Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-08 / 157. szám
1992. június 8., hétfő új Dunántúli napló 7 A külügyi államtitkár Dél-Amerikáról Magyar kulturális jelenlét Egyharmadával csökkent a GDP Az elmúlt évben 10,2 százalékkal csökkent 1990-hez képest a bruttó hazai termék (GDP), amely 1991-ben összesen 2300 milliárd forint volt. A termelés-csökkenés elsősorban a nagyvállalati körben alakult ki, a kisvállalkozások teljesítménye viszont dinamikusan nőtt - mondta a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A KSH adatai szerint csökkent a lakosság reáljövedelme és fogyasztása is. Az egy főre jutó nettó reáljövedelem 9,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A lakosság fogyasztása 9,5 százalékos csökkenést mutat. 1,7 millió ECU szakképzésre Hamarosan megszületik az a szerződés, miszerint az Európai Közösségek 1,7 millió ECU, közel 170 millió forintos támogatást nyújt a Munkaügyi Minisztériumnak szakképzésre - mondta Benedek András, a minisztérium helyettes államtitkára. Az összeg jelentős részét olyan oktatók képzésére fordítják, akik speciális szakiskolákban dolgoznak majd. Ezekkel az iskolákkal legalább 10 ezer diák munkanélkülivé válását akadályozhatják meg. Jelenleg a munkanélküliek körében legnagyobb arányban, 36 százalékban vannak a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők. GEA-EGI házasság Többségi, 85 százalékos részesedést szerzett az Energiagazdálkodási Részvénytársaságban a német GEA AG. vállalatcsoport. Bódás János vezérigazgató elmondta, hogy a privatizációtól azt várják: a közismert Heller-Forgó berendezések, valamint a hűtőházak exportja mellett ÉGI Rt. egyéb tevékenysége, az erőműtervezés, a hő- és vízgazdálkodás, valamint a környezetvédelem is helyet kap a nemzetközi piacokon. Az Rt. a Heller-Forgó szabadalmak tulandonjogát korábban egy alapítványnak adta át, ezzel biztosítva, hogy a védj egy zett technológiából származó haszon a magyar államot illesse meg. Katona Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára - aki a Montevideoban tartott Kelet- Dél nemzetközi konferencián képviselte Magyarországot - elutazása előtt interjút adott az MTI-nek.- Államtitkár úr, hogyan látja Magyarország és a latin-amerikai országok közötti együttműködés távlatait?- A latin-amerikai térség és az új közép-európai demokráciák párhuzamos úton haladnak. Nyilvánvaló, a latin-amerikai országok végcélja, hogy egyfajta amerikai integrációban elérjék a teljes jogú tagságot. A mi feladatunk pedig az, hogy az Európai Közösségben érjük el a teljes tagságot ebben az évezredben. A cél tehát nem azonos a két térség esetében, de az út párhuzamos. Magyarország számára nagyon fontosak a latin-amerikai kapcsolatok, hiszen piacokat kell találnunk egy sor olyan termékre, amelyeket korábban egy meghatározott, de pillanatnyilag fizetésképtelen piac számára termeltünk. Frontot kellett tehát váltanunk és megkeresnünk az itteni kapcsolatokat. Nagy segítségünk, komoly szövetségesünk ebben, hogy Latin-Amerika számos országában népes és megbecsült magyar közösség él. ők ennek a kapcsolattartásnak a szerves hordozói és ápolói, és szeretnénk, ha egy kicsit haszonélvezői is lennének.- Mely területen és mely országokkal fejlődhetnek leginkább ezek a kapcsolatok?- A kapcsolatok mindenekelőtt kétoldalúan ápolhatok. Az csupán szép vágy, hogy két régió legyen valamiféle szerződésben egymással. Húsz év után mindent elölről kell kezdenünk - Chile, Argentína, Brazília, de még Uruguay esetében is, ahol az utóbbi napokban komoly szerződéseket írtak alá magyar vállalatok. Úgy érzem, ezekkel az országokkal kölcsönösen hasznos lehet az együttműködés. lehetőség nemcsak arra, hogy nagyobb legyen a kétoldalú külkereskedelmi forgalom, hanem arra is, hogy modernebb összetételű legyen.- Miként alakulnak a jövőben a kulturális kapcsolatok.- Az egyik legfontosabb kapcsolattartó elem a kultúra. Ezen a területen nagyon szerény anyagi ráfordítással, nagyon komoly és tartós eredményeket lehet elérni. A magyar kultúra a mi legjobb propagátorunk. Egyszerűen meg kell ismertetnünk magunkat, céljainkat, törekvéseinket. Normális ország esetében a tények és nem a nagy szavak jelentik az igazi vonzóerőt. Szeretnénk továbbá megteremteni a latin-amerikai térségben a magyar kulturális jelenlétet valamilyen formában. Szeretnénk, ha az itt létrejött és évtizedeken keresztül hősiesen dolgozó magyar szervezetek, magyar iskolák nem mennének veszendőbe, nem vesznének el sem a magyar közösségek, sem a befogadó állam, de az Ó-haza számára sem. Ezért szeretnénk, például, a Sao Paulo-i Bencés Apátságban egy Collegium Hungaricumot, egy magyar intézetet létrehozni. S keressük azt a módot, hogy Argentínában - ahol szintén nagy létszámú magyarság él -, Buenos Aires közepén ugyancsak találjunk egy ilyen támaszpontot, egy „trambulint” , amelyről el lehet ugrani. Nagyon sokra tudnánk menni, hogyha Argentínában is sikerülne állandó helyet találnunk a magyar kultúra számára.- Melyek azok a területek, amelyeken a legtöbbet segíthet a külföldön élő magyarság az anyaországnak ?- Mi mélységes tisztelettel gondolunk a magyar emigrációnak arra a szerepére, amit több, mint harminc esztendőn keresztül betöltött. Arra, hogy A világhírű Sisu Auto AB finn haszongépjárműgyár magyarországi képviselete, a Centrosped Kft. szervizközpontját és konszignációs raktárát nyitották meg szerdán a finn és a magyar cég vezetőinek jelenlétében Székesfehérvárott, az Álba Volán telephelyén. A tehergépj árműveket, csapatszállító autókat és a kikötőkben, raktárakban használható termináltraktorokat gyártó, 97 százalékban állami tulajdonú finn cég - amelynek Finnországban, Texasban és Svédországban vannak gyárai - tavaly augusztusban kötött képviseleti és kereskedelemfejlesztési szerződést a Cent- rospeddel, s az első öt egyenként 36 ezer liter üzemanyag és bizonyos folyékony vegyi anyagok fuvarozására alkalmas tartályszeaz otthon háttérbe szorított értékeket megpróbálták tovább ápolni, hogy azt mondták, ők az igazi, a virtuális Magyarország képviselői, nem pedig az otthoniak. Otthon is ugyanazok az eszmék vezetik az Országgyűlést, a kormányt és az ellenzéket, mint amit az - a főleg ,56-os - emigráció magáénak vallott. Nyilvánvaló, hogy az Argentínában, a Brazíliában élő magyaroknak valami új szerepre van szükségük, s természetes, hogy ez a szerep az, hogy eleven hídként szolgáljanak Magyarország és a befogadó országok között, ahol nagyon sokan mély gyökereket eresztettek. Nem az a cél, hogy jöjjenek mind haza a bizonytalanságba. Továbbra is maradjanak meg jó brazil, jó argentin állampolgárnak és segítsék elő annak a kapcsolatrendszernek a kialakulását, amelyre szükség van a két ország között. S ha otthon a gazdaság valóban elindul az emelkedés útján, s az otthoni gazdasággal kapcsolatban megszerzik az első közvetlen tapasztalataikat, akkor következhet a második lépés: a piac- gazdaságban szerzett tapasztalataikat bocsássák hazánk rendelkezésére. Szükség van a külföldön élő magyarok tapasztalataira, amelyeket a politikai demokráciában és a működő piac- gazdaságban megszereztek. Markó Gabriella relvény már meg is érkezett Magyarországra. Forgalomba állításukkal igazi „profi” gépjárművekkel bővült a hazai szállítópark, hiszen a Sisu teherautókat a szakemberek a haszongépjárművek Rolls-Royce-aként emlegetik. Rendkívül megbízhatóak, szervizigényük csekély, erős Cum- mins-motorral és a kitűnő minőségű Fuller-váltókkal készülnek, a tengelyeket pedig a Sisu saját maga fejlesztette ki. A finn gyártmányú, darabonként 15 millió forint értékű tehergépjárművek egyébként a finn-magyar kormányközi megállapodás értelmében teljes körű vámmentességet élveznek nálunk. Lehetőség van a közvetlen gyári lízingre is, amelynek kamatfeltételei, illetve lízingszorzói enyhébbek. Sisu teherautók Magyarországon Mi fizessük ki? Nyugdíjas hölgyismerősöm meséli elkeseredetten:- Bérházunkban sűrűn cserélnek gazdát a lakások. Valamennyiünk számára az a kellemetlen az egészben, hogy az elköltözők nem fizetik ki a még rájuk eső közköltséget, a vízdíjat, semmit. Az új lakók meg nem hajlandók elődeik tartozásait rendezni. így aztán főhet a feje a közös képviselőnknek: hogyan tudná egyáltalán behajtani a díjhátralékot? Félő, bottal ütheti az elköltö- zöttek nyomát. így a rendezetlen számlákkal kénytelen lesz előbb-utóbb megnövelni a mi közös költségeinket, hogy a házközösség valamennyi szolgáltatási fizetnivalóját rendezni tudja. Mert, ha nem fizetünk mondjuk villanyt, vizet, gázt, megszüntetik a szolgáltatást a cégek. És igazuk van. Sőt, ők akár be is tudják hajtatni a díjhátralékot. De mit tehetünk a lakóközösségen belüli tartozásokkal?Örülünk, hogy a ránk eső részt fizetni tudjuk. Ki tud jótanáccsal szolgálni? Lakóháborgások Ismerősöm az iméntihez nagyjából hasonló panaszára vár megoldást. Tömbházukban nagyjából fele-fele arányban szereltettek be nem kevés pénzért vízórákat a lakók, hogy a tényleges, és ne a rendeletben előírt négyzetméter után esedékes vízdíjat fizessék.Ezzel indult meg a korábbi békés lakóközösség felbomlása, a lakóháború. A vízórások joggal ragaszkodnak a mért mennyiség díjához, a vízóra nélküliek pedig azt kifogásolják, hogy most az eddigieknél is többet kell fizetniük, biztosan azért, mert nem olvassák le havonta rendesen a többieknél a mérőket. A közös képviselő meg két malom között őrlődik. Maga sem érti, miért nem egyezik sehogy sem a lakások vízórákon mért és a rendeletileg megállapított négyzetméter-fogyasztása a ház bejövő mérőóráján mért vízmennyiséggel.-Hiába is ajánlgatjuk a vízórával nem rendelkezőknek: szereltessék be ők is a fogyasztásmérőket. Kisnyugdíjasok, munkanélküleik, alacsonyjö- vedelmüek. Erre végképp nem jut nekik. Ez a szegénység pedig tovább szítja a lakóháborút - mondja letörten ismerősöm. Azzal hiába is vigasztalnám, hogy mind több lakóközösség küzd hasonló gondokkal. Telefon-hatalom Hölgyismerősömet hiába is nyugtatgatom, az esete engem is felháborít, pedig azt is mondhatnánk: nem nagy ügy. Harminckilenc fokos lázzal szédelgett reggel orvoshoz. Várnia kellett a sorára, így volt ideje betelefonálni a munkahelyére: beteg, nem tud bemenni. A rendelő nyilvános telefonja rossz volt, őneki pedig az ereje volt kevés ahhoz, hogy kimenjen az épületből nyilvános telefont keresni. Végső kétségbeesésében megkérte a portást: kifizeti, hadd telefonáljon a munkahelyére. A hivatalos ember előtt három készülék is volt, mégis nemet mondott. Pedig azt a kérdésére kapott válasz alapján már tudta, hogy nem ingyen és nem is Honoluluba akar telefonálni az őt megkérő. Talán jólesett neki a kérés megtagadása, elvégre az előtte lévő készülékekkel ő volt „a” hata- lom.Talán csak az ő kezét is kötötték különféle előírások? Ki tudja? Hölgyismerősömet végül is egy asszisztens mentette ki szorongatott, megalázónak is mondható helyzetéből, behívta a szobájukba, hogy az ottani készülékről beszélhessen. Nem nagy ügy, de elgondolkodtató. Murányi László Kúper ügynök, ájlávjú! Járok az utcán. Nézelődöm. Csöndes vasárnap van, délelőtt, épp, mintha csak álmodozásra találták volna ki. A buszvégállomáson, ahol végül megállók, hirdetőtábla. Rajta tollvéggel a festékbe kapart szívek, gondosan satírozott fiúnevek, gyakorlatlan kézzel fölrótt vallomások. És egy lendületes sor, világítón zöld filccél: „Cooper ügynök, I love you!”. Hát igen. Kellenek nekünk a hősök. A nagyvonalú, kemény férfiak, akikre lehet számítani, akik megküzdenek helyettünk a rosszal, s akik hevesen megdobogtatják a nők szívét. A lányok jövendőbelijükre gondolnak vágyakozva, az asszonyok férjükre, rosszallóan. A kölykök arról ábrándoznak, vajon hogyan lehetne elintézni, hogy bekerüljenek a ,Jcönyvesházi fiúk” közé, de legalábbis egy hasonló véd-és dacszövetségbe. A férfiak meg persze magukra ismernek. Mert valljuk be őszintén, alig létezik köztük olyan, aki nem a legjobb véleménnyel van önnön tigrisbátorságáról. A legigazibb hős azonban Dale Cooper, az FBI különleges ügynöke. A férfi, aki kell nekünk, a példakép, a legkisebb királyfi. Az igazságosztó harcos, akinek ha régi, egyetlen nagy szerelmére gondol, visz- szafogott fájdalom ül vonásaira, ellenségeivel szemben viszont könyörtelen, bárha nagylelkű. Néhány nap, és Coop elhagy minket. Ezrek találgatják, vajon mi lesz a sorsa, hogy végződik a misztikus Twin Peaks-sztori. Jön egy lármás szörnyeteg, hogy megtestesüljön? S a Gonosz végül Coopert ragadja magával? Vagy földet ér egy ufó, mire a gyilkos Windom Earle förtelmes, nyálkás kupaccá változik, az űrhajó pedig Dale Cooperrel együtt elhagyja az univerzumot? Esetleg jön egy csapat fáklyás kvéker, s Dale vezetésével kifüstölik rej- tekükből a baglyokat? Mert mi már tudjuk, hogy azok amúgy sem azok, aminek látszanak... Tán mindegy is. Cooper hős, és az is marad. De ennyi erővel még papírmaséfigura is lehetne. Mégsem az. Miközben évtizedek alatt a fejekbe sulykolták, kik a mi példaképeink, és miért, miközben tanmesékkel igyekeztek közelebb hozni a gyermekolvasókhoz a haza nagyjait, egybehányva valódi és talmi értékeket, miközben évente születtek a szamárfüles füzetekbe a keserves fogalmazások arról, ki kihez is akar hasonlítani, valami alaposan elveszett. Megmaradt viszont a vágy a hős után, ha tárgyát nem is találtuk. És amíg ezen tűnődöm, a táskámban a bérletemet keresve a buszmegálló hirdetőtáblájának tövében, kezembe akad egy papír, a legutóbbi értekezleten született feljegyzésekkel. A sorminták, a háromszögek között alul egy kis, virágokkal hímzett részre bukkanok. Az elkerített mezőbe határozott kézzel formált, szabályos betűkkel ez van írva: Cooper, Cooper, Cooper. Hodnik I. Gy. A megosztott világ Történelemkönyv pécsi szerzőtől Két éve már, hogy gimnazistáink örömmel konstatálják az érettségire készülve: nem kell számot adniuk a II. világháború utáni egyetemes történelemből, így volt ez a felvételin is, de idén már a legtöbb felsőoktatási intézmény nem lesz ilyen elnéző. Igaz, azóta megszületett ennek a korszaknak a gimnáziumi tankönyvi változata is, de egyetemes történeti áttekintése igen rövidre sikeredett. Végül is pécsi egyetemi oktató, dr. Fischer Ferenc (ismert Latin-Amerika kutató) sietett a felvételizők és egyetemi hallgatók, s még inkább a tanárok segítségére, akinek „Megosztott világ” című könyve az IKVA Könyvkiadó Kft. gondozásában szeptemberben kerül a boltokba. Ennek a kiadónak a nevét érdemes megjegyezni, hiszen ők jelentetik meg a „Korszerű történelem” köteteket is, ezzel a kiadvánnyal pedig várhatóan egy tanári kézikönyv sorozat első példányát kívánják útrabocsátani. „A Megosztott világ” megírásával a szerző nem kis feladatra válalkozott. Közel 350 oldalon a II. világháború utáni egyetemes történelem monografikus feldolgozását végezte el, s az eddigi Európa centrikus megközelítéssel szemben ebben a munkában a hatalompolitikai, katonai, stratégiai és gazdasági folyamatok univerzális és különösen igényes elemzését olvashatjuk. Az elkészült mű esszenciája a kelet-nyugati szembenállás, a szovjet-amerikai rivalizálás, a két pólusú világ születésének és szétesésének vizsgálata. Az ok-okozati összefüggések feltárása folytán képet ad az észak-déli nemzetközi kapcsolatok alakulásáról, azon belül pedig a regionális konfliktusokat is bemutatja. Az általános-és középiskolai történelem-tanárok mostanában bajban vannak, ha az utóbbi 47 év történéseit kell oktatniuk. Eddig igyanis az ideológiai alapú megközelítés volt jellemző a megjelent munkákra, s a külföldi szakirodalomhoz, dokumentumokhoz nemigen lehetett hozzájutni. Ebben a kötetben azonban több száz olyan forrásrészlet található - jó részük először olvasható magyar nyelven -, amelyekben Nehru- tól Hruscsovig számtalan politikus vall döntéseinek indítékairól, egyúttal felidézve a kor miliőjét. A nyugaton kiadott tanári kézikönyvek tapasztalatait is adaptáló anyag másik nagy erénye az, hogy 200 hazánkban még többnyire ismeretlen térképet, grafikont és táblázatot tartalmaz. Az ötletes ábrák pedig tökéletesen alátámasztják a történelmi folyamatelemzéseket, új értelmet adva az összefüggések vizsgálatának. Ezt igazolja Ormos Mária lektori véleménye is, aki a következőképpen fogalmazott az ábrákról: „Az anyagnak olyan része, amely a lehető legszemléletesebben tárja fel a szóban lévő kornak pontos történelmi vonatkozásait”. A könyvről pedig így vélekedik: „A nagy nemzetközi összefüggések történelmi vonalának bemutatásában és annak dokumentálásában elsőség illeti meg a hazai oktatási anyagok vonatkozásában. Értékes segítséget nyújthat a középiskolai és az általánosiskolai történelem-tanároknak a XX. századi egyetemes történelem tanításához”. Mészáros Endre Szálkák
