Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-08 / 126. szám

2 aj Dunantait napio 1992. május 8., péntek Gombár Csaba felolvasta nyilatkozatát és távozott Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Budapest: Szabad György, az országgyűlés elnöke tegnap parlamenti dolgozószobájában fogadta France Bucsart, a szlovén parlament hivatalosan hazánkban tartózkodó elnökét. MTI Telefotó Az Országgyűlés kulturális bizottsága indokoltnak tartja, hogy Antall József miniszterel­nök kezdeményezze Gombár Csaba felmentését a Magyar Rádió elnöki posztjáról. A Par­lament illetékes bizottsága - amelyet a kormányfő egy ko­rábbi levelében kért fel az elnök alkalmasságának megvizsgálá­sára - csütörtöki ülésén 13 sza­vazattal, azaz a kormánytöbb­ség egyetértésével hozta meg határozatát, azt követően, hogy kísérletet tett a Magyar Rádió elnökének meghallgatására. Ez azért maradt kísérlet, mivel Gombár Csaba felolvasta a kormányfő levelére reflektáló nyilatkozatát, majd - elzár­kózva a további párbeszédtől - távozott a bizottsági ülésről. A kulturális bizottság azon­ban - miként állásfoglalásából kiderül - osztja a miniszterel­nök Gombár Csaba alkalmassá­gára vonatkozó kételyeit. A bi­zottság nyilatkozatában megál­lapítja: a Magyar Rádió elnöke által megkezdett szervezeti és műsorpolitikai változások nin­csenek összhangban a média- törvény tervezetében körvona­lazott elvekkel. Döntő érvként szerepel mindemellett az is, hogy az elnök műsorpolitikai, illetve személyi döntéseivel nem segítette elő a közszolgá­lati rádió politikai függetlensé­gét és semlegességét. Mindez oda vezetett, hogy Gombár Csaba jelenleg már csupán az ellenzék egy részének a támoga­tását élvezi - olvasható a kultu­rális bizottság állásfoglalá­sában. Jóllehet Kulin Ferenc, a bizottság elnöke már a kész szövegtervezettel érkezett az ülésre és ezen csak apróbb mó­dosításokat eszközöltek a kép­viselők -, Gombár Csaba hirte­len távozása az ülésről mégin­kább elmélyítette a mindvégig érezhető nézetbeli különbséget az ellenzéki és a kormánypárti oldal között. A Magyar Rádió elnöke rövid nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a kulturá­lis bizottságot - tekintettel a kormánypárti többségre - nem tartja alkalmasnak arra, hogy ál­lást foglaljon személye pártat­lanságát illetően. Hozzátette: véleménye szerint erre kizáró­lag egy paritásos alapon felálló vizsgáló bizottság lehetne hiva­tott. Gombár Csaba ugyanakkor kijelentette: leváltását a kor­mánytöbbség aszisztálása nél­kül is könnyen keresztül viheti a kormányfő, akinek a bizottsági meghallgatást kezdeményező levelében foglalt érvei jogilag ingatagok és megalapozatlanok. A tevékenységét ért kifogásokra reagálva elmondta, hogy a mű­sorszerkezetben és nem a rádió szervezeti felépítésében kez­deményezett változtatásokat, márpedig a műsor struktúra jó­váhagyása nem tartozik a kor­mány, vagy a kormányfő hatás­körébe. Gombár Csaba végül is úgy összegezte álláspontját, hogy megítélése szerint a kor­mány immár többedszerre bea­vatkozott a Magyar Rádió belső ügyeibe. Tekintettel arra, hogy Gom­bár Csaba távozott a kulturális bizottság üléséről a képviselők így csupán egymásnak fogal­mazhatták meg véleményüket. A kormánypárti honatyák egyöntetűen azon az álláspon­ton voltak, hogy Gombár Csaba hibázott a rádió átszervezésére tett intézkedései során. Súlyos törvénysértésnek minősítették az elnöknek a bizottság ülésén tanúsított magatartását és volt aki egyenesen anarchista meg­nyilatkozásnak aposztrofálta Gombár Csaba távozását. Olajfestmények a kamionban Ikoncsempészt fogtak el a vámosok a letenyei határállo­másnál. Mint a Vám- és Pénz­ügyőrség illetékese elmondta: május 6-án V.A. magyar állam­polgár pótkocsis kamionjával jelentkezetett kilépésre. A vámokmányok szerint gyapjút szállított Magyarországról Olaszországba. A vámvizsgálat során azon­ban a gyapjú között egy faládát találtak, s abban öt olajfest­ményt és egy ikont. Ezek értéke 540 ezer forint. Ezen kívül a vezetőfülkében egy forgalmi rendszámra is bukkantak. Ez elvileg alkalmas arra, hogy külföldről személyautót csempésszenek be az országba. A brit politikai közvélemény csütörtökön a hidegháború vé­gét jelző fontos mérföldkőnek tartotta Major kormányfő par­lamenti beismerését arról, hogy a világ egyik leghíresebb, leg­patinásabb kémszolgálata, a brit Secret Intelligence Service - va­lóban létezik. Nagy-Britanniában a parla­ment és a kormányzat működé­sét olyan hagyományos hivata­los titkolódzás övezi mind mos­tanáig, amilyenre talán az ötve­nes évek Kelet-Európájában sincs példa. A fő szabály nem az, hogy titkos az, aminek eltit­kolásához államérdek fűződik, hanem éppen fordítva: minden titkos, aminek nyilvánosságra hozatalára nem találni nyomós államérdeket. A titkolódzás csúcsteljesítménye, hogy a két állami titkosszolgálatnak, az MI5 fedőnevű, kémelhárítással foglalkozó biztonsági szolgá­O Washington: Bush amerikai elnök felfüggesztette á kereske­delem korlátozását hat volt szovjetköztársasággal szemben, s bejelentette, hogy mielőbb rá­juk is kiterjesztik majd a legna­gyobb kedvezményt. George Bush ezt az után jelentette be, hogy a Fehér Házban tárgyalt Leonyid Kravcsuk ukrán elnök­kel. Az érintett volt szovjetköz­társaságok: Ukrajna, Azerbaj­dzsán, Grúzia, Kazahsztán, Moldova és Üzbegisztán. Egye­lőre csak a Jackson-Vanik-zá- radék felfüggesztéséről van szó, azaz a kereskedelemkorlátozó intézkedés hatálytalanításáról, de - mint Bush közölte -, re­méli, hogy mielőbb döntés szü­letik majd arról is, hogy az ame­rikai kereskedelemben alkal­mazott legelőnyösebb bánás­módban részesíthessék a szóban forgó köztársaságokat. latnak és az MI6 fedőnevű, kül­földi hírszerzéssel foglalkozó Intelligence Service-nek még a létezését is- tagadta a kormány, noha az utóbbi szervezet 1909 óta működik. Mindkettő a kato­nai felderítésből fejlődött ki, erre utal a hagyományos fedő­név, mely a „Military Intelli­gence” rövidítése. A nemlétezés fikcióján a nyolcvanas években tátongó rést ütött a kormány öngólja: sikertelen pert indított Peter Wright, az MI5 egyik volt munkatársa ellen, azon az ala­pon, hogy titkolódzási esküjét megszegve „Spycatcher” (Kémfogó) címmel könyvet írt a szervezet egyes viselt dolgai­ról. Ezután Margaret Thatcher 1989-ben kénytelen volt hivata­losan elismerni a kémelhárítás létezését, de a cég vezetőjét csak tavaly decemberben nevez­ték meg először. Major parla­menti bejelentésével egyidejü­O Belgrád: A kelet-európai ál­lampolgárok a jövőben csak úgy vihetnek ki árucikket a leg­újabb Jugoszlávia területéről, ha bankbizonylatokkal igazol­ják, hogy jugoszláv dinárra vál­tották valutájukat - jelentette be a belgrádi szövetségi kormány tájékoztatási titkársága. Beje­lentették azt is, hogy a szövet­ségi vámszervek megszigorítot­ták a kelet-európaiak ellenőrzé­sét, mert igen gyakran tapasztal­ták, hogy a látogatók jelentős árumennyiséggel - főként ék­szerrel, élelmiszerrel és háztar­tási felszerelésekkel - távoznak az országból. Különösen az utóbbi hónapokban vált feltű­nővé, hogy a volt kommunista országok állampolgárai saját áruikat adják el a megmaradt Jugoszlávia piacain, majd olyan javakat vásárolnak, amelyekből hazájukban hiánycikk. leg megnevezte az Intelligence Service jelenlegi vezetőjét, „Mr. C-t” is: Sir Colin Mc Coll-nak hívják, hatvan éves, szeptemberben valószínűleg nyugdíjba megy. Eredeti fog­lalkozására nézve karrierdiplo­mata, különböző külképvisele­teken dolgozott, s 1973-ban csatlakozott a szervezethez. A hivatalos WHO is Who-ban lévő életrajza ezzel a dátummal véget is ér. A hivatalos „diplo­máciai szolgálati névsorban” még az is áll róla, hogy azóta is változatlanul a külügyminiszté­rium dolgozója, csak az nem olvasható ott sem, hogy mivel foglalkozik. Az Intelligence Service legendájából tulajdon­képpen azon alkalmazotti és másodállású ügynökei profitál­tak a legtöbbet, akiket írói te­hetséggel áldott meg a sors - bármit írtak, felfalta a bennfen- tességre vágyó olvasóközönség. O Tokió: Három vegyesbizott­ság létrehozásában állapodott meg a két Korea miniszterel­nöke a hetedik, Szöulban ren­dezett kormányfői találkozón. Ellenben nem sikerült előbbre­lépni a két ország viszonyának legvitatottabb kérdésében, az atomlétesítmények ellenőrzésé­nek ügyében. Csüng Von Sik dél-koreai miniszterelnök a tár­gyalások befejező napján, csü­törtökön azt hangsúlyozta, hogy a két országnak sikerült mege­rősítenie a tavaly decemberben aláírt megbékélési megállapo­dásban foglaltakat. O Párizs: Újabb három sze­mélyt, köztük két katonát ítélt halálra egy algériai katonai bí­róság. A blidai bíróság előtt an­nak a csoportnak tagjai álltak, amely februárban megtámadta a fővárosban az admiralitás épü­letét. A támadásnak halálos ál­dozatai is voltak. Egy másik támadás miatt néhány nappal korábban 13 vádlott ellen mondtak ki halálos ítéletet. Az észak-afrikai országban folyta­tódnak a kisebb zavargások, rendbontások, merényletek. Constantine városban három személy halt meg bombame­rénylet következtében. A fővá­rosban a hét eleji kisebb rend­zavarások ellenére nyugalom volt. O Washington: Számos em­bert letartóztatott csütörtökre virradóra a rendőrség Los An­gelesben a szálloda előtt, ahol George Bush és kísérete lakik. Az elnök szerda este azért érke­zett a kaliforniai nagyvárosba, hogy megismerje az elmúlt na­pok zavargásai okozta károkat és tanácskozzék Los Angeles és a polgárjogi szervezetek vezető­ivel. Szállodája előtt többszáz fős tömeg gyűlt össze, tilta­kozva az ellen, hogy a rendőr­ség nem lépett idejében fel a gyújtogatások, fosztogatások el­len. O Helsinki: A jugoszláv kül­döttség státusának tisztázatlan­sága miatt csütörtökön ismét nem sikerült megkezdeni Hel­sinkiben azt a tanácskozást, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ke­retében a bosznia-hercegovinai válságra próbálna megoldást ajánlani. Nem sokkal a meg­nyitó után az elnöklő csehszlo­vák fődelegátus berekesztette a zárt ajtók mögött folyó ülést, miután heves szópárbaj robbant ki a résztvevők körében arról, valójában kiket is képviselnek az egykori Jugoszlávia nevében megjelent szerb diplomaták. A régi és újabb ügynökök kö­zött volt Rudyard Kipling, T.E.Lawrence, Graham Gre­ene, Malcolm Muggeridge, John Le Carré és Ian Fleming, a James Bond-könyvek szerzője. A 007-es ügynök történetei le­galább a szakzsargonban elég hűek voltak a valósághoz - mondják a terület ismerői -, ha­bár Fleming „Mr. M-nek” ne­vezte a főnököt, jóllehet ő való­jában mindig is „Mr. C” volt. Most nyilvánosságra került az is, hogy a két titkos ügynökség az idén 185 millió fontból gaz­dálkodik. Major megígérte, hogy a parlament rövidesen kor­látozott jogot kap a titkosszol­gálatok ellenőrzésére, amerikai mintára. Általában is azt mondta, hogy ideje némileg oszlatni a kormányzati munkát övező elavult ködösítést. Mészáros György London, 1992. május 7. Kémper: elnapolták az ítélethirdetést Elnapolta a május 8-ra, pén­tekre tervezett ítélethirdetést a Fővárosi Bíróság Katonai Ta­nácsa, Szántó Rudolf zászlós kémkedése bűnügyének csütör­töki tárgyalási napján. Ezt dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ez­redes, az ügyben eljáró katonai tanács elnöke közölte az MTI- vel. A hadbíró elmondta: a kato­nai tanács a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése alapján további bizonyítás fel­vétele végett napolta el a bűn­ügy tárgyalását, amely az új ha­tárnap szerint május 11-én, hét­főn 13 órakor folytatódik. Ek­kor - továbbra is zárt tárgyalá­son - egy újabb tanút, valamint igazságügyi titokszakértőket hallgat meg a bíróság. A terv szerint a perbeszédek május 13- án, szerdán délelőtt hangzanak el, majd ezt követően a bíróság tanácskozik, s az ügyben hozott ítéletét délután hirdeti ki nyil­vánosan. Önt várja - Téged hív a CLUB 535 a Misinán! (TV-torony mellett) Étterem: nyitva: 11-01 péntek-szombat: 11-04 óráig Disco (biliárd): nyitva: péntek-szombat 21.30-04 óráig- Ingyenes buszjárat a Széchenyi térről- Őrzött parkoló- Programok. A SZOMBATI DISCO SZTÁRVENDÉGE: KERESZTES TIBOR, CINTULA A Club 535, amely szombat este igazán közel áll Önhöz. Határsértők, embercsempészek Április végéig 7600 határ­sértőt fogtak el. Ez mindösz- sze 5 százalékos növekedés, viszont az embercsempészek száma majdnem kétszere­sére emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához képest - mondta az MTI érdeklődé­sére Zubek János határőr­ségi szóvivő. Hozzátette: ez azt jelzi, hogy egyre több külföldi állampolgár "szer­vezetten” próbál Magyaror­szágra szökni. Alátámasztja: 50 százalékkal nőtt az elfo­gott határsértők száma az ilyen szempontból egyik leg­forgalmasabb magyar-ro­mán határszakaszon. Mint a szóvivő rámuta­tott: az elfogások jelentős növekedése összefügg azzal, hogy a román határ közelé­ben, a közutakon rendőrök is segítik a határőrök mun­káját. E határszakasz mege­rősített ellenőrzésével függ össze, hogy az osztrák hatá­ron viszont mintegy 15 szá­zalékkal csökkent a határ­sértések száma. Ott összesen 3800 határsértőt fogtak el. míg tavaly négy hónap alatt 4500-at. Áz illegális határát­lépés - csakúgy mint tavaly április végéig - 1200 sze­mélynek sikerült, őket azon­ban az osztrák hatóságok rövid úton visszaadták a magyar határőröknek. A 7600 határsértő közül 4600 volt a román állampol­gár, s ez 1000-rel kevesebb, mint 1991 első négy hónap­jában. A „toplistán” máso­dik helyet a törökök foglal­ják el majdnem 1000 határ­sértővel. Az Intelligence Service valódi szervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom