Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-21 / 139. szám

1992. május 21., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Kevésbé „illatoznak” a gyárak kertvárosban Helyzetjelentés a pécsi „bermuda háromszögből’’ Az új központból az egész város forgalma figyelemmel kísérhető Fotó: Szundi György Milyen lesz Pécsett a közlekedés?- Mégsem változik az Alsó-malom utcai forgalmi rend - A központ elkészült, a rendőrlámpákat szerelik Pécs terjeszkedése, az új la­kótelepek létrehozása ered­ményeként mára az egykori ipari területek szinte teljesen körbeépültek. Különösen ér­vényes ez kertvárosra, ahol a lakók egy része közvetlen szomszédságban él valame­lyik gyárral, üzemmel. Az sem mentesül a gyárak okozta ha­tásoktól, aki távolabb lakik, hiszen a közel 50 ezres lélek­számú kertváros lakói naponta többször autóznak vagy bu- szoznak el az üzemek előtt. A pécsi kertváros lakóinak külö­nösen a szagok okoznak ko­moly kellemetlenségeket a kényszerű szomszédság miatt. Perényi József, a terület ön- kormányzati képviselője arra volt kíváncsi, mit tettek és te­hetnek még a környék fő „bü­dösei”, a szennyvíztelep, a keményítőgyár, a bőrgyár és a húsüzem a szagok csökkenté­sére. Kőrútjára az Új Dunán­túli Naplót is meghívta. Szennyvíztelep Az első állomáson a Pécsi Vízmű Megyeri úti szennyvíz- telepén kellemes meglepetés ért bennünket. A zagytavak megszűntek, a foszfor és nit­rogén mentesített szennyvíz tisztább mint a Balaton. A legbüdösebb a durva tisztí­tásra használt berendezés, ami viszont egy zárt épületben ta­lálható. Mint Marcsik István, a telep igazgatója elmondta, a vízáremelés óta mintegy 20-30 százalékkal csökkent a beérkező szennyvíz mennyi­sége. Ez gondot nem okoz, sőt, inkább segítséget jelent, hiszen a telep kapacitása épp hogy elegendő a város szennyvízének tisztítására. Épül azonban Pellérd mellett egy új telep, mintegy 2 milli­árd forintos beruházással. A 60 százalékban elkészült új te­lep építése sok évig pénzhiány miatt szünetelt. Most azonban újra elindultak a munkálatok és a remények szerint 1994-re működni kezd a 60 ezer köb­méter kapacitású pellérdi szennyvíztelep. Keményítőgyár Hasonló a helyzet a 70 dol­gozót foglalkoztató Agrária Keményítőgyár Kft.-nél is. Büdös ott sincs, csak a kuko­rica feldolgozásakor keletkező természetes szagot lehet érezni - sajnos olykor az utcán is. Galtó Gyula igazgató állás­pontja szerint a környezetvé­delemre mindéképpen kell ál­dozni, egyrészt mert a szabá­lyok be nem tartását büntetik, másrészt, mert csak úgy mű­ködhetnek, ha a környezetük is elfogadja őket. A keményí­tőgyár sajátos helyzetben van, ugyanis a többi kertvárosi üzemtől eltérően a telep nem tartozik az ipari övezetbe. A kerítés tövében a kiskertek növényei zöldellnek és mint­egy 200 méternyire családi házak állnak. Ezért a keményí­tőgyárnak ha lehet még foko­zottabban" kell ügyelnie a zaj és szagforrások csökkenté­sére. Galló Gyula tájékozta­tása szerint már tettek is ezért. A gyár az előírthoz képest kö­rülbelül 3-5 decibellel lépi túl a zajhatárt, ezért elsősorban ezt szeretnék lecsökkenteni. Az eddigi beruházások eredményeként felújították a tetőt, hangfogó került a szárító berendezés légelszívó részére és a gyár déli oldalán megket­tőzték és lezárták az ablako­kat. Még az idén, mintegy másfél millió forintos beruhá­zás keretében további zaj- csökkentéseket hajtanak végre. Pécsi Bőrgyár Talán a Pécsi Bőrgyár járt a legrosszabbul azzal, hogy a város lakóövezete ráépült az ipari részre. Bár Tarr György a műszaki főosztály vezetője szerint a gyár környezetvé­delmi kötelezettségeinek ele­get tesz és' nincs azonnali megoldást kívánó problémá­juk, a látottak és szagoltak alapján bizony lenne mit vál­toztatni. Bár a zagytavak itt is megszűntek és gyorsították a hulladékok elszállítását, a bőrgyártással járó, sokszor el­viselhetetlen szagok még mindig terjengenek időnként a környék levegőjében. A két éve beépített zsírüzemi és egy éve működő iszapvíztelenítő állomás biofiltereinek kö­szönhetően a lakossági pana­szok minimálisra csökkentek, a nyersbőrraktár talán jövőre elkészülő biofilterével pedig esetleg meg is szűnnek. Sok millió forintért aerosol levá- lasztókat szereltek be a bőr­festő üzembe, megszüntetve ezzel a festék kiszóródását. A harmadik műszak leállításával csökkent az üzem zajkibocsá­tása is, ami jócskán megköny- nyítette a Laskó utcaiak életét. A továbbra is érezhető zsír­szagon kívül azonban úgy lát­tuk a pécsi vízbe eresztett szennyvíz sem kellően tisztí­tott. A zavaros, szürke és bü­dös víz szaga érezhető minden bizonnyal a Megyeri úti felül­járó környékén. Möbiusz A Möbiusz Húsipari Válla­lat volt a legmeggyőzőbb a végiglátogatott négy cég kö­zül. A külön tiszta és szennyes övezetre bontott területen Tóth Miklósáé főenergetikus, a környezetvédelem felelőse vezetett minket végig. Láthat­tuk, a Möbiusz az elmúlt két évben jelentős változtatásokat hajtott végre a környezetvéde­lem érdekében (pontosan 130 millió forint értékben). A zárt épületben lévő konténeres rendszerbe minden, a terme­lésből származó melléktermék csővezetéken keresztül jut. Az épület mellett már semmi sza­got nem lehet érezni. A másik bűzforrás, a szennyvíztisztí­tásra szolgáló nyitott ülepítő is megszűnt, helyét egy modem szennyvíztisztító berendezés vette át, amit szintén zárt épü­letben helyeztek el. A sertések sem szabad téren várakoznak a levágás előtt, hanem zárt rendszerű élőállat fogadóban. Az üzemben mindehol tiszta­ság, rend van. A pécsi vízbe a Möbiusz nem ereszt szennyvi­zet, csapadékot is csak a tiszta övezetből. A körút tanulsága szerint tehát mind a négy vállalat ko­moly erőfeszítéseket tett és tesz a lakóövezetbe való beil­leszkedés irányában. Mivel je­lenleg a legnagyobb gondot a bőrgyár szag- és szennyvízki­bocsátása jelenti, Perényi Jó­zsef az önkormányzat környe­zetvédelmi bizottságait pró­bálja megnyerni, hogy lehető­ség szerint támogassák a gyár környezetvédelmi beruházá­sait. Pataki Veronika Nehéz napokat élnek át mos­tanság a pécsi közúti közleke­désben résztvevők: az egyik csomópontban sárgán villognak a „rendőrlámpák”, a másikban egyáltalán nem működnek, a harmadikban az útburkolatot szedik fel. Teljes gőzzel foly­nak ugyanis a pécsi forgalom- irányító központ üzembehelye­zésének előkészületei, amely­nek része a közlekedési lámpák szerelése, programozása, ösz- szehangolása, ott, ahol szüksé­ges átfestik a kereszteződések burkolati jeleit, az aszfaltba de­tektorokat helyeznek el, ame­lyek érzékelik a mindenkori forgalom nagyságát. Szóval van kavalkád rende­sen, de mint a Pécsi Közúti Igazgatóságon tegnap délelőtt elmondták, ez az átmeneti álla­pot most már nem tart sokáig, hiszen június 20-ig üzembehe­lyezik a forgalomirányító köz­pontot, s azután lényegesen jobbak lesznek a pécsi közleke­dési lehetőségek. Addig is azonban folyamatosan javul a helyzet, mert ahogy végeznek egy-egy csomóponttal, a beren­dezések szerelésével, áthango­lásával, azonnal rákapcsolják a rendszerre. A pécsi KIG Köztársaság téri irodaházában lévő „Siemens komputer vezérelte központ el­készült, a város útvonalait, csomópontjait megjelenítő szi­mulációs tábla is „él”. Azokról a kereszteződésekről, ahol mű­ködnek a lámpák, az informá­ciók zömét már veszik, s a Rendhagyó borbemutatót tar­tottak Máriakéménden az el­múlt héten. Két régi magyar szőlőfajta - a Juhfark és a Cso- morika - borát gyűjtötte össze az FM Baranya megyei Föl­dművelésügyi Hivatala és á Magyar Agrártudományi Egye­sület Bm-i Szervezetének kez­deményezésére a Szederkényi Hegyközség. Somlóról, Bala- tonfelvidékről, valamint a Me- csekaljai borvidék versendi körzetéből összesen 37 mintát hoztak a bemutatóra. A bírálóbizottság elnöki tisz­tét dr. Eperjesi Imre, a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egye­tem borászati tanszékének veze­tője látta el. Őt kérdeztük:- Mi a véleménye a ma bemu­tatott borokról?- Mindig nagy tisztelettel vi­szakértők leolvashatják a fontos tudnivalókat. A központból Pécs 29 „belámpázott” csomó­pontját - kivéve a kertvárosia­kat, ezeket később kapcsolják majd be - irányítják, ellenőrzik. Napi programok alapján dol­goztatják a számítógépet, de ha például a forgalom nagysága az adott kereszteződésben megvál­tozik - ezt a burkolatban 32 he­lyen elhelyezett forgalomszám­lálók érzékelik, s továbbítják akkor a rendszer ehhez automa­tikusan igazodik. Természete­sen lehetőség van kézi beavat­kozásra is, egyebek közt akkor, ha a kereszteződésben baleset történik. Ami az ellenőrzést il­leti, amennyiben például a for­galomirányító lámpa vörös iz­zója kiég, akkor a berendezés sárga villogóra vált, ezt azon­ban látja a központban dolgozó ügyeletes, s a cserére azonnal intézkedni tud. Nagy előnye a központnak, hogy rugalmasan tudnak alkal­mazkodni a mindenkori for­galmi igényekhez, az üzembiz­tonság lényegesen megnő, s hogy gyakorlatilag megvalósul a 6-os.út városi átkelési szaka­szán egy igazi zöld hullám, amelyhez a legfontosabb mel- léklutcák is csatlakoznak. Ezt lesznek hivatottak elősegíteni azok az elektromos táblák is, amelyeket az országos főútvo­nal városi bevezető szakaszain helyeznek el, s a zöld hullám­hoz szükséges sebességet ajánl­ják a járművezetőknek. Tehát jelenleg átmeneti na­seltetek azon törekvések iránt, amelyek a régi magyar értékek feltámasztására irányulnak. Ezért ezt a rendezvényt is szá- montartom, immár harmadik éve, és mindig nagy várakozás­sal jövök a Juhfark - Csomo- rika” bemutatóra. Mindkét régi fajta olyan genetikai értéket hordoz magában, melyről le­mondani a szakma elleni bűn lenne. Ezek a szőlők nagy ext- raktot képesek termelni, szép, férfias savakkal. Ezek a borok nem „pimpósodhatnak” meg, mert a Mycoderma nevű, bőrbe­tegséget okozó gomba kifejezet­ten kerüli a savas közeget. Az elmúlt évek nem kellően átgon­dolt fajtapolitikája szorította ki e fajtákat a termesztésből, pedig megfelelő művelési móddal he­lyük lenne Pannónia ege alatt, pokat él át a pécsi közúti közle­kedés - a KIG szakemberei is­mételten türelmet és megértést kémek -, de ahogy elmondták, a javán már túl vannak. A hét végén a 6-os út-Tüzér utca és az Építők útja-Tüzér utca cso­mópontokban dolgoznak, ezért ezekben várható torlódás. ígére­tük van azonban arra, hogy amennyiben szükséges, a rend­őrség besegít a forgalomirányí­tásba. Indokolt még szólni arról, hogy a 6-os út és az 58-as út pé­csi találkozásánál - az Alsó-ma­lom utcai csomópontban - a tervek szerint megváltozott volna a forgalmi rend, ennek részleteiről lapunk is beszámolt. Mint a közutasok hangsúlyoz­ták, a gyakorlat nem igazolta az elméletet, azaz az észak-déli irányú elsőbbség „nem jött be”, ezért maradt a 6-os út táblákkal védett fővonalnak. Hozzátették azonban, ennek csak akkor van jelentősége, ha a lámpák nem működnek. Ezek pedig szinte mindig, csakúgy mint a többi is, éjjel-nappal dolgozni fognak. Sok helyütt úgynevezett ki­egészítő jelzéseket helyeznek a lámpákra, erre érdemes foko­zottan figyelni, mint ahogy eb­ben az átmeneti időszakban a szokásosnál is körültekintőbben közlekedni. Amennyiben bárkinek, bár­milyen észrevétele,- javaslata van, azt tegye meg a Pécsi Köz­úti Igazgatóság ügyeleti - 15-067 - és központi - 13-844 - telefonszámán. Roszprim Nándor és feltétlenül alkalmasak arra, hogy a választékot gazdagítsák.- Piacra találhatnak-e ezek a borok?-Ha arra gondolok, hogy a nyugati piac elsősorban a száraz borokat keresi, akkor azt kell mondanom, hogy igen, ott is. Itthon pedig újra meg kell is­mertetni a fogyasztókkal, mert tisztán, vagy fröccsnek fo­gyasztva egyaránt kiváló élve­zeti értékkel rendelkeznek.- Milyennek ítéli meg a be­mutató színvonalát?- Igen jónak, hiszen a 37 mintából 10 „kiváló” minősítést kapott. A bemutatót követően a ven­dégek rövid sétát tettek a régi szőlőhegyen és megízlelték Rumszauer Béla, valamint Né­meth László polgármester bo­Pénteken a képernyőn: Bertók László Kamera a toronyban Az operatőr, Neumann László természetesen a temp­lomtoronyba is fölmászott Vé- sén, hogy a Pécsett élő József Attila-díjas költő, Bertók László falutáját kamerájába fogja. Az MTV „Szülőföldem” so­rozatában pénteken az egyes csatornán 16 óra 30 perces kez­dettel Bertók László kalauzol bennünket Vésén, majd Csur­gón, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban, ahol diák volt, belehallgatunk a disputába Pista és Viktor öccsével, megszólal a költő édesanyja, és elhangzik az a két vers is, amiért 1955-ben börtönbe kerül, hogy később a pécsi évek következzenek. A film 1990 szeptemberében készült, magát a sorozatot a forgatókönyvíró és szerkesztő - a ma is tevékeny nyugdíjas - Major Sándor indította útjára.-Első filmem 1970-ben(!) egy Erdei Ferenc-portré volt - mondja Major Sándor. - Móricz Zsigmondnál olvastam, hogy az emberrel az első 10-15 évében már minden megtörténik. Né­meth Lászlótól Borsos Miklósig hosszú azoknak a művészeknek a sora, akiknek a szülőföldjére már eljutottunk. Az idén még öt-hat portré elkészítését terve­zem. így a szlovákiai magyar író, Duray Miklós, Csukás Ist­ván, Bertha Bulcsú, Tőkés László és Kányádi Sándor is sorra kerül. Amiből a néző csak párbeszédet, tájat lát, az általá­ban időigényes, sok helyszínen forgatott munka. A Bertók-fil- met is Vésén - azon belül is több helyen - Csurgón, Nagy­atádon és Pécsett forgattuk. Ugyanígy követjük útján Csu­kást Kisújszállástól Óbudáig, Berthát Szepezdig vagy Ká­nyádi Sándort Galambfalvától Székelyudvarhelyig és tovább. Különös, hogy Kányádi, a leg­nagyobb erdélyi lírikus, annak a Héjjasfalvának és Ispánkútnak a szomszédságában született, ahol a múlt század nagy költő­jének, Petőfi Sándornak nyoma veszett. B. R. A döntő következik Kedden befejeződött a TV VII. Nemzetközi Karmesterver­senyének középdöntője. A zsűri döntése alapján május 21-én a következő versenyzők vesznek részt a döntőben, a Budapest Kongresszusi Központban: D,Cruze Rupert angol, Honná Testsuji japán, Lamberto Mario olasz, Lang Sabine német, Lar­sen Peter Ettrup dán és Wang Jin kínai versenyző. rait. A polgármester elmondta, hogy régen csaknem 300 pince volt itt, ma alig 80 a számuk. A szépen karbantartott, frissen meszelt présházak között felha­gyott pince-lyukak ásítanak, melyek bejáratát benőtte a ter­mészetes vegetáció. A préshá­zakat az elmúlt években lebon­tották, sok szőlőterület gazdát­lanná vált, kipusztult.- A felhagyott présházak lát­ványa valóban lehangoló, de az itt élő emberek munkakedve, a fiatal ültetvények, a borvidékről begyűjtött borok minősége és száma egyaránt jelzi a gazdák jövőbe vetett hitét. Ez az erőt további munkánkhoz - mondta búcsúzóul dr. Eperjesi Imre. Környei Béla Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Borbemutató — orgonaszóval Nem könnyű az átállás, türelmet kérnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom