Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-05 / 123. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. május 5., kedd Kistermelők Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsfák zöldmetszése (1.) A Mezőgazdasági Kister­melők Érdekvédelmi Szövet­ségének hagyományos téli ok­tatásán két előadás is - dr. Si­pos Lajosé és dr. Timon Béláé - utalt a törpefák zöldmetszé­sének szükségességére, de idő hiányban azok ismertetésére már sor nem került. Akkor is, és a gyakorlati metszési bemutatón is meg­ígértem a kistermelőknek, hogy a zöldmetszés témájára annak aktualitásakor vissza fogunk térni, annál is inkább, mert már akkor is látható volt, hogy a hagyományos korona­formák mellett is szükséges lenne alkalmazása idén, nem­csak a törpe fák esetében. Egyféle, összefoglaló rend­szerű, minden gyümölcsfajra érvényes zöldmetszés nem lé­tezik. Ebbe a fogalomkörbe ál­talában a hajtásválogatást, a hajtásvisszacsipést, a hajtás­ritkítást és a nyár végi zöld­metszést szokták érteni, össze­foglalóan tehát a gyümölcsfa vegetativ szerveiének eltávolí­tását. (Ezért szerencsésebb és egyértelműbb lenne a zöld­metszés helyett a zöldmunkák kifejezés használata.) Hajtásválogatás: inkább csak a korona-nevelési idő­szakában használatos mód­szer, elsősorban a sövényeken, illetve az alakfákon. Lényege az, hogy mindazokat a hajtá­sokat, melyek a korona alakí­tása szempontjából nem bír­nak jelentőséggel, eltávolítjuk. Az eltávolítás optimális ideje akkor van, amikor a hajtások 5-10 cm hosszúságúak, ilyen­kor még körömmel kicsiphe- tők, ha ennél hosszabbak, ak­kor ollót vagy éles kést kell használni. Hajtásvisszacsípés: haszná­latos a vízhajtások növekedési erélyének visszaszorítására, de az alakfák növekedésének a korlátozására is, valaha pinci- rozásnak nevezték. A gyümölcsök melletti má­sodlagos hajtások visszacsi- pése a tapasztalatok szerint növeli a gyümölcs méretét, ezt azért tartottam szükségesnek megjegyezni, mert a pécsi őszibarack termelők között va­laha igen elterjedt módszer volt, de elsősorban a gyümöl­csök feletti hajtásokat csípték vissza. Hajtásritkítás: lényegében a korona átvilágítottságát hi­vatott javítani a felesleges, a meddő hajtások eltávolításá­val, mivel nehéz a helyes idő­pont megválasztása és a ritkí­tás mértékének pontos megha­tározása, mert alkalmazását csak nagyon gyakorlott ker- tészkedőnek ajánlom. Nyár végi zöldmetszés: míg a korábbi módszerek meglehe­tősen kényes beavatkozások, addig a nyár végi zöldmetszést már bátran javaslom a gyü­mölcstermelőknek. Ugyanis ilyenkor már a ve­getáció intenzitása oly mér­tékben csökkenő, hogy a met­széssel óhatatlanul jelentkező serkentő hatás már ilyenkor elmarad, viszont még kedve­zően hat a fényszabályozás befolyása, hatása így már csak kedvező. Tulajdonképpen a le- termett hajtások eltávolításá­ról van szó elsősorban, ennek időpontja szeptember legyen, így elérjük azt a hatást, hogy az alsóbb vesszők és a vessző­kön az alsóbb rügyek minő­sége, értéke javul, ráadásul a metszlapok is hamarabb be­gyógyulnak. Ilyenkor teljes termőre metszést is végezhe­tünk már, ha ezt a lombhullá­sig elvégezzük, akkor az a terméshozamra kedvező ha­tással van. Meg kell jegyeznem, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a tavasszal végzett zöldmetszések a haj­tásképzés fokozásával tarta­léktápanyagokat vonnak el a fáktók, ezzel gyengítik azokat. Ennél kisebb a veszteség a nyári zöldmetszénél, ekkor már a fa képes esetleg pótolni a veszteségeket. A nyár végi zöldmetszésnél ez a veszély már nem áll fenn. Buzássy Lajos Termesszünk tojásgyümölcsöt Nem közkedvelt, mert ke­vésbé ismert zöldségféleség a tojásgyümölcs, más néven to­jáscsucsor, vagy törökparadi­csom. (Utóbbi ragadványnév valószínű onnét származik, hogy hozzánk a törökök által került.) Származása magya­rázza a magas hőigényét, ősha­zája ugyanis India. Innét terjedt el, elsősorban Ázsiában több mint 120 000 hektáron termesz­tik. Magja csak 15-16 C fokon kezd csírázni és már plusz 5-8 C fokon a növényt fejlődési káro­sodás érheti. A mínusz 0,5-1 C fokos hidegben pedig elfagy. Fejlődésének másik akadálya a túl hosszú tenyészidő. A mag kelésétől az első termés szedé­séig 110-130 nap telik el, sike­res termesztéséhez pedig mini­mum 6 fagymentes hónap szük­séges, és ebből legalább három hónapon át a napi középhőmér­séklet 20 C fokon felül kell le­gyen. A kertészek ezért tehán nem szívesen részesítik előny­ben a termesztést. Ebből követ­kezik, hogy a piacon nem nagy a választék. Pedig többoldalú felhasználhatósága indokolttá tenné a termesztés elterjedését. Az egészséges táplálkozás és az alig megfizethető húsárak mel­lett ugyanis, az étrend változa­tosabbá tétele céljából, a padli­zsánnak nagyobb szerepe le­hetne. Magas biológiai értékét a cukor, foszfor és mészsótar- talma adja. Felhasználásra akkor érett a bogyó, ha a fajtára jellemző nagyságot elérte és megfelelő a szineződése. A Kecskeméti lila fajta például éretten szép fénye­sen sötétlila, a terméshúsa hal­vány krémszínű, a héja alatt zöldes színeződéssel. A túlérett bogyók belső része - húsos ál­lománya - taplós és keserű lesz. A keseredés másik előidézője, ha a bogyók héját - pörkölés után - fémkéssel hámozzuk le. Ennek elkerülésére a bogyók hámozását mindig műanyag­késsel végezzük el. Ugyancsak nem szabad a termést a tőről késsel levágni. Az érett bogyó­kat mindig kézzel kell a tőről le­törni. Egy tőről átlagosan 4-5 bogyót lehet leszedni. A palántákat május második felében ültetjük ki, a hónap első felének hűvösebb éjszakái ugyanis hátráltatják a növényt a megeredésben és később a fej­lődésben. A padlizsán szereti a jó minőségű vályog, vagy vá- lyogos homoktalajt. Nem ked­veli a mélyfekvésű, hűvös tala­jokat, mert ilyen talajoknál lassú a felmelegedés és rosz- szabb a vízgazdálkodás is. A kiültetés, fajtától függően, 4-6 db/négyzetméter lehet. A padlizsánnak meglehető­sen nagy a vízigénye. Ha vélet­lenül elmarad az öntözés, a nö­vények fejlődése lelassul, a vi­rágok terméskötés nélkül lehul­lanak. A szárazságtűrésre és a tenyészidő 2-3 hetes megrövdí- tésére a bolgár kutatók nagyon ötletes termesztéstechnológiát dolgoztak ki. A padlizsán hajtá­sát paradicsomra oltják. A nö­vény így erőteljesebben és gyorsabban fejlődik. A paradi­csomnak nagyobb a gyökérzete, így kevesebb talajnedvesség esetén is biztosítottabb a nö­vény vízellátása. Ezen túlme­nően, a már említett 2-3 hetes termésérés előrehozásával ma­gasabb jövedelem és - egység­nyi területre vetítve - nagyobb terméseredmény érhető el. Végezetül: jó lenne ennek az élelmezési szempontból fontos zöldségnövénynek a felkaro­lása. A tenyészidő a fűthető fó­liasátrakban történő palántane­veléssel lényegesen lerövidít­hető. Dr. Tamcsu József PÉCSI m AGROKER AGROKER ÁRUHÁZ Agrocenier Bt Pécs, Közraktár u. 7/a. Telefon: 11-682 MTD ÖNJÁRÓ FŰNYÍRÓ TRAKTOROK AZ USA-BÓL Gartenmobil 10-76 HN 157.800Ft Novotrac 11 -76 HN 194.400 Ft Rosentrac 11-81 HN 157.200Ft Rosentrac Super 12-96 N 186.600 Ft Előjegyezhető Rosentrac Super 18-117 pótkocsi, henger, pázsitseprű, fügyüjtő komplett 894.500 Ft Növényvédelmi tanácsadó Védekezzünk a vetésfehérítő bogarak és a barkók ellen Vetési napok (Május 4-től—17-ig) 4- e, hétfő: gyökér. 5- e, kedd: termés. 6- a, szerda: gyökér 2-ig, 3-tól 6- ig és 10-től virág. 7- e, csütörtök: virág 12-ig, 13-tól 18-ig termés. 8- a, péntek: ­9- e, szombat: termés. 10- e, vasárnap: termés. 11- e, hétfő: termés. 12- e, kedd: termés 14-ig, 15-től gyökér. 13- a, szerda: gyökér. 14- e, csütörtök: gyökér. 15- e, pétitek: gyökér 9-ig, 10-16-ig virág, 17-től termés. 16- a, szombat: termés. 17- e, vasárnap: termés 13-ig, 12-től levél. (Megjegyzés: A gyökér-na­pok a retek, a répafélék, a zeller, a cékla, a burgonya, a hagyma, a levél-napok a káposztafélék, a saláta, a spenót, a virág-napok a virágok, a termés-napok a gyü­mölcsök, a bab, a borsó, a tökfé­lék, a paprika, a paradicsom ve­tésének kedveznek.) Kistermelők című rovatunkkal legközelebb majd május 19-én jelentkezünk. A szántóföldi növények kö­zül legnagyobb területet kitevő kalászosok (őszibúza, árpa, rozs), a kapások közül a kuko­rica vetésterülete a legjelentő­sebb. A gabonatáblákon a ve­tésfehérítő bogarak betelepe­dése folyamatos. Egyes körze­tekben, főleg a megye déli ré­szén már növényenként 5-8 ve­tésfehérítő bogár károsít. Elle­nük a védekezést, még a tojás­rakás megkezdése előtt el kell végezni a táblázatban szereplő növényvédőszerekkel. A vetésfehérítő bogaraknál a kifejlett bogár és a lárvája egy­aránt károsít. A kárkép jellegze­tes, keskeny sávokban lerágja - „lehámozza” - a levelek szöve­teit. A megmaradt hártyaszerű bőrszövet nessziről fehérük. In­nen ered a (vetésfehérítő” elne­vezés is. A kártétel először a táblaszéleken jelentkezik. A ká­rosított növények termésho­zama csökken. Több fajuk ká­rosít, ezek közül vörösnyakú és kéknyakú árpabogarak a legel­terjedtebbek. Évente egy nem­zedékük fejlődik ki. A vetésfehérítő bogarak ki­fejlett alakban talajban, avar­ban, vagy gyepes területeken telnek át. Akkor telepednek be a gabonatáblákra, mikor a hőmér­séklet 10 C fok fölé emelkedik. A néhány napi érési táplálkozás után párosodnak, majd a tojása­ikat 10-20-asával, gyöngyfűzér- szerűen a főér mentén a levél színére rakják. A lárvák két hét múlva kelnek ki és az imágók- hoz hasonlóan károsítanak, majd a talajba bábozódnak. Az utóbbi néhány évben a gabona­félék levélszáradása után a ve­tésfehérítő bogarak a kukoricára is betelepültek, ahol tetemes ká­rokat okoztak. Kukorica területeken vár­ható, hogy a kelés időszakában nagymérvű károkat okoznak a kukorica barkók. Ellenük a vé­dekezést a kelés időszakában akkor kell megkezdeni, ha négyzetméterenkénti egyed- számuk a kettőt meghaladja. El­sődlegesen éjszaka károsít. Nappal a tövek közelében a rö­gök alatt tartózkodik. Czigány Csaba ' Növényvédőszer Növény Károsító Neve kg, 1/ha Kalászosok /Búza / /Árpa 1 Rozs 1 Vetésfehéritő bogarak, levéltetvek BANCOL 50 WP SUMI-ALFA 5EC FEND0NA 10 EC CHINMIX 5 EC DECIS 2,5 EC 1,3 kg 0,2 1 0,125 1 0,35 1 0,4 1 Lisztharmat BAYLET0N 25 WP T0PSIN-M 70WP SÁPRÓL KOLFUGÓ 25 FW TILT 250 EC ÁL T0 THI0VIT S MICR0THI0L SPECIAL AFUGAN CHIN0IN FUNDAZ0L KÉN 800 FW KÉNKOL 800 SC SZULFUR nedvesíthető kén 0,5 kg 0,6-0,8kg 1,2-1,6 1 1-1,5 1 0,5 1 0,8 1 5.0 kg 5.0 kg 1,5 1 1 0,8 kg 5.0 1 5.0 1 5.0 1 5.0 kg Rozsdabetegségek BAYLET0N 25 WP TILT 250 EC ALT0 0,5-0,8kg 0,5 1 0,8 1 Fuzariózis ALT0 CHIN0IN FUNDAZ0L DITHANE M-45 T0PSIN-M 70WP 0,8 1 0,8 kg 2.0 kg 1.0 kg Kukorica Barkók BANCOL 50 WP PADAN 50 SP ULTRACID 40 WP 1,0 kg 1.5 kg 1.5 kg Tritlégy ULTRACID 40 WP EKALUX 25 EC 2,0 kg 1,5 1 Cukor­répa Répabarkó Répabolha BANCOL 50 WP PADAN 50 SP THI0DAN 35 EC 1.0 kg 1,5 kg 1.0 1 Répalevéltetű atkák ANTHI0 33 EC EKALUX 25 EC KARATE 5 EC DECIS QUICK 1,25 1 1,5 1 0,2 1 0,4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom