Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-28 / 146. szám
1992. május 28., csütörtök qj Dunántúli napló 9 Városrészek határai és néveredete Szentkúttól Újhegyig Pécsi körkép Szentkút: A régi Pécstől északnyugatra fekvő falu. A múlt század óta önálló település. Korábban a pálosok zárdája állt itt. Pécshez 1930 óta tartozik. A legutóbbi általános rendezési terv vonta a belterületbe. Kismélyvölggyel határos a hasonló nevű dűlő nyugati telekvégei mentén. Szentmiklós: Középkori, a török uralom alatt elnéptelenedett falu Patacstól nyugatra. Ma nagyüzemi szőlőterület és lakott szőlő üdülőkkel. Fokozatosan városiasodig amiben Pa- tacs fejlődése is segíti. Határai: városhatár - Szentmiklós dűlő- Hizlaldái árok - Pellérdi út - Kertes dűlő. Alrészletei: Nagymegye és Dulimány. Szigetitanya: Az egykori szigeti városi legelő. Nevét az ott létesült házcsoporttól kapta. Határai: szentlőrinci vasút - volt harkányi vasút - belterületi határ. Szigeti külváros: A hajnani külvárosi terület ma nagy sűrűségű lakótelepeket is tartalmazó városrész. A „kül” jelző már csak hagyományőrzés. Határai: Ifjúság útja - Kodály Zoltán út - Landler Jenő utca - Rákóczi út - Szabadság út - József Attila út - Athinai út - Tüzér út - Kürt utca. Szkókó: A Mecsekoldaltól nyugatra, a Rókusdombtól északra fekvő lakott szőlő, déli részén lakóteleppel, északon üdülőkkel. Elnevezése szláv személynévből ered. Határai : Erdész utca - Bárány út - Asztalos János út - Hattyú utca - Barackos út - Sziklás dűlő. Tüskés: Egykor mély fekvésű rét volt, nagyobb részét az erőmű pernyéjével feltöltötték. Tó és rekreációs terület lesz később. Határai: Pécsi-víz - Tüskésréti út - Basamalom dűlő - Kanizsai Dorottya út - Nagyárpád lakóterület keleti határa - Nagyárpádi út. Alrész- lete: Basamalom. Újhegy: Egykori szőlő Pécs keleti határában, Gyárváros mellett. Fokozatosan kertvárossá alakul át. A ’’Pécs” előtag alkalmazása felesleges. Határai: Pécsváradi út - belterületi határ - Palahegyi út. (A határoló utcák még az 1990-es utcanévjegyzék szerint szerepelnek.) D. I. Karthago „Egyébiránt az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani - állítólag éveken át ezzel a fordulattal zárta minden szenátusi beszédét az ókori Róma híresen makacs politikusa, Porcius Cato. Azért táplált ekkora haragot a punok ellen, mert azok egy területi viszályban nem fogadták el feltétel nélkül az ő döntőbíráskodását. Ismeretes, hogy Cato buzgalma nem volt hiábavaló. Jobb, ha most nem merülünk el annak taglalásába, hogy e makacs véleményen túl milyen nyomosabb okai voltak Karthago elpusztításának. Az ókori eset egyébként is csak felvezetésül szolgál ahhoz, hogy a Pécsi Közgyűlésnek is vannak ca- tói témái. Akad például olyan frakcióvezető, aki a kezdetektől minden alkalmat megragad, hogy a kárpótlás ügyére terelje a figyelmet. Egy másik pedig - ha nagyobb politikai csatává fajul a vita - többnyire megújítja azt a javaslatát, hogy tartson a testület külön politikai vitanapot. (Csak abban reménykedem: ha ezt netán egyszer elfogadják, akkor zárt ülésen lesz az a parttalan politikai disputa.) De ezek inkább csak formálisan catói témák. Az igazi a közgyűlés munkamódszere, vagy módszertelensége, amely már jelenség szintjén makacs rendszerességgel visszatérő s ugyanígy nyíltan vagy burkoltan felemlegetett probléma. Ebbe a körbe tartozik az önszabályozást felrugóan a sürgősséggel tárgyalandó témák túlságosan is liberális elfogadása, az írásbeliség gyakori mellőzése a módosítójavaslatoknál, a jogi szakértőknek az utólagos észrevétel szintjére korlátozott szerepe az önkormányzati normák alkotásában, az időpazarlás, a túlburjánzott napirendek és folytatólagos ülések, a munkamegosztás hiánya a minimális hatáskörei működő bizottságok miatt. Mint látható, az okok és az okozatok keverednek ebben a felsorolásban, s különösen a következmények tekintetében nem lehet mindenre kitérni. A legutóbbi ülés többre is példát szolgáltatott. így arra, hogy rendelet-, illetve határozatmódosításokhoz vezet a szóban előadott módosító javaslatok majdhogynem természetes Jegyzőkönyvi félrehallása”, az a szituáció, amikor a javaslat- tevő másra gondol, mint amit mond, vagy ha azt is mondja, de az másképp is értelmezhető. Ám leginkább mégiscsak arra, hogy csip-csup ügyekben is testületi döntés szükséges, mert még mindig nem „osztották le” a hatásköröket a szakbizottságoknak. Ezzel pontosan ott tart a testület, ahol fél éve, amikor ennek szándékát a közeli beteljesülés ígéretével bejelentették. Catói makacssággal (és reménykedéssel: hátha) már nem először teszem ezt szóvá a több mint másfél év alatt. Egyébiránt az a véleményem ..., hogy nem ártana, ha a Pécsi Közgyűlés saját munkamódszeréről tartana egy vitanapot. Dunai Imre Intézményközpont a város(rész) peremén Egy igazából soha téma nem volt téma került nemrégiben a pécsi önkormányzati képviselő- testület elé: Megyer (volt Lvov-Kertváros) intézményi központja kialakításának az ügye. Az apropóját a Fellbach Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. szolgáltatta azzal, hogy felajánlotta az áruháztól az iskoláig önkormányzati tulajdonú terület beépítését. A tulajdonjog ellenértékéként pedig még az idén megépítené a FEMÁ-val szemközti területen a rég tervezett helyi autóbuszpályaudvart. A képviselők nem döntöttek még, az ügyet további vizsgálatra visszautalták a bizottságnak. Volt a tárgyalásnak egy figyelemreméltó momentuma: egyes képviselők nem értették - érthető is az értetlenség! -, miért a városrész legperemén jelölték ki annakidején az intézményközpontot, ahol egyébként ma már ott a FEMA, az iskola, a távközlési irodaház, a gyógyszertár, s lényegében itt említhető a terület szomszédságában épülő református templom. Itt azért térjünk vissza egy pillanatra a kissé kacifántos bevezető megjegyzésünkre, a „soha téma nem volt témá”-ra. Valóban, a 70-es évek elején indult nagy építkezés során soha nem volt komolyan téma a városnyi városrész intézményi ellátása, azon túl, hogy a rendezési tervben - ott - helyett biztosítottak ilyen célra. Mindösz- sze kisebb üzletközpontok építésére futotta, míg létezett az úgynevezett célcsoportos beruházás fogalma, no meg a bizonyos értelemben művelődési centrumnak is számító Nevelési Központra. Mindarról, ami egy városnyi városrész lakosságának a teljeskörű ellátását szolgálta volna, szó sem esett. S nem is véletlenül. Ugyanis ahogy terjeszkedett a városrész, úgy csökkentek a beruházási lehetőségek, szűkültek az anyagi feltételek, szinte csak g lakásépítésre, a minimális oktatási-egészségügyi ellátásra. Jellemzésül: a Malomvölgyi út mentén épült úgynevezett 7. szerkezeti egységben egyetlen szem ABC-n kiviil már semmire sem futotta. És most lássuk az intézményi központot a „legperemen”! Amikor a mai FEMA körüli 4,1 hektárnyi területet ilyen célra tartalékolták, az igazából nem tűnt „peremnek”. Azidőtájt még élt az elgondolás, hogy „Lvov-Kertváros” tovább terjeszkedik dél felé; a tervezett 8-9-es szerkezeti egységek miatt volt annakidején a nagy vihar a málomi szőlőhegyen szándékolt kisajátítások miatt. Ha tehát ezek megépülnek, máris közelebb kerül a centrum. De volt még valami. Akkoriban koncepcionálisan már létezett a nagyárpádi városrész építésének a gondolata is, vagyis hogy Lvov-Kertváros építése az 58-as út keleti oldalán folytatódik. így tehát az intézményi központ még inkább centrális helyzetű lett volna. De nem lett! így most valóban furának tűnhet, hogy egy nagykiterjedésű városrész intézményi központja annak a szélén legyen. Az önkormányzat szándéka az intézményi központ megvalósítása. Pályázat kiírására, rendezési terv kidolgozására gondolnak. De ez az intézményi központ - erről sem lehet megfeledkezni a következőkben - mindenképpen a városrész peremén lesz. Hársfai István Emléktáblák gondjai és öröme Hála a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület és más testületek, intézmények ilyen irányú tevékenységének, hagyományaira oly büszke városunkban szép számmal állítottunk már emléktáblákat. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az elmúlt évtizedek hiányosságait még jóidéig pótolhatjuk. Ennek örömteli oldala, hogy van mire, kikre büszkének lennünk! A megemlékezések más formái mellett az emléktábla állítás is kötelességünk, mert az utókor tiszte megemlékezni a dicső elődökről, s ebből soha nem lehet elég. A feladatból minden illetékesnek részt kell vállalnia. Fanyalgás és kicsinyeskedés helyett az lenne az üdvös, ha többen kezdeményeznének, mert itt is igaz, hogy összefogásssal többre megyünk. Dr. Vargha Dezső Szökésképtelen szökőkutak Bár a nyári szezon előtt elvégeztette a Városgondnokság a város közkútjainak, szökőkútjainak szokásos javítását, májusra kiderült, hogy mindez nem volt elégséges. Sőt azt is lehet mondani: csak javítgatás volt, hiszen több szökőkút, közkút működésképtelen maradt, s most már igazi nagyjavítást kell rajtuk végezni. Ilyen például a Mecsek Áruházzal szemben lévő, a Móricz Zsigmond téri, a Barátság kút, a Petőfi utca 72. előtti, az Elefántos kút és a Nevelési Központ előtti közkút. Javításukat a Városgondnokság csak egyenként, a pénzügyi fedezet függvényében tudja megrendelni, s ez nem túl bíztató. Jó hír viszont, hogy La- honcz Ferencnek a Körösi Csorna Sándor utcában lévő Játszó gyerekek” szobra még májusban visszakerül - lehet, hogy mire e sorok megjelennek, már vissza is került - eredeti helyére, a vízmedencébe. D. I. Városvédő őrjárat Budai külváros... Sokakban kellemes emlékeket ébreszt ez a név kicsi és ódon, Mecsekre kúszó utcáival, bensőséges, festők ecsetjére, írók-költők tollára kívánkozó hangulatával, gazdag történetével, a mindennapok emberei nemzedékeinek életével. Az első fényképünk ebből szeretne visszaadni valamit. Ugyankkor észre kell vennünk, hogy ezen városrész sok tekintetben már nem felel meg a mai kor követelményeinek. Leszegényedett városrészről van szó, s a mai nehéz helyzetben nem tudhatjuk, mikor kerülnek jobb körülmémyek közé az itt élő polgárok. Úgy véljük: ezt az állapotot jól szimbolizálja az Ágoston téri „vízfolyásról” készült régebbi fotónk. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Útfelújítások Az elmúlt időszakban számos apróbb útfelújtás készült el a városban: a Felsőhavi és a Rippl-Rónai utca zuzalékolása, a Tátra, a Halász, a Nyíl utcákban, valamint Komlói (Tolbu- hin) út Csók István és Auróra utcák közötti szakaszán a járda- felújítás, az útárok karbantartás Somogy-Bányatelep felső részén, a Nagy Imre (Sarohin) út 78. előtt lesüllyedt útpálya javítása, ugyanezen az úton rok- kankocsi lejáró is épült, valamint a kemény Zsigmond utcai padkerendezés. A Ároktisztítás Május végére elkészül az Alsó- és Felsőbalokány közti nyílt csapadékelvezető árok, valamint Somogybán a Xénia úti nyílt csapadék és szenyvízelve- zető árok tisztítása. A szemét és törmelék elszállítását mindkét helyen már megkezdték. Szúnyogirtás Idén is végeztet szúnyogirtást a Városgondokság. A feladattal ismét a budapesti CORAX Kömyzetvédelmi Kft. lett megbízva. A munkát május 30. és augusztus 30. között 7 részben végzik eh Ebből 4 biológiai földi, 3 pedig légi repülőgépes irtás lesz. A pontos időpontokról részletes téjékoztatás adnak. Játszótéri csúzdák A Városgondnokság megrendelésére a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 10 darab új csúzdát szerel fel a kertvárosi és a megyeri játszótereken. Június végéig valamennyit birtokba is vehetik a gyerekek. Be nem tartott határidők Ismét igencsak megszaporodtak a határidőmulasztások az út- felvágások helyreállításánál. A Klapka utcában május közepére sem készült el a gázvezeték nyomvonalának helyreállítása, noha annak határideje már március végén lejárt. Még ennél is két héttel korábban kellett volna már helyreállítania a Marx úti csapadékvíz nyomvonalát a „GEOKOMPLEX” GMK.-nak. Ugyancsak a Marx út 33. előtti járdán nem készült el határidőre a gázvezeték építés utáni helyreállítás. A kivitelező a DDGáz. A Felsőbalokány út 40. előtt a Pécsi Vízmű késett alaposan a az útburkolat helyreállításával a rendkívüli hibaelhárítás és szenyvízbekötés után. A Fodor és Társa Kft. a Présház utcai szenyvízcsatoma építés miatti nyomvonal helyreállítással esett késedelembe. Májusi határidő mulasztások: a Pécsi Vízmű a Csillag utca 7. és a Dugonics utca 8. előtti vízvezeték építés, valamint az Újvilág utca 3. előtti hibaelhárítás utáni útfél- vágás helyreállításával maradt adós, a DDGáZ pedig az Arany János utca 26. előtti gázvezetékbekötés után nem javította ki a feltúrt útburkolatot.
