Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-09 / 158. szám
1992. június 9., kedd uj Dunántúlt napló 9 Ultima ratio Nagy Frigyes porosz király mindig az „Ultima ratio regis,, jelmondatott vésette ágyúira. Amikor aztán egy háborúban az osztrák-magyar csapatok elfoglalták egyik várát, a legnagyobb zsákmányolt ágyúra Nádasdy Ferenc huszárkapitány ezt a versikét karcolta: „Ha az ágyú, mint mondod, végső érved, akkor most érveidben megfogyatkozol, Fridrik uram Ha Nagy Frigyes akkor meg is fogyatkozott az ilyen ágyús - mai szlogen szerint revolverező- érvekben, amelyek után a vitázó fél jobb, ha elnémul, vagy önigazolásra kényszerül, mi aligha. Nemrég még olyan ultima ratio-k söpörték el a józanabbakat, mint „rendszerellenes”, „klerikális”, „osztályidegen”. Tartok tőle, hogy kitalálhatnak helyettük olyan másféléket, amelyek még a volt egyházi ingatlanok átadásának - visszaadásának - örömteli igazságtevését is megkeseríthetik. Talán érdemes lenne erről valamiféle felmérést végezni, ám ez nálunk mostanában nagyon csiklandós dolog. A legutóbbi közgyűlési ülésen hallhattuk: a belügyminiszter arról is kérhet adatokat, hogy az önkormányzati tisztségviselők milyen val- lásuak s milyen a családi állapotuk. Ha viszont az önkormányzat kormányrúdjánál lévők arról érdeklődnek egy iskola tanárai, diákjai, illetve az utóbbiak szülei körében, hogy maradnának-e az iskolában, ha az ismét egyházi lenne, ez már egyházellenes megnyilvánulás minősítését is kiválthatja. Pedig „közvéleménykutatás” elindítói csak azt a törvény által előírt önkormányzati kötelezettség minimumát próbálták teljesíteni, ami az egyházi ingatlanok átadásánál az érintetettek érdekeinek egyeztetését úja elő: Az indulatokkal korbácsolt disputa az önkormányzati és egyházi - egyébként természetesen egymást teljesen nem fedő- érdekekről folyt, de a lehetőségek higgadt összemérése helyett személyekre vonatkozó „érveléssel”, félrehallásokkal és félreértelmezésekkel. Pedig senki nem vitatta, hogy vissza kell adni az egyes korábban államosított egyházi ingatlanokat. Legfeljebb egyesek az átadásnak a mindent az önkormányzatokra hárítóan kitalált módszerével nem értettek egyet. A vitát kiváltó javaslat pedig csak arra vonatkozott, hogy az egyház és az önkormányzat együtt kérje a kormánytól - törvényes lehetőség! - az önkormányzat kártérítését a cisztercieknek átadandó Nagy Lajos Gimnáziumért. A javaslatot elvetették, de azóta sem értem, mi volt benne az egyházellenes él. S aggódom, hogy netán egy új jelszóra szorulunk „A vallás magánügy, a válás gyakorlásának szabadsága közügy” kiegészítéseként: „Az egyházi érdekek és egy város közössége érdekeinek összevetése, egyeztetése nem egyházellenes, hanem közügy,,. Talán ebben is akad ráció, ha nem is végső. Dunai Imre Uránváros: Lakótelep az egykori szigeti külvárosi legelő, katonai gyakorlótér és repülőtér helyén. Az uránbánya dolgozói számára 1955-től kezdődött meg itt a lakóházak építése. Elnevezése a lakossági névadás jó példája: frappánsabb, mint a korábban hivatalosként használt és egyébként pontatlan és több okból is kifogásolható „Újmecsekalja" elnevezés. Határai: Szigeti út - Tüzér utca - szentlőrinci vasút - Páfrány utca. Ürüg: Egykor önálló falu Pécstől nyugatra, hosszan elnyúló észak-déli völgyben. Pécshez 1930 óta tartozik. Városrészek határai és néveredete Uránvárostól Zsebedombig Mára a város egyik legkedveltebb kertvárosává vált, „faluközpontja” azonban még őrzi a régi településszerkezetet. A „Magyarürög” elnevezés előtagja már értelmét vesztette, mert a hajdani Németürögből Rácváros lett, ezért a városrésznevek rendezésekor a jelző néküli változat maradt meg. Határai: Abaligeti út - Magya- rürögi út keleti telekvégei -Úttörő utca északi telekvégei - Ürögi határút - zártkerti határ. Alrészletei: Felsőürög és Alsóiirög. Üszög (Üszögpuszta): Középkori falu, amely később majorságként Kozármislenyhez tartozott. Csak 1988 óta lett Pécs része a Pécsi Állami Gazdaság központja kisméretű lakóteleppel és üdülőterülettel. Itt vannak a dunai ivóvízvezeték és az alföldi gázvezeték fogadóállomásai is. Vasas: Középkori falu Pécstől keletre. Somoggyal 1946-ban, Péccsel 1954-ben egyesült. Fejlődését a közelmúltig a szénbányászat segítette: bányász lakótelepe is van. Folyamatosan kertvárossá válik. Somogytól a Határ út választja el. Zsebedomb: Cserkúnól 1988-ban Pécshez csatolt üdülőterület, amely a jövőben lakott szőlővé fejlődhet. Elnevezése a mondabeli Zsebe vitéz nevéből ered. Határai: köz- igazgatási határ - Kertes dűlő - 6-os főút - városhatár. Alrész- lete: Kodó. (A városrészeket határoló utcák a könnyebb eligazodás érdekében az még 1990-es utcanévjegyzékben foglaltak szerint szerepelnek.) D. I. Zárszámadás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése június 4-i ülésén az 1991. évi költségvetésének végrehajtását 6 691 130 000 forint bevétellel, 6 421555 000 kiadással és 303 343 000 forint helyesbített pénzmaradványnyal hagyta jóvá. Elöljáróban 303 milliós pénzmaradványról, ami örvendetesnek látszik, de mégsem könyvelhető el egyértelműen sikernek. Olyan részek is összetevői, amelyek egyes költségvetési célok nem kellő megalapozottágára utalnak. Magyarán: nem sikerült elkölteni a célra rendelt pénzt. Például az intézményi fejlesztéseknél, állóeszköz nagyjavításoknál. Viszont vitán felül örvendetes, hogy az intézményi és városüzemeltetési kiadások, s általában a működési kiadások 3,2%-al a tervezett szint alatt maradtak. Ez pedig 138 millió forint megtakarítást jelentett. Az ökormányzat költségvetésében 1,991 milliárd forint volt a saját bevétel, ami az összesnek 29,8%-a. A bevételekben 205,876 millió forint többlet képződött: ez 49,449 millió forint hiány és 255,324 millió forint túlteljesítés egyenlege. Ennek a 64,2%-a az önállóan gazdálkodó intézményeknél, 35,8%-a az önkormányzat központi költségvetésében, az illetékbevételek túlteljesítéséből keletkezett. A hiány az önkormányzat központi költségvetésének forrását képező bevételi nemek kieséséből fakad, amelynek 68,1%-a a vállalkozói lakásépítés és lakásértékesítés évek közötti elhúzódásából, 16,1%-a a vállalatok átalakulása miatt a telekhasználati és igénybevételi díjak jogcímének megszűnéséből származik. Az öszes bevételi forrás 60,2%-át az átengedett központi adók, a normatív hozzájárulások, egyéb állami támogatások és a társadalombiztosítási finanszírozás képezték. A központi céltámogatások igénybevétele csak 77,7%-ra sikeredett. A tervhez képest a közel 42 millió forintos elmaradás a Német Nemzetiségi Centrum és a Malomvölgyi Szociális Otthon III. ütemének indítási problémáihoz kapcsolódik. A címzett állami támogatásokból viszont 30 millió forint nem érkezett meg a tavalyi év végéig. Az 1991-es bevételeken túl a pénzügyi mérleg 403,976 millió forint forrást tartalmaz, amely összeg nagyjából fele-fele arányban az ÁFA kiszámításából és viszaigényléséből, valamint az 1990-es pénzmaradványból származik. Noha az önkormányzat felügyelete alatt működő intézmények költségvetési kiadási előirányzatukat 96,8%-ban használták fel, de ez az összeg így is közel 55 millióval meghaladja a 4 milliárd forintot, s ez az ön- kormámyzat összes kiadásának 63,1%-a. Nehéz megítélni, hogy a város polgárainak öröm-e vagy keserűség, de ezek az intézmények tavaly működési bevételi tervüket 108%-ra, ár- és díjbevételüket pedig 171,1%-ra teljesítették! A fejlesztési célokra költségvetésből a tervezettnél 5,3%-al több, 1,849 milliárd forint lett felhasználva. Ez az összes költségvetési kiadás 28,8%-a. Végétéiül: a 303 milliós pénzmaradvány nem igaán könnyíti meg az idei költségvetés közeli módosításánál másfél millárd forint összegű többlet- igény teljesítését. Az összegből 219 millió forintnyi megtakarítás az intézményeket illeti meg, a maradék központi pénzmaradvány egyharmadára pedig már kötelezettségekett vállalt a közgyűlés. Maradt mindösszesen 56,6 millió forint, amelynek „elnyeréséért” célok és ágazatok vetélkedhetnek. D. I. Útszéli táblák Háborús filmekből, fényképekről, kinek-kinek még a saját emlékezetéből felidézhető az avítt látvány, az azokban az években Európát ellepő útirány- jelző „karácsonyfák”. Egy-egy karóra, oszlopra tucatnyi hegyesszögben végződő deszkatáblát erősítettek fel, ezek a különböző irányokban lévő közelebbi-távolabbi városokat jelezték a katonáknak. Ez jutott eszembe, amikor először láttam a táblaerdőt az akkor még Egri Gyula út - Sa- rohin tábornok útja (ma már Maiéter Pál út - Nagy Imre út) sarkánál a tágas szabad területen. Ezek különböző üzletek, szolgáltató műhelyek felé terelgetnék az embereket, olyanok, amelyek a főúttól távolabb bújnak meg a házak között. Ma már táblák szegélyezik a Nagy Imre utat főleg a jobb oldalán, és ilyenekkel találkozhatunk a városrész más helyein is. Ezek nem igazán keltenek lelkes hangulatot a szemlélőben. Nem mintha nem lenne szükség rájuk, de sokkal inkább azért, mert rontják az egyébként nagyon is sérülékeny városképet. Azt tudom, hogy az önkormányzati műszaki hatóság a táblaelhelyezés engedélyezője, szükség esetén esztétikai okokból kifogással is él, s a táblák után közterületfoglalási díjat kell fizetni. így tehát rendben is lenne a dolog. Ám... Amikor az útszélet összességében nézzük, sokszínűségnek tűnő összevisszaságot látni, ami ráadásul - és ebben nagyon biztos vagyok - nem is segít eligazodni. Egy, a hagyományostól nagyon is eltérő városszerkezetben élőszóval is nehéz eligazítani az idegent, nem hogy néma táblákkal. Elismerem, hogy mindenkinek a saját gyereke - jelen esetben a saját táblája - a legszebb, de talán mégis elkelne valami célszerűbb megoldás. Évekkel ezelőtt elhelyeztek néhány tájékoztató táblát Megyervárosban (Lvov-Kertváros), de ezek bőven megérettek a felújításra, már csak az utcanevek változása miatt is. Valami hasonlót lehetne elképzelni a hirdetéseknek is (a hagyományos hirdetőoszlop semmit sem érne), amin bizonyára jobban eligazodnának az üzletfelek, s a városkép is kevésbé sérülne. H. I. A város új arculata... De sok település kívánja ezt magának széles e hazában - a mai kor követelméneinek megfelelően megújulni! Természetesen ez csak ott sikerül, ahol a régi értékek szellemében, s nem azoknak ellenében teszik ezt. Tanúskodik ennek negatív példájáról számos „szocialista bányaváros”. Pécsett is jelentkeznek apróbb-nagyobb nyomai az újjászületési hajlamnak, amelynek két példáját közüljük itt fényképen. Nem célunk az, hogy „megfellebbezhetetlen” véleményt mondjunk, mi csupán arra szorítkozunk, hogy közöljük tapasztalásainkat a közvéleménnyel, s dokumentáljuk ezen törekvést a magára büszke mecsekaljai városunkban. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Irodalmárok cégtáblája A Dél-Dunántúl, Baranya és Pécs méltán híres arról is, hogy itt neves írók, költők alkottak az évszázadok folyamán, s teszik ezt ma is. Mindenki csak örülhet annak a ténynek, hogy mi ezt elmondhatjuk magunkról, s annak is, hogy városunknak irodalmi kisugárzása is van. Egy mellékesnek számító tényre azonban rá kell mutatnunk: nem mindegy, hogy annak az írószövetségi regionális csoportnak, amelyik ilyen gazdag múlttal és jelennel rendelkezik, milyen a ’’cégtáblája” székhelye falán. Városvédő őrjáratunkban már képpel is jeleztük, a Király utcai tábla méltánytalan külalakját, s most sokadik, más irányból is érkező figyelmeztetésre végre levették a táblát. Bizotosak vagyunk abban, hogy ilyen pénzszűke világban nehéz pótlására az anyagiakat előteremteni. Ennek érdekében mi, városvédők is fölajánljuk segítségünket, mert egy méltó tábla elhelyezése - másoknak is mondjuk! - közügy. Dr. Vargha Dezső „Kulturált közlekedéssel a gyermekekért” Pécs Önkormányzata Közgyűlésének legutóbbi ülésén 200 000 forintos alaptőkével létrehozta a „Kulturált közlekedéssel a gyermekekért,, Alapítványt, amely az uránvárosi KRESZ-park eredményesebb működtetéséhez, a gyermekek közlekedési ismeretekkel való fekvértezéséhez kíván segítséget nyújtani. Az alapitvány 50-50 000 forintos támogatására ezidáig már ígéretet tett a megyei és a városi közlekedés- biztonsági tanács, a Mecseki Kultúrpark, de 100 000 forintot ígért az OTP Bank is. Az alapítvány - amelynek székhelye a Mecseki Kultúrpark - nyílt, bárki csatlakozhat hozzá. Repülőgépes szúnyogirtás Június 15-én, rossz időjárás esetén pedig 16-án vagy 17-én este 18 órától repülőgépes szúnyogirtás lesz a város területén. Az akció még kétszer fog megismétlődni a nyáron: júliusban és augusztusban. Útfelújítások Megkezdődött a Garay utcában az útburkolat és a járda, a Mecsek Áruházzal szemben pedig a parkoló felújítása, a Nevelési Központ mellett az autóbuszöbölnél a támfal és a lépcső javítása, a Majtényi utca 26. előtt az útburkolat, a Mecsek utcában a nyugati járdajavítása. Pécsi Körkép
