Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-09 / 158. szám

1992. június 9., kedd üj Dunántúli napló 5 Emlékműavatás Lapáncsán Julius Schmidt: „A múltat le kell zárni tisztességgel. ” A II. világháború áldozatainak tiszteletére emlékművet avattak tegnap Lapáncsán Fotó: Szundi György Parkosítás szökőkúttal Elkészült a pécsi Kereskedők Háza előtti terület rendezésének a terve: a várhatóan tízmillió fo­rintba kerülő parkosítás során védő zöldövezetet alakítanak ki a Rákóczi út és az épület között. Fákat, cserjéket ültetnek, a gya­logosok részére viakolor dísz- burkolatot építenek, padokat he­lyeznek el, s egy szép szökőku- tat létesítenek. A parkosítás után természetesen kitiltják a járműforgalmat, csupán az áru­szállítók hajthatnak be megha­tározott időben. R. N. Kiállítás Dortmundban „Építészet és művészet” címmel rendeznek kiállítást a dortmundi műszaki főiskolán ezekben a napokban. A kiállítók között megtalálható a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola és a JPTE. Maketteket, fotókat mutatnak be, és az oktatók elő­adásokat is tartanak az informa­tika, az urbanisztika és az építé­szeti tantárgyak pécsi oktatásá­ról. F orgalomkorlátozás a Balatonnál A Balaton térségében június 15. és szeptember 10. közötti hétvégeken teherforgalom-kor­látozásra kerül sor a 7-es és 71-es számú főutakon. A korlá­tozás a 7. számú főút Balaton- fűzfő-Keszthely közötti szaka­szát érinti és a 12 tonna megen­gedett össztömeg feletti teher­gépkocsik és járműszerelvé­nyek átmenő forgalmára vonat­kozik. Ennek megfelelően az első intézkedés a június 20-i hétvégén, az utolsó pedig a szeptember 6-i hétvégén lesz érvényben szombaton 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig. Mindig a múltba kell kanya­rodni a magyarázatokért. Az új­ságíró is azt teszi, amikor a teg­napi lapáncsai Pünkösd-ünnep­ről tudósít. A magyarországi németek kitelepítése 1946-ban közel (több mint?) kétszázezer embert érintett, értelemszerűen többségükben baranyaiakat, tolnaiakat, e vidékről valókat. S a kitelepítések nagyrészüket Baden-Württembergbe vitte, Stuttgart környékére, a göppin- geni járásba. Mindezt azért illett elmon­dani elöljáróban, mert a ba- den-württembergi belügymi­nisztérium egyik magasrangú munkatársa, Julius Schmidt, aki később a Németországba érkező magyarok németesítését is vé­gezte, lapáncsai születésű, s 15 éves volt, amikor szüleivel a marhavagonokba került. A csa­ládi tűzhely mellett sem felej­tette el szülőföldjét, s mint az il­lett, időről időre csoportokat is szervezett a göppingeni kerü­letből Magyarországra. (Ez utóbbit, mint Landsmannschaft der Deutschen aus Ungarn, azaz a magyarországról kitelepített németek szervezetének göppin­geni vezetője). A lapáncsai közös pünkösdö- lésnek immáron hagyománya van. Tegnap azért lett ünnepibb, mert e napon a németországi pénzekből is renovált templom­ban kezdődhetett a reggeli mise, majd a főtéren avathatták a falu második világháborúban el­hunyt áldozatainak emlékmű- vét-emléktábláját. Az ünnep fé­nyét emelte a villányi asszony­kórus és a németországi Back- nangból érkezett fúvószenekar. (Utóbbi a háború előtt alakított bácsalmási német fúvószene­kart tartja elődjének, s folytatja hagyományait.) Az emléktábla­avatás Kiefer Ferenc polgár- mester, majd Julius Schmidt ünnepi beszédével kezdődött. Mindketten utaltak arra, hogy régi adósságot pótolnak a köz­ség egykori és mai lakói e főhaj­tással. Mint azt a Landsmann­schaft elnöke kijelentette: a múltat egyszer le kell zárni, s itt az alkalom. Egy imával búcsúz­tatni végre azokat, több évtized után, akik valahol az ismeret­lenben, többnyire távol szülő­hazájuktól, idegen földben nyugszanak. Az emléktábla koszorúzásán részt vettek a község vezetői, a göppingeni vendégek, a határ­őrség képviselői és többek kö­zött a Magyarországi Németek Szövetségének Baranya megyei szervezete, melyet Báling József és Lantos József képviselt. A táblán huszonhét név áll: Frank Pállal kezdődik és Weber Hermannal végződik. (S ott van föl vésve Julius Schmidt 18 évet élt testvérbátyja, Antal is.) Az ünnepség után beszélgetve az elnök úr elmondotta, nagy öröm számára ez a mai nap. Több éve, hogy szabadon ápolhatják egykori községükkel a kapcso­latokat, s most úgy néz ki, újabb jó hírt kaphatnak az egykor nemcsak kitelepített, hanem magyar állampolgárságuktól is megfosztott emberek. Ha igaz az, amit a diplomácia körében beszélének, akkor rövidesen minden állampolgárságától megfosztott magyarországi né­met, ha akarja, automatikusan visszakapja eredeti állampol­gárságát. A nap egyébként együttléttel folytatódott: este első alkalom­mal minden községbeli közös asztalok mellé ült - nagy sátrak alá terítettek -, s a németországi vendégekkel pünkösdi bált tar­tottak. Kozma Ferenc Lisztérzékeny-tábor Orfűn író-olvasó találkozók Pécsett Ünnepi Könyvhét Hétfőn több rangos ese­ménnyel is folytatódott Pécsett az Ünnepi Könyvhét programja. A Művészetek Házában a Pannónia Könyveknél vendé­geskedhettek az érdeklődők. Dr. Szirtes Gábor sorozatszer­kesztő a könyvhétre megjelent két kiadványukat mutatta be a szerzők, illetve méltatóik társa­ságában. Morvay Gyula „Az öreg kőfejtő” című, hatvan év novellatermését felölelő köny­vét az író életművének nagy is­merője, dr. Horváth György ta­nár méltatta, s egyben vázolta az író pályáját. Bencze Jánossal legújabb kisregényéről, „Az önkéntesek és árulók”-ról, Juli és Gáspár ’60-as években ját­szódó tragikus történetéről be­szélgetett a sorozatszerkesztő. A Megyei Könyvtár és a Dante Társaság meghívására lá­togatott Pécsre Barna Imre, író, műfordító, aki az egyik könyv­heti szenzációt, Umberto Éco „A Foucault-inga” című művét fordította. A fordító szerint míg Eco első híres regénye, „A ró­zsa neve” a krimi alapszabálya­inak megfelelően a tettest ke­reste, addig az új könyv főleg a tervre irányítja a figyelmet, mely félelmetes konzekvenci­ákhoz vezet... Arra kérdésre, hogy az Eu­rópa Kiadót fenyegeti-e anyagi összeomlás, a Barna Imre azt a megnyugtató választ adta, hogy a legfontosabb könyvek ezentúl is megjelenthetnek majd. M. K. Beszámoló értekezletet tar­tott tegnap a pécsi Ajtósi Dürer úti bölcsődében működő „Lisz­térzékeny gyerekek megsegíté­sére” alapítvány kuratóriumi tagsága és a szülői munkakö­zösség. A saját konyhával ren­delkező bölcsődében a maguk által beszerzett nyersanyagok­ból főznek bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyere­keknek. Az alapanyagokat az ország számos üzemétől, in­tézményétől szerzik be, sokszor nem kevés nehézség árán. Talán ezen segíthet majd a néhány éve létrejött, budapesti központú or­szágos egyesület, amely most a külföldi termékek vámmentes behozatalát próbálja elérni. Az egyesület receptgyűjtemény ki­adását is tervezi, sőt saját újsá­got kívánnak megjelentetni. Nagy segítségére van a böl­csődének a szülői munkaközös­ség, melynek tagjai anyagilag is támogatják a bölcsődét. A rend­szeres összejöveteleken kölcsö­nösen átadják egymásnak ta­pasztalataikat az anyukák és a bevált receptek is gazdát cserél­nek. A szülői munkaközösség szervezésében idén is nyaral­hatnak a lisztérzékeny gyerekek Orfűn, a Laterum kft. üdülőjé­ben. Sajnos pályázatok útján nem sikerült ehhez támogatást kapniuk, de a „Lisztérzékeny gyerekek megsegítésére” ala­pítvány 50 ezer forinttal hozzá­járul a nyaralás költségeihez. A június 27-től július 3-ig tartó táborban a bölcsőde dolgozói által összeállított étlap alapján a szülők maguk főznek majd. P.V. Zavartalan a személyforgalom a határátkelőknél Hétfő reggel óta már nem kell várakozni a személyforga­lomnak a határállomásokon - mondta hétfő délelőtt az MTI kérdésére Zubek János határőr­ségi szóvivő. A kamionok kilé­pése Nagylaknál 6, Gyulánál 10 órát vesz igénybe, Artándnál vi­szont nincs várakozás. A hét­végi csúcsforgalom 40 százalé­kát a török vendégmunkások tranzitutazása tette ki, de a re­kord csak ezen a héten várható. A magyar-szerb határállomá­sokon minimális a forgalom, ugyanakkor a Röszkénél, Tom­pánál és Hercegszántónál átlé­pett utasok egyike sem panasz­kodott arra, hogy szerb terüle­ten atrocitás érte volna. Opelek háziorvosoknak Az országban praktizáló csaknem nyolcezer háziorvos egynegyede saját gépkocsival látja el kötelező ügyeleti, il­letve készenléti szolgálatát. Egy tavalyi parlamenti döntés nyomán közülük négyszázan hamarosan Opelre cserélhetik régi autójukat - tudták meg az újságírók hétfőn a Népjóléti Minisztériumban rendezett saj­tótájékoztatón. Az akcióval kapcsolatban Szilágyi Béla, a minisztérium pénzügyi főosz­tályának munkatársa sietett le­szögezni: a minisztérium nem autót ajándékoz, csupán támo­gatást nyújt a háziorvosok munkájához nélkülözhetetlen gépkocsi megvásárlásához. Teszi ezt abból a 80 millió fo­rintos keretből, amelyet a ho­natyák az ez évi költségvetés jóváhagyásakor szavaztak meg a háziorvosok autóvásárlásá­nak támogatására. Az összeg felhasználására a tárca pályáza­tot írt ki: 200 ezer forintos tá­mogatást ad annak a négyszáz háziorvosnak, akik leginkább megfelelnek a pályázati feltéte­leknek. így - mondta Szilágyi Béla - előnyt élveznek a pá­lyakezdő orvosok, a csatolt községek, tanyás települések lakosait ellátók, és azok, akik öt évesnél régebbi aütóval vég­zik munkájukat. A pályázók új és használt gépkocsit egyaránt igényelhetnek az Opel-típusok közül. A megkeresett márkake­reskedők közül ugyanis a Ge­neral Motors volt az, amelyik a legkedvezőbb ajánlatot adta a minisztériumnak. A cég egy­aránt 10 százalék kedvezményt ad az új és a használt Opelek vásárlásánál, és további 5 szá­zalék árengedményt a külön­böző kiegészítő felszerelé­sekre. A tíz százalék kedvezményt a General Motors azoknak a háziorvosoknak is megadja, akik bár pályáztak, mégsem ju­tottak be az első négyszáz közé. A szakszervezetek változó szerepéről Pedagógusok tanácskozása Pécsett A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyekről, a szak- szervezeti tömbök közötti vá­lasztás lehetőségéről, a közal­kalmazotti törvénnyel össze­függő munkaügyi dolgokról, és az ehhez szorosan kötődő privatizációs tendenciákról is szó esett a Pedagógusok Szak- szervezete által tegnap Pécsett az Apáczay Nevelési Köz­pontban megrendezett előadás sorozaton. A szakszervezeti törvény körüli huzavona, az iskolák változó szerepe, az egyszerre jelentkező tanárhi­ány és tanárfelesleg adta külö­nös időszerűségét a tegnapi rendezvénynek. Bevezető előadásában Szöl- lősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára arról szólt, hogy a jövőben is nagyobb szerepet lehetne tu­lajdonítani a legkülönbözőbb érdekvédelmi tömörülések együttműködésének. A meghívott szakszervezeti főbizalmik és résztvevő in­tézményvezetők közül Olasz Istvánnak, a Pedagógusok Szakszervezete középiskolai alapszervezetének Pécs városi titkárának véleményét kértük a tanácskozásról:- Nagyon örülök a hasonló rendezvényeknek, már csak azért is, mert sokszor úgy ér­zem: rettenetesen nehéz eljut­tatni az információkat a szak- szervezet tagjaihoz. Ennek okaként megemlíteném, hogy sokan úgy vélik, csökkent a szakszervezetek súlya manap­ság a pedagógusok körében is. Meggyőződésem, ez a vé­lemény összefügghet azzal, hogy megváltozott a helyi, is­kolai szakszervezeti egységek feladata. Ma már nem arról van szó, hogy az intézmény igazgatójával mondjuk, bér­emelésről tárgyaljon a helyi érdekképviseleti egység meg­bízottja, már csak azért sem, mert az adott vezető nem köte­les sok mindenben kikérni a helyi szakszervezeti tagság vé­leményét. Úgy gondolom, ha a szakszervezeti tag pedagógu­sok között is egyértelművé válna, önbizalmat adva egy szilárd országos érdekvédelmi háttér, jóval több ügyet köz­vetlenül is megtárgyalhatnánk helyi szinten is. Bozsik L. Látogatás a hegyipásztoroknál Fotó: Fehér Attila Erdélyi falusi turizmus Baranyaiak tordaszentlászlói üdülése Van valami különleges vará­zsa az erdélyi utazásoknak. Túl a tájak természetes varázsán szívet melengető, hogy a ma­gyar turista anyanyelvén be­szélhet, hogy az ottani „magya- rabbnál is magyarabb” magya­rok szinte családtagként kö­szöntik a tőlünk érkezőket. Hogy egyre több vendéget fogadhassanak, Erdélyben is éledezőben a falusi turizmus. A Kolozsvártól tizenegynéhány kilométerre lévő Tordaszent- lászlón pár héttel ezelőtt volt ennek a turistacsalogató formá­nak a nyitánya. Elsőként bárá­nya megyei csoportot fogadtak. A Posta Gépjármű- és Szállítási Üzemének autóbuszával a na­pokban érkezett haza a 25 fős csoport (szentlőrinci diákok, ta­nárok és egy pécsi baráti társa­ság) az egy hetes üdülésből.- Már az odafelé vezető út is számos látványossággal lepett meg bennünket, hisz útunk a Király-hágón át vezetett - emlé­kezett Mischinger Gábor, az egyik utas. - Többek között megnéztük a Boncza-kastélyt, majd Bánffyhunyad XIII. szá­zadban épült, gótikus stílusú, kazettás mennyezetű templo­mát. Aztán következtek a torda­szentlászlói élmények (kirándu­lás a Tordai-hasadékhoz), ké­sőbb a kolozsvári városnézés. A vendéglátók kürtőskalács- csal, köménypálinkával és kö­ménylikőrrel fogadták az érke­zőket. A falusi turizmusba azok kapcsolódtak be, akik fürdő­szobával és más komfortfeltéte­lekkel tudják fogadni a vendé­geket. Az étkeztetést a vállalko­zókedvű helyi vendéglős ol­dotta meg. Fillérekért biztosított pazar ebédet és vacsorát.- Érdekes, hogy a boltok gyenge ellátása ellenére szinte mindent elő tudnak teremteni vendégeiknek a tordaszentlász­lói magyarok. Van otthon búzá­juk és lisztjük, így az sem okoz­hatott gondot, hogy azon a hé­ten nem érkezett kenyér a fa­luba - vette át a szót Márkus Ilona, az egyik útitárs. Az üdülés során a baranyaiak eljutottak Szovátára is. Elláto­gattak a hegyipásztorokhoz, megkóstolhatták az esztenákon készült sajtot, zsendicét. A tordaszentlászlóiakkal Varga Ferenc, a pécsi Szivár­vány Gyermekház igazgatóhe­lyettese épített ki baráti kapcso­latot. Az út sikere az őt is di­cséri. A baranyaiak üdüléséről a Kolozsvári TV. magyar adása riportot készített. (Balog)

Next

/
Oldalképek
Tartalom