Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-29 / 147. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. május 29., péntek Páneurópa napok Koblenzben A jövő Európája Helmut Kohl fővédnöksége alatt tartotta meg háromnapos kongresszusát a Német Páneu­rópai Unió Szervezete Kob­lenzben, melyen közel ezer meghívott vett részt. Az elő­adók között közismert politiku­sok, számos miniszter, a külön­böző tudományok professzorai szerepeltek huszonöt országot képviselve. A kongresszust dr. Habsburg Ottó, a PEU elnöke nyitotta meg, mely azután négy szekci­óban folytatta munkáját. A fő témák: Keleteurópa újjáépítése, a kereszténység és iszlám sze­repe. Az előadások közül kié melkedők voltak azon német politikusok kijelentései, akik sürgették az hajdani keleteuró­pai országok erőteljes anyagi támogatását, kritzálva azon kol­légáik véleményét, akik féltik az ország további magas nívójú anyagi jólétét. A magyar kül­döttség közül Bethlen István tartott tapssal többször megsza­kított, nagysikerű előadást. Természetesen valamennyi előadás Európa egyesülését szorgalmazta, és kiemelten ke­zelte a nemzeti kisebbségek jo­gainak érvényesítését. Koblenz római eredetű, 2000 éves város, akárcsak Pécs. Ők most ünnepük városuk alapítá­sát, és a Frank birodalom fel­osztásában játszott fontos sze­repét. Ebben az ünnepségsoro­zatba illeszkedett bele a „Pán­európa Napok 1992.”. Társadalmi programként az ezer különböző nemzetiségű résztvevő hajókirándulást tett a Rajnán a Lorely szikláig. Ezen utat megszakítva evangélikus istentiszteleten vettek részt a küldöttek Boppardban, míg va­sárnap Koblenzben katolikus püspöki szentmisével fejeződött be a kongresszus, amely kife­jezte a jövő kulturált Európájá­nak igényét egy olyan életforma iránt, mely a népek egyenlő jo­gán, a megértésen, a szereteten alapszik. Dr. Szalai István Tapasztalatcsere Bécsben Részvétel egyéni szakmai témával, szociálpolitikai területről Az ICHS (International Co- unsil of Homehelp Services) Svájcban működő csoportja a közép-kelet-európai országok szociálpolitikai területen dol­gozó munkatársai részére pá­lyázatot hirdetett meg. Részt- venni egyéni szakmai témával lehetett. A pályázati munkák eredmé­nye alapján Romániából 2, Szlovéniából 3, Cseh és Szlo­vák Köztársaságból 5, Magyar- országról 12 - Baranya megyé­ből 2 - fő vett részt egy egyhe­tes bécsi szakmai szemináriu­mon. Olyan modellek és módszer­tanok, szervezési technikák el­sajátítása volt a cél, melyek is­meretében a közép-keleteurópai országokban új szociálpolitikai elképzelések épülhetnek ki, és korszerű szociálpolitikai szem­lélet valósulhat meg. Ezt követi a szakmai gyakorlat, melyet az rCHS országaiban (Svájc, Ausztria, Hollandia, NSZK és Liechtenstein) tölthetik. Az elméleti és gyakorlati ta­pasztalatok összegzését és elemzését 1993 májusában Bécs rendezi. A költségeket az ICHS berni központja fedezi. Müller Jenőné Szociális Gondozási Központ vezető Mecseknádasd Nyári táborok A Magyarországi Ifjú Néme­tek Közössége (GJU) a nyár so­rán sem kívánja program nélkül hagyni az ifjúságot. Szinte min­den hétre esik egy tábor külön­böző korosztályok számára. Zenei tábor, néprajzi tábor, val­lási tábor, tánctábor, német nyelvtábor, gyermektábor, sá­tortábor, biciklitúra Németor­szágba és Franciaországba. A táborokban érdekes elő­adások, foglatkozások és persze szórakozás, utazás válj a a résztvevőket. Minden táborban főszerepet kap a magyarországi német nemzetiség történelmé­nek, néprajzának, ének- és tánckultúrájának bemutatása az ifjúság számára. Maga a ren­dező szervezet is fiatalokból áll. Nagyon építenek a falvak iskolásaira is, valamint közép- iskolásokra, egyetemistákra és a huszon-harmincévesekre, azokra, akik szeretnék ezt a kul­túrát és hagyományokat tovább ápolni, illetve e népcsoport tör­ténelmét megismerni. Várják az érdkelődőket. Bonyhádi tűzzománc oltárkép, keresztét a nagyváradi Vártemplomban Varadium ’92 Hármas jubileumot ünnepelt ez évben a város Hármas jubileumot ünnepelt idén Nagyvárad. Szent László király szentté avatásának 800., a törökök kiűzésének 300. és a váradi püspökség alapításának 900. évfordulóját. A méltó megrendezést nagy­számú kuratórium felügyelte, élén Tempfli József megyés­püspökkel, Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. A város polgármestere, Petra Filip ugyancsak felkarolta az ünnep­séget. Mint mondotta, a jubi­leum egész Várad ügye, ebben a különbség nélkül részt vesz a lakosság. Az ünnepi hét, május 10-én a megújult Vártemplom újraszentelésével kezdődött. Tempfli József megyéspüs­pök Tőkés László református püspökkel, az unitárius, az evangélikus, a baptista egyház képviselőivel tartotta az öku­menikus istentiszteletet.- Szent ez a hely! Szent ez az újjá épített Vártemplom - mondta ünnepi beszédében a megyéspüspök - Nemcsak azért, mert Zsigmond király hamvai is itt nyugodtak, de el­sősorban Szent László király és népünk megannyi vonatkozása miatt. Négyszer pusztult el az idők sodrában e hajlék, mi ma mégis itt vagyunk. Itt adhatunk hálát az Úrnak fennmaradásun­kért. Izmusok jönnek, mennek, az alapkő, a templomé, a hité örök. Isten rajta tarta ujját a vál­tozó idők ütőerén, s az igazak­nak elhozza a békét, a csodát. Mi Pécsről érkezettek külön örültünk, hogy az új templom tűzzománc díszei, melyek a Bonyhádi Zománcgyárban ké­szültek, itthoni művész Morvay László grafikus nevét öregbítik, aki a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem rajztanszéké­nek alakrajz és grafika tanára. Délben a rogeriusi új refor­mátus templom alapkő letétel i ünnepségén Tőkés püspökkel testvérként állt ismét egymás mellett valamennyi felekezet hívője. Az alapkőre Károli Gáspár fordításában a földi megbékélésről szóló LXVI. zsoltár szavait vésték. Este a Váradi Színházban Kis Törék Ildikó előadóestjét, a Ba­zilikában Thurzó Sándor József brácsaművész, Tokaji Ágnes, Lucian Melita, Maron Agnes hangversenyét hallhatták a meg­jelentek. Hétfőn nemzetközi képző- művészeti kiállítás nyílt a mú­zeumban. Jakobovics Miklós nagyváradi festőművész fran­cia, belga, magyar, osztrák, finn, német művészek munkáit mutatta bel. Utána a Baziliká­ban újabb koncert volt. Kedden az olaszi református templomban Béres Ferenc énekművészt, a Bazilikában Bögözi Molnár Tünde orgonajá­tékát hallgathattuk. Szerdán váradi költőkkel, Gittái Istvánnal, Pataki István­nal, Kiss Lászlóval, Morvay Lászlóval találkozott az iroda­lomkedvelő közönség őssi re­formátus templomában. Este a Kolozsvári Magyar Opera elő­adását vezényelte András Enikő, míg Püspökiben dr. Tő­kés István előadására került sor. Csütörtökön az olaszi temp­lomban Mózses Árpád evangé­likus püspök szolgálatánál volt jelen a hívők serege, a Bazili­kában pedig Julian Hall (fuvola, Anglia), Török Andrea (hárfa és ének, Budapest), Patthy Júlia (ének, Budapest), dr. Barta Ti­bor orgonaművész (Kolozsvár) adott hangversenyt. Pénteken a Bunyitay könyv­tárban aktuális ünnepi könyvki­adványok bemutatását láthat­tuk. Délután Morvay László tűzzománc és grafika kiállítá­sára hívták a közönséget, utána a Szent László Egyházi Mú­zeum és harangkiállítás megnyi­tása következett a Bazilika Ga­lériában. A Színházban a Szigligeti Társulat ünnepi műsorára Hu- bay Miklós a Magyar Pen Club elnöke és Dévai Nagy Kamilla énekművész voltak a meghívot­tak. Szombaton a Városházán nemzetközi történelmi szimpó­zium nyílt, az újvárosi reformá­tus templomban emlékünne­pélyt rendeztek Benda Kálmán akadémikussal és Pálos Frigyes művészettörténésszel, míg va­sárnap a Vártemplombn újból hálaadásra, a Szent László templom falán emléktábla ava­tásra került sor. A Sportcsarnok Koncz Zsuzsa műsorral ünne­pelt, s a világhírű hegedűmű­vész Ruha István gyönyörköd­tette játékával közönségét. A jubileum záróünnepsége­ként a Bazilikában volt ünnepi szentmise. Ezen az igen nagy­számú váradi lakossággal meg­jelentek a felekezetek elöljárói: Tőkés László református püs­pök, Robu érsek és más erdélyi egyház méltóságok, továbbá Paskai László esztergomi bíbo­ros, érsek, Seregély István ér­sek, Gyulay Endre, Pápay La­jos, Takács Nándor, Keresztes Szilárd püspökök. John Bukowsky pápai nun- cius a szentatyát képviselve át­adta Tempfli József püspöknek Sodano érsek pápai államtitkár levelét, melyben II. János Pál pápa üdvözölte az ünnepségeket és áldását küldte a résztvevők­nek. Rozsnyói György Beiratkozás a Dolgozók Gimnáziumába A pécsi Dolgozók Gimnázi­uma (Szt. István tér 10. tel.: 15-673, 17-718) felvételt hirdet az 1992/93-as tanévre az alábbi tagozatokra: ESTI TAGOZAT: hetenként 3 tanítási nap (hétfő, szerda, csü­törtök). LEVELEZŐ TAGOZAT: he­tenként 2 tanítási nap. Szakmunkásképzőt, egész­ségügyi szakiskolát, gép- és gyorsíró iskolát végzettek II. osztályban folytathatják tanul­mányaikat. Szakközépiskolai bizonyít­vánnyal rendelkezők különbö­zeti vizsga letételével folytat­hatják tanulmányaikat a gimná­ziumban. A vizsga tantárgyait az igazgató vagy helyettese ál­lapítja meg. Mindkét tagozaton fakultatív tantárgyként „Számítástechni­kai alapismeretek” és önköltsé­ges tanfolyami formában idegen nyelvek is tanulhatók. JELENTKEZÉSI LAP kér­hető az iskolában - péntek és szombat kivételével - 8-12 és 13-18 óra között. BEIRATKOZÁS a kitöltött je­lentkezési lappal, személyi iga­zolvánnyal és a megfelelő isko­lai bizonyítvánnyal június 22-án 8- 12-ig, június 23-án 16-18-ig, június 24-én 8-12-ig. MAGÁNVIZSGA tehető au­gusztus-szeptember folyamán a gimnázium bármelyik évfolya­mának teljes anyagából. Jelent­kezés az iskolai bizonyítvány­nyal és személyi igazolvánnyal a beíratás időpontjában. Gázolás történt... Gázolás történt szerdán, kora reggel Pécsett a Nagy Imre úton, nem messze a Vásártértől. Szerencsére nem embert ütött el az IFA vezetője, hanem egy fél­lábára sántító korcs kutyát. Vajon mire gondolhatott, mert láthatóan szándékosan tette. Előre megfontolt kegyet­lenséggel vette üldözőbe az út patka mentén bicegő állatot. Árokszéltők árokszélig űzte, szerencsére nem volt szembe jövő forgalom. Biztosra ment, hiszen tudhatta: előbb utoléri majd, mint a hazug embert. Végül tompán csattant az eb a job első sárvédőn, nem is mozdult többet. Néhány méterrel arrébb em­berek siettek át a zebrán. Itt, szerencsére, ezúttal még meg­állt ... F. J. A Széchenyi Gimnázium vegyeskarának vendégszereplése Tavaszi Fesztivál 1992 - Marostica Marostica észak-olaszországi kisváros Vicenza és Velence között. A mindössze tizenkéte­zer lakosú település elsősorban a sakkjátékáról nevezetes. Itt rendezik meg ugyanis minden második évben, szeptemberben a középkori jelmezekbe öltözte­tett élő figurákkal a világon egyedülállóan látványos sakk­játszmát a város főterén. A kö­zépkori hangulatot árasztó, he­gyekkel körülvett festői kör­nyezetben épült városka ven­dége volt a pécsi Széchenyi Ist­ván Gimnázium és Szakközép- iskola vegyeskara Nagy Ernő karnagy vezetésével. A marosticai Ciliegia d’oro (Aranycseresznye) kórus kora tavasszal járt Pécsett. Cinzia Zanon karnagytól megtudtuk, hogy a gyerekek több iskolából járnak az énekkarba. A szülők jelentős segítséggel és anyagi támogatással járulnak hozzá a kórus működéséhez. Az olasz családok vendégszeretetét má­jus 20 és 24 között a Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatá­ban a pécsi diákok személyesen érezhették. Marostica város polgármes­tere, Martino Bonotto a közép­kori várban lévő rezidenciáján meleg szavakkal köszöntötte a kórust és kísérőit, a koncerteken pedig személyes jelenlétével tisztelt meg bennünket. A Szé­chenyi Gimnázium és Szakkö­zépiskola kórusa a zeneiroda­lom széles skáláját vonultatta föl a reneszánsz madrigáloktól a XX. századi magyar népdalföl­dolgozásokig. Bassano del Grappa város San Vito színházában éppúgy, mint a marosticai S. Antonio Abate kitűnő akusztikájú temp­lomában a közönség forró taps­sal jutalmazta a tisztán csengő, igényesen kimunkált kórasszá- mokat. A műsort színesítette a fiúkar és fiú kvartett, utóbbiak Poulenc: Assisi Szent Ferenc 3. imája című művét énekelték, de nagy szeretettel fogadta a kö­zönség De Marzi: Signora déllé címe (A hegyek ura) című ve­gyeskari szerzeményét is. A pécsi diákokat az esti hangversenyeken kívül is hall­hatták a marosticaiak. Többek között egy helybéli szakközép- iskolában, ahol a tanári kar és Kővári Zoltán, a Széchenyi Gimnázium igazgatója kölcsö­nösen megállapodtak a két is­kola között létesítendő kapcso­latépítés megtervezésében. Antonio Patassini, a város kulturális tanácsosa, a Tavaszi Fesztivál fővédnöke megmu­tatta azt a grafikai humorkiállí­tást, amelyet minden évben megrendeznek Marosticában, más-más témával. A város ve­zetői fölajánlották, hogy az 1989-es év grafikáit szívesen elküldenék Pécsre. Törtely Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom