéház a színházé legyen. Az évad végével a színművé­szek közül máshova szerződött lényegesen kisebb bérterhei je­lent.-Lehet védekezni a fekete munkavégzés elterjedése ellen?-A hatékony védekezésnek két módja lehet. Az egyik, ha az olasz, vagy belga példa alapján nagy és erős ellenőrző appará­tust építünk ki. Ennek azonban nagyon komoly anyagi vonzata lenne, amit a mostani helyzet­ben azt hiszem, lehetetlen előte­remteni. Pedig a fekete munka­végzés hazánkban hasonló mé­reteket kezd ölteni, mint az em­lített országokban. Marad tehát a védekezés másik, kevésbé költséges, de talán hasonlóan hatékony módja. Az ellenőrző Kőmíves Sándor, Kőszegi Ákos, Pogány György, Spiták Klára, Töreky Zsuzsa, Várnagy Zoltán, a magánénekesek közül Benei Katalin, Csáki Agnes, Egri László, Szánthó Lajos Endre, míg Cseh Mária nyugdíjba vo­nult. A balett-tagozatról Elisa­beth Adams, Novkov Zsivojin, Dómján Tibor, Somfai Balázs és Gáspár János, a Bóbita Szín­háztól Hang Gábor, Újvári Janka, Zengő Agnes, Cseh Fe­renc né távozott, máshova szer­ződött Szegvári Menyhért ren­dező is. Az idény október 2-án a Don Pasquale bemutatásával kezdő­dik, melyet Az ember tragédi­ája, majd a Mórica grófnő kö­vet. Bóka Róbert létszám folyamatos bővítése, és más, hasonló ellenőrzéseket végző állami hatóságokkal való együttműködés kiépítése mel­lett szeretnénk közös nevezőt találni az érintettekkel. Ennek alapja lehet például az a kezde­ményezésünk, hogy egy évig fi­zetjük a munkáltatónak a felvett munkanélküli bérét. A megálla­podás valószínűleg a fekete munkavállalók számára sem lenne közömbös, hiszen a legá­lis állásokkal megszűnne a le­bukástól való állandó félelem, a bizonytalanság érzet.- Mivel büntetik a fekete munkán ért munkavállalót, il­letve munkáltatót? Az MTI értesülése szerint a kormány csütörtöki ülésén át­fogó hitelgarancia intézmény létrehozásáról hallgat meg elő­terjesztést. Lényege: támogatni azokat a kis- és középvállalko­zókat, akik piacképes tervekhez szeretnének hitelt felvennni, ám nem rendelkeznek az ehhez szükséges vagyoni háttérrel, ezért nem tudnak kellő biztosí­tékot nyújtani a kölcsönt adó pénzintézetnek. A várhatóan mintegy 2 milliárd forintos alappal létrejövő hitelgarancia intézmény a hitelek 80 százalé­káig nyújtana garanciát a keres­kedelmi bankoknak. Várhatóan ez a garancianyújtás felgyorsítja a privatizációt, illetve megnö­Az első magyar királyi ügyé­szi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének tiszteletére szer­dán A az ügyészség napján - ünnepséget tartottak a Legfőbb Ügyészségen. A meghívott vendégeket és ügyészeket dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész köszöntötte. Megnyitó szavaiban hangsúlyozta: az ügyészség célja ma is az, ami 121 évvel ezelőtt, „a jó, gyors és részre-hajlatlan igazságszol­gáltatás” , amely a „rendezett ál­— Az illegális munkavégzők kizárják magukat a járadékfize­tésből, a munkáltatókat sza­bálysértési eljárás keretében vonják felelősségre. A folyósí­tott bér kétszeresét kell befizet­nie a külföldit engedély nélkül foglalkoztató munkáltatónak a Foglalkoztatási Alapba. A bün­tetést azért vezették be, mert sajnos egyre jobban elharapó­zik, hogy a cégek a minimálbér alatt foglalkoztatják a kiszolgál­tatott külföldieket. Ha nem si­kerül eredményesen fellépni a szabálysértések e formája ellen, rövid idő alatt nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar munkavállalók. Kaszás Endre véli belföldiek részvételi ará­nyát abban. A kormány foglalkozik az elmúlt évi monetáris folyama­tokról és a társadalombiztosítás 1991. évi költségvetésének végr rehajtásáról szóló tájékoztató­val. A tb tavaly 22 milliárd forin­tos hiánnyal zárt, ennek fedeze­tét valahogy kell előteremteni. Egyik forrás a kintlevőségek behajtása lehet,amelyet a kor­mány a társadalombiztosítási törvény módosításával kíván elősegíteni. Ezért a tb a tervek szerint önálló végrehajtói jogot kap, amelyet eddig csak az ön- kormányzati adóhatóságon ke­resztül gyakorolhatott. lamélet első kellékei közé tarto­zik”. A legfőbb ügyész 10 ügyésznek adományozott Kozma Sán- dor-díjat, kiemelkedő szaktu­dással és magas színvonalon végzett munkáért. Ezt követően legfőbb ügyészségi, illetve főügyészségi főtanácsos és tanácsos címet, el­ismerő oklevelet, valamint ajándéktárgyat adott át az elis­merésben részesített mintegy 90 ügyésznek. Tegnap a színészek ültek a nézőtérre Fotó: Szundi György őszi bemutatók előtt Ma ülést tart a kormány Napirenden: a hitelgarancia intézménye, a tb-törvény módosítása Az ügyészség napja Segít az alapítvány A Baranya Megyei Közgyű­lés Közoktatási Alapítványának kuratóriuma döntés hozott az alapítványi összeg kamatainak ezévi felhasználásáról. Az ala­pítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a kö­zépiskolai tanulók idegennyelv tanulásához, más népek kultúrá­jának megismeréséhez. Az alapítványhoz az alapítón kívül anyagi támogatást nyújtott még a Pécsi Dohánygyár és az OTP. Az alapítvány támogatását a 14-18 éves korosztályú tanulók egyénileg vagy csoportosan pá­lyázat útján nyerhették el. A pályázati kiírás követel­ményeinek megfelelően minden olyan középiskolás pályázha­tott, aki az idegen nyelv tanulá­sában kiemelkedő teljesítményt nyújt, s nyelvi ismereteit az adott nyelvterületen, országban kívánja szervezett fémlábán fej­leszteni. A kuratórium által nyújtott támogatás az utazási vagy a kül­földi nyelvi tanfolymok költsé­geinek a fedezésére használható fel. A kuratórium májusi ülésére a Baranya megyei középisko­lákból 33 egyéni és 7 csoportos pályázat érkezett be. Két pályázat kivételével - melyek nem feleltek meg a pá­lyázati kiírásnak - valamennyi pályázó támogatást nyert 1 000 Ft-tól 42 000 Ft-ig terjedő ösz- szegben. A legtartalmasabb pályáza­tok a Kisfaludy K. (16 pályázat) és a pécsi Leőwey K. Gimnázi­umból (12) érkeztek. Sikeresen pályáztak még Pécsről a Kodály Z., az Apáczay Cs. J. Gimná­zium és a Zipemowsky K. Szakközépiskoal tanulói. A kuratórium az éves fel­osztható kamatból 345 500 Ft-ot használt fel. A fennmaradó 50 000 Ft-ot a november 15-ig beérkező pá­lyázók támogatására fordítja. Az alapítvány kurtóriumának címe: Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet -7621 Pécs, Szé­chenyi tér 9. Ha csütörtök, akkor Friderikusz Ugye, nem hallottak a FA­MÍLIA GLADIATORIA-ról? A csütörtök esti Frideri- kusz-show első vendége egy olyan különös embercsoport, amelyik sajátos módját válasz­totta, hogy kivonuljon a társada­lomból, illetve, hogy megte­remtse saját társadalmi normáit. A váci illetőségű társaságban vasmunkástól a tanáremberig a magyar társadalom minden ré­tege képviselteti magát, lehet­nek vagy húszán. S amit a néző a képernyőn lát, abban se ámí­tás, se csalás: a magyar gladiá­torok így élnek akkor is, amikor éppen nem vendégeskednek a legnézettebb magyar tévémű­sorban. Feltett szándékuk, hogy történelmi tanulmányaik alap­ján megőrzik és felelevenítik a római kori gladiátorjátékokat - s ebbe még a műsorvezetőt is belerántják: Friderikusz nem véletlenül jelenik meg patríci­usnak öltözve. A gladiátor-csoport napi sok kilométert gyalogol, gyakran 200-ig meg se áll egyvégtében. S aki harci játékaikban felis­merni véli a Rambo-sorozatból ismert harci jelenetek ősét, nem téved: ütik-püfölik egymást, következésképp a .játékok” közben sok a baleset. Frideri­kusz még azt is megígérte, ami­kor a csütörtöki műsor előzete­sét adta az Atfantic Sajtószolgá­latnak, hogy a „halál is megje­lenik, nagy fekete lepelben - ő a ceremóniamester”. Valamivel rokonszenvesebb ötletnek ígérkezik a huszonéves volt fotós, Almási Jonathán Csaba bemutatása. Hogy kö­zépső nevét az almáról kapta-e, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy nem cserélte föl rossz szakmára eredeti foglalkozását. Csaba ugyanis ételszobrász, s ezt a műsorban bizonyítja is: tu- róhegyet épít, ételfát készít, me­lyen citrom, narancs és kifli lóg, persze, nem akárhogyan. Új­gazdagék gyakran hívják par­tikra, ahol az egyik kedvenc csemege a rózsákkal díszített dinnye. De a műsorban még ar­ról is szó esik, hogy mennyi ideig tart „fölépíteni” egy étel­ből készült Van Gogh-képet. .. (Csak legyen rá vevő és fo­gyasztó ...) Palotás Jánost, a vállalkozót és az országgyűlési képviselőt új szerepkörben ismerhetik meg a Friderikusz show nézői. Ma­gyarország egyik leggazdagabb embere ugyanis időt szakított, hogy a budapesti Váci utcában, reneszánsz ruhában mozdulat­művészként „keresse kenyerét” egy fél délelőtt. Palotás családja is megjelenik a show-ban („gazdagságomról annyit, hogy már két vattacukorra is telik a srácoknak”), s a vállalkozó ko­molyra fordítva a szót elmeséli: a minap sikerült megvennie egy vállalkozást 1 milliárd forin­tért ... Skócia mellől érkezett a stú­dióba Friderikusz e heti talán legérdekesebb vendége, a Föld egyetlen leopárdembere, akinek teste 99,7 százalékban „leo­párdra tetovált”. Az 50-60 kö­zötti úr egy lakatlan szigeten él, kővel töri a fát, tűzön főz, bar­langban él, s csak az különböz­teti meg valódi leopárd-rokonai­tól, hogy időnként éjjeliőrködik egy halásztelepen, a pénzből bevásárolni jár, s nem eszik nyers húst. Bár amikor itt Bu­dapesten elvitték egy húsáru­házba, a hentes készséggel kí­nálta a legfinomabb cafato­kat... A zene sosem maradhat ki a Friderikusz show-ból, s ha már szerepelt a műsorban az ókor és a reneszánsz, teljesen stílszerű, hogy egy kis rokokó is jelen le­gyen. Ezért a műsor záróven­dége a Pompadour együttes - talpig csipkés nagyestélyiben. Az igazi finálé azonban csak ezután következik - a stúdió közönsége elfogyasztja az étel­fát. Friderikusz javaslata: olyan Ínycsiklandó ez a zárójelenet, hogy minden néző tegyen maga mellé egy kis éjszakai csipeget- nivalót... ' (Atlantic) Kizárják magukat a járadékfizetésből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom